Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-31 / 76. szám
Ruházati cikkek Szabad áron, de nem korlátlanul MIELŐTT A RÉSZLETEK. BE bocsátkoznánk, előbb az aktuális intézkedés: 1978. áprilisától a gyártók — a cipők és a maximált áras gyer- mekKolmiktól eltekintve — maguk határozzák meg, hogy termékeiket milyen áron hozzák forgalomba. Másként fogalmazva — a ruházati termékek nagy része szabad áras lesz. A szakemberek szerint ezzel az árképzés általános formája a tényleges és indokolt vállalati költségeken alapuló kalkuláció lesz — a költségek-tényezők (bér, rezsi) változását azonban előre kell bejelenteni. A szabad árak alkalmazása azonban nem jelent gáttalan árképzési lehetőséget: az ármozgást, az évi tervezett árAz Izzó izzói Csodálatosak ezek az izzók, mármint az Izzó, azaz: Egyesült Izzólámpa és Villamos- sági Rt. azaz: az ElVIRT, azaz: a Tungsram izzói. A fényre vágyó ember csak odalép a villanykapcsolóhoz, kattint egyet a szerkezet billentyűs részén és máris csodálatos világosság támad körülötte Nem tud betelni ezzel a fényözönnel, tehát kattint megint egyet es ekkor kialszanak a fények, aztán örömteli várakozással megint kattint egyet és nézi a lámpát, amely... egyszóval: semmi Újra kattint, újra semmi. Megint kattint, megint semmi. Mi lehet ez7 Éppen két perce, hogy a lámpába új Krypton-égőket csavart. Az lehetetlen, hogy az új égő.. .1 Nem lehetetlen. A rosszat tehát új égőre cseréh Diadalmas mosollyal nyúl a kapcsolóhoz. Egy kattintás és... semmi. Süket sötétség Csodálatosak az Izzó izzói. Most már kicsavarni sem lehet azt a fránya égőt, mert üveggömbje örökre megharagudott csavaros fém nyakára, es végleg elhagyta. Mit elhagyta? Odahagyta. Mintha soha sem tartoztak volna együvé. Ki érti ezt? Es ekkor a gyanútlan, de mindig bizakodó jótét lélek elkezd töprengeni. Az üzletben még valamitől együtt volt a csavaros fém nyak az opálos fényű üveggömbbel. Miután ö aligha tartozik a Herkulesek, a gigászok so- j raiba, a két összetartozó rész nem az ő erős szorítása mi- ! att válhatott szét. Miféle anyag kapta azt a feladatot a. gyártás során, hogy a nyakat és a gömböt összetartsa? Mi lett ezzel az anyaggal a gyártásban? I Aztán lemond a töprengés- j ről. Utóvégre neki ehhez semmi köze. ö kifizette azt a mennyiségű forintot az íz- I zó izzóiért, amit tőle a boltban kértek, és ott az eladó nem figyelmeztette előre: — Tessék vigyázni, ezek a lámpák huncut jószágok. Olyan könnyen elfelejtik, hogy mi végre vannak, hogy az önmagában is csoda! Tehát ő kifogástalan minőségű izzókat vásárolt. És ezeknek a kiváló minőségű izzóknak, az Izzó izzóinak illene egy bizonyos mennyiségű időtartamig szuperálniuk is. Feltehetően nem kérészéletűnek szánták őket. Mitől lesznek, mégis ilyenek? Ilyen — hogy is mondják ezt a mostanában divatos kifejezéssel... — ilyen váláscentrikusak? Inkább izzanának ezek az izzóbeli izzólámpák. Sötétségből nélkülük is elegendő mennyiséggel rendelkezünk, sajnos még mindig. Világosságot akarunk! . ....... v^ (gtnf) s zínvonal meghatározza. Ennek megfelelően, 1978-ban a fogyasztói árszínvonal nem haladhatja meg a 4 százalékot, s ebben már a szabad ár- változtatás hatása is beleértendő, mintegy két százalék „erejéig”. Még mindig az intézkedésnél maradva: mi -tette szükségessé a szabad árak kiterjesztését? Elsősorban a fogyasztói igények jobb, gyorsabb kielégítése. Az elmúlt években ugyanis bebizonyosodott, hogy a ruházati szakmában sok gond adódott az úgynevezett séma-kalkulációs rendszerből. A maximált áras kategória nehézzé és merevvé tette az árképzés gyakorlatát, a vállalati törekvéseket — például a divat követésében — fékezte. Emiatt a termelők jobbik esetben is késve alkalmazkodtak a fogyasztók igényeihez. Nyilvánvaló, hogy a szabad árforma, amelyben törvényes keretek között, de szigorú állami ellenőrzés mellett alakulhat ki az ár —, kézenfekvő megoldás arra, hogy a vállalat is megtalálja számítását és a vevő is azt az árucikket, amit keres. A szabad árak alkalmazása lehetővé teszi az árrendszer tökéletesebb működését, a termelők érdekeltségének helyes és méltányos fokozását. S ez a lényeg. A korábbi maximált árképzési forma következtében ugyanis az árak elvesztették orientáló szerepüket: a hatósági áras cikkek alig tartalmaztak nyereségképzési — lehetőséget, míg a szabad áras termékek nyereségtartalma a tíz százalékot is jóval felülmúlta. Talán mindebből annyi már világosan látszik: a szabad áras kalkulációs formával a vállalatoknak érdemesebb lesz termelni, a divatos cikkeket is gyorsan piacra hozni, jobb minőségű termékekkel megjelenni. De mit jelent a fogyasztóknak ez az árforma? Vajon nem azt-e, hogy a termelők annyit kérnek majd egyes árucikkeikért, ameny- nyit nem szégyellnek? A SZABÁLYOK SZERINT önmagában a szabad árak alkalmazása nem jelenthet többletnyereséget, önmagában attól nem drágulhat meg valamely termék, hogy április 1-től más mód érvényesül a kalkulációban. Azaz: a többlethasznot csak indokolt többletértékkel — minőségi javulással, divatossággal, különleges igényességgel stb. — lehet elérni. Olyan tulajdonságokkal, amelyeket a vevő hajlandó megfizetni — szabad mérlegelése alapján. Megbízható garanciája is van annak, hogy az árak — a szabad kategóriában — sem nőnek majd az égig. Ezt a garanciát hivatott megteremteni a tisztességtelen haszonról szóló kormányhatározat, valamint a szabad árak kalkulációs rendje. Az előbbiről: az árakat előre be kell jelenteni az árhatóságnak, s a vállalatnak csak akkor szabad alkalmazni, (növelni), ha a hatóság azt nem ellenzi. Ha mindezt elmulasztják, illetve megszegik, akkor a vállalatnak könnyen a tisztességtelen haszonszerzésért kell felenie. S a példák bizonyítják, nem ritkán, súlyos, több milliós gazdasági bírság a következménye. AZ ÜJ KALKULÁCIÓS REND sem tartalmaz kevésbé szigorú szabályokat. A vállalatnak a szabad áras termékekről is árvetést kell készítenie. Ebbe csak a tényleges és indokolt anyag- mennyiséget, a munkaidőt, a valóságos anyagbeszerzési árakat és az utalványozott béreket, valamint a számviteli előírások szerint kiszámított tényleges rezsi- és egyéb költségeket lehet beállítani. S mint arról szó esett — a végleges árvetést a vállalat köteles az új ár alkalmazása előtt az árhatóságnak bemutatni. Ám a hatóságok — részint a szakmai felettes szervek, részint az árhivatal — rendszeresen — kérés nélkül is — ellenőrzi az árvetéseket, a szabad árak alkalmazását. Matkó István Négyszemközt az Egész napi munka, majd küldöttgyűlés izgalmai után megpihenve kicsit, huszonöt évre tekintünk vissza Bocsi Lászlóval. S ahogyan haladunk az időben, amint sorolja életútjának fordulóit, egyre inkább érzi az ember, hogy nehezül a dolga. Egyszerűen nincs mit kiemelnie az áfész-elnök munkásságából, pályaívéből, mert minden együttesen van jelen negyedszázad történetében. A közéletiség, a politikai feladatvállalás, a forradalmi Vívmányok fegyveres védelme éppen úgy, mint szűkebb kereskedelmi szakmája, vagy éppen a család, máskor pedig hobbija, szenvedélye: a vadászat és a peresi kiskert, amit feleségével, lányával művel jó zöldség és gyümölcs reményében, meg a friss levegőért. ★ Közelítsünk hozzá az indítékok oldaláról. Mi ösztönözte erre, mi parancsolta amarra? — Belemegyek a játékba. Bár nehéz a dolgokat elválasztani, a rugókat külön kitapintani. Mert voltaképpen mindenfajta munkám eredője valahol a mozgalmi élettel kapcsolatos — dől hátra karszékében a jó negyvenes férfi. — A materialista tanokat már az egri Dobó Gimnázium ifjúsági szervezetében felszívhattam, s érettségi után a szövetkezeti kereskedelem megyeközpontjába jutva csak szilárdult bennem ez az elvi alapállás. S hogy az ellenforradalmi idők a pétervásári karhatalmi zászlóaljban találnak, ez folytatása az életiskolának, a neveltetésnek, a szülői ház szellemének. A párttagság még inkább mélyítette az elkötelezettség érzületét, amikor pedig a végrehajtó bizottság tagja lettem, mindjobban ' rámnehezült a személyes felelősség tudata. Es nem csupán az immár tízezer tagot számláló szövetFolyékony C-vitamin A HERBARIA Országos Gyógynövényforgaimi Közös Vállalat üdítőital-üzemében nap»n+á 21 ezer üveget tö'tcnek meg csipkebogyószörppel. A magas C-vitamin-tartalmú ital nö-i véli a szervezet ellenálló képességét, ezért az egészségügyi szakemberek különösen hasznosnak tartják fogyasztását. Képünkön: óránként háromezer palackot tölt meg szf opel a töltőautomata, (MTI fotó — Csikós Gábor felv. — KS) Sikeres akció volt Kereskedelem a tangazdaságokért Termékértékesítési szerződések Megkötötték az idei termékértékesítési szerződéseket a zöldség-, gyümölcs- és burgonyatermelők, valamint a felvásárlók és a feldolgozók: a szerződési kedv jó volt az idei tavaszon, viszonylag gyorsan létrejöttek a megállapodások, amelyek megfelelő árualapot biztosítanak a lakosság ellátásához. valamint az ipari és az exportszükségletek kielégítéséhez. Várhatóan 130 ezer hektáron termelnek zöldséget az országban, ebből 100 ezer hektárt a mezőgazdasági nagyüzemekben művelnek meg, a többin a kistermelők gazdálkodnak. Lesz elegendő burgonya, 22 százalékkal több áru átvételére kötöttek szerződést, mint amit a lakossági ellátás igényei indokolnak: 370 ezer tonna burgonya felvásárlásával számolnak, ez 50 ezer tonnával haladja meg a tavalyi áruátvételt. (Tudósítónktól) Heves megye Tanácsa, a népfront megyei bizottsága, a MÉSZÖV és több nagykereskedelmi vállalat három hétig tartó bemutató rendezett Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban. Az akció keretében a házikertek és a kisgazdaságok termeléséhez szükséges gépeket, felszereléseket és mezőgazdasági kéziszerszámokat mutatták be. A fóliasátrak alatt nemcsak megismerkedhettek, hanem meg is vásárolhatták a szükséges felszereléseket a látogatók. Különösen a legújabb növényvédő szerek és műtrágyák iránt mutatkozott érdeklődés. Ezekből a cikkekből négyszázezer forint értékű fogyott el a bemutatón. Változatlanul keresettek a rotációs kapák, a különböző olasz és lengyel motoros talajművelő gépek, a háti és motoros permetezők^ a szivattyúk és a fűkaszák. Idén fajtaválasztékban ja mennyiségben is több zöldségvetőmagot hoztak forgalomba a fogyasztási szövetkezetek. A háztáji gazdaságok, a kertszövetkezeti tagok csaknem 18 ezer tasak aprómagot vásároltak három hét alatt. Egerben 2300 facsemetét, több mint ötezer szőlőoltványt és kilencezer más hogyósgyümölcs-szaporító anyagot vásároltak a kistermelők. A bemutató után megyénk hat mezőgazdasági szakboltjában, 17 vas-műszaki üzletében és száz vegyesboltban tovább árusítják a kertgazdálkodáshoz szükséges szerszámokat, növényvédő szereket és vetőmagvakat. Szabó Lajos „aranyérmessel” kezeiért, hanem a városért, annak jövendőjéért. Tulajdonképpen emiatt folytattam szakmai tanulmányaimat is, üzemmérnöki diplomát szerezvén a kertészeti főiskolán. Politikai, társadalomtudományi ismereteimet ugyanekkor a szakosító négyéves tagozatán gyarapítottam. ★ Szakmai, ideológiai vérte- zettség. Hasznos javak, amikor nem csupán önmagáért él az ember. S mérlegre téve mindazt, amit elnöksége ideje alatt felmutatott a Hatvan és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezet, úgy véljük, szerzett tudásával jól sáfárkodott Bocsi László. Mert nézzük csupán két esztendő összehasonlító adatait! Amíg tíz éve 94 millió forint a szövetkezeti árbevétel, 1977 végén megközelíti az 520 milliót Vagy pedig! Csatlakozik a. városhoz Boldog, Heréd, Nagykökényes, Csány, Hort, Ecséd, megalakul öt szakcsoport, dolgoznak a propagandisták, s íme tavaly 340 vagont kitesz a zöldség, amit felvásárolhatnak a népgazdaság jobb ellátására. A községekkel módfelett megnő a dolgozók létszáma, mostanra meghaladja a hatszázat, a nyereség mégis ötszöröse a tíz év előttinek. Ráadásul a fejlesztést sem hanyagolták. Üj-Hatvanban ABC, a Horváth Mihály úton lakberendezési áruház, járműszakbolt létesült, s jutott a beruházásból Boldognak, Ecsédnek. ★ Mindezekből kitűnik: lendületes az áfész munkája, nagyvonalúan dolgozik a vezetői stáb. Nagyvonalúan, ám egy nagyon szerény központban. Az évről évre tá- kolt irodaépületek miatt gúnyolták is az elnököt. Mikor említjük, fanyarul elmosolyodik. — Most mi a fontosabb? Egy hipermodern irodaház, luxusberendezéssel, vagy a hálózat fejlesztése? Én az utóbbira voksoltam mindmáig, inkább a hálózat fejlesztésébe fektetve a milliókat. Az hozza a pénzt, az jelenti a jobb közhangulatot. Most például három vasat is a tűzben tartunk. A gombosiakkal közösen húsfeldolgozót létesítünk, ahol évente négyezer szerződött sertést vágunk le, különböző friss árucikkekhez juttatva a környék lakosságát. Tizennégymilliós költségkerettel indul a Szabadság utca és a Tolbuhin út sarkára tervezett ABC- áruház munkálata. S ezek mellett arra törekszünk, hogy mind több pénzt tartalékoljunk a mostani művelődési központ helyére kerülő nagyáruház megvalósítására. + Bocsi Lászlót negyedszázados politikai szövetkezeti mozgalmi munkássága elismeréseként nemrég a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki a Miniszter- tanács. Sokadik ez lakásuk vitrinjében, s óhatatlanul kicsal belőlünk egy kérdést, mielőtt elbúcsúznánk. Vajön az érmeknek, érdemrendeknek van-e szerepük a megvalósult eredményekben, a sikerrel teljesített feladatokban? — Hazudnék, ha tagadnám az elismerés okozta örömet.' Vonatkozik ez a szövetkezetnek tizenkétszer juttatott „kiváló” címre, két Vöröszászló Érdemrendre éppen úgy, mint az én kitüntetéseimre. Az is bizonyos, hogy a maga posztján legtöbb ember gondol munkája közepette jó szóra, fénysugárra, ami növeli önbecsülését és ugyanakkor többre készteti. Ezt egészséges becsvágynak tartom. S tisztességes dolognak! A baj ott van, amikor csak az elismerésre gondol valaki, megfeledkezvén a tartalomról, a célhoz vezető út becsületéről. Ez viszont éppen olyan kivetni való vonás, mint az irigység a tehetetlenekben, a becsvágy nélküliekben...! I J Moldvay Győző JW©] 1978. március Í5L, péntek _ ^
