Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-14 / 62. szám
Biztonsági tartalék is Megfelelő ütemű a szerződéskötés Béremelések a „közös kasszából” A STATISZTIKA TANULSÁGA szerint az egy keresőre jutó átlagkereset az elmúlt évben 7,5 százalékkal emelkedett. Az átlagon belül persze kinek-kinek a keresete ennél többel, illetve kevesebbel. A „többel” kategóriába főként 'azok tartoznak, akik tavaly központi béremelésben részesültek. Az év második felében rendezték az oktatási, a közművelődési és az egészségügyi dolgozók bérét, a népgazdaság három ágazatában — az iparban, a kiskereskedelemben és a vendéglátásban — bevezették az egységes műszakpótlékot, jelentősen emelték a béreket a villamosenergia- és a ruházati iparban is. A legtöbbeket a műszak- pótlék emelése érintett. A több ' műszakos fizikai dolgozók és közvetlen termelésirányítók közül 700 ezren részesültek béremelésben. A pótlékkal a két' műszakban dolgozók havi törzsbére átlagosan 10, a három műszakosoké 20 a folyamatos munkarendben dolgozóké pedig 30 százalékkal magasabb annál, mint amennyit a velük azonos munkakörülmények között dolgozó azonos munkát végző, de állandóan nappali egy műszakba járó munkatársaik keresnek. Á ruházati és a villarpos- energia-iparban tavaly négy- százalékos központi béremelést hajtottak végre. Több mint 260 ezren részesültek jelentős béremelésben a közoktatási, a felsőoktatási és a közművelődési intézmények dolgozói közül. A központi béremelés az egészségügyben is a dolgozók tömegeit érintette, körülbelül kétharmadukra, mintegy 140 ezer emberre terjedt ki. A központi béremelésekből tavaly összesen több mint 1,2 millió dolgozó részesült, az A könyvtárak olvasóinak száma, ha lassan is de csak nő. Örvéndetés jelenség ez, hiszen a rangos szépirodalom ízlésünket formálja, a szakmai jellegű munkák viszont az ismeretgyarapítás forrásai. Az viszont korántsem megnyugtató, hogy az új kölcsönzők szinte kizárólag a diákok és az értelmiség köréből tobórzódnak. A termelőszövetkezeti tagok kevésbé érdeklődőek, sokkal ritkábban kopogtatnak. A vérbeli könyvtárosok azonban nem nyugszanak bele, nem fogadják el áz elszomorítónak tűnő tényékét,, az érdektelenséget. Hisznek abban, hogy a művelődés vágyát mindenkiben fel lehet kelteni, s ez akkor sikerül, ha megtalálják a legmegfelelőbb módszéreket’ Szerződésekkel kezdődött Esztendők óta ezt vallják a hevesi jarási-nagyközségi bibliotéka munkatársai. Ke- sergés panaszkodás helyett ésszerű „haditervet” alakítottak ki, s ennek megfelelően cselekedtek. Nem ment Mohamed a hegyhez? Sebaj, megindult az feléje. Felkeresték a közös gazdaságot, a Finomszerelvénygyár helyi üzemét, a Budapesti Kesztyűkész‘tő Vállalat részlegét Tárgyaltak a vezetőkkel, a közművelődési bizottságok elnökeivel. Ismertették a változatos kínálatot: szóltak arról,, hogy a kulturális vállalások teljesítését sokoldalúan segíthetnék, meg- könnyíthetnék á különböző J*#télkedőkre való felkészítést, intézkedések pénzügyi hatása éves szinten megközelíti a 4,3 milliárd forintot. Ez az összeg a „közös kasszát”, a költségvetést terheli. Az intézkedések nyomán a szocialista iparban a bérnövekedés üteme a textil- és a textilruházati iparban volt a legmagasabb de lényegesen az átlag feletti volt az élelmiszer-, a villamosenergia-, az építőanyag- és a vegyipar- • ban. A béremeléseket az tette szükségessé, hogy az érintett szakmákban a dolgozók keresete — a munka nehézségéhez és a munkakörülményekhez képest — indokolatlanul alacsony volt. Az intézkedések nyomán csökkent az elmaradás, javultak a bérarányok és nyilvánvalóan mérséklődtek az érintett szakágazatokban , a munkaerő-ellátási gondok is. A vállalatok, intézmények, szövetkezetek többsége — nagyon helyesen — felhasználta a központi béremeléseket az egyéni ösztönzés javítására is. Igyekeztek a rendelkezésükre álló összegeket a végzett munka szerint differenciáltan elosztani. A műszakpótlék emelésének fontos tapasztalata az, hogy nemcsak a nagyobb terheket vállaló munkások nagyobb anyagi elismerését segítette elő, hanem jelentős ösztönzőként is hatott. A munkások közül egyre többen — bár még nem elegen — vállalják a több műszakos, illetve a folyamatos munkarendet és ezzel javultak a nagy értékű, nagy kapacitású gépek, berendezések kihasználásának feltételei. A több műszakos munkahelyeken csökkent a munkaerő mozgása is. A központi béremelések elsőrendű feladata, funkciója sőt a szakmai továbbképzést is. Természetesen a kívánságokat is összegyűjtötték, jelezve: hozzájárulnak ezek valóra váltásához is. A kétségkívül szíves fogadtatást nem mindig követték tettek. Ok azonban nem adták fel : ismét jelentkeztek, ajánló jegyzékeket küldtek, s tudósítottak a szolgáltatásokról. Ezt követően a szocialista brigádokkal együttműködési megállapodást kötöttek, s ebben rögzítették: ki, mit ad. Nem a papírformára törekedtek, mégis írásba kellett foglalni az egyezségeket, mert így mindkét fél ellenőrizhette: mivé alakultak az alapvetően jó elképzelések. A rajtot néha megtorpanás nehezítette, a végrehajtás is akadozott, mégis helyes úton indultak el. mert akit megnyertek, aki elment a rendezvényekre. megnézte a kiállításokat, elsajátította a katalógusok kezelésének fortélyait, az újra meg újra visszatért. Irodalmi hétfők Majd mindenütt szerveznek tanfolyamokat, hogy ’ betanított, vagy szakmunkásokat képezzenek. Amint ezt megtudták, hozzáfogtak a b’bliográfia-készítéshez. így például a hegesztőknek juttatták e! a tanulás során leginkább hosznósítható 1 művek listáját. Senki sem kérte, mégis postázták. A könyvtár épületében korábban is megvolt a pinceklub. Erre a lehetőségre felhívták a Berva gyáregység- vezetőinek figyelmét. ' Ők rendbe hozatták, s azóta a bérezésben meglevő indokolatlan különbségek mérséklése, illetve megszüntetése és a munkaerőnek a népgazdaság számára fontos területre való közvetett orientálása. Ezek a folyamatok természetesen csak viszonylag hosz- szabb távon érzékelhetők, mérhetők, azonban a béremelések óta eltelt több, mint fél esztendő tapasztalatai már mutatják a kedvező hatások első jeleit. Bérfeszültségek és kereseti aránytalanságok azonban nemcsak azokon a területeken voltak és vannak, amelyekre tavaly a központi bér- intézkedések kiterjedtek. A népgazdaság teherbíróképessége azonban véges, az ösz- szes feszültséget egyidőben, egyszerre nem tudja megszüntetni. A MŰSZAKPÓTLÉK rendezésekor a nem érintett ágazatokban (például a közlekedésben, az építőiparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelem más szakágazataiban és a szolgáltatás egyéb területein) a dolgozók közül sokan — jogosan — kérdezték: rájuk mikor kerül sor? Ebben az esztendőben — mint ahogy azt az országgyűlés által elfogadott 1978-as tervtörvény is leszögezi — tovább folytatódik, illetve befejeződik az egységes műszakpótlék kiterjesztése a szolgáltatásban és a termelőágazatok eddig nem érintett területein. Ezenkívül emelkedik az orvosok, az asszisztensek és az egészségügyi ügyviteli dolgozók, valamint a területi bírósági és ügyészségi dolgozók bére is. Ezekkel a tervezett bérintézkedésekkel tovább csökkennek a kereseti aránytalanságok, de azért az elkövetkezendő évekre is marad éppen elég tennivaló. Karcagi László klubjukként működik. Ide bárki betérhet újságot, folyóiratot böngészni, tévét nézni. Tarthatnak névnapokat, baráti összejöveteleket, kisebb vállalati; szakszervezeti rendezvényeket is. Emellett gonddal szerkesztett program várja azokat, akik egy-egy témával elmélyültebben óhajtanak foglalkozni. Találkozhatnak írókkal,. költőkkel, ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak meg, azaz tartalmason tölthetik el szabad idejüket. S ha kizárólag kikapcsolódni vágynak, akkor ott a játékudvar, ahol még a teniszrajongók is hódolhatnak kedvenc sportjuknak. A műsorokat házhoz viszik. Az irodalmi hétfőkön az egri Gárdonyi Géza Színház művészei adnak ízelítőt a legnevesebb írók és költők kiemelkedő alkotásaiból. így nemcsak kulturális vállalásaikat teljes’'tik, hanem felfedezhetik a szépet, a művészit. Marandandóbb élményt aligha lehetne nyújtani azoknak, akik még nem váltak szenvedélyes olvasóvá. Innen már csak egy lépés kell ahhoz, hogy az Őket leginkább érdeklő alkotók írásait kölcsönözzék, s otthon tanulmányozzák. Segítség a tanulóknak Köztudomású, hogy szakmunkástanulónak a viszonylag gyengébb eredményű gyerekek jelentkeznek. Olyanok, akik igen nehezen birkóznak meg a reál tárgyak követelményeivel. Lemaradnak, miAz idén eddig megkötött termékértékesítési szerződések általában összhangban vannak a lakossági, az ipari, valamint az exportigényekkel — ez derül ki a március eleji összesítésekből. Az emúlt években — 1977 kivételével — gondot okozott a zöldségpiac feltöltése. A termelés fellendítésére hozott kormányintézkedések nyomán tavaly az egy évvel korábbihoz képest már ötödével több áru termett, viszont a termelői kínálat elhelyezése, különösen egyes cikkekből, estenként átmeneti gondot okozott. Az idei szerződéskötések reálisabban számolnak a felvásárlásiértékesítési lehetőségekkel; a tervezett zöldségtermelést a várható piaci helyzetre alapozták, s az a mintegy 15— 16 százalékos „túlszerződés”, amit az összesítés mutat, lényegében biztonsági tartalékot jelent. A széles körben alkalmazott garantált felvásárlási árak és a termelők megkülönböztetett támogatása együttesen változatlan színvonalon tartja 1978-ban is a termelői kedvet. A felvásárlók a tervezettnél 13 százalékkal több gyümölcsre szerződtek, az eredmény realizálódása azonban nagymértékben függ majd az időjárástól. További partnereket keres a kereskedelem és az ipar málna, őszi- és sárgabarack, valamint szilva termesztésére. Az állatszállítás! szerződésekben lekötött mennyiségek megfelelnek az igényeknek. Március elejéig már csaknem sikerült lekötni vágósertésből, baromfiból a tervezett mennyiséget, s az állati termékek kínálata szintén arányban van a szükségletekkel. A szántóföldi növényekre kötött szerződések viszont arra figyelmeztetnek, hogy a kukorica termesztése nem csábítja annyira a gazdaságokat, mint évekkel ezelőtt. Az egyéb növények, például a napraforgó, a cukorrépa, a dohány valamint a burgonya és a takarmánynövények termelési szerződései a kívánt ütemben és a tervezettnek megfelelő mennyiségekre jönnek létre vei nem értik meg az anyagot, s ez a hátrány mind aggasztóbb lesz, s végül — legalábbis az esetek többségében — bukáshoz vezet. Rájuk gondoltak, amikor a MEZŐGÉP-es fiatalok számára korrepetálásokat hirdettek. A foglalkozásokat egy mérnök vezeti,' aki magyaráz és ismételtet is. A diákok a könyvtárban jönnek össze minden csütörtökön. Ez se véletlen, mert így megszokják a környezetet, s mellesleg elsajátítják a lexikonok felhasználásának fogásait, s idővel már tudják: melyik témához, hol keressék az útbaigazító, a választ adó köteteket. A gyakorlat bizonyította: érdemes volt ezzel bíbelődni, mert hosszú ideje senki sem bukott meg közülük. Ráadásul ez az utánpótlás biztosításának bevált módja, hiszen, aki megszokta a légkört, az akkor is benéz, ha nincs különösebb dolga. S ha már itt van, válogathat a lemezek közt, zenét hallgathat, azaz valamikor „törzsvendég” lehet belőle. Olykor egy-egy brigádot hívnak meg, s olyan regényeket. versesköteteket kínálnak nekik, amelyeket szívesen lapozgatnának Megérdeklődik, hogy milyen témájú előadások érdekelnék őket. Ezt tették a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából .is, s a Rákóczi Termelőszövetkezet lányai és - asszonyai a fólia alatti zöldségtermesztéshez kaptak hasznosítható tanácsokat a jól képzett elméleti szakembertől. Csoda-e, ha esztendőről esztendőre gyarapszik a munkásolvasók száma? Egyébként beneveztek az Olvasó munkásért című országos pályázatba Nem a rangos helyezésért tették, ám mégsem túlzó jóslat az, hogy ott lesznek, a legjobbak között... (P. 1.) Termelés és kultúra Brigádok a könyvtárban Az élen: a Béke brigád (Folytatás az 1. oldalról) Precíz munka a fogyasztásmérők beszabályozása, Szalai Fc- rencné végzi — nagy hozzáértéssel S akik a terméket meózzák: Baranyi Ferenc és Püspök': László (Szabó Sándor képriportja, Baranyai Józsefné és Baranyi Ferenc a kapcsolóórák javítása és bemérése közben Hogyan hímezzünk ? Sajnos, ez itt a kérdés. Ügy tűnik, nehéz időket élünk. Ráadásul, a dolognak van egy pikantériája: az, hogy nem nagy ügy_ Azért nem, mert a hímzéshez feltételként elegendő egy hölgy, akinek ez a kedvenc időtöltése, és tulajdonképpen más nem is kell már hozzá, mint a művelethez elengedhetetlen hímzőszál. A többi csupán — hihetnénk — csak ügyesség kérdése, kinek milyen a fantáziája, mennyire könnyű a keze ... Most kiderült: komplikáltabb téma, mintsem gondolnánk. A kereskedelem szerint az utóbbi időben megnövekedett a nők hímzési kedve, és ez önmagában nem lenne baj —, de ha egyszer nincs mivel...? És a gond nem jár egyedül, a szorgos- kezű lányokhoz, asszonyokhoz csatlakozik most már a tanterv is, és ez az ifjúságot lehetőség szerint az élet gyakorlati oldalára igyekszik felkészíteni. Ily módon kötelezően előírja elsajátítandó tananyagként ezeket a kézügyességi gyakorlatokat. Az asszonyokról ne beszéljünk most: többségük ugyanis hozzászokott már az évek során az időkénti szűkös napokhoz. De mi történjék azokkal az iskolás lánykákkal, a szigorú tanári zsűri előtt, akiknek most kézimunkákkal kellene bebizonyítaniuk hogy később igazi mesterei lesznek a hímzésnek? ... Ok, szegények, igyekeznének, a jó szándék és a téma iránti érdeklődés meglenne bennük de sajnos — hiányzik az alapanyag. A fonál. Márpedig így. enélkül: nem megy. Állítólag az egész a nagykereskedelmen múlik, nem veszi figyelembe a megnövekedett érdeklődést, azt a keveset pedig, amit szállít — szétkapkodják a hímző hölgyek. Ne vessünk tehat követ a lényegesen tapasztalatlanabb nebulókra, ha — alapanyag hiánya miatt — hímzés nélkül jelennek meg az iskolában. — kt — 1978. március 11.. kedét !)
