Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-25 / 96. szám
Hétfő esti külpolitika] kommentárnak: A szegfű négy esztendeje A HÍRÜGYNÖKSÉGEK JELENTÉSE szerint, a portugál legfelsőbb forradalmi tanács nyilatkozatban ítélte el a reakciós erők fokozódó támadásait az ország demokratikus alkotmánya és intézményei ellen. Mondjuk ki kereken: jóval több ez, mint hétköznapi rutinhír. A rövid jelentés a jéghegy csúcsa — ami alatta van, az nem kevesebb, mint egy sokat szenvedett ország jelenlegi helyzetének rendkívül bonyolult problematikája. És van valami jelképes abban, hogy ez az intő kiáltásnak is beillő nyilatkozat, éppen Portugália újabbkori történetének legfontosabb, vízválasztó évfordulója előtt hangzott el. Pontosan négy éve, 1974. április 25-én, kontinensünk egyik legrégibb, legsötétebb zsarnoksága omlott össze Portugáliában. Azon a négy évvel ezelőtti, feledhetetlen napon vörös szegfűk kandikáltak ki a munkások, parasztok, diákok gomlyukaiból és a katonák puskacsöveiből. A vörös szegfű mozgalma példátlan egységbe tömöritette a haladás híveit. Az eredmény az volt, hogy Európa nyugati szélén az ötvenéves salazari épületet valósággal felrobbantva, a tömegek megteremtették Nyugat-Európa mindmáig legdemokratikusabb alkotmányát. Olyan keretet hoztak létre ezzel a 1 portugál tömegek, amelyről ők maguk tudták a legjobban, hogy nem lesz könnyű igazi, tartós tartalommal megtölteni. A portugál porondon azóta is ezért I folyik a harc, rendkívül nehéz körülmények között. A szocialista párti kabinet kiélezett helyzetekben in- ,, kább jobbra, mint balra kacsint, és nem ritkán ve- < szélyes rastaurációs törekvéseket is segít. Másrészt: e pillanatban — immár sokadszor — a kormány újra 750 millió dolláros hitelt kér a nyugatiaktól, akik ismét — megint csak sokadszor — megkérik az ilyen támogatás nagyon is busás politikai árát. EZ A KÜLSŐ NYOMÁS alaposan hozzájárul ahhoz, hogy számos államosított üzem és földbirtok visszakerült a régi tulajdonosokhoz, hogy az ország haladó erőinek most nem újabb vívmányokért, hanem a négy éve kivívottak megtartásáért kell harcolniuk! És harcolnak is: a szegfű nem hervadt el Portugáliában. Harmat Endre Moro éleiéért fogolycseréi javasolnak a terroristák Sitiid Endre, az MTI tudósitója. jelenti: Aldo Moro elrablói, a „vörös brigádok”, hétfőn délben újabb, 8. számot viselő közleményt juttattak el a I>a Republics című lap milánói szerkesztőségéhez. A közleményből kitűnik, hogy a kereszténydemokrata párt március 16. óta ismeretlen helyen tartott elnöke még él. A másfél oldalnyi közleményben a terroristák tizenhárom nevet sorolnak fel azok közül, akiket Moréért cserében, ki akarnak szaba- díttatni a börtönből. Követelésük teljesítésére nem szabnak újabb határidőt, de úgy írnak à kereszténydemokraták eddigi reagálásáról, mintha ez utóbbiak elfogadták volna fogolycserére vonatkozó követelésüket és hajlandók volnának kicserélni a „politikai foglyokat”. A „vörös brigádok” jelzik, hogy hajlandók igénybe venni a Caritas Intemationalis nevű jótékonysági szervezet közvetítését, de csak abban az esetben, ha a keresztény- demokrata párt hivatalosan felhatalmazza ezt a szervezetet, hogy nevében eljárjon. A terroristák többek között kérik a Torinóban perbe fogott Renato Curcónak és társainak kiszabadítását, továbbá annak a Christoforo Pianconének a szabadon bocsátását, aki április 10-én, többedmagával agyonlőtt egy milánói börtönőrt. (A börtönőrnek még sikerült megsebesítenie egyik támadóját, akit a rendőrség letartóztatott és kórházban gyógykezelnek.) A terroristák közleményükben megismétlik, hogy ha nem fogadják el követelésüket, végrehajtják az „ítéletet” túszukon. Ma kezdődik a Komszomoi kongresszusa A Lenini Komszomoi kedden megnyíló XVIII. kongresszusán a részt vevő küldöttek közül több mint háromszázan szombaton a televízió új műszaki központjának építkezésénél segít- kezteb. A központ mely fölött a Komszomoi vállalt védnökséget, az olimpiára készül el. (Népújság telefotó: — TASZSZ — MTI — KS) Szombat óta Moszkvában vannak a kongresszus küldöttei, akik között olyan kiemelkedő személyiségek U találhatók, mint a világrekorder űrhajóspáros, Jurij Ro- manyenko és Georgij Grecs- ko.'A kongresszusi küldőitek szombaton valamennyien részt vettek az országos kommunista szombaton: a szovjet főváros olimpiai építkezésein dolgoztak. A Komszomoi XVIII,' kongresszusára érkezett külföldi küldöttségek, köztük a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja, amelyet Maróthy László,' az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ-kb első titkára vezet, hétfőn koszorút helyeztek el a Vörös téren, a Lenin-mauzóleumnál és lerótták kegyeletüket az ismeretlen katona sírjánál. Délután valamennyi külföldi delegáció megtekintette az „Alkotó ifjúság” címmel, a moszkvai állandó népgazdasági kiállítás területén megnyílt nemzetközi kiállítást, amely a fiatal feltalálók, újítók — közöttük Heves megyei fiatalok — alkotásait mutatja be. A külföldi vendégek hétfőn este a központi sportpa- lotában rendezett sportünnepélyt tekintették meg. A szovjet sport kiválóságai : Európa-, világ- és olimpiai bajnokok, szpartakiádok győztesei adtak tartalmas műsort a kongresszusi küldöttek és a meghívott vendégek tiszteletére. (Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti): Ma délelőtt 10 órakor, csaknem 5000 küldött és több mint 100 országból érkezett delegáció, köztük a KISZ í küldöttsége jelenlétében, a Kreml kongresszusi palotájában megnyílik a Komszomoi XVIII. kongresszusa. A hagyománynak megfelelően, a kongresszus munkájában részt vesznek az SZKP és: a szovjet állam vezetői is. À központi bizottság és a központi revíziós bizottság beszámolója, valamint a felszólalások után, a kongresszus nyolc szekcióban ülésezik majd. Űjabb részletek a libanoni megegyezésről A Bajkál-tóhoz látogató idegennek a vendéglátók mindig elmondanak egy régi mesét. „Az öreg, szürke szakállas Bajkál apónak 333 szorgalmas fia volt. Ezek a fiúk nagy gazdagságot gyűjtöttek össze szorgalmukkal, jóságukkal. Megszámlálhatatlan volt a kincs, amit a környező hegyekből nap mint nap hoztak. De a kincs gyorsan fogyott, mivel volt az öreg Bujkálnak egy leánya is, aki szertelenségével, köny- nyelmüségével, költekezésevei sok bánatot okozott. A leányt Angarának hívták. Egy alkalommal fekete sirályok érkeztek, akik elmondták, hogy él a hegyek mögött, a végtelen tajgán túl egy szép ifjú, kinek a neve Jenyiszej. Bár Angara az ifjút sohasem látta, az elbeszélés alapján rögtön beleszeretett. Szerelme olyan erős volt, hogy azon nyomban elhatározta : eljut Jenyiszejhez. Legyőzte a hatalmas hegyeket, melyeket az öreg Bajkál gördített eléhe. Egyetlen éjszaka eljutott hozzá: a találkozásból szerelem lett, a szerelemből házasság, nagy család. A családot egész Szibéria ismerte, tudták mikor, merre vándorolnak, és hogy vándorlásuk során eljutottak egészen a tengerig.. Bajkál, a mesebeli öreg harminc millió éve gyűjtögeti saját és az emberek vagyonát, a vizet . Olyannyira, hogy itt található a világ édesvízkészletének húsz százaléka. Pedig a tékozló lány, Angara másodpercenként kétezer köbméterrel pazarolja szét a nagy vagyont. fàMémsw ADIS, április 25* kedd Csodálatos, titokzatos ez a táj. Már a tó méretei is mesébe illők. A víztükör 636 kilométer hosszan, néhol 70 kilométer szélesen ragyog a szibériai éjszakában. Az eddig mért legnagyobb mélység 1620 méter, versenyre kel tengerekkel, óceánokkal. Különös errefelé az éghajlat is. Mintha a természet újabb és újabb titkokat állítana az emberek elé, nem adja meg magát egykönnyen. Június végén csak olusz négy fokos a tó vize, de a legmelegebb időszakban sem lesz a hőmérséklet 12—14 foknál több. Talán ez is a magyarázata annak, hogy a tó vize olyan tiszta, hogy minden tisztítás nélkül is iható. Ha az ember a Duna, vagy a Balaton vizére gondol, elszorul a szive, és úgy tűnik folyó- és állóvizeink olyan szennyezettek, mint a Rajna, amelyben elpusztultak az élővilág utolsó hírnökei is! A Bajkál-kutató intézet múzeuma érdekesen mesél a környék természet- és állatvilágáról. Az érintetlen erdők vad, talán ember nem járta fenyveseiről, az omulról, a tó egyetlen elevenen szülő haláról, a cobolyról, a nyest- ről és az ezüstrókáról, A kikötőben éppen leszállásra készen várnak a búvárharangok. Segítséget nyújtanak a tengernyi tó mélységes mélyen lapuló titkok kibogozásához. Csak télen térnek mély álomra, mert félesztendőn át jégpáncél parancsol megálljt a kutatói kíváncsiságnak, amikor a metsző szélben csak a baj káli fókák kiabálása hallatszik. A hatalmas erejű szélviharok, a Szárma és ’a Górni pedig elsimítják a méteres hóban a medvék, farkasok nyomát. Azonban e hideg, vad világ elcsendesedik a vastagfalú, fekete faházak szobáiban, ahol teát kortyolgatva kellemes elnyúlni, élvezni a, tea és az áfonya illatát, hallgatni a fák jajongását és gyönyörködni az ablak mögötti, jégpusztasággá változó Baj kaiban. Libanon vezető jobboldali politikai pártjainak és vallási csoportosulásainak vasárnap létrejött, és az ország legsúlyosabb problémáinak megoldására kidolgozott megegyezését hétfőn csak a jobboldali vezetők magasztalták. A baloldal és a Palesztinái felszabadítási szervezet egyelőre elzárkózik a megegyezés kommentálásától. Hétfőn további részletek szivárogtak ki a hatpontos megegyezésről, amelyet az azt létrehozó pártok az új kormány programjának is szánnak. A megegyezés sürgeti a libanoni szuverenitás helyre- állítását az Izrael által megszállt Dél-Libanonban, minden „palesztin és nem palesztin” fegyveres akció megszüntetésére szólít fel Libanon területén és a libanoni törvényes hatóságokon kívül megtiltja minden más fegyveres erő létrehozását az országban. A megegyezés célul tűzi ki a libanoni hadsereg újjászervezését és a libanoni gazdaság helyreállítását is. Bár bejrúti megfigyelők állítása szerint, a megegyezés Kurt Waldheimnek, az ENSX főtitkárának és Jasszer Ara- fatnak, a PFSZ Végrehajtó Bizottsága elnökének a közelmúltban folytatott megbeszélései nyomán jött létre, egyre több kétség fér ahhoz, hogy a palesztinok tevékenységét teljességgel korlátozó és Kairóban 1969-ben létrejött libanoni—palesztin megállapodást lényegében semmissé tevő megegyezés a PFSZ jóváhagyásával született volna. A jelek szerint a libanoni jobboldal elsősorban a pa- lesztinai felszabadítási szervezetre igyekszik hárítani a felelősséget a Bejrútban, közelmúltban lezajlott összetűzésekért és a megegyezés csaknem egyforma jelentőségűnek tünteti fel a palesztin erők lefegyverzésének kérdését az izraeli agressziós csapatok Dél-Libanonból történő kivonásának ügyét. (AFP, AP, Reuter) Empain báró kártyái PÁRIZS: (Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:) Noha csaknem egy hónap telt el azóta, hogy elrablói szabadon engedték Edouard Empain bárót, az egyik leggazdagabb nyugat-európai iparmágnást, az ügy újra és újra visszatér a francia lapok címoldalára: először a bárónak elnök-vezérigazgatói tisztségéről való lemondása, majd egy újabb bandita letartóztatása, a hét végén pedig a báró által szabadon bocsátása előtt aláírt három kötelezvény ügye indokolta a sajtó érdeklődését. À legújabb lapértesülések szerint — amelyeket a rendőrség a hét végén megerősített — a bárót fogságban tartó banda tagjai Alain Ca- illol. az egyik gengszter letartóztatása és a börtönből Empain szabadon bocsátására szólító felhívása után úgy gondolták, nem adják fel a játszmát. Elhatározták: mielőtt szabadon engedik, kötelezvényt íratnak alá a báróval, hogy a 40 millió frankot, a kialkudott váltságdíjat szabadon bocsátása után kifizeti majd. Az adóslevelet három példányban aláíratták a báróval és kijelentették: ha nem fizet, három ismeretlent lelőnek és az adósleveleket holttestükre erősítve bizonyítják majd, hogy Empain báró ígéretének megszegése miatt végeztek velük. Mindazonáltal aligha fér kétség ahhoz, hogy Empain báró távozása 130 ezer embert foglalkoztató iparbirodalmának éléről összefügg az ügy által feltárt tényekkel, játékszenvedélyének széleskörű „propagálásával”. A francia rádióban hétfőn reggel például arról a feltevésről is szó esett, hogy a báró elrablása annak következménye, hógy nem fizetett ki — állítólag — egy 10 millió frankos kártyaadósságot. A kéz megcsonkítása a középkorban a hamiskártyások büntetése volt — emlékeztettek más lapok. H'rek keringenek arról, hogy a báró most eladja Foch sugárű+i lakását, amelv m millió trau- kot ér 'M'itfV Az édesvizü tenger
