Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-21 / 93. szám

p,Megkérjük a szocialista brigádokat..,” Lehet-e erőn (elül vállalni? Három „Kiaknázzuk a szocialista brigádmozgalomban rejlő le­hetőségeket...” — mondta a közelmúltban a község ta­nácselnöke Tarnamérán, ahonnan meglehetősen sokan járnak el dolgozni a hevesi, a gyöngyösi és a visontai üzemekbe. „Bármilyen ügy­ben kérjük őket, az első szó­ra jönnek, az aktivitásuk megnyerő...” Tegyük azonnal hozza, hogy ez a „megnyerő aktivi­tás” nemcsak a tarnamérai iskolát, óvodát, s egyáltalán a községet patronáló szo­cialista brigádokra jellemző, hanem mindazokra a mun­kacsapatokra is, amelyek vállalták és vállalják, becsü­lettel teljesítik a hármas jel­szó — szocialista módon élni, dolgozni, tanulni — követel­ményeit. Vegyük sorra, me­lyek is azok a feladatok, amelyek egy-egy brigádra várnak. Dolgozni, tanulni... Mindenekelőtt ott van a napi munka, amelyben szin­te kivétel nélkül mindenütt a szocialista brigádok járnak az élen, s mutatnak példát a teljesítményeikkel. Évekkel ezelőtt még gyakori volt, hogy a brigádnaplóba az ke­rült be vállalásként: „becsü­lettel helytállunk a munká­ban.” Ma ez már nem ele­gendő ahhoz, hogy egy-egy brigád a helyi munkaverseny élvonalába kerüljön. A mun­kahelyi feladatoknak becsü­letesen eleget tenni: alapve­tő követelmény. Mennyiség­ben és minőségben egyaránt. Ennél többet adni, jobb munkát végezni — ez a szo­cialista brigádmozgalo, I egyik mai feladata. Hogy ez nem utópia, tehát teljesít­hető, arra nem egy megyei vállalatnál dolgozo munka­csapat eredménye példa le­het: a Mátraalji Szénbányák pet őfibányai vegyesüzemé­nek szocialista brigádjai az elmúlt évben — az említésre méltó adat — hat olyan újí­tást dolgoztak ki, amelyek csaknem félmillió forint megiakarítás t jelentettek a vállalatnak. Vagy hogy a gépüzem egyik kilencszeres szocialista oriyádjanak tizen­egy né hány tagja — sokak ál­tal erőn felüli — magasan kiemelkedő munkát végzett: évente 800 tonna, 8 millió forint értékű villamos .ágve­zeték-oszlopot gyártott. Ennek a brigádnak a jel­lemzésébe kerültek be az alábbiak: „A brigád tagjai­nak a munka elvégzéséhez megfelelő szákképzettségük van, munkájukat magas színvonalon végzik, maga tar­tusuk a magánéletben és a munkahelyen egyaránt pél­dás. A brigádon belül jó kö­zösségi szellem uralkodik.. Dolgozni, tanulni: a munka után tizennégy alkalommal vettek részt közösen külön­böző kulturális rendezvénye­ken, ' tizenheten könyvtári tagok, többen tanultak idős fejjel is, hogy „bejegyezhes­sék” róluk a fenti mondato­kat az értékelésbe. A szocialista brigádok je­lentős része eredményesen vette az akadályokat a me­gyei közművelődési vetélke­dőn, mások szovjetunióbeli utazást nyertek a Ki tud töb­bet ... elnevezésű helyi és területi versenyeken, döntő­kön. Most pedig — főként az Új termék a Péti N i trónén mű vek bő 1 o A klórózis, közismerten a levélsárgulás, gyógyszere lesz a Péti Nitrogénművek új talajtápláléka, a Poli- fémkelát, A gyártását meg­kezdték. hat különböző mik. roelemet — vasat, mangánt, rezet, bőrt, cinket és molib- dént — tartalmaz a sajátos összetételű vegyület, mégpe­dig olyan kötésben, hogy a vízben könnyen oldódnak és nem képeznek sókat a talaj_ ban sem. 5—25—50 kilogram­mos csomagolásban szállítja a Péti Nitrogénművek a fel­használókhoz. ifjúsági brigádok — remekül szerepelnek a VIT-vetélkedő- kön. Ezekre a „fellépésekre” viszont tanulni, készülni — tudni kell... Vállalták, teljesítik! És a ráadás... Nem túlzás állítani, hogy naponta gyarapodnak vala­mivel a megye üzemei, tele­pülései, intézményei a szo­cialista brigádok munkája nyomán. A kommunista mű­szakok, az önként vállalt társadalmi munkák egyálta­lán nem csekély hasznúak: az egyik helyén óvoda nő ki a földből, másutt sportpálya születik az összefogás ered­ményeként. Az említett pe- tőfibányai vegyesüzem bri­gádjai 1977-ben 5 270 órát dolgoztak a közért. De sorol­hatnánk a példákat, lenne mit csokorba gyűjteni. Ennél azonban sokkal kifejezőbb a tarnamérai tanácselnök mon­data: „Bármilyen ügyben kérjük őket, az első szóra jönnek :..” Való igaz, szocialista bri­gádjaink nem ismernek ha­tárt, amikor a segítségnyúj­tásról van szó. Az eredeti vállalásaikon túl — nem egy alkalommal — részt vállal­tak és vállalnak a jelentő­sebb gazdasági és társadalmi feladatokból. Egy-egy na­gyobb akciónak gyorsan híre megy. Hogy például egy emberként adtak vért a bal­esetet szenvedett embertár­suk megmentéséhez. Hogy a hat esztendős kora óta pat­ronált kislányt — a brigád lányát — most egy közösen megrendezendő esküvőn ad­ják férjhez. Hogy hónapokig dolgoztak egy kimustrált autóbuszon, mert utaztatni szeretnék a testi hibás, nehe­zen mozgó patronáltjaikat, vagy a szociális otthon pihe­nő öregjeit. Hogy alig több, mint két hét alatt új házat építettek egy több gyerme­kes családnak... Mert így érzik azt, hogy tettek valamit a közért, az embertársaikért. S mert így az igazságos. Mennyit vállalhatnak...? Sokan feltették már a kér­dést, hogy lehet-e erőn felül vállalni. A brigádok válasza — s ez tettekben nyilvánult meg — egyértelmű volt: le­het...! De meddig? A leg­erősebb súlylökő is megtor­pan egyszer a két nehéz ko­rongot összefogó rúd alatt, s csak nehezen birkózik meg a roppant teherrel. A brigád­mozgalomra szerencsére ez ma még nem jellemző, de az emelendő súly egyre közelít a végső határhoz. A magyarázat egyszerű: di­vat lett minden apróbb-na- gyobb ügyben a szocialista brigádokhoz fordulni. A le­velek, a felhívások sokasága érkezik az élet különböző te­rületein dolgozó munkacsa­patokhoz — a mérnökökhöz, az építőkhöz, a szerelőkhöz, a közlekedési szakemberek­hez egyaránt —, a szinte már szabványszöveggel: „Megkér­jük a szocialista brigádo­kat ...” Sa brigádok nem tudnak, s nem is akarnak nemet mondani, hiszen#a vál­lalásaikban szerepel, hogy amikor lehet, ahol tudnak — segítenek ... Csakhogy a sok apró, vagy az első látásra aprónak tűnő kérések, igé­nyek egyre több időt vesznek el a tartalmasabb, komo­lyabb vállalásokból, néha még a munkahelyi teendők rovására is mennek. Nem be­szélve a brigádmozgalom jel­mondatának harmadik ré­széről — szocialista módon élni —, amelyben benne fog­laltatik a család, s a gyer­mekek felelősségteljes neve­lése. Es nem utolsósorban a szabad idő hasznos eltöltése, a pihentető szórakozás, egy­szóval a magánélet. Félreértés ne essék, ebben az ügyben senki sem kívánja a vészharangot kongatni, csupán a reflektorfényt kí­vánjuk egy fontos dologra irányítani: nem az erőn felüli vállalások hoznak igazi gyü­mölcsöt, hanem azok, ame­lyeket valóban önként, kedv­vel és megfontoltan imák be a „Teljesítendő” rovatba a brigádtagok. Szilvás István arc a Béke brigádból Néfwsöü 1978. április 21., péntek Saját magát meózza Eperjesy Istvánná (Fotó: Perl) szetésen előfordulhat, bár nem könnyű, hogy„nerr et kell mondani valamire. d> vt mindenkor támassza alá az észokokra épült mere > *s. Célom és kötelességem az is, hogy minél több ügy végére rövid időn belül pontot te­gyünk. S tulajdonképpen — mondta .befejezésül Maróti Sándor — akkor dolgozunk jól valamennyien, ha az al­sóbb fokú döntésekbe nem kell beavatkozni. Ha az ügyeú két mindannyian a különböző posztokon tisztességesen in­tézzük, megfelelünk a válasz* tók bizalmának. Kátai Gábor j A' brigád alapító tagja: Tóth Imréné Mindössze tízen dolgoznak a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet Béke szocialista brigádiában. Női ruhákat ké­szítenek exportra, mintegy 30 millió forint értékben. Magukról csak annyit mond­tak el, hogy 1965-ben ala­kultak, s azóta a zöldkoszo­rús 'szocialista1 brigádjel­vénytől az aranyig vala­mennyit elnyerték. ____ S zarvas Györgyné munka közben Fiatalon—„megyére szóló” felelősséggel Részlet a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának javaslatából, amelyet a me­gyei tanács legutóbbi ülése elé terjesztett: „Maróti Sán­dor. .. munkakörének megfe­lelő szakmai, iskolai végzett­seggel széles körű közgazda- sági és államigazgatási isme­rettel rendelkezik. Vezetői munkájában határozott és következetes. Az állampolgá­rokkal türelmes, ügyeik inté­zésére nagy figyelmet fordít, és ezt beosztottaitól is meg­követeli. .. A megyei tanács elnökhelyettesi funkciójával járó feladatok ellátására al­kalmasnak tartjuk.” A javaslat alapján Maróti Sándort, a tanács munkaügyi osztályának vezetőjét 1978. április 1-i hatállyal a megyei tanács elnökhelyettesévé megválasztották. ★ Fiatal ember, júniusban lesz 33 esztendős. Szerényen kezdi a beszélgetést, de sike­rül meggyőzni, hogy új funkciója miatt sokszor lesz „kénytelen” nemcsak állam- polgári, hanem például új­ságírói kérdésekre is válaszol, ni. Egyik sem könnyebb, vagy nehezebb... Ezúttal az utób­bi még elmegy, hiszen arró van szó. hogy bemutassuk r megyei tanács új elnökhelyei - teset olvasóinknak. Ami az életutat illeti, még irigylésre méltóan rövid, de tartalmát tekintve már „bonyolultabb”. — Felnémeten születtem, nem is olyan túlságosan ré­gen: 1945. júniusában. A kö­zépiskola után a megye ta­nács ösztöndíjasaként elvé­geztem a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyete­met, s természetesen a taná­cson kezdtem el a munkát. Tizenegy esztendeje. Mindjárt a munkaügyi osztályra kerül, tem, előbb főelőadói, majd csoportvezetői beosztásba, később osztályvezető-helyet­tesnek, 1975-től pedig osz­tályvezetőnek neveztek ki. Sokrétű, izgalmas, érdekes munka folyik a tanácson, nem is tudnám az életem másként elképzelni. Már akkor meg­szerettem a tanácsi munkát, amikor egyetemista korom­ban a gyakorlati időt itt töl­töttem. Természetesen a fe­lelősség nagy, s egyre na­gyobb a funkciók változásá­val. A tanulást, az új ismerő, tek szerzését egy pillanatig sem hagyhatja abba az em­ber. Megválasztották Gyöngyös- oroszi és Gyöngyöstarján me. Evei tanácstagjának, így ke- iült a testületbe. — Nem ismeretlen vidék, a tizenegy esztendő alatt volt módom eljutni ezekbe a köz­ségekbe is. Természetesen más lesz most a helyzet, hi - szén személyes felelősséggel tartozom immár választóim­nak, őket képviselem a me­gyei tanácsban. Ügy érzem, sokat segíthetek majd nekik. A falugyűléseken és a jelölő, gyűléseken olyan igények merültek fel, amelyek meg­valósítása már nem kétséges, csak sürgetésre van szükég. Például függetlenített műve- lődésiház-igazgatói állás meg­teremtése, vagy a fiatal há­zasok részére a házhelypar­cellázás meggyorsítása. — Mit érzett, amikor elnök- helyettessé megválasztották? — Nehéz erről beszélni. Több mint tíz esztendő érté­keléséről is szó van, hogy jól végeztem eddig a rám bízott munkát. Ez bizonyos fokig magabiztosabbá teszi az em­bert. Viszont a kötelezettség, a felelősség nagyobb. Eddig sem volt könnyű, de most át_ fogóan, teljes szélességében látni, ismerni kell a tanácsi munkát, részt venni a gazda­ságszervező, területfejlesztő feladatok megoldásában és segíteni az ágazatpolitika ér­vényesítését. — Mint elnökhelyettes, mi­lyen feladatköröket lát el? — Még felsorolni sem. egy­szerű: a tervezés, a fejlesztés, a költségvetés, a gazdálkodás, a pénzügyi- és munkaerő-gaz­dálkodás felügyelete; elle­nőrizni az ezzel kapcsolatos tanácsi feladatok ellátását koordinálni más ellenőrzési szervekkel, kapcsolatot tarta, ni a nem tanács alá rendelt intézményekkel, mint az OTP, az MNB, az Állami Biztosító, a NEB, va­lamint a Vám-és Pénzügyőr­ség. — Azzal kezdtük a beszél­getést, hogy még nem töltötte be a 33. életévét. Ehhez ké­pest a felelősség még nagyobb súlyú... Elmosolyodik : — Hogy úgy mondjam, bi­zony jó lenne még „rendet­lenkedni” egy kicsit..., de természetesen a lehetőség er_ re egyre kevesebb. Amit te­szek, s ahogy teszem, azzal tartozom nemcsak a válasz­tóimnak, nemcsak a funk­ciómnak, hanem — önma­gámnak is. Aztán a munka­idő és a szabad idő határa itt már elmosódik. — Mint a megyei tanács el­nökhelyettese, milyen célt kö­vet majd munkájával? — A célok közösek, a meg­valósításukhoz viszont a ma­gam részéről egyre nagyobb ismerétanyagot kell össze­szednem, s természetesen ala­posan, töviről hegyire megis­mernem a területet. Döntést csak akkor érdemes és lehet hozni, ha biztosított a végre­hajtás, s ebben minden érin tett szerv közreműködik Nem könnyű á módok és r lehetőségek összhangját meg teremteni, de nélkülözhető1 len! Nincs jogom feltételező' hogy a partner nem az ii>* érdekében dolgozik. Terme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom