Népújság, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-21 / 93. szám
/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIX. évfolyam, 93. szám ARA: 80 FILLÉR 1978. április 21., péntek Moszkva Megkezdődtek o Gromiko és Vance megbeszélései Csütörtökön Moszkvában megkezdődtek a tanácskozások a szovjet kormány képviselői és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter között. Vance szerdán este érkezett a szovjet fővárosba, bogy a két kormány korábbi megallapodása alapján tárgyalásokat folytasson a Szov- (Folytatás a 2. oldalon) Országés megyeszerte VIT-műszakra készülnek a fiatalok Az ország különböző részeiből érkező hírek bizonyítják: sok százezer dolgozó, tanuló és katonafiatal tölti munkával a szombati. pihenőnapját a KISZ-kb által meghirdetett országos VIT- műszakokon. Munkájukkal az Antiimperialist a szolidaritás, béke és barátság jelszó jegyében rendezendő XI. havannai VIT sikeres megrendezéséhez nyújtanak segítő- , kezét. Az országos műszak legfőbb célja, hogy tovább gyarapodjon a jelenleg 13 millió forintnyi VIT-számla annak érdekében, hogy a világ ifjúságának idei béke- és barátsági demonstrációjára eljuthassanak a Kubától távoli kontinensek ifjúságának, a nemzeti felszabadító mozgalmak fiataljainak képviselői is. Megyénk ifjúkommunistái — s kezdeményezésükre az idősebb korosztályokhoz tartozók — is részt vesznek a szombati VIT-műszakokon. Egerben 20 ezer fiatal dolgozik majd — ki az üzemében, a munkapad mellett, ki pedig a város szépítésén, csinosításán, vagy a pihenőpark építésén. Ott lesznek a gépek mellett a Finomszerel- vénygyár, a Csepel Autó, a dohánygyár, a HÁÉV, a KAEV, a VOLÁN és az ÉMÁSZ dolgozói is. Teljes kapacitással dolgoznak majd * az Eger—Mátra vidéki Bor- gazdasági Kombinát kollektívájának tagjai is. A Lenin születésének 108. évfordulóján szervezett VIT- műszak egri résztvevőinek egyik csoportja például a kőlyuktetői pihenő- és tornapark építésében segédkezik. A bélapátfalvi nagyberuházás napi teendőiből vállalnak részt az ott dolgozó fiatalok. Dolgoznak majd a Dlátravidéki Fémművek gyáregységeiben, a Hatvani Konzervgyárban, a megye más vállalatainál, üzemeiben, s több termelőszövetkezetben iái Mindenütt világosan meghatározták a feladatokat, s megteremtették a munka feltételeit is. Az ifjúkommunisták, s a hozzájuk csatlakozó dolgozók feladatvállalása egyúttal jól szolgálja az idei népgazdasági terv teljesítését, a helyi fejlesztési célok megvalósítását. Ülést tartott a Magyar Szocialista munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. április 19—20-án kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság elfogadta a Politikai Bizottság jelentését a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról, majd szervezeti és személyi kérdésekben döntött. A Központi Bizottság széles körű vita után egyhangúlag hozta meg határozatait. Az ülésről közlemény jelenik meg és a Központi Bizottság nyilvánosságra hozza a határozatait. (MTI) Egy nap — a környezetvédelemért KGST-tanácskozás Egerben Meleg, baráti szeretettel fogadták tegnap délelőtt a megye vezetői a KGST környezetvédelmi tanácskozására Egerbe érkezett vendégeket. A Technika Házában dr. Sípos István, a megyei párt- bizottság titkára és Szalag István, a megyei tanács általános elnökhelyettese is ott volt fogadásukon. A tanácskozás kezdetén Szalay István közvetlen szavakkal köszöntötte a 36 tagú KGST- delegációt. Nagyon örülünk, hogy ellátogattak hozzánk — mondotta —, kívánom, hogy legyen hasznos és kellemes az itt töltött napjuk. A köszöntő szavak elhangzása után dr. Safrankó Erzsébet, a KÖJÁL megyei igazgatója adott ismertetőt a közegészségügyi hálózat munkájáról. Elöljáróban arra hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyelmét, hogy Heves megye különleges földrajzi adottságokkal rendelkezik, a természetvédelemnek az ipari termeléssel való összhangba hozása így számos közegészségügyi problémát vet fel. Szerencsére a megyeszékhelyen, amely kiemelt gyógy- és üdülőhely, a környezetre különösen káros ipari létesítményt nem találunk. Nagy gondot jelent viszont mindenekelőtt a száz évvel ezelőtt épült bélapátfalvi cementgyár, amely — sajnos — nagy mennyiségű port juttat a. környék levegőjébe. Most új gyár épül — mondotta az igazgatónő —, ám ennek tervezésénél már maximálisan figyelembe vették a közegészségügyi előírásokat és az uralkodó széljárást, ami nemcsak hathatós környezetvédelmet jelent, de egyben a kiemelt üdülőterület védelmét is biztosítja. A tájékoztatót közvetlen, baráti szavakkal G. 1. Szido- renko akadémikus, szovjet képviselő köszönte meg, majd vendégeink Bélapátfalvára utaztak külön autóbuszukkal. Itt megtekintették az új cementgyári építkezést, melynek vezetőivel beható tárgyalást folytattak arról, hogy milyen szűrőberendezésekét alkalmaznak a levegő- szennyezés elkerülésére. A KGST-küldöttség a délutáni órákban Eger történelmi nevezetességeivel ismerkedett meg, majd búcsút vett vendéglátóitól, és visszautazott Budapestre. Igazi április A Meteorológiai Intézetben különböző térképeken a mesterséges műholdak felvételein pontosan lehet követni az időjárási változásokat, a hatalmas légtömegek mozgását. Április hazánkban is meglepő időjárást produkált, míg a délkeleti országrészben valódi tavasz volt, északnyugaton viszont havazott. Rábeszélni kevés MÁRMINT BÁRKIT arra, hogy a keze alól kikerülő termék minősége megegyezzék az előírásokkal. A pontosság kedvéért másként fogalmazva: csak rábeszélni, csak szavakkal szorgalmazni a termékminőség javítását nem elég. Azt, hogy napjainkban mind a bel-, mind a külföldi eladásoknál gyorsan növekszik az áru milyenségének szerepe, s döntővé lép elő, különösebben nem szükséges bizonygatni, mert gazdag tapasztalataink vannak erről. Vásárlóként is, eladóként úgyszintén, s hogy mekkora tartalékok rejlenek itt, arra egyetlen példát. A könnyűipar exportjának árbevételei 15— 20 százalékkal lehetne növelni — állapította meg a minisztérium részletekbe menő vizsgálata — csupán a tervezettel egyező minőségű, s határidőre leszállított árukkal! Azzal tehát, amihez nincs szükség különösebb befektetésre, többletráfordításokra, elegendő lenne — de sajnos, csak lenne a pontos munka, a következetes ragaszkodás a szerződésekben foglaltakhoz és a szabványok betartásához. Föltételezhetjük, sem a könnyű — sem más iparban nem akadnak seregestől olyanok, — mert néhány nemtörődöm ember mindenütt meglelhető —, akik szántszándékkal a kívántnál rosszabbat készítenének, legyen az szövet, cipő, bútor, szerszámgép vagy cement, motorbenzin, hengereit acél. Mégis, a gyengébb minőségű termékek seregestől áramlanak a termelői és a lakossági felhasználásba, így például a bútorok 25—30, a burkolólapok 22—26, az acéllemezek 18— 20 százaléka hibás, nem egyezik a szabvány megjelölte áruosztály követelményeivel, azaz az elsőből másod-, a másodból harmadosztályú lesz, vagy éppen szabványon kíyüli. Pedig dolgoztak azzal is, fölhasználták hozzá az anyagot, az energiát s mégis... Igen, csak rábeszélni a jobb minőségre nem elég. Az előírt termékminőség megtartásának, s még inkább a termékminőség javításának bonyolult feltételrendszere van, ami a technikai, technológiai tényezőket éppúgy magába foglalja, mint a szervezési, ellenőrzési intézkedéseket, az erkölcsi és anyagi ösztönzést — s ezefc ellentétét, a kényszerítést —, s nem utolsósorban a tudati, szemléleti hatásokat. Ezek együtt alkothatnak csak olyan környezetet, amelyben természetes igény a jó, s a még jobb, olyan légkört, ahol szégyen a rossz, a piac által leértékelt, s ahol ezért közösnek érzik a sikert éppúgy, mint a kudarcot. Érdekes elemzésre vállalkozott a nehézipari tárca, többi tudományos intézettel összefogva. Azt kutatták a kiválasztott cégeknél, vajon milyen tényezők mekkora súllyal hatnak a végső termékkibocsátás minőségére, hol lelhetők a leggyengébb pontok? Sommás megállapítássá tömörítve a sok ágra bomló vizsgálati eredményeket, azt mondhatjuk, a legtöbb buktató a gyártáselőkészítésben található. Abban a szakaszban tehát, amikor a termék még nem megfogható valami, hanem terv, szavak szövevénye a műveleti utasításban, tőmondat az anyag-, vagy szerszámigenylési lapokon, napi feladatkiadás a gépbeállítóknál, karbantartóknál. Az már nem is meglepő ezek tudatában, hogy a vizsgált vállalatok egy részénél rendkívül gyenge a műszaki dokumentáció — termékek sora készül például szóbeli technológiai utasítások alapján —, szervezetlen a fölszerszámozás menete, kidolgozatlanok a minőségellenőrzés objektív mércéi. Le a kalappal a tárca igazságföltáró erőfeszítései előtt, mivel hasonló vizsgálódást folytattak a termelékenységi mutatók nemzetközi összehasonlításával —, mert legalább a diagnózist megállapíthatták, amit másutt még nem mondhatnak el. A diagnózis: első lépés a baj gyógyításához, esetünkben a jobb termékminőséghez. S ezek a lépések természetszerűen állítanak előtérbe olyan, külön-külön nem nagy súlyúnak tetsző tényezőket, mint az alapanyag állandó minősége, a műveletközi ellenőrzés, a célszerszámok alkalmazása, a következetes etalon-vizsgálat, a technológiai utasításokért viselt személyes felelősség. Ami bármennyire is esetleges fölsorolás, érzékelteti: a jobb termékminőség bonyolult feltételrendszerhez kötődik, s nem elég annak egy-egv rész- letét megteremteni, hanem éppen az összefüggésekre, az úgynevezett lánchatásokra jut a hangsúly. TISZTESSÉGES SZÁNDÉKOT, becsületes igyekezeteket tehet nevetségessé az, ha a szavak mögül hiányoznak az elengedhetetlen feltételek, ha a címzettek úgy érzik, azt várják tőlük, ami megoldhatatlan. Szellemes és igaz mondás, ami az üzemekben járja: jobb árut nem szájjal kell csinálni. Azaz, nem úgy válik értékesebbé valam'i, hogy amikor elkészült, ugyan gyatra, de addig dicsérik, míg jobbnak látja a vevő... Van példa erre, mint ahogy a minőség következetes számonkérésére szintén, azaz az iparban egyszerre van jelen az, ami e területen visszahúz, s ami előrelendit. Beszélni mindenki beszél a minőség javításának szükségességéről, de a cselekvők tábora szerényebb. Ez alighanem a leglényegesebb magyarázata annak, hogy a ráfordításokhoz mérten miért aránytalanul nagy a közepes, vagy annál gyengébb minősítésű áruk aránya az össztermelésen belül, miért marad el a lehetségestől a jövedelmezőség. Mészáros Ottó Felbocsátják a rádiószondát A mesterséges műholdak folyamatosan „küldik” a fényképeket (MTI fotó :— Ruzsonyi Gábor felvételei — KS) 11,5 millió néző Szovjet filmek népszerűsége A Zala megyei Moziüzemi Vállalat bizonyult a legjobbnak abban az országos filmforgalmazási versenyben, amelyet a szovjet filmek népszerűsítésére hirdettek meg. Az elmúlt évben 11,5 millió látogatója volt a szovjet filmeknek — mondotta Szabó D. István, a Kulturális Minisztérium filnifőigazgatósá- gának vezetője a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában csütörtökön megrendezett díjkiosztó ünnepségen. A versenyben első két helyezést elért vállalatnak Nagy Mária, az MSZBT főtitkára * az MSZBT araszkoszorús plakettjét adta át. a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáért!
