Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-30 / 101. szám
A munka ünnepeltjei I Folytatás az 1. oldalról) ta át Gulyás Lajos főfelügve- önek, a szolgálati hely fölökének Ez alkalommal adták át rendeltetésének a 12 millió forint költséggel készült szociális létesítményt. Kiváló a Hatvani Építőipari Szövetkezet háziipari szolgáltatóházat, s vállalták az idén a vegytisztító telep, több tucat lakás megépítését, valamint a vasútállomás felújítását, A beszámolót követően dr. Holló Béla KISZÖV-elnök átnyújtotta Kopa Lajosnak a kitüntető oklevelet. Múlt esztendei munkája eredményeként kiváló lett és elnyerte az ÊVM. valamint az OKISZ díszoklevelét a Hatvani Építőipari Szövetkezet, amely szombaton délelőtt termelési tanácskozást tartott. Kopa Lajos elnök tekintett vissza az immár huszonöt esztendős szövetkezet életének fontosabb állomásaira, ismertetve az 1977-es év jellemző adatait. Tervüket 105 százalékra teljesítették, 200 ezer forint volt az egy főre jutó termelési érték, s a felfelé ívelő munka biztos jele a több mint hárommillió forint nyereség. továbbá a mintegy 9 százalékos bérfejlesztés. Építettek tavaly bölcsődét, Kiváló üzemegység A ZÖLDÉRT Vállalatnál kiváló üzemegység kitüntetésben részesítették a hatvani telepet. A kitüntetést Patkó József vállalati igazgató nyújtotta át Molnár János telepvezetőnek. Brezsnyevet derűlátással várják Bonnban „Az NSZK politikai, üzleti és társadalmi köreiben derűlátással várják Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének küszöbönálló hivatalos látogatását és kifejezik meggyőződésüket, hogy a látogatás jól szolgálja majd a szovjet —nyugatnémet kapcsolatok fejlesztését, ösztönzőleg hat a nemzetközi enyhülés folyamatának elmélyítésére” — írják Bonnból a Pravda kü- löntudósítói. A szövetségi kormány — jelentette ki Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter —, nagy érdeklődéssel várja a szovjet vezetővel folytatandó tárgyalások eredményeit. Leonyid Brezsnyev látogatása azt a kölcsönös törekvést tükrözi, hogy a politikai, gazdasági, kulturális és más területeken szélesedjenek a kapcsolatok. Klaus Bölling kormány- szóvivő megjegyezte, hogy a szövetségi kancellár megkülönböztetett érdeklődést tanúsít a küszöbönálló tárgyalások ira ,t, s Bonnban Leonyid Brezsnyev látogatását olyan nagy fontosságú eseménynek tartják, amely nemcsak a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok szempontjából bizonyulhat elsődleges jelentőségűnek. A látogatás ehetővé teszi, hogy újabb Ú:abb ISioro-levél A római - II Messaggsro , zom bat i számában Aldo Mórának, a kereszténydemokrata párt március közepén elrabolt vezetőjének újabb levelét közölte, amelyben — a terroristák korábbi követeié-, seivel összhangban — kéri pártjától, hogy élete megmentése érdekében bocsássák szabadon a vörös brigádok által megnevezett személyeket. A tízoldalas, kézzel írt lévelet ezúttal nem kísérte a politikus elrablóinak szokásos közleménye. A levél hitelességének vizsgálata megkezdődött. Az elrabolt politikus legújabb üzenetében sürgeti, hogy a kereszténydemokrata p irt vezetősége . szélesebb körben“ bocsássa vitára kiszabadításának kérdését, s kijelenti, hogy „ebben a helyzetben a szocialisták döntő szerepet játszhatnak''. Mint ismeretes, a kormányt támogató parlamenti pártok közül eddig egyedül a szocialista párt vette fel nyilvánosan n terroristákkal való valamiféle alkudozás lehetőségét. A Moro-levél felfedezése előtt n*hánv órával — Giulio And. -eotti kormányfő a televízióban véglegesnek nevezte kor- mám ónak azt a döntését, hogv semmiféle alkudozásba nom bocsátkozik a terroristákkal Rámutatott, hogy a terroristák követelése elfo- nadbatatlan. „mert mindenki szabadsava és az Olasz Köz- tnrsaság jogrendje ellen irányul’’. lendületet kapjon az enyhü- amely állandó törődést, újabb lés politikája, az a politika, és újabb erőfeszítéseket igényel. Nagy fontosságú eseményként jellemezte a látogatást Willy Brandt, az