Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-14 / 62. szám

Biztonsági tartalék is Megfelelő ütemű a szerződéskötés Béremelések a „közös kasszából” A STATISZTIKA TANUL­SÁGA szerint az egy kereső­re jutó átlagkereset az el­múlt évben 7,5 százalékkal emelkedett. Az átlagon belül persze kinek-kinek a kerese­te ennél többel, illetve keve­sebbel. A „többel” kategóriá­ba főként 'azok tartoznak, akik tavaly központi béreme­lésben részesültek. Az év második felében rendezték az oktatási, a közművelődési és az egészségügyi dolgozók bé­rét, a népgazdaság három ágazatában — az iparban, a kiskereskedelemben és a ven­déglátásban — bevezették az egységes műszakpótlékot, je­lentősen emelték a béreket a villamosenergia- és a ruhá­zati iparban is. A legtöbbeket a műszak- pótlék emelése érintett. A több ' műszakos fizikai dolgo­zók és közvetlen termelésirá­nyítók közül 700 ezren része­sültek béremelésben. A pót­lékkal a két' műszakban dol­gozók havi törzsbére átlago­san 10, a három műszakoso­ké 20 a folyamatos munka­rendben dolgozóké pedig 30 százalékkal magasabb annál, mint amennyit a velük azo­nos munkakörülmények kö­zött dolgozó azonos munkát végző, de állandóan nappali egy műszakba járó munka­társaik keresnek. Á ruházati és a villarpos- energia-iparban tavaly négy- százalékos központi béreme­lést hajtottak végre. Több mint 260 ezren részesültek jelentős béremelésben a köz­oktatási, a felsőoktatási és a közművelődési intézmények dolgozói közül. A központi béremelés az egészségügyben is a dolgozók tömegeit érin­tette, körülbelül kétharma­dukra, mintegy 140 ezer em­berre terjedt ki. A központi béremelésekből tavaly összesen több mint 1,2 millió dolgozó részesült, az A könyvtárak olvasóinak száma, ha lassan is de csak nő. Örvéndetés jelenség ez, hiszen a rangos szépirodalom ízlésünket formálja, a szak­mai jellegű munkák viszont az ismeretgyarapítás forrá­sai. Az viszont korántsem megnyugtató, hogy az új köl­csönzők szinte kizárólag a diákok és az értelmiség köré­ből tobórzódnak. A termelő­szövetkezeti tagok kevésbé érdeklődőek, sokkal ritkáb­ban kopogtatnak. A vérbeli könyvtárosok azonban nem nyugszanak bele, nem fogad­ják el áz elszomorítónak tű­nő tényékét,, az érdektelensé­get. Hisznek abban, hogy a művelődés vágyát mindenki­ben fel lehet kelteni, s ez ak­kor sikerül, ha megtalálják a legmegfelelőbb módszéreket’ Szerződésekkel kezdődött Esztendők óta ezt vallják a hevesi jarási-nagyközségi bibliotéka munkatársai. Ke- sergés panaszkodás helyett ésszerű „haditervet” alakítot­tak ki, s ennek megfelelően cselekedtek. Nem ment Mo­hamed a hegyhez? Sebaj, megindult az feléje. Felkeresték a közös gazda­ságot, a Finomszerelvénygyár helyi üzemét, a Budapesti Kesztyűkész‘tő Vállalat rész­legét Tárgyaltak a vezetők­kel, a közművelődési bizott­ságok elnökeivel. Ismertet­ték a változatos kínálatot: szóltak arról,, hogy a kulturá­lis vállalások teljesítését sok­oldalúan segíthetnék, meg- könnyíthetnék á különböző J*#télkedőkre való felkészítést, intézkedések pénzügyi hatá­sa éves szinten megközelíti a 4,3 milliárd forintot. Ez az összeg a „közös kasszát”, a költségvetést terheli. Az intézkedések nyomán a szocialista iparban a bérnö­vekedés üteme a textil- és a textilruházati iparban volt a legmagasabb de lényegesen az átlag feletti volt az élel­miszer-, a villamosenergia-, az építőanyag- és a vegyipar- • ban. A béremeléseket az tette szükségessé, hogy az érintett szakmákban a dolgozók ke­resete — a munka nehézsé­géhez és a munkakörülmé­nyekhez képest — indokolat­lanul alacsony volt. Az in­tézkedések nyomán csökkent az elmaradás, javultak a bér­arányok és nyilvánvalóan mérséklődtek az érintett szakágazatokban , a munka­erő-ellátási gondok is. A vállalatok, intéz­mények, szövetkezetek többsége — nagyon helyesen — felhasználta a központi béremeléseket az egyéni ösz­tönzés javítására is. Igyekez­tek a rendelkezésükre álló összegeket a végzett munka szerint differenciáltan elosz­tani. A műszakpótlék emelésé­nek fontos tapasztalata az, hogy nemcsak a nagyobb ter­heket vállaló munkások na­gyobb anyagi elismerését se­gítette elő, hanem jelentős ösztönzőként is hatott. A munkások közül egyre töb­ben — bár még nem elegen — vállalják a több műszakos, illetve a folyamatos munka­rendet és ezzel javultak a nagy értékű, nagy kapacitá­sú gépek, berendezések ki­használásának feltételei. A több műszakos munkahelye­ken csökkent a munkaerő mozgása is. A központi béremelések elsőrendű feladata, funkciója sőt a szakmai továbbképzést is. Természetesen a kívánsá­gokat is összegyűjtötték, je­lezve: hozzájárulnak ezek valóra váltásához is. A két­ségkívül szíves fogadtatást nem mindig követték tettek. Ok azonban nem adták fel : ismét jelentkeztek, ajánló jegyzékeket küldtek, s tudó­sítottak a szolgáltatásokról. Ezt követően a szocialista brigádokkal együttműködési megállapodást kötöttek, s ebben rögzítették: ki, mit ad. Nem a papírformára töreked­tek, mégis írásba kellett fog­lalni az egyezségeket, mert így mindkét fél ellenőrizhet­te: mivé alakultak az alap­vetően jó elképzelések. A rajtot néha megtorpanás nehezítette, a végrehajtás is akadozott, mégis helyes úton indultak el. mert akit meg­nyertek, aki elment a ren­dezvényekre. megnézte a ki­állításokat, elsajátította a ka­talógusok kezelésének forté­lyait, az újra meg újra vissza­tért. Irodalmi hétfők Majd mindenütt szervez­nek tanfolyamokat, hogy ’ be­tanított, vagy szakmunkáso­kat képezzenek. Amint ezt megtudták, hozzáfogtak a b’bliográfia-készítéshez. így például a hegesztőknek jut­tatták e! a tanulás során leg­inkább hosznósítható 1 művek listáját. Senki sem kérte, mégis postázták. A könyvtár épületében ko­rábban is megvolt a pince­klub. Erre a lehetőségre fel­hívták a Berva gyáregység- vezetőinek figyelmét. ' Ők rendbe hozatták, s azóta a bérezésben meglevő indo­kolatlan különbségek mér­séklése, illetve megszüntetése és a munkaerőnek a népgaz­daság számára fontos terület­re való közvetett orientálása. Ezek a folyamatok természe­tesen csak viszonylag hosz- szabb távon érzékelhetők, mérhetők, azonban a bére­melések óta eltelt több, mint fél esztendő tapasztala­tai már mutatják a kedvező hatások első jeleit. Bérfeszültségek és kereseti aránytalanságok azonban nemcsak azokon a területe­ken voltak és vannak, ame­lyekre tavaly a központi bér- intézkedések kiterjedtek. A népgazdaság teherbíróképes­sége azonban véges, az ösz- szes feszültséget egyidőben, egyszerre nem tudja meg­szüntetni. A MŰSZAKPÓTLÉK ren­dezésekor a nem érintett ágazatokban (például a köz­lekedésben, az építőiparban, a mezőgazdaságban, a keres­kedelem más szakágazatai­ban és a szolgáltatás egyéb területein) a dolgozók közül sokan — jogosan — kérdez­ték: rájuk mikor kerül sor? Ebben az esztendőben — mint ahogy azt az országgyű­lés által elfogadott 1978-as tervtörvény is leszögezi — tovább folytatódik, illetve be­fejeződik az egységes mű­szakpótlék kiterjesztése a szolgáltatásban és a termelő­ágazatok eddig nem érintett területein. Ezenkívül emelke­dik az orvosok, az asszisz­tensek és az egészségügyi ügyviteli dolgozók, valamint a területi bírósági és ügyész­ségi dolgozók bére is. Ezekkel a tervezett bérin­tézkedésekkel tovább csök­kennek a kereseti arányta­lanságok, de azért az elkö­vetkezendő évekre is marad éppen elég tennivaló. Karcagi László klubjukként működik. Ide bárki betérhet újságot, folyó­iratot böngészni, tévét nézni. Tarthatnak névnapokat, ba­ráti összejöveteleket, kisebb vállalati; szakszervezeti ren­dezvényeket is. Emellett gonddal szerkesztett program várja azokat, akik egy-egy témával elmélyültebben óhaj­tanak foglalkozni. Találkoz­hatnak írókkal,. költőkkel, is­meretterjesztő előadásokat hallgathatnak meg, azaz tar­talmason tölthetik el szabad idejüket. S ha kizárólag ki­kapcsolódni vágynak, akkor ott a játékudvar, ahol még a teniszrajongók is hódolhat­nak kedvenc sportjuknak. A műsorokat házhoz viszik. Az irodalmi hétfőkön az egri Gárdonyi Géza Színház mű­vészei adnak ízelítőt a leg­nevesebb írók és költők ki­emelkedő alkotásaiból. így nemcsak kulturális vállalá­saikat teljes’'tik, hanem fel­fedezhetik a szépet, a művé­szit. Marandandóbb élményt aligha lehetne nyújtani azok­nak, akik még nem váltak szenvedélyes olvasóvá. Innen már csak egy lépés kell ah­hoz, hogy az Őket leginkább érdeklő alkotók írásait köl­csönözzék, s otthon tanulmá­nyozzák. Segítség a tanulóknak Köztudomású, hogy szak­munkástanulónak a viszony­lag gyengébb eredményű gye­rekek jelentkeznek. Olyanok, akik igen nehezen birkóznak meg a reál tárgyak követel­ményeivel. Lemaradnak, mi­Az idén eddig megkötött termékértékesítési szerződé­sek általában összhangban vannak a lakossági, az ipari, valamint az exportigények­kel — ez derül ki a március eleji összesítésekből. Az emúlt években — 1977 kivételével — gondot okozott a zöldségpiac feltöltése. A termelés fellendítésére hozott kormányintézkedések nyo­mán tavaly az egy évvel korábbihoz képest már öt­ödével több áru termett, viszont a termelői kínálat elhelyezése, különösen egyes cikkekből, estenként átmene­ti gondot okozott. Az idei szerződéskötések reálisabban számolnak a felvásárlási­értékesítési lehetőségekkel; a tervezett zöldségtermelést a várható piaci helyzetre ala­pozták, s az a mintegy 15— 16 százalékos „túlszerződés”, amit az összesítés mutat, lé­nyegében biztonsági tartalé­kot jelent. A széles körben alkalmazott garantált felvá­sárlási árak és a termelők megkülönböztetett támogatá­sa együttesen változatlan színvonalon tartja 1978-ban is a termelői kedvet. A felvásárlók a tervezett­nél 13 százalékkal több gyü­mölcsre szerződtek, az ered­mény realizálódása azonban nagymértékben függ majd az időjárástól. További partne­reket keres a kereskedelem és az ipar málna, őszi- és sárgabarack, valamint szilva termesztésére. Az állatszállítás! szerződé­sekben lekötött mennyiségek megfelelnek az igényeknek. Március elejéig már csak­nem sikerült lekötni vágó­sertésből, baromfiból a ter­vezett mennyiséget, s az ál­lati termékek kínálata szin­tén arányban van a szükség­letekkel. A szántóföldi növényekre kötött szerződések viszont arra figyelmeztetnek, hogy a kukorica termesztése nem csábítja annyira a gazdasá­gokat, mint évekkel ezelőtt. Az egyéb növények, például a napraforgó, a cukorrépa, a dohány valamint a burgo­nya és a takarmánynövé­nyek termelési szerződései a kívánt ütemben és a terve­zettnek megfelelő mennyi­ségekre jönnek létre vei nem értik meg az anya­got, s ez a hátrány mind ag­gasztóbb lesz, s végül — leg­alábbis az esetek többségé­ben — bukáshoz vezet. Rájuk gondoltak, amikor a MEZŐGÉP-es fiatalok szá­mára korrepetálásokat hir­dettek. A foglalkozásokat egy mérnök vezeti,' aki magyaráz és ismételtet is. A diákok a könyvtárban jönnek össze minden csütörtökön. Ez se véletlen, mert így megszok­ják a környezetet, s melles­leg elsajátítják a lexikonok felhasználásának fogásait, s idővel már tudják: melyik témához, hol keressék az út­baigazító, a választ adó köte­teket. A gyakorlat bizonyí­totta: érdemes volt ezzel bí­belődni, mert hosszú ideje senki sem bukott meg közü­lük. Ráadásul ez az utánpót­lás biztosításának bevált módja, hiszen, aki megszokta a légkört, az akkor is benéz, ha nincs különösebb dolga. S ha már itt van, válogathat a lemezek közt, zenét hallgat­hat, azaz valamikor „törzs­vendég” lehet belőle. Olykor egy-egy brigádot hívnak meg, s olyan regénye­ket. versesköteteket kínálnak nekik, amelyeket szívesen la­pozgatnának Megérdeklő­dik, hogy milyen témájú elő­adások érdekelnék őket. Ezt tették a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából .is, s a Rákóczi Termelőszövetkezet lányai és - asszonyai a fólia alatti zöldségtermesztéshez kaptak hasznosítható taná­csokat a jól képzett elméleti szakembertől. Csoda-e, ha esztendőről esztendőre gyarapszik a munkásolvasók száma? Egyébként beneveztek az Ol­vasó munkásért című orszá­gos pályázatba Nem a rangos helyezésért tették, ám még­sem túlzó jóslat az, hogy ott lesznek, a legjobbak között... (P. 1.) Termelés és kultúra Brigádok a könyvtárban Az élen: a Béke brigád (Folytatás az 1. oldalról) Precíz munka a fogyasztásmérők beszabályozása, Szalai Fc- rencné végzi — nagy hozzáértéssel S akik a terméket meózzák: Baranyi Ferenc és Püspök': László (Szabó Sándor képriportja, Baranyai Józsefné és Baranyi Ferenc a kapcsolóórák javítása és bemérése közben Hogyan hímezzünk ? Sajnos, ez itt a kérdés. Ügy tűnik, nehéz időket élünk. Ráadásul, a dolognak van egy pikantériája: az, hogy nem nagy ügy_ Azért nem, mert a hímzéshez feltétel­ként elegendő egy hölgy, aki­nek ez a kedvenc időtöltése, és tulajdonképpen más nem is kell már hozzá, mint a művelethez elengedhetetlen hímzőszál. A többi csupán — hihetnénk — csak ügyesség kérdése, kinek milyen a fan­táziája, mennyire könnyű a keze ... Most kiderült: komplikál­tabb téma, mintsem gondol­nánk. A kereskedelem sze­rint az utóbbi időben meg­növekedett a nők hímzési kedve, és ez önmagában nem lenne baj —, de ha egyszer nincs mivel...? És a gond nem jár egyedül, a szorgos- kezű lányokhoz, asszonyok­hoz csatlakozik most már a tanterv is, és ez az ifjúságot lehetőség szerint az élet gya­korlati oldalára igyekszik felkészíteni. Ily mó­don kötelezően előírja el­sajátítandó tananyagként ezeket a kézügyességi gya­korlatokat. Az asszonyokról ne be­széljünk most: többségük ugyanis hozzászokott már az évek során az időkénti szű­kös napokhoz. De mi történjék azokkal az iskolás lánykákkal, a szigorú tanári zsűri előtt, akiknek most kézimunkák­kal kellene bebizonyítaniuk hogy később igazi mesterei lesznek a hímzésnek? ... Ok, szegények, igyekeznének, a jó szándék és a téma iránti ér­deklődés meglenne bennük de sajnos — hiányzik az alapanyag. A fonál. Márpedig így. enélkül: nem megy. Állítólag az egész a nagy­kereskedelmen múlik, nem veszi figyelembe a megnöve­kedett érdeklődést, azt a ke­veset pedig, amit szállít — szétkapkodják a hímző höl­gyek. Ne vessünk tehat követ a lényegesen tapasztalatla­nabb nebulókra, ha — alap­anyag hiánya miatt — hím­zés nélkül jelennek meg az iskolában. — kt — 1978. március 11.. kedét !)

Next

/
Oldalképek
Tartalom