Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

\ Korszerűbb világítás az iskolában Hat évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Elektrotech­nikai Egyesület egri csoport­jának recski klubja 26 fővel, a helyi és a környékbeli ipari üzemek műszaki embereiből. Ma már 35 taggal működik, évről évre eredményesebben. A februári klub vezetőségi ülésén Csősz István klubtit­kár számolt be az 1977. évi eredményes munkáról, a rendszeres összejövetelekről, üzemlátogatásokról, szakmai előadásokról és külföldi él­ménybeszámolókról. Az 1978. évi munkatervük is gazdag programot ígér a műszaki klub tagjai részére. A klub vezetőit és tagjait komolyan foglalkoztatja az iskolai tan­termek korszerű megvilágítá­sának problémája, mivel a korszerűtlen lámpatestek a tanárok és a tanulók foglal­kozását zavarják. Ezért a klub vezetői elhatározták a tanács és az iskola vezetőivel, hogy a recski körzeti általá­nos iskola egyik tantermé­ben mintatantermet hoznak létre, vagyis a lámpatesteket a szabványnak megfelelően szerelik fel. Azt is vállalták, hogy az egyik iskola négy tantermében átszerelik a lámpatesteket, szintén az elő­írásoknak megfelelően. Eze­ket a munkálatokat a műsza­ki klub, illetve az ÉMÁSZ- kirendeltség szocialista bri­gádjai vállalták és társadal­mi munkában végzik. Isko­láink '-orszerű világításának meg sításához a tanács is segítséget nyújt. Maruzs János, Recsk ($02 Vehet Nemhiába nyerte el Eger legutóbb a Hild-érmet. Meg­érdemelte. A város fejlődése óriási, a történelmi város­rész csinosítása nagy ütem­ben halad. Ez utóbbit jelen­leg egyesek bosszúsággal is szemlélik, mert átmenetileg nagy a felfordulás. Azt azon­ban nem vette észre senki, hogy alig négy hónap alatt, titokban, húsz templomtor­nyot is lebontottak volna gyönyörű városunkban... Pedig azt olvastam a Magyar Nemzetben (77. XI. 25. 3. old.) a „Képeslapok Egerből — képek nélkül” című írás­ban, városunkról szóló iga­zán kedves hangú ismerte­tésben, hogy . a város csi­nos és valóban sok a temp­loma. Szám szerint 24. És mindegyik legalább két­tornyú. Van még egy ká­polnája és az a bizonyos el­képesztően karcsú minaret­je.”... Ebből tudtam meg, hogy tavaly még az év vége felé is legalább 23 kéttornyú templom volt Egerben. Azért lagalább huszonhárom, mert ha a huszonnégy „legalább kéttornyú” volt, akkor ezek közt legalább egynek lega­lább háromtornyúnak kellett lennie... Mármost ez év márciusban sok történelmi előtanulmányozás után rá­jöttem, hogy ez lehetetlen. Bonyolult számolási eljárá­sok és nyomozások után meg kellett állapítsam, hogy csak négy templomunknak van két tornya (a Bazilikának, a volt ciszter, ferences és mi­norita templomoknak), há­rom tornya egynek sincs (tavaly sem volt). Ha a lega- lábbot nem számítom, akkor is húsz tornyot kellett vol­na lebontani... A huszon­négy templomot az összes kápolnákkal (mert nem egy van) és voLt templomokkal valahogy össze lehetett hoz­ni, de a 24 kéttornyút csakis így: „2” torony „4” templo­mon, összeírva 24 ... De ilyen számolás még eddig nem közismert... _______(DR. SZEMES) A vállalat kiváló brigádja Létszámunkat tekintve nem tartozunk a nagy brigá­dok közé, de tetteinkben igyekszünk nagyot nyújtani — mondja Matin János bri­gádvezető, aki maga is az élelmiszeripar kiváló dolgo­zója. A brigád feladata: az üzemrészek hőellátása. Lapozva a brigádnaplót, majd beletekintve a „Gor­kij” brigád életébe; kima- masló eredmények sorozata fémjelzi munkájukat. A Heves megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat a többszörösen kitüntetett aranykoszorús „Gorkij” szo­cialista brigádja, 1977. év­ben először érdemelte ki a „vállalat kiváló brigádja” címet. A brigád 1972-ben alakult, és az eltelt időszak alatt eredményesen fejlő­dött. Rajtuk is múlik az üzem­részek folyamatos termelő- munkája, kiemelt feladat­ként tartják számon az energiatakarékosságot is, mefyben több mint 300 ezer több A visontai Thorez bánya­üzem dolgozói felhívással fordultak a Mátraalji Szén­bányák üzemeihez, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára indított munkaversenyt eb­ben az évben is folytassák. A versenyfelhívást — amely- lyel a bányaüzem dolgozói csatlakoztak a Láng Gépgyár által kezdeményezett munka­versenyhez — abból az alka­lomból hirdették meg, hogy 60 éve alakult meg a Kom­munisták Magyarországi Pártja. A Mátraalji Szénbá­nyák kollektívája egyúttal Az általános iskola úttörő- csapatának a NOSZF 60. év­fordulója tiszteletére rende­zett vetélkedője első helye­zettjei egynapos autóbuszui- rán vettek részt. Az elmúlt napokban került sor a juta­lomutazásra. Űttörőcsapa­forint megtakarítást értek el. Vállalásaikban megtalál­ható ma is a továbbtanulás, a rendszeres önképzés. A tíz főből álló kis kollek­tíva tagjai az elmúlt évben több mint 700 társadalmi munkaórát végeztek. A vál­lalat területén művelt hob­bikertjükből csaknem 7 ezer forint értékű zöldségfélét adtak át az üzemi konyha részére. Karbantartó mun­kájukkal jelentősen hozzá­járultak az érés főjavítási időszak lerövidítéséhez. Jövő terveikben továbbra is megtalálható az Egri Gyermekváros, illetve a gyöngyösi II. sz. bölcsőde patronálása. Az elmúlt év eredményei­nek jegyében ez évben is csatlakoznak az országos versenyfelhívásokhoz, válla­lásaikban a nevükhöz méltó eredményeket kívánják el­érni. Gyenes István Gyöngyös szén jelentős vállalásokat tett. Ezek közül kiemelkedik pél­dául az, hogy a széntermelést hatmillió 800 ezer tonnáról hatmillió 870 ezer tonnára kívánják növelni. Határidőre és jó minőségben adják majd át1 a paksi atomerőmű részére gyártandó 657 tonna cellát, a jugoszláv exportra készülő rézsühíd szállítását pedig a határidő előtt tíz nappal meg­kezdik. Tervezik a bányá­szok csaknem 16 millió fo­rint értékű anyag és energia megtakarítását, valamint azt, hogy több mint 78 ezer óra társadalmi munkát vé­geznek 1978-ban. Láng József tunk II. Rákóczi Ferenc ne­vét viseli, így esett a válasz­tás Sárospatakra és a sáros­pataki várra. A tiszanánai Petőfi Tsz kényelmes panorá­ma autóbuszával 40 tanuló indult kora hajnalban, a Zemplén-hegység karéjában elhelyezkedő Sárospatak tör­ténelmi nevezetességeinek megtekintésére. Amíg a vá­rig értünk, felidéztük a nagy várép'ttető elődök történelmi jelentőségét: Perényi Miklós, Palóczi Zsigmond, Perényi Péter, Dobó Ferenc, Perényi Zsó.fia, Székely Jakab, Ló- rántffy Mihály. 1616-ban Lo- rántffy Zsuzsanna kezével Rákóczi György kapta hozo­mányul Sárospatakot és a Dobó-birtokokat. A dédunoka II. Rákóczi Ferenc 1694-től lakta. 1710-ben innen indult negyedszázados száműzeté­sébe. Míg a fentebb említet­tekről szót ejthettünk, máris a várudvaron voltunk. A Lo- rántffy-loggia könnyed, árká­dos építménye fogad, amely a vár komoran magasodó tö­mege mellett derűt sugároz. A vár ódon falai között járva megilletődve álltunk meg egy-egy címer, szobor, osz­loptöredék, vagy más tárgyi emlék előtt. Az idegenveze­tőnk különös tekintettel ügyelt arra, hogy a nagy várépíttető Perényi Pétertől Á szövetkezeti szállítási feladatok szakszerű lebonyo­lításában jelentős feladatuk van a gépkocsivezetőknek. A teendők megismerésére rend­szeres továbbképzést tart a MÉSZÖV Az Egerben és Gyöngyösön megrendezett tanfolyamokon több mint száz, a fogyasztási szövetke­zetekben dolgozó gépjármű- vezető vett részt. Egy-egy előadáson a KRESZ-előírások betartásá­nak gyakorlásával, a gépjár­művek karbantartásával, a fuvarozások gazdaságos szer­vezésével és lebonyolításával ismerkedtek meg a résztve­vők. Az. ismertetőket film­— Már többször szóvá tet­tük, — a Népújság hasábja­in is, — hogy lakótelepünkön a helyzet nem változik, nem javul, hanem egyre inkább romlik, — írja levelében Zachar László. Panaszával sajnos nem áll egyedül, egyes településeken számta­lan bosszúságot okoz az el nem szállított szemét, — egészségügyi, környezetvé­delmi károkról nem is be­szélve. Ezek közé a telepü­lések közé tartozik Petőfi- bánya is, ahol, mint pana­szolják, az elmúlt években nem javult, hanem romlott a helyzet. Évről évre gyarapodik, szépül a lakótelep, új házak magasodnak, a régieket ta­tarozzák, bővül az óvoda, a bölcsőde, de a környezet egyre szegényesebb, szennye- zettebb. Azt ugyan nem le­het mondani, hogy nincs gazdája a településnek, hi­szen a parkírozásról, az utak tisztításáról a hatvani költ­ségvetési üzem gondoskod­na. Ami a problémát okozza, az, hogy a selypi cukorgyár­ból a mellékterméket szál­lító kocsik, áthaladva a tele­pülés útján, hullatják a szennyet. A járdákat már több centi magas szemét bo­rítja. Eltömődtek a vizleve­IL Rákóczi Ferencig bezáró­lag elmondjon mindent, hi­szen olyan sok jelentős tör­ténelmi esemény fűződik or­szágunk e kis darabjához. A tanulók nagyon sok kérdést tettek fel, amire vezetőnk lel­kiismeretesen, mindenre ki­térően válaszolt. A tanulók egymás után tet­ték fel a kérdéseket, hogy vajon mi történt volna ak­kor, ha ez az összeesküvés nem lepleződik le, az -526- ban kezdődő Habsburg-el- nyomásnak akkor vége lett volna? A várlátogatás után a város utcáin járva meg­néztük a nemrég feltárt és eredeti szépségében tündöklő templomot is. Üt közben na­gyon sok képeslapot és olyan kiadványokat vásároltak ta­nulóink, amelyeket hazatérve mindennapi munkánkban, elsősorban történelemórán, de földrajz- irodalomórán is tudunk használni. B. Kiss János, Tiszanána vetítéssel tették színessé. Az előadássorozat végén vetélkedőn döntötték el, hogy a hallottakat mennyire sajá­tították el a szövetkezeti so­főrök. A népes mezőnyben sok gépjárművezető igen jó fel- készültségről adott számot. Első helyezést ért el Erdei Gábor, második Dallos Attila, mindketten az egri áfész dolgozói, míg a harmadik helyet Zavarkó Bélar a gyöngyösi áfész gépkocsive­zetője szerezte meg. A he­lyezetteket a MÉSZÖV pénz­jutalomban részesítette. Szabó Lajos Eger (Szántó felv.) zető árkok. A parkok tavaszi „takarítását” megkezdték, de a lemetszett gallyakat, az összesepert avart már senki sem vitte el. Egyre szaporo­dik a kiürítetlen kukák, s mellettük a szemétdombok száma, mert valahová csak le kell rakni a szemetet. Ám nem kell Petőfibányá- ig elutazni, ha hulladékot „keres” valaki. Szinte min­den városunknak megvan­nak a maga „sötét foltjai”. Egerben például újabb „le- rakatot” kapott lencsevégre fotósunk. Az egri Leányka utcai kollégiumnál javítot­ták, korszerűsítették a fű­tést. A régi kazán és tartozé­kai szétszedve azóta is ott díszítik az utcaképet. Eső veri, rozsda marja a vasat, s immár egy esztendeje sen­ki sem talált módot rá, hogy elszállítsa, ha máshová nem, hát a vasgyűjtés során a MÉH-telepre. Sorolhatnánk még néhány ilyen bosszantó „apróságot”, melyek végső soron igazán nem elhanyagolhatók. Csak kérni, sürgetni tud­juk az „illetékeseket’’ — sokszor még kideríteni is ne­héz, kik azok — tegyenek valamit, hogy a tavaszi nagytakarítás mindenhová kiterjedjen. KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Tipegő. 9.30 Mindenki iskolája. 10.05 Zenekari muzsika. 11.00 Korunk hő­sei. 12.20 Zenei anyanyel­vűnk. 12.30 Magyarán szól­va. .. 12.45 MelódiakoktéL 14.00 Népi zene. 14.30 Ered­mények, gondok a terme­lőszövetkezetekben. 15.05 Űj zenei újság. 15.40 Ma­gyar fúvószene. 16.00 168 óra. 17.30 Sportkrónika. 18.00 Zenekari muzsika. 18.45 Könyvklub. 19.49 Liszt transzcendens etűdök. 20.20 A Sipsirica (zenés játék). 22.25 A bolond kutya gaz­dája (rádiójáték). 23.05 Ge. sualdo-madrigál. 23.15 A beat kedvelőinek. PETŐFI 8.05 Mai dalok. 8.33 Nóták. 9.15 Boccaccio (operett). 10.00 Hogy tetszik lenni? 11.00 DzsesszfelvételekbőL 11.33 Külföldről érkezett.. 12.08 Magyar szerzők kó­rusműveiből. 12.33 Zenekari muzsika. 13.14 Apuka, anyuka dolgozik. 13.29 Éneklő ifjúság. 13.40 Orvosi tanácsok. 14.00 Fiatalok­nak! 14.45 Napraforgó. 15.45 Az eszményi nő. 16.00 Kör- kapcsolás. 16.55 ötórai tea. 17.40 Közügyeink. 19.15 Jég­korong VB. 19.40 Régi ma­gyar muzsika. 20.00 Köny- nyűzenei olimpia. 20.38 A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 21.38 Régi hang­lemezek. 21.55 Nótacsokor. 22.33 Slágermúzeum. 23.15 André Chénier. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. ! Miskolci rádió 17.30 Hírek, időjárás —Ze­nés hétvége — Közben: El szeretném mondani. Paulo- vits Ágoston jegyzete — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Iskolai előkészítő Leninvárosban — Kenyér Mezőnyárádról, Miskolcra és Mezőkövesdre — 18.15 Szombat este — Zenés ma­gazin. Szerkeszti : Antal Magda és Nagy István — Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. .. T MAGYAR 8.00 Tévétoma. 8.05 Iskola- tévé. 8.25 Mikisz Theodora- kisz hangversenye (NSZK zenés film). 9.20 Mindenki közlekedik. 9.35 Ha mi, 'ha­lottak, feltámadunk. 10.50 Nemzeti ifjúsági figyelő. 11.15 Malom. 14.10 Mozgás- és viselkedésformák az ál­latvilágban. 14.35 Klasszi­kusok a képernyőn. Petőfi: A helység kalapácsa. 15.30 Lakatos Vince emlékére. 16.15 Az első 365 nap a gyermek életében (NSZK filmsorozat). 16.40 Már min­dent tudsz? 17.10 A másik 12 óra. 17.45 Tájak, váro­sok, emberek... 18.10 Klasz- szikus orosz költészet. 18.40 Egymillió fontos hangjegy. 19.05 Stop! 19.20 Tévétoma. 19.30 Tv-hiradö. 20.00 Gusz. táv migrénje (magyar film­sorozat). 20.05 Második ott. honunk. 21.00 Alice és El­len. 22.05 Tv-híradó 3. 22.15 Szerelmem, Elektra (ma. gyár film). ­2. MŰSOR 17.00 Jégkorong VB. 19.15 Az élet szév (jugoszláv rö­vidfilm). 19.30 Tv-híradó 20.00 A Wardinok asszonyai (NDK tévéiilmsorozat). 21.30 Tv-híradó 2. 21.50 Asztalitenisz EB. Gyakorlaton a népművelés szakos főiskolai hallgatók Harmadik éve folyik a népművelők képzése a Ho Si Minh Tanárképző Főis­kolán. A hallgatók az elmé­leti oktatás mellett gyak­ran látogatnak el megyénk közművelődési intézményei­hez is, így közelebbről is megismerhették a módszer­tani központok irányító­szervező munkáját. (Me­gyei Könyvtár, Művelődési Központ, Műsorrendező Iroda stb.) Az 1977/78-as tanév első felében a III. éves hallga­tók (másik szakjuk az ének és a kémia) gyakorlóhelye a Füzesabonyi Járási Mű­velődési Központ volt. Eb­ben az időszakban ismer­kedtek meg Kál, Besenyő- telek, Poroszló, Sarud és ffeldebrő közművelődési in­tézményeivel is. Elsősorban laz úgynevezett komplex közművelődési intézmé­nyek munkája, azok lehető­sége érdekelte a hallgató­kat. Tevékenységük nem csupán a megfigyelésekre korlátozódott, hiszen több helyen konkrét feladatok elvégzését |s vállalták. (Könyvtári órák, klubfog- ilalkozások, ismeretterjesz­tés.) A második félévben az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységét választották gyakorlóhelyüknek az egri diákok. Köztudomású, hogy megyénkben ez az üzem végzett kiemelkedő közmű­velődési munkát az elmúlt 4-5 év alatt. A hallgatók kíváncsiak voltak a gyár egész életé­re: megismerkedtek a ter­meléssel, a szervezeti, Sport­es kulturális munkával. Részt vettek felnőttoktatá­son, figyelemmel kísérték egy-egy közérdekű informá­ció ' útját, a szervezéstől a megvalósulásig. A megfele­lő terepismeret megszer­zése után a leendő népmű­velők önálló foglalkozások tartását tervezik a gyáregy­ségben, annak kiscsoport­jaiban, szakköreiben. Baranyi Imre Eger Hetvenezer tonnával Oka ez esetben a szemét „Rákóczi nyomában”- emlékiúrán Sárospatakon Gépkocsivezetők vetélkedője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom