Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-18 / 66. szám
★ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA ★ március A lakosság feladatai a tűzoltás, kárelhárítás során in. Az eddigiek során foglalkoztunk a hagyományos tüzekkel azok oltási módjaival. Szükséges azonban megismerkedni — mivel a háború folyamán elég gyakorisággal fordulnak elő — a gyújtóbombák által okozott tüzek oltásával is. Azért szükséges ezekről elkülönülten szólni, mert az így keletkezett tüzek es oltási módjuk eltér a már előzőekben tárgyalt tűzesetektől és oltási módjaiktól. GYÜJT0BOMBÄK OLTÁSA A gyújtóbombák égési ideje méretüktől és az alkalmazott gyújt lyag fajtájától és mennyiségétől fücj. Égési idejük a íegtöbb esetben néhány perctől nem több. Ez alatt az idő alatt kell a tűzvédelmi szolgálat beosztottainak valamint a lakosságnak megakadályozni azt, hogy a gyújtóbomba nagy és kiterjedt tüzét alkothasson. Ezért szükséges, hogy gyorsan beavatkozzunk, a gyújtóbombát lehetőleg még az égési Időtartamuk alatt eloltsuk. Ezt a gyors beavatkozást legtöbb esetben csak az önvédelmi alegységek tűzoltó állománya, valamint a lakosság tudják végrehajtani. Rendkívül fontos az önvédelmi alegyséhogy égőfémes bombával állunk szemben, mely lehet termit és elektorntermit. Súlyuk általában néhány kilogramm. E gyújtőbombákat vízzel oltani nem szabad. Ha az égő bomba anyagára vizet öntünk, robbanás következhet be, mivel a magas hőfokon égő termit, vagy elektrontermit vizet alkotó elemeire, hidrogénre és oxigénre bontja, durranógáz keletkezik, mely a tüzet éleszti és az égő fémrészeket szétdobja. Az égő fémmel töltött gyújtóbombák legeredményesebb oltóeszköze a homok. A gyújtóbomba égését a homok nem szünteti meg, mivel a gyújtóbomba az égéshez szükséges oxigént kötött alakban magában hordja és így a levegőtől elzárva a homok alatt is ég. izzik. A gyűjtóbombára szórt homokréteg a gyújtóhatást mégis nagyban csökkenti, mivel megakadályozza a sugárzó hő terjedését, a bomba szétfröcskölését és kevés hűtő hatást is fejt ki. A gyújtóbomba által mea- gyújtott anyagoknak az oltását (gerendák, födémek, padlók, stb.) azonnal meg kell kezdeni, még a gyújtóbomba oltása közben. A homokkal befedett gyújKlsebb tűzfészkek homokkal és vízzel történő oltása gek tűzoltó részlegeinek, valamint a lakosságnak jó és alapos kiképzésé. A tűzoltás szempontjából a gyújtóbombákat két csoportba soroljuk az égőfémes anyaggal töltött és a folyadékkal, kocsonyás anyaggal töltött gyűjtóbombákra. Arra kell törekednünk, hogy', égés közben elbíráljuk, milyen anyag égésével állunk szemben. Ez azért szükséges. ‘mert másként kell oi- tani az égő fémet és másként a, folyadékkal töltött gyújtóbombák által okozott tüzeket ÉGÖFÉMES ANYAGGAL TÖLTÖTT GYÜJTÓ- BOMBÄK OLTÁSA A- sárgás és fehér színű láng és izzás, valamint fehéres színű füst azt mutatja, tóbombát vízzel telt hordóba kell tenni, vagy félig vízzel, homokkal telt edénybe kell helyezni, így elszállítani. FOLYADÉKKAL, KOCSONYÁS ANYAGGAL TÖLTÖTT GYŰJTÖ- BOMBAK OLTÁSA A folyadékkal töltött gyújtóbombák oltása eltér az előbb eml'tettefetől. Égésének ismertető jele: süni, tömör fekete füst. továbbá nagy vörös lángnyelvek. A folyadékkal töltött nagyobb súlyú gyűjtóbomba, amennyiben a becsapódáskor a célfelület feletti födémek közül egyet, vagy többet átütött, sürgős feladatunk annak megakadályozása, hogy a tűz a célfelület felett levő épületszakaszokra, helyiségekre ne terjedjen át. Mivel a gyújtóbomba égése sűrű füst és nagy lángon mellett zajlik, ezért az oltáshoz gázálarcot használjunk. Ennek hiányában orrunk és szájunk elé helyezett nedves ruha is megfelel rövid időn keresztül. Ezenkívül a szemre védőszemüveget helyezzünk. A folyadékkal, kocsonyás anyaggal töltött gyújtóbomba oltásához homokot használunk, de jó oltóanyag a víz is olyan esetekben, ha más éghető anyagok is meggyulladtak. A tűzoltásnál arra kell törekedni, hogy azt rendszeresen és megfelelő módszerrel végezzük. Vigyázzunk például arra, hogy a hátunk mögött ne maradjon a szétfröcskölt égő bombatölteteknek maradványa A bomba töltetének oltásával egyidőben az egyéb anyagok tüzének oltását is meg kell kezdeni. A szétfröcskölt bomba töltetének a lehomokozása után, továbbá a meggyulladt födémanyagok eloltása után gondoskodni kell a homokkal beborított bombatöltetek hűtéséről is. Ezt úgy érjük el, hogy a lehomokozott bombatöltetet, homokkupacot kevés vízzel átitatjuk. A folyadékkal töltött gyúj- tóbombák anyagát úgy kell kezelni, mintha azok foszfort is tartalmaznának. A foszfortartalmű anyag a levegőn önmagától ismét lángra lobban és tüzet okozhat. Ezért az összegyűjtés során a homokkupacok alatt levő gyújtóbombatöltetet homokkal együtt félig vízzel telt vödörbe, edénybe kell helyezni és olyan helyre keli vinni, ahol tüzet nem okozhat. A napalmot szórt vízsugárral, vegyi és léghabbal, homokkal, földdel lehet oltani. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyújtóbomba robbanásánál a napalm anyag nagy területen szétszóródhat és hozzátapadhat a környező tárgyakhoz és felületekhez. Ezért a napalmot nem lehet kötött, nagy nyomású vízsugárral oltani. Ilyen esetben az égés felületéhez képest a legkisebb szög alatt kell a vízsugarat a tűzre irányítani, hogy így a tűzfelületről az égést tápláló oxigént lehetőleg eltávolítsuk. A napalmot lehetőleg sűrű szövésű munkaruhában, vagy más hasonló anyagból Készült köpenyben ajánlatos oltani Ha a napalm kocsonyás anyaga a ruhára kerül, azonnal le kell vetni és azután el kell oltani. A foszforos összetételű napalm eloltása után meg kell vizsgálni a ruházatot, lábbelit és gondosan el kell távolítani a hozzájuk tapadt napalmrészecskéket. Előfordulhat, hogy légitámadás során a gyújtóbombákat rombolóbombákkal együtt alkalmazhatnak, így nagy tüzek keletkeznek. A tüzek oltását a rombolások nagyon megnehezítik, illetve a keletkezett romok a tüzek megközelítését akadályozhatják, ezért a tűzoltást végző lakosságnak és a tűzoltó alegységeknek nagy önfeláldozással és erőfeszítéssel kell a tüzet oltani, valamint nagy gondot kell fordítani saját biztonságuk érdekében is. A tűzoltó egységek megérkezéséig az önvédelmi alegységeknek és a lakosságnak kell hozzákezdeni a tűz oltásához, terjedésének megakadályozásához a rendelkezésükre álló eszközökkel. K. J. Államigazgatási tanfolyam Noszvajon A polgári védelemnek és elődjének, a légoltalomnak a létrehozása egybeesik a tanácsok megalakulásával. E két szervezetet azonban nemcsak az egyidőben történő megalakulás köti össze, hanem az a közös tevékenység is, amelyet kezdettől fogva együtt végeznek. A tanácsi szervek működésük kezdete óta tevékeny részesei a polgári védelmi munkának. Már a kezdeti időszakban a légoltalom is szorosan kapcsolódott a kiépülő új szocialista államszervezethez, a tanácsrendszerhez és összeforrt annak fejlődésével. Ez a kapcsolat évtizedekre meghatározza a polgári védelem fejlődését és a tanácsi (szervek közreműködécével vezetett el a polgári védelem jelenéhez. A tanácsok és szerveik elért sikereinek részesei, hiszen a polgári védelem megalakulása óta — honvédelmi feladataik keretében — eredményesen oldják meg a polgári védelmi szervezetek létrehozását, felkészítését és igazgatását, a lakosság' ak a támadófegyverek elleni védekezése megszervezését. A polgári védelemről szóló párt- és minisztertanácsi határozatok alapján végzett közös mukánk eredményeként az elmúlt években kapcsolatunk tovább fejlődött. A tanácsi szervek és a polgári ..védelem államigazgatási .szervei együttműködésének megerősítését és fokozását kívánja elősegíteni a MT Tanácsi Hivatal és a PVOP közös szervezésében — a Heves megyei Tanács Oktatási Központjában rendezett — általános államigazgatási tanfolyam is. A tanfolyam célja, hogy a polgári védelem államigazgatási szerveinek állományával megismertesse az állam'gazgatás rendszerét és az általános ismereteken felül a tanácsok és a szakigazgatási szervek feladatait és tevékenységét A tanfolyam tananyagában olyan témák is szerepelnek, amelyek a honvédelmi igazgatással összefüggő ismeretek bővítését szolgálják. Az első csoport hallgatói e •napokban adtak számot a tanfolyam ideje alatt szerzett ismereteikről, amelyek minden bizonnyal elő:egítik a jövőben a szakmai feladatok magasabb szintű ellátását. Ezzel egyidőben a második csoport is megkezdte az államigazgatási tanulmányokat. 1980-ra a polgári védelem vezető állománya megszerzi az államigazgatási ismereteket. líjú egészségügyi őrök vetélkedőié A győztes egri csapat verseny közben A megyei Vöröskereszt vezetősége, a művelődésügyi osztály, az úttörőelnökség, a polgári védelmi parancsnokság, az egészségnevelési csoport együttműködésében rendezték meg a Hámán Kató Megyei Űttörőházban az Üt- törő Gárda „ifjú egészség- ügyi őrök” megyei vetélkedőjét. A vetélkedőn 5 fős csapatokkal vettek részt a járási, városi vetélkedőkön első helyezést elért csapatok. A vetélkedőt végig a szellemesség, játékosság, vidámság jellemezte, melyet elősegített a játékvezető Lovas Zoltán, a rádió-televízió munkatársa is. A zsűri értékelése a csapatok teljesítménye alapján: I. helyezett: a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola II. sz. általános gyakorló iskola csapata. (Daragó Zsuzsanna, Kálmán Judit, Szalóky Judit, Tóth Ildikó, Angyal József). A csapatot felkészítette: dr, Vajan Iniréné. II. helyezett; Hatvan város IV. sz. általános iskola csapata. (Benei Zsuzsa, Sándor Katalin, Kispál Klára, Püspöki Emőke, Mező Gabriella). A csapatot felkészítette : Széplaki Sándorné. III. helyezett: Gyöngyös város IV. sz. általános iskola csapata. (Balázs Gabriella, Horváth Erika, Tari Ágnes, Nagy Judit, Farkas Judit). A csapatot felkészítette: Csépány Ferenc és Fodor Zsuzsa. IV. : Karácsond általános iskola csapata. V.: Füzesabonyi I. sz. általános iskola csapata. VI.: Istenmezeje általános iskola csapata. VII.: Ti- szanána általános iskola csapata. A zsűri elnöke a csapatoknak átadta az oklevelet, valamint a rendező szervek által biztosított ajándékokat A területi döntőbe — Szolnokon, március 31-én — az I. helyezést elért csapat tagjai képviselik megyénket. DA. A megrendezett vöröskeresztes kiállítás tablóival Ismerkednek a pajtások (Fotó: Szántó György) Együttes Az általános és középiskolákban folyó honvédelmi nevelőmunkának aktív segítői és részesei a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok. Ott vannak a honvédelmi neveléssel foglalkozó osztályfőnöki órákon, valamint az úttörő- és KISZ-élet számos területén. örsi és rajfoglalkozásokat vezetnek; részt vesznek az Úttörő és Ifjú Gárda munkájában; honvédelmi vetélkedőket, harci játékokat és ügyességet, bátorságot próbára tevő sportversenyeket szerveznek. Az iskolák és a hadsereg alakulatai együttműködésének minden látványos eseménye egy-egy hadi- technikai bemutató. A Magyar Néphadsereg hivatásos katonái is kiveszik a részüket az iskolák és a katonai egységek, alegységek kapcsolatának • - továbbfejerővel — lesztésében. Fiatal tisztek járják a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakmukáskép- ző intézetek végzős osztályait, a főiskolai emlékeik fel- elevenítesével. a honvédelmi törvény biztosította jogok, s az alkotmány előírta kötelességek ismertetésével igyekeznek mind hitelésebb képet festeni e kemény helytállást követelő hivatásról. A kapcsolatoknak új formája is kialakul az elmúlt években. Egyre többször, s egyre több egyenruhás apukát” látni a szülői értekezleteken. Ezek a hi-atásos katonák nem csupán gyermekeik, de az egész osztályközösség munkája után érdeklődnek, s tevékenységük mindinkább hozzájárul a kapcso-