SPD elnöke is. A bonni koalíció nagyobb pártjának vezetője kijelentette: elengedhetetlen az enyhülésnek a katonai területre történő kiterjesztése, a fegyverkezési hajsza korlátozása. Figyelemre méltónak nevezte a neutronfegyver gyártásának kölcsönös lemondására vonatkozó szovjet javaslatot, s hangoztatta, hogy a kezdeményezés mélyreható vizsgálatot érdemel. A tudósítók ugyanakkor sajnálattal állapították meg, hogy mindenekelőtt a Sprln- ger-lapokban a valóságnak nem megfelelő állítások látnak napvilágot, amelyek csak azt szolgálják, hogy bizalmatlanságot szítsanak a Szovjetunióval szemben. „A Springer-lapok propagandája nyilvánvaló ellentétben van a jó viszony kinyilvánított óhajával, a közvéleménynek azzal az egyértelmű törekvésével, hogy az NSZK kölcsönösen előnyös együttműködést alakítson ki a Szovjetunióval”. „Magától értetődő,, hogy a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok nem mentesek a nehézségektől” írják a tudósítók. — „Ezt gyakorta felvetették beszélgető társaink, de közben rámutattak a kölcsönös kapcsolatok fejlődését meghatározó más tényezőkre is. A rokonszenvtöl, vagy ellenszenvtől függetlenül Bonnban elismerik a Szovjetuniónak a mai világban játszott kiemelkedő fontosságú szerepét, az SZKP és a szovjet állam külpolitikájának tekintélyét” — hangsúlyozzák befejezésül a Pravda tudósítói. Táviratváltás megyénk és Csuvasia vezetői között VASKÓ MIHÄLY elvtárs az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára FEKETE GYŐR ENDRE elvtárs ■•*eves megye Tanácsának elnöke EGER Köztársaságunk kommunistái és valamennyi dolgozója nevében szívélyesen köszöntjük Önöket, a baráti Heves megye kommunistáit, dolgozóit május 1-e, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának ünnepe alkalmából. Kívánunk Önöknek, kedves elvtársak, további sikereket az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak teljesítésében, a fejlett szocialista társadalom építésében. Erősödjön és fejlődjön a magyar és a szovjet nép, a Csu- vas Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság és Heves megye dolgozóinak megbonthatatlan barátsága. I. PROKOP.TEV az SZKP Csuvas Területi Bizottságának első titkára S. ISZL.TUKOV a Csuvas Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke L. PROKOP.1EV a Csuvas Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke I. PROKOPJEV ctv.társ az SZKP Csuvas Területi Bizottságának első titkára S. ISZL.UJKOV elvtárs a Csuvas Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke L. PROKOPJEV elvtárs a Csuvas Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke CSEBOKSZÄRI Kedves Elvtársak! A munkásosztály nemzetközi ünnepe, május 1-e alkalmából Heves megye dolgozó népe, kommunistái és a magunk nevében elvtársi tisztelettel köszöntjük önöket, Csuvasia dolgozó népét és kommunistáit. Kívánjuk, hogy az SZKP XXV. kongresszusán meghatározott nagyszerű feladatokat — a szovjet nép és az egész haladó emberiség javára —, minél sikeresebben valósítsák meg. Éljen és virágozzék a nemzetközi munkás szolidaritás, a magyar és a szovjet nép. valamint a Csuva« Anionom Szovjet Szocialista Köztársaság és Heves megye dolgozóinak testvéri barátsága, Elvtársi üdvözlettel: VASKÓ MIHÁLY FEKETE GYŐR ENDRE az MSZMP Heves megyei Heves megye Tanácsának Bizottságának első titkára elnöke PEKING A kínai külügyminisztérium sajtóosztályának szombati közlése szerint az idei május elsején már nem tartanak hivatalos ünnepséget Pekingben. Elmaradnak azok a parkokban rendezett ösz- szejövetelek is. amelyekkel a kulturális forradalom óta helyettesítették a hagyományos és színpompás pekingi május elsejei felvonulásokat A kínai külügyminisztérium illetékese nem adott magyarázatot arra, hogy miért törölték a hivatalos megemlékezést a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepéről. A május elsejével kapcsolatos egyetlen esemény egy kulturális műsor lesz, amelyet a pekingi fedett stadionban tartanak kínaiak és külföldiek számára. STOCKHOLM Az ez évi Nobel-díjak teljes összegét 725 ezer svéd koronában (körülbelül 3 millió forint) határozták meg — jelentette be Stockholmban a Nobel-alapítvány. Ez az ösz- szeg 25 ezer koronával haladja meg a tavalyit. ÜJ-DELHI, WASHINGTON Továbbra is ellentmondásos értesülések érkeznek Afganisztánból, ahol csütörtökön államcsínyt hajtottak végre Mohammed Daud elnök kormányzata ellen. Egyes diplomáciai források szerint Kabulban és a város egyes külterületein folytatódnak- a harcok. Az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége viszont azt közölte, hogy szombatra virradóra csökkent a harcok hevessége és a fővárosban már csak elszórt lövöldözés hallható. Jog a munkához, jog az élethez Milliók munka nélkül Ü78. április 30., vasárnap A hatvanas években, amikor a nyugat-európai fejlett tőkés oi’szágokban „gazdasági csodá”-ról beszéltek — volt nyugatnémet, olasz, sőt japán „gazdasági csoda” — úgy tűnt, hogy az ipari tartaléksereg, a tömeges munkanélküliség a fejlett kapitalizmusra többé már nem jellemző. Ezt az illúziót az is táplálta, 'hogy az elhelyezési irodák és a szakszervezeti statisztikák — az USA és Olaszország kivételével — csak százezres nagyságrendben tartottak nyilván állást keresőket, s hpgy a munkapiacon általában a kereslet dominált. Olyannyira, hogy Dél-Európából, a kevésbé fejlett tőkés országokból a vendégmunkások milliói áramlottak a munkaalkalmat kínáló, fejlett kapitalista országokba. S bár a tőkés világ és gazdaság az elmúlt egy, másfél évtizedben sem volt mentes a rendszerint több esztendeig tartó visszaesésektől, vitathatatlan, hogy a foglalkoztatottság szintje, az aktív keresők népességéhez viszonyított aránya, magasra emelkedett, egyik-másik igen fejlett szociális intézményrendszerrel rendelkező tőkés államban — például Svédországban — elérte azt a szintet és arányt, amely a szocialista országokra jellemző. 15 MILLIÓ ÉS 300 MILLIÓ A mai valóság már korántsem ilyen idillikus. Néhány héttel május elseje előtt a második világháború utáni időszak egyik legnagyobb munkásmegmozdulására került sor Nyugat-Euró- pában. Az Európai Szakszervezeti Szövetség, amely a fejlett tőkés országok — a Közös Piac és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás — szakszervezeteit tömöríti, 18 orszában 50 millió dolgozót mozgósított a fokozódó munkanélküliség elleni fellépésre. Ezekben az országokban ugyanis 1978 tavaszán már hétmillió volt a munkanélküliek száma. À tőkés országok kormányai sem tagadják — legfeljebb az adatokat próbálják szépíteni —, hogy tömegméreteket öltött a munkanélküliség. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet elmúlt év végi jelentésében csupán az iparilag fejlett tőkés országok vonatkozásában, 15 millióban adta meg a munka- nélküliek számát. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentésében a fejlődő országokról is szó esik; ezekben az országokban a jelentés készítői 300 millióra becsülték a munkanélküliek, illetve az időszakosan foglalkoztatottak számát. Az iparilag fejlett tőkés országok majd mindegyikében megközelítette a munkanélküliség a háború előtti csúcsszintet, s mind többen, köztük neves tőkés közgazdászok, azt vallják, hogy a mostani, egyre növekvő és állandósuló munkanélküliség nem kizárólag a gazdasági válság tünete és következménye, a jelenlegi munkanélküliséget másképpen kell megítélni, A munkanélküliség növekedése és állandósulása a fejlett tőkés országok strukturális gondjaival, nehézségeivel is összefügg. A munkanélküliek többsége — munkás, ipari dolgozó. A fejlett tőkés országok gazdaság- struktúrája — jórészt az elmúlt évtizedekben! fejlődés eredményeként, jelentősen módosult: a mezőgazdaság részesedése az aktív keresők és a foglalkoztatottak számában alig néhány százalék, az iparban viszont a «technikai fejlődés és a racionalizálás, a termelékenység növekedése következtében, általában csökkent a munkahelyek száma. A foglalkoztatás kiterjccsiísére, növelésére nincs mód, mert a legutóbbi válság a legfejlettebb országokban is felszínre hozta egyes iparágak — általában a textilruházati iparok, a vaskohászat, a hajóépítő ipar — nemzetközi verseny- képességének meggyengülését, s a problémák megoldásának tőkés módszere a további racionalizálás és a munkahelyek egy részének megszüntetése. Japánban például az öt legjelentősebb acélgyártó vállalat, amelynek 58 kohója van, 18 nagyolvasztóját állította le. Nem hagyható figyelmen kívül az sem — s ez majd minden fejlett tőkés országra általánosítható —, hogy az iparban a munka termelékenysége esztendők óta erőteljesebben nő, mint a termelés, s hogy az ipari beruházások nagyobbik része racionalizáló jellegű, munkást pótol és nem munkahelyet teremt. Tagadhatatlan, hogy a tömeges munkanélküliségben ezúttal demográfia! okok is közrejátszanak. A tőkés országok jelentős részében, elsősorban Európában, az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején jelentősen emelkedett a születések száma, s a népes korosztályok beléptek a munkaképes korba. Sajátos jellemzője a mostani munkanélküliségnek, hogy főként a fiatal generációkat sújtja, a Közös Piac országaiban a munkanélküliek egyharmada fiatal, s korántsem fehér holló a munka nélküli diplomás. az Államférfiak Ígéretei A tömeges munkanélküliség néhány esztendeje a tőkés országok vezetőinek majd minden csúcstalálkozóján napirenden szerepel, legutóbb a Közös Piac áprilisi, koppenhágai csúcstalálkozóján is, ahol a „Kilencek” a gazdasági növekedés gyorsítására, ösztönzésére tettek egymásnak ígéretet. Ennek üdNyomJászok tüntetnek az elbocsátások ellen Nyugat-Berllnbcn. (MTI Fotó — KS) vözítő voltában — úgy tűnik — a-tagországok sem bíznak. mert külön-külon megközelítően azonos jellegű módszereket dolgoztak ki. Félreértés ne essék: nem a munkanélküliség csökkentésére, felszámolására, hanem állandósulásának elviselhetőségé- re. Üj jelszó született: a munka jobb elosztása. Azaz a munkaidő rövidítése, a munkaszüneti napok növelése, n túlórák csökkentése, a nyugdíjkorhatár leszállítása, a továbbtanulási lehetőségek kiterjesztése, s ahol lehel.séges, a több műszakos munkarend beszüntetése. Ezeket a módszereket, amelyek legfeljebb a munkanélküliség statisztikáját javítanák, csak a szakszervezetek fogadták kedvezően, a tőkések annál kevésbé, mert véleményük szerint versenyképességüket, manőverezési lehetőségeiket rontaná. Az egyik tőkés bank munkanélküliséggel foglalkozó elemzése fogalmazott oly módon, hogy a munkanélküliség elleni harc állóháborúvá v*iozott, mintegy beismerve, hogy a tőkés rendszer képtelen a legmakacsabb válságtünetét orvosolni, megszüntetni. egymilliArd üj munkahely kellene A munkanélküliség — szű- kebb értelemben gazdasági kategória, a tőkés gazdaság tartozéka, elkerülhetetlen jelensége. Ám a munkásszolidaritás ünnepén ki kell lépnünk a gazdaság szférájából, s arról is beszélni kell, hogy a létbiztonság, a munkához való jog, csakúgy, mint az élethez való jog, alapvető emberi jog, amely minden munkaképes korú embert megillet. Ennek érvényesülése nem lehet a prosperitás, avagy a gazdasági recesszió függvénye. A munkához való jog maradéktalanul csak a szocialista országokban — az emberiség egyharmadanál — érvényesül, másutt a tőke érdekei dominálnak. A tőke a fellendülés időszakában még távoli földrészekből is magához vonzza a munkaerőt —■ az utóbbi években például az olajexportáló országokban nőtt a vendégmunkások serege —, gazdasági nehézségek esetében azonban mun- kanélkül hagyja, annak konzekvenciáit a munkaerőre hárítja. Szélesebb horizonton arról sem feledkezhetünk meg, amire a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentése utal: az évszázad végéig legalább 1 milliárd munkahelyet kellene létesíteni ahhoz, hogy leküzdjük a fejlődő országokat, sújtó teljes és részleges munkanélküliséget, hogy a munkához való jog világméretekben is valósággá váljék. Garamvölgyi István
