Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

ÜJ TANÁCSTAGOKAT KÖSZÖNTÖTTEK — KILENC- VENE G Y TANÁCSI APPARATUS MUNKÁJÁRÓL — A KÖZMŰVELŐDÉSI TÖRVÉNY ÉS A HELYI FEL­ADATOK A NAPIRENDEN Ölest tartott Fekete Győr Endrének, a megyei tanács elnökének ve­zetésével pénteken ülést tar­tott Egerben Heves megye Tanácsa. A testület munká­jában részt vett dr. Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese, valamint dr. Bo­ros Sándor kulturális minisz­terhelyettes is. A testület munkája az új tanácstagok köszöntésével kezdődött. Beterjesztették a március 5-i időközi választá­sok eredményeiről szóló je­lentést, majd bemutatták a megyei tanács négy új tagját, a gyöngyösorosziakat és a gyöngyöstarjániakat képvi­selő Maróti Sándort, vala­mint Kovács Vincénél a pé- lyiek, Török Vilmost, a siro- kiak, illetve Juhász András- nét, a tarnazsadányiak me­gyei tanácstagját. A részt­vevők munkája ezután a végrehajtó bizottság tavalyi munkájáról szóló előterjesz­téssel folytatódott. A beszá­molót a megyei tanács tag­jai egyhangúlag elfogadták. Az ülés további részében dr. Pápay Gyula vb-titkár terjesztette a részt vevők elé a tanácstörvény végrehajtá­sának megyei tapasztalatá­ról szóló jelentését. Mint a szóbeli kiegészítésből meg­tudtuk, a tanácsokról szóló törvény 1971-ben látott nap­világot, célja a tanácsok ön­állóságának növelése, hatás­körük bővítése, felelősségük fokozása volt, A törvény an­nak idején megyénkben 3 városi, 3. város környéki, 3 nagyközségi, 5 közös községi és 97 községi tanács munká­ját szabályozta. Az azóta történt változások — a gaz­dasági, társadalmi fejlődés­sel lépést tartva — egy sor módosítást követeltek, így ma a megyi tanács vb-titká­ra kilencvenegy tanács appa­rátusónak munkáját minősí­tette a következőkkel: — Az elmúlt hét év alatt a tanácsok testületi irányító- lés. meghatározó szerepe nö­vekedett, a központi akárat és a helyi önállóság érvénye, sülőse következtében gyors ütemű politikai, társadalmi és gazdasági fejlődés elősegí­tő! voltak a tanácsok. Ezt a véleményt támasztot­ták alá a témához hozzászó­ló megyei tanácstagok is. Hatan mondták el a vélemé­nyüket, s kifejtették: a la­kosság jobb ellátását, élet- és munkakörülményeinek javí­tását szolgálták a tanácsok és a vállalatok, üzemek között létrejött együttműködési szerződések. Egyre jelentő­sebb erővé, a települések arculatát formáló tényezővé válik a lakosság társadalmi munkája. Hatvanban például az elmúlt évben lakosonként 850 forint értékű önkéntes munkával járultak hozzá a helybeliek a város szépíté­séhez, fejlesztéséhez. Megnö­vekedett — hangsúlyozták — a tanácsi dolgozók, valamint a testületi tagok felelősség- érzete a közügyek iránt, szemmel láthatóan nőtt a tanácstagok aktivitása, ennek köszönhető, hogy egyre több olyan interpellációra kerül sor az ülésekén, amely a közös­ség érdekét szolgálja. A hoz­zászólók — élükön dr. Raft Miklóssal — leszögezték, hogy a tanácstörvény bevált, módosítására nincs szükség. A megyei tanács ülése az előbbi jelentés elfogadása után a közművelődési tör­vény helyi megvalósításáról szóló beszámolóval folytató­dott. Szalay István általános elnökhelyettes szóbeli kiegé­szítését követően hat tanács­tag kért szót, majd dr. Bo­ros Sándor kulturális minisz­terhelyettes beszélt az orszá­gos helyzetképről, s a megyei feladatokról. (Erről a témáról egyébként egy későbbi lap­számunkban részletesen tá­jékoztatjuk olvasóinkat.) Va­lamennyien megállapították, hogy fejleszteni kell a me­gyei közművelődési intéz­ményhálózatot, s nagyobb gondot kell fordítani a nép­művelő szákemberek képzé­sére és továbbképzésére. A testület ülésén befeje­zésül személyi kérdésekkel és tanácstagi interpellációval foglalkoztak a részt vevők. A testület Kiss Sándor tanács, tagot felmentette a végrehaj­tó bizottsági tagsága, Maróti Sándort pedig a munkaügyi osztályvezetői beosztása alóL Maróti Sándort egyben meg­választotta a megyei tanács elnökhelyettesévé, valamint a tervgazdasági bizottság elnökévé. "A tëstjiïët' "új "el­nökhelyettese Póti Jenőnek, a Népfront megyei titkárá­nak — előterjesztése, vala­mint a szavazás után — le­tette az esküt a jelenlévők előtt. A munkaügyi osztály vezetőjévé a megyei tanács Kovács Sándornét nevezte ki. Heves megye Tanácsának ülése egyéb személyi kérdé­sek és tanácstagi interpellá­ciók megbeszélésével fejező­dött be. WiUy Brandt pénteki programja VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke és kísérete pénteken a budapesti Történeti Múze­umba látogatott. A vendége­ket Horváth Miklós főigaz­gató fogadta, s kalauzolta a múzeumban. Willy Brandt érdeklődés­sel szemlélte a középkori ki­rályi palotát, valamint az el­múlt néhány esztendőben feltárt XIV—XV. századi gó. tikus szobrokat. Ezt követően Willy Brandt és kísérete ellátogatott az országgyűlés tavaszi üléssza­kára. A vendégeket Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke köszöntötte. A Német Szociáldemokrata Párt elnöke délután többna­pos pihenésre Veszprém me­gyébe utazott, ahol több vá­ros nevezetességeivel ismer­kedik. Klaus von Dohnányi ál­lamminiszter, és Hans- Eberhart Dingels, a Német bwciáldemokrata . Párt nem­zetközi kapcsolatok osztályá­nak vezetője elutazott Bu- dapesrőL , Hfpiwism AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA * XXIX évfolyam, 72. szám ARA: 80,— FILLER 1978. március 25., szombat I Befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülés­szaka. A tanácskozás máso­dik napján megjelent Lo- sonczi Pál, Kádár János és Lázár György is. Az elfoga­dott napirendnek megfelelő­en elsőként Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke tartotta meg beszámolóját. Többek között hangsúlyoz­ta, hogy: „Hazánkban tör­vényes rend van. Az állam­polgárok nagy többsége tisz­teletben tartja törvényein­ket. A Legfelsőbb Bíróság ta­pasztalatai szerint a külön­böző szintű bíróságok a jog­szabályokat betartják, ki­egyensúlyozottan, helyesen alkalmazzák. Jól élnek a tör­vényi felhatalmazással, az ügyek megítélésénél a diffe­renciálás lehetőségével. Az ítélkezési gyakorlat mentes a szélsőségektől, örvendetes, hogy a döntések széles kör­ben találkoznak a lakosság igazságérzetével. Mutatja ezt az Is, hogy bár hazánkban évente a bíróságok mintegy 400 ezer ügyben hoznak jog­erős határozatot, ezek ellen az elmúlt három évben éves átlagban 14 ezer panasz ér. kezeit a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, illetve a legfel­sőbb ügyészhez. Ez mindösz' sző az ügyek 3,5 százaléka." A kérelmeknek is csak kis töredéke alapos, az ügyeknek csak mintegy fél százaléká­ban fordul elő olyan tör­vénysértés, amely a Legfel­sőbb Bíróság intézkedését kí­vánja. A továbbiakban dr. Sza­kács Ödön részletesen szólt a legfelsőbb bírói fórum bűntető, katonai, polgári, munkaügyi és gazdasági kol­légiumának munkájáról. A büntető bíróságok — mon­dotta — törvényes eljárás­ban a cselekmény súlyával és az elkövető társadalomra veszélyességével arányban álló felelősségrevonást alkal­maznak, és szabnak ki bün­tetést. Bíróságaink előtt min­den tekintetben érvényesül a törvényességnek az a köve- * telménye, hogy személyre va­ló tekintet nélkül kell a bűn- cselekményért a felelősségre Pártunk és kormányunk vezetői az ülésszak szünetében (Fotó: Perl Márton) vonást alkalmazni. Ez felel meg az állampolgári jogegy­enlőség elvének is A Legfel­sőbb Bíróság büntető kollé­giumának elvi irányító, vala­mint ítélkező munkája is e célokat szolgálta az eltelt időszakban. A Legfelsőbb Bíróság a múlt év decemberében meg­tartott teljes ülése megálla­pította: további feladat a legsúlyosabb megítélés alá. eső élet és testi épség elle­ni bűncselekmények helyes büntetőjogi értékelésének biztosítása. A törvény szigo­rának alkalmazása indokolt minden esetben, amelyben a szándékos bűncselekmény­nek az emberi élet esett ál­dozatul. A bíróságok elvi irányító testületé felhívta az ország bíróságainak fi evei­mét arra, hogy a büntető jogi megítélés akkor helyes, ha tükrözi a társadalmi valósá­got. Beszélt arról is, hogy a gazdasági bűncselekmények sajátos előmozdító tényezői a helytelen gazdálkodás, a belső szervezetlenség, amely többnyire az ellenőrzés hiá­nyosságaival párosul. Olykor a felügyeleti szervek elnéző Előtérben: az élelmiszeripar fejlesztése Országos tanácskozás Egerben A mezőgazdaság és az élel­miszeripar kapcsolatáról, az együttműködések elmélyíté­séről és további lehetőségei­ről tartottak országos tanács­kozást pénteken délelőtt a Technika Házában. A Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-magyarországi össze­kötő Bizottsága által rende­zett tanácskozáson az ország különböző részeiből: Bács­Kiskuntól, Vas megyéig kö­zel száz mezőgazdasági és élelmiszeripari szakember vett részt. Ott voltak az álla­mi gazdaságok, a termelő- szövetkezetek, valamint az élelmiszeripari vállalatok ve­zetői. Az elnökségben helyet fog­lalt dr. Rédei Jenő, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara elnökhelyettese', Somodi La­jos, az MSZMP „Heves . me­gyei és dr. Juhász György, w, MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Bizottságá­nak osztályvezetője is. Dancz Pál a kamara észak-magyar­országi összekötő bizottságá­nak alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Ezután Szilágyi Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott elő­adást a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, a társulási formákról és az együttműködéséről. Aláhúzta, hogy az MSZMP Központi Bizottságának már_, cius 15—1 ülése hosszú távon meghatározta az élelmiszer- gazdaságunk továbbfejleszté­sét. Ennek szellemében foly­tatódik a mezőgazdaság és az élelemiszeripar kapcsolatának további bővítése. A mezőgazdaság ál­tal termelt növekvő nyers­anyagmennyiség ereményes feldolgozása ~ és csomagolásai az élelmiszeripar feladata, melynek fejlődése az utóbbi években elmaradt a vártnál. Rámutatott, hogy a követke­ző években fontos feladat lesz, hogy az élelmiszeripar is felzárkózzon a ma már korszerűen termelő mező- gazdaság mellé. Ennek elengedhetetlen fel. tétele az egyes élelmiszer­iparágak nagyarányú fej lesztése, a csomagolás kor­szerűsítése, hogy ezzel még jobb minőségű, a hazai ellá­táson túl több exportképes árú kerüljön a nemzetközi piacokra. A korszerűsítésben komoly lehetőségek rejlenek a társulásokban, a mezőgaz­dasági üzemek és az élelmi- szeripari vállalatok közötti együttműködésekben, melyek elmélyítése a jövőben még indokoltabb lesz. A előadás vitával zárult. magatartása is alapul szol­gálhat ahhoz, hogