Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

Tavasz előtt a virágos falóban (Tudósítónktól) Feldebrő község lakói kez­dettől fogva sikerrel vesznék részt a „.virágos falu” moz­galomban. Elmúlt évi ered­ményeiket a Mátra—Nyugat­bükki Intéző Bizottság tíz­ezer forintos különdíja is el­ismerte. A közelmúltban megtartott falugyűlésen a lakosság ismét nagyösszegű, 380 ezer forint értékű társa­dalmi munkát ajánlottak fel a település szépítésére. A község mindegyik vá­lasztókörzetében elkészültek a társadalmi munkákat rög­zítő szerződések. A termelő- szövetkezet Martos Flóra szo­cialista brigádja külön szer­ződésben vállalt társadalmi segítséget az iskolai sportpá­lya elkészítéséhez. A község lakói már a tél végi napokban hozzáláttak vállalásaik teljesítéséhez. Mindenki a saját háza előtt metszette a kétezerhatszáz díszfát, cserjét. A házak előtt húzódó parkok, virágágyak díszítésére kétezer rózsatövet vásároltak meg a saját pén­zükön. Készülnek a virágágyak, ássák és gereblyézik a földet, ültetik a rózsatöveket, vetik a virágmagvakat; szinte egy­mással versengve készítik, csinosítják a község utcáit a tavasz kezdetére. A községi tanács ötletes módon hasznosítja az egyéb­ként parlagon heverő, hasz­navehetetlen területeket: er­dőket telepít a falu környé­kén. A több éves tervszerű . erdőtelepítés környezetvédel­mi célokat szolgál, ugyanak­kor gazdaságilag is jövedel­mező. Az itt telepített és ki­termelt nyárfák, akácfák és mocsári tölgyek évről évre jó bevételi forrást jelentenek a községfejlesztési alap ja­vára. i Császár István Nehéz esztendő után az Izzóban Nemcsak többet — jobban is Az Egyesüt Izzó Gyöngyösi Félvezető- és Gépgyárában másképpen sikerült az elmúlt év, mint azt tervezték. Nem jobban, s a számok szerint nem is rosszabbul, ugyanak­kor az elhatározott fejlesztési program mégsem valósult meg határidőre, ami késlel­tette az egész félvezetőgyár­tás átszervezését. Hatszázmilliós beruházással egy esztendő alatt akarták létrehozni az integrált áram­körszerelő és -mérőüzemet. Az egy esztendőre előírt 15 millió „IC”-ből tavaly már hatmilliót akartak gyártani. Ez nem sikerült, a beruházás nem fejeződött be; félév tá­ján már látták, másutt kell gyorsabb tempót diktálni, ha nem akarják, hogy megsza­kadjon a gyár hagyományos sikersorozata. 947 milliós termelési érté­ket értek el ezzel a gyorsabb tempóval, 99 millió forinttal gyártottak a tervezettnél töb­bet a „régi” termékekből, hogy némiképp ellensúlyoz­zák az integrált áramkörsze­relésénél bekövetkezett kése­delmet. Példát adva a rugal­mas, a körülményekhez iga­zodó gazdálkodásból. Minőségi változás A késedelem okai sokfélék, nemzetközi vállalkozásról lé­vén szó, a gyár keveset tehe­tett azok elhárítására. Kény­telen is volt tehát alkalmaz­kodni az adott helyzethez, s úgy csökkenteni a minden­képpen jelentkező vesztesé­geket, hogy azokat a dolgozók ne nagyon érezzék. Nagyobb erővel keresték a tartaléko­kat: miért, mennyit állnak a gépek, elég gyorsak-e az in­formációk, hatékony-e az el­lenőrzés és sorolhatnánk még tovább a „beavatkozás” szín­tereit. Mindezekkel egyébként is állandóan foglalkozott a gyár irányító gárdája, a kö­rülmények azonban különö­sen fontossá tették, hogy gyorsabban érjenek el ered­ményeket. A nagyvállalat keretei közt könnyebben megszervezhető az értékesítés, a szabad mozgás lehetőségei adottak voltak csak „rá kel­lett hajtani.” Ezek a feladatok persze eb­ben az évben is érvényesek. A gyár az integrált áramkörsze­reléssel gyors ütemben növe­li termelési értékét; túl a milliárdon a mennyiségi nö­vekedés minőségi változással is jár, az irányítás, munka- és üzemszervezés korszerűbb új formáit kell alkalmazni. Önmagát ellenőrzi Kovácsszegi László közgaz­dasági osztályvezető az alkal­mazott új formák sikeréről is szólhatott már beszélgeté­sünkkor. Például az állás­idők: folyamatos mérésekkel, elemzésekkel állandóan figye­lik a munkahelyeken, mikor és miért nem dolgoznak a gé­pek, hogyan használják ki a műszakokat. Egyszerűen lát­szó módon, de sok megszo­kott, beidegződött rutinmeg­oldás felszámolásával néme­lyik üzemben ennek eredmé­nyeként két százalék alá csökkentek az állásidők ott, ahol azelőtt tíz—tizenöt szá­zalék is volt! Fokozatosan jobb, őszintébb lett az adat­szolgáltatás a műhelyek mun­kájáról; a középvezetők lát­ták, hogy nekik jobb lesz, ha lakkozás nélkül számolnak be munkahelyük gondjairól a napi eseményeket rögzítő ÚJ üzletek Párádon és környékén És a turistaházak? A szerény anyagi lehetősé­gek ellenére jelentősen kor­szerűsíti bolthálózatát, üze­meit a parádi áfész. A szö­vetkezet az idén mintegy hét­millió forintot fordít fejlesz­tésre, melyből a legjelentő­sebb beruházás az új parádi ABC lesz. A félezer négyzet- méteres beszerzési központ­tal egyidőben öt elavult, ré­gi kisboltot szüntetnek meg. Várhatóan javul a kenyér minősége Párádon és a kör­nyező községekben, hiszen az idén megkezdik a sütőüzem bővítését, a szomszédban pe­dig az új cukrászüzem építé­sét. Mátraballán a jelenleg egy épületben működő presszó és iparcikküzlet helyén étel­bár jellegű bisztrót alakít ki az áfész építőbrigádja, mely egyben a többi beruházás ki­vitelezője is. A legtöbb fejfájást a két turistaház okozza a szövet­kezet vezetőinek, melyet a turistaellátó vállalat meg­szűntekor vettek gondjaikba. A rendkívül elhanyagolt, az elemi higiéniai feltételeket és kényelmet nélkülöző épü­letek már régen megértek a felújításra. Az ágasvári tu­ristaházat nemrég a KÖJÁL, bezáratta, s hasonló sors fe­nyegeti a parádfürdőit is. A foldozgatásnak nincs sok értelme — mondta Dorner Ferenc, kereskedelmi igazga­tóhelyettes. — Egyszerűbb és kifizetődőbb lenne egy teljes födém- és padlócsere, átépí­tésre szorulnak a konyhák, és a berendezés is megérett a selejtezésre Jelenleg ott tartunk, hogy a még műkö­dő parádfürdői házba szoba- foglalást nem fogadunk el. Előbb megmutatjuk a ven­dégnek a szobákat, hogy egy­általán hajlandó-e belefe­küdni. A teljes rendbetétel több mint két és fél millió forintba kerülne. Az áfész vi­szont még az egyéb fejlesz­téseit is alig képes anyagilag fedezni, s mivel támogatást hiába kértünk mind a me­gyei tanácstól, mind pedig az egyéb szervektől, most ta- tanácstalanul és tehetetlenül várjuk, hogy mi lesz a turis­taházaink sorsa. Olyan turistaházaké, me­lyek a Mátra második legje­lentősebb és legforgalmasabb turistaközpontjában működ­nek. Helyesebben működné­nek.., (cziráki) naplóban. A félvezetőgyártó gépeket beállító műszerészek akkor kaptak több pénzt, ha kevesebb volt a dolguk: a gé­pek folyamatosabb működé­se ugyanis a műszerészek gondosabb előkészítő munká­ját dicséri. A rendszer most már önmagát ellenőrzi és igyekszik korrigálni minden különösebb vezetői beavatko­zás nélkül a mindennapok hibáit. Eredmény: a tranzisz­torok mérőüzemében példá­ul több nagy értékű beren­dezésnél teljesen megszűnt a hiba miatti állás. Kevesebb munkáskézzel Az idén az integrált áramkö­röket szerelő-mérő üzemének 12 millió számítástechnikai, híradástechnikai alkatrészt kell kiszállítania. Emellett nagyobb a feladat a gyár töb­bi üzemében is. Átalakul a termékszerkezet: a gépgyár­tásban például a kínálat fele teljesen új lesz. Szovjet meg­rendelésre ipari robotokat gyártanak, ezek a manipulá­torok a televíziógyárakban a szalagok kiszolgálását végzik majd. Gyöngyösön fejlesztették ki azt a vákuumszivattyút, amelyből szintén szovjet megrendelésre 1978—79-ben kétezerét szállítanak majd. Hagyományosan nagy az igény az öblösüveggyártó gépsorokra is. A bővülő szovjet és nyugati piac az állandó fejlődés, a létszám növekedését kíván­ná a gyárban. Erre azonban nincs lehetőség: hiába ka­pott engedélyt toborzásra, két esztendeje alig bővült a létszám néhány dolgozóval. Nincs kit felvenni, ezért a műszaki fejlesztés elsősor­ban a munkáskezek megtaka­rítását célozza. A diódagyár­tást új gépsorokkal teszik termelékenyebbé, s ez a be­ruházás 70—80 munkás meg­takarítását jelenti. Befejezés előtt áll a gépgyár rekonst­rukciója is. Az elmúlt év nehézségei meggyorsították a gyárban a hatékonyabb munkát szolgá­ló változásokat. Az idei fel­adatok mutatják azonban, hogy nem is jött rosszul ez a kényszer a Pipishegyen. A magasabb színvonalú, rugal­masabb gazdálkodás úgyis létkérdés lesz előbb-utóbb... Hekeli Sándor Adapterek az NSZK-ba A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat egri gyárában évente 3200 adaptert készítenek gabonakombájnrkhoz. Termékeikéi a Német Szövetségi Köztársaságba és Dániába exportálják, i Korszerű ponthegesztő berendezés segíti Székely Sándor és Kolman Lajos munkáját Csomagolásra várnak a kész adapterek (Fotó: Szántó György)’ Korábban, akárhányszor szóba kerültek, csak rosszat mondtak róluk Volt ebben realitás is, de sokszor él is túlozták. Annyi bizonyos, hogy Bátorban ma már bátrabban tekintenek a jövő felé, mint alig két esztendővel ezelőtt,.. Túl a nehezén... A Bükkalján már optimis­tábbak, mint korábban, ugyanis megindult egy ked­vezőbb folyamat. Most már eredményesebben gazdál­kodnak ezen a dombos, lej­tőkkel teli vidéken. Molnár János, a Bükk vidéke Ter­melőszövetkezet elnöke az el­múlt időszak eredményeiről beszél : — Három évvel ezelőtt a Debreceni Agrártudományi Egyetem üzemszervezési tan­székének bevonásával elké­szítettük gazdaságunk közép­távú fejlesztési tervét. Nem volt könnyű feladat a terve­zés, mert ezen a vidéken na­gyon rossz a föld minősége. A talaj elég kötött, művelé­se ezért nehéz, a lejtőkön a gépek nehezen mozognak. A meredekebb hegyoldalak nagy része lekopott már, a víz lehordta róluk a termő­réteget, amit művelni szinte nem is lehet Ez a természeti körülmény tehát adott, ezt figyelmen kívül hagyni nem lehet! A földek átlagos aranykoronaértéke itt alig éri el a hármat, kedvezőtlen ter­mőhely ez a iavából. A nö­vénytermelés szerkezetét ezért ehhez igazítottuk. 1980- ig az alig több mint másfél ezer hektáros szántóterület 615 hektárra csökkent, mivel nem terem itt meg minden és az önköltség is magas. A vetésszerkezetet fölülvizs­gáltuk és a kukorica termő- területét már csökkentettük. Miután kevés az évi hőmeny- nyiség és gyakori a tavaszi és az őszi fagyveszély, ezért nem biztonságos a kukorica­termelés. Ha például esős az ősz, mint 1976-ban volt, kombájnnal rá se lehetett menni a kukoricaföldre, így a termést nem tudtuk beta­karítani. Ez pedig nem éri meg, mert csak ráfizetünk. Így az idén már csupán 120 hektár marad a kukorica, ami mind siló lesz az állat- tenyésztés segítésére. — Hogyan alakul a kalá­szosok termelése? Az elnök fellapozza a kö­zéptávú tervet: — Ez még mindig elég költséges. Noha tavaly őszi árpából már hektáronként 35 mázsát takarítottunk be, ennyi még nem volt soha, ezzel e!ériük az 1980-ig ter­vezett hozamot Búzából vi­szont 1977-ben csak 22 má­zsa volt az átlag, ami kevés. Ahhoz, hogy növeljük a ho­zamot ebből is, már ősszel megkezdtük a szükséges in­tézkedéseket Tápanyagtér­kép alapján műtrágyáztunk, s miután a tavalyi esztendőt több mint kétmilliós nyere­séggel zártuk, <gy lehetősé­günk nyílt arra, hogy vásá­roltunk egy K—700-as szov­jet gyártmányú nehéztrak­tort. a hozzácsatlakozó mun­kagépekkel. Ezek a gépek az itteni viszonyok között a legjobbak, a nehéz dombor­zaton is képesek nagy telje­sítményt elérni. így időben és jó minőségben elvégeztük a talaj munkát, a vetést. Bú­záink szépen ki is keltek és megvan minden remény, hogy az idén elérjük a hek­táronkénti 35 mázsás ter­mést. Sokan felvetették, mi­ért nem foglalkozunk tavaszi árpával az őszi helyett. Egy­értelmű nemmel válaszol­tunk, mert üzemszervezési szempontból ez nem indo­kolt. A tavaszi árpa és a bú­za betakarítása ugyanis ná­lunk egy időbe esik, viszont nincs annyi kombájnunk, hogy egyszerre végezzük mindkét növény aratását. — Mit tettek a takarmány­termelés fejlesztéséért? Molnár János így folytat­ja:­— Három község: Bátor, Egerbocs és Hevesaranyos határát öleli fel gazdasá­gunk, melyből 1375 hektár ősgyep. Ehhez ezer hektár talajvédelmi gyepet is telepí­tettünk főleg a lejtőkön. Szö­vetkezetünk tagja az AGRO- COOP elnevezésű takar­mánytermelési rendszernek, amely a gyephasznosításra művelési technológiát adott. A gyepgazdálkodás mellett mintegy száz hektáron fog­lalkozunk pillangós takarmá­nyok termelésével is. Kell a takarmány, hiszen gazdasá­gunkban meghatározó az ál­lattenyésztés. Az adottságoknak legin­kább a szarvasmarha-te­nyésztés felel meg. Április közepére adják át a 11 mil­lió forintos költséggel épí­tett 400 férőhelyes új telepet, melyhez a megyei tanácstól kaptak jelentős támogatást. A szarvasmarha-állomány fe­lét tej hasznosításra, másik felét pedig húshizlalásra fog­ták, — A Minisztertanács által meghirdetett szarvasmarha­program inkább a tejterme­lésre ösztönöz — idézi az el­nök. —- így ezzel foglalkozni nekünk is előnyt jelent. Ám régi hagyományai vannak mind a három községben a húsmarha-tenyésztésnek is. A Heves megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség támo­gatásával szövetkezetünk csatlakozni kíván a Léfii Ál­lami Gazdaság irányításával működő húsmarha-tenyészté- si rendszerhez. Ebben ko­moly lehetőséget látunk a tenyésztés további korszerű­sítéséhez Szövetkezetünk­ben a szarvasmarhán kívül jelentős a juhtenyésztés is. Az állomány az idén már megközel'ti a másfél ezret. Ügy terveztük hogy 1980-ig elérjük a kétezret, de ez erőnkön felül lenne, amit nem tudunk megvalósítani. A férőhelyek-nagy része el­avult, korszerűtlen, és móí dern tartásra nem alkalmas, Felújításuk nem gazdaságos, meg nincs is hozzá pénzünk, így a meglevő állománnyal kívánunk jobb eredménye-: két elérni. A közös gazdaság életében számottevő a gyümölcster­melés is. ötvenegy hektáron termelnek almát, szilvát, kaj­szibarackot és körtét Ebből legfontosabb az alma, mély­nek termőterületét állami támogatással tovább bőví­tik. Főleg jonatánt és star- kingot telepítenek, ezekből is a legújabbakat, főleg a déli fekvésű fagy védett te­rületeken. Az alma- és a szilvatermelés különösen gazdaságos, hiszen szilvából tavaly 50 vagonnal értékesí­tettek a debreceni konzerv­gyárnak. Partnereik között szerepel a ZÖLDÉRT és a nagyrédei Szőlőskert Terme­lőszövetkezet hűtőháza is.’ Ezeknek adnak el gyümöl­csöt az idén is. A bátoriak az elmúlt két esztendőben előbbre léptek a nehezen művelhető, kedve­zőtlen termőhelyi adottságok között, jobb munkával, a termelés korszerűsítésével. Sok még a tennivaló a Bükk­alján, ezt tudják is. Egy azonban bizonyos, a tavalyi több mint kétmilliós nyere­ség hosszú évek után jó Pél­da a folytatáshoz. Ezt akar­ják, hogy megvalósul ion mindaz, amit öl «rztehdőre terveztek , Menlusa Karolj l >

Next

/
Oldalképek
Tartalom