Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-21 / 93. szám

V)AVW>V/AW/AV»W»>AVii*Aa^aaaAaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^/w^ Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Egy terv kudarca AZ AMERIKAI ELNÖKNEK AZ A DÖNTÉSE, hogy feloldja a Törökországgal szemben az 1974-es ciprusi inváziót követően elrendelt fegyverszállítási embargót, nagyon kedvezőtlen visszhangot keltett Görögországban, és a görög ciprióták körében. Alig­hanem ez volt az oka annak, hogy egy hete a ciprusi török közösség képviselői Bécsben átnyújtották Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnak a szigetország problé­mái rendezésére vonatkozó legújabb javaslataikat. Ezeket előzetesen Ankarával is egyeztették, s tárgya­lási alapul szánták a közösségközi megbeszélések újabb fordulójára. Sok új nincs a török ciprióták mostani rendezési ajánlatában: laza államszövetséget javasolnak, vala­mint kilátásba helyezik, hogy a jelenleg ellenőrzésük alatt álló terület mintegy 5 százalékát hajlandók át­engedni a görög közösségnek. Ez az általuk elképzelt államszövetség gyakorlatilag véget vetne a Ciprusi Köztársaság egységének. Ami pedig a területi „en­gedményt” illeti, az teljes mértékben figyelmen kí­vül hagyja a népességi arányt. A helyzet ugyanis az, hogy a szigetország lakosságának — mintegy 700 ezer ember — 80 százalékát a görög ciprióták teszik ki. Ezzel szemben a 18 százaléknyi török kisebbség — a törökországi csapatok segítségével — jelenleg Ciprus területének csaknem 40 százalékát birtokolja. A tö­rök fél továbbá nem járul hozzá ahhoz sem, hogy a több mint 180 ezer görög ciprióta menekült visszate- lepüliön a szigetország északi részében elhagyott ott­honába. NEM MEGLEPŐ EZEK UTÁN, hogy a Waldheim által ugyan „konstruktívnak” nevezett török tervet a görög fél visszautasította. Szpirosz Kiprianu állam­fő kijelentette: a török javaslatok teljes mértékben elfogadhatatlanok, és nem nyújtanak semmi alapot a közösségközi tárgyalások új raf el vételére. Válaszképpen Rauf Denktas, a török ciprióták vezetője élesen bí­rálta a ciprusi kormányt az — úgymond — negatív magatartásért. Így hát az Ankarában fogant kezde­ményezés máris zátonyra futott. Pálfi Viktor Megkezdődtek Gromiko és Vance megbeszélései Moszkvában folytatódnak a Cyrus Vance amerikai és az Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter vezette delegációk közötti megbeszélések (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) jetuniót és az Egyesült Álla­mokat egyaránt érdeklő nemzetközi kérdésekről, be­leértve a hadászati támadó­fegyverek korlátozását szol­gáló szovjet—amerikai meg­állapodás problémáit is. Az amerikai külügyminisz­ter a tervek szerint a hét vé­géig marad Moszkvában, és Gromiko szovjet külügymi­niszterrel több ízben is ta­lálkozik. Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter csütörtökön délelőtt mintegy háromórás megbeszélést folytatott egy­mással. A tárgyalás fő témá­ja a hadászati támadófegy­verek korlátozásáról szóló megállapodás volt. A tárgyalásokon szovjet részről részt vett Nyikolaj Ogarkov marsall, a Szovjet­unió honvédelmi miniszteré­nek első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkari fő­nöke, Georgij Kornyijenko és Vlagyimir Szemjonov kül­ügyminiszter-helyettesek va­lamint Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete. Amerikai részről a tárgyaló küldöttség tagja Malcolm Toon, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, Paul Warnke, a fegyverzetellenőr­zési és leszerelési hivatal igazgatója, Marshal Shulman, a külügyminiszter külön ta­nácsadója. Mindkét küldött­ségben más hivatalos szemé­lyek is részt vesznek. Folytatódik a SKPIX. kongresszusa Csütörtökön délelőtt a köz­ponti bizottság beszámolójá­nak megvitatásával folytat­ta munkáját a Spanyol Kom­munista Párt IX. kongresz- szusa. A beszámolóhoz, amelyet szerdán Santiago Carrillo főtitkár ismertetett, a küldöttségek szóvivői szól­tak hozzá, miután előzetesen szerda este küldöttségek zárt ülésén megvitatták a beszá­molót és kialakították véle­ményüket róla. A vitát a központi bizott­ság beszámolójáról a kong­resszus ma, pénteken dél­előtt folytatja. Az apartheid hétköznapjai 3. „Mikor láthatom a fiamat?" — Mikor láthatom az iste­nért, mikor láthatom végre a fiamat? — Nem láthatja a fiát. Jól elbújtattuk. — Nincs miért elbújtatni. Otthon sohasem vertük öt. — Elég baj az. Ezért kel­lett nekünk pótolnunk, amit maguk otthon elmulasztot­tak. Ezt a párbeszédet Jan van der Vat, a londoni Times fokvárosi tudósítója jelentet­te lapjának, közismerten Anglia és a világ egyik leg­tekintélyesebb újságjának. Azzal a hírrel együtt, hogy a harmincéves indiai szárma­zású tanító (több mint egy­milliós indiai származású et­nikai blokk él Dél-Afriká­ban, egy ideig Mahatma Gandhi is ott dolgozott), Ahmed Timol — nincs töb­bé. „A fiatalembert — írja a Times — a dél-afrikai biz­tonsági rendőrség, a BOSS tárgyalás nélkül tartotta fog­va. Édesanyja nagynehezen jutott el az illetékes BOSS- tisztig, akivel a fenti meg­rendítő párbeszédet folytatta Fia huszonnégy órával ké­sőbb már halott volt.” „A hi­vatalos indokolás szerint — folytatja a Times — Ahmed Timol úgy halt meg, hogy kiugrott a rendőrség Vorster- téri épületének ablakából, a tizedik emeletről. A Rand Daily Mail nevű lap vála­szul egy fényképet közöl er­ről az épületről. Kitűnik be­.MÉnüisM 19*8. április 21., péntek iöle, hogy minden ablak előtt sűrű acélrács feszül...” „Tudósítónknak némi, nem éppen veszélytelen utánajá­rással sikerült megtudnia, mi volt a baj a fiatal indiai­val: egy rutinrazzia során a BOSS emberei betiltott köny­vet találtak nála. És ez csak egyetlen csepp a dél-afrikai hétköznapok tengeréből” — fejeződik be a Times tudósí­tása. AZ 'ÉRSEK „BŰNE” Nem sokkal a Timol-ügy után letartóztatták és öt év­re ítélték Dr. Gonville French -Beytagot, Johannesburg —• természetesen fehér bőrű — érsekét. A vád az volt ellene, hogy pénzt gyűjtött a jogta­lanul, politikai okokból be- börtönzöttek nélkülöző csa­ládtagjai számára. Az ítélet hangsúlyozta: a bíróság csak „a vádlott .magas korá­ra, egyházi méltóságára és megrendült egészségi állapo­tára tekintettel szabott ki ilyen enyhe büntetést...” Színes bőrűek ritkán kap­nak ilyen „enyhe büntetést”. A betiltott Afrikai Nemzeti Kongresszus egyik vezetőjét, Nelson Mandelát már első lgr bukásakor életfogytiglanra ítélték. A földkerekség egyik legszörnyűbb poklában, Rob­ben börtönszigeten azonban az életfogytiglan ritkán tart sokáig. A feleség, Winnie Mandela azóta — bár más módon — szintén a poklok bugyrait járja. Amikor fér­jét letartóztatták, ellene is vizsgálat indult. A BOSS iga­zán mindent megtett, hogy találjon ellene valami bizo­nyítékot. de Winnie asszony akkor még nem politizált. Mivel semmiféle „bűne” nem volt, a rezsim beérte a száműzetéssel. Fokvárosból Johannesburg azóta világ­hírűvé vált elővárósába, So- wetóba kellett mennie. A fi­atalasszony hamarosan be­kapcsolódott a helyi diák- mozgalomba és amikor kitör­tek a zavargások; az elsők között tartóztatták le. Bizonyíték ezúttal sem volt ellene, ezért tizenkilenc hónapos „vizsgálati fogság­ba” került. Szabadulása után kislányával együtt az oran- gei Brandfort város néger gettójának 802. számú kuny­hójába osztották be. „Ottho­nát” csak a nap meghatáro­zott óráiban és meghatáro­zott távolságra hagyhatta él, látogatókat nem fogadhatott. Négy sowetói fiatalasszony, négy harcostársa dacolva a tilalommal mégis megláto­gatta. Valamennyien egy-egy év börtönbüntetést kaptak — a BOSS-nak még a nyo­morúságos kalyibák körül is van szeme és füle... A &02-ES KALYIBA LAKÓJA Apartheid-ország törvé­nyei szerint természetesen nemcsak a látogatók bűnö­sök, a meglátogatottak is. Winnie Mandelát ismét bíró­ság elé hurcolták — ezúttal Bloemenfonsteínben — és most már volt „bizonyíték” ellene: megsértette a szám- űzöttek számára szigorú „gyülekezési tilalmat”. Ez pedig a hírhedt felforgatás elleni törvény hatálya alá es­het. Ha pedig valakit ennek alapján ítélnek el, ritkán úsz- sza meg tíz éven alul... Harmat Endre (Következik: Két esküvő következményei) Madridban folytatja munkáját a Spanyol KP kongresszusa. A képen Dolores Ibárruri, a párt elnöke, valamint Santiago Carrillo főtitkár látható. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Szakszervezeti világkongresszus csütörtök! napja A IX. szakszervezeti világ» kongresszus csütörtöki vitá­jának felszólalói méltatták az SZVSZ irányvonaláról és a szakszervezeti jogokról szó­ló kongresszusi alapdoku- mentumokat — amelyek szö­vegezése a szerdai munkabi­zottsági üléseken befejező­dött —, továbbá a vasárnapi főtitkári beszámolóhoz kap­csolódva elmondták vélemé­nyüket a szakszervezeti vi­lágszövetség tevékenységé­ről, a munkásság helyzetével, jogaival és érdekeivel össze­függő kérdésekről, a szak- szervezetekre a mai világban háruló, egyre növekvő fel­adatokról. A nemzeti szak- szervezeti tömörülések kül­döttei tájékoztatást adtak a tanácskozás résztvevőinek or­száguk dolgozóinak életéről és szakszervezeti harcairól is. A IX. szakszervezeti vi­lágkongresszus mintegy 300 küldötte — közöttük a ma­gyar küldöttség tagjain»!- >gy része — csütörtökön dé1 >tán a prágai Lucerna-palotában szolidaritási nagygyűlésen ta­lálkozott a prágai dolgozók képviselőivel. Szófiai értekezlet A szófiai Univerziade pa­lotában 1633 küldött részvé­telével ünnepélyes külsősé­gek közepette megnyílt a Bolgár Kommunista Párt országos értekezlete. Két év­vel a BKP XI. kongresszusa után — két nagy témakört vitatnak meg: a munka szo­cialista szervezésének kérdé­sét (azaz a tervgazdálkodás időszerű bulgáriai problémá­it) és a bérrendszer tökélete­sítését. Csütörtökön délelőtt Todor Zsivkov a BKP KB első tit­kára ismertette „A munka szocialista szervezésének tö­kéletesítése és a gazdaság tervszerű irányítása” című beszámoló jelentést. £// NSZK „csodafegyver 99 A nyugatnémet hadsereg új „csodafegyverrel” rendel­kezik, amely céljait és hatá­sát tekintve felveszi a ver­senyt a neutronbombával. Az eddig szigorú titokban tar­tott univerzális szóróbomba tulajdonságairól az első rész­letek most kerültek nyilvá­nosságra Bonnban. A Luftwaffe a nyolcvanas évek elején rendszeresítendő „Tornádó” típusú új harci repülőgépeit szereli majd fel az „MW—i” nevű új fegy­verrel — mintegy 50 millió márka értékben. A „fakorona-magasságban” is hangsebességgel repülő tornádó személyzete rakéta­szerűén képes kioldani a bombát, amely azonnal négy­ezer részbombára válik szét. A célpont minőségétől füg­gően a pilóta még a kioldás előtt — kilencvenféle válto­zatban — meghatározza az egyes alkotóelemek arányát és hatásfokát. A részbombák között páncéltörő robbanó­lövedékek, mágneses és akusztikus érzékelőkkel ellá­tott időzített aknák, multi­szenzoros repeszbombák, va­lamint két újfajta. nagyhatá­sú „ravasz” bomba található. Az új „csodafegyver” 'ránt hatalmas az érdeklődés a nyugati katonai szövetségen belül. A Bundeswehr-hadi- technikának ez a torzszülött­je hatásában messze felül­múlja az amerikai kartács­bombákat, amelyeket Izrael nemrég — dél-libanoni ag­ressziója során — polgári célpontok ellen vetett be. Az MW—1 nyugatnémet alkotói most azzal védekeznek, hogy bombájuk „léríyegében hu­mánus” fegyver: bevetésére „kizárólag katonai célpontok ellen kerülhet sor”. Szerdán még élt Moro? A „vörös brigádok” terro­ristaszervezet csütörtökön Aldo Morót ábrázoló fényké­pet juttatott el a római II Messaggero című laphoz. A fényképen világosan kivehe­tő, hogy Moro a La Repub­lics című- napilap április 19-i szerdai számát tartja kezé­ben. A fekete-fehér fényké­pen Moro, csakúgy mint az elrablása utálj eljuttatott el­ső fényképen nem látszik megviseltnek. Szakértőknek azonban meg kell még vizs­gálniuk az újabb képet, nem összemásolás eredménye-e. Ez a vizsgálat még tart. A terrorszervezet a fény­kép mellett újabb közle­ményt is közreadott, amely­ben további 48 óra haladékot ad a kormánynak, arra, hogy Morót bebörtönzött társaik szabadon bocsátásának fejé­ben kicserélje. A „vörös bri­gádok” hetedik közleményét milánói, torinói és genovai lapok szerkesztőségéhez jut­tatták el. Az újabb közle­Rómában különleges rendőralakulatok továbbra is kutatnak a terroristák által elrabolt Aldo Moro után (Népújság telefotó —AP—MTT KS) meny a Moro meggyilkolását bejelentő keddi előző üzene­tet hamisnak nevezi, de az üzenet küldői nem cáfolják, hogy azt is ők juttatták ei st sajtónak. ..... __ -a

Next

/
Oldalképek
Tartalom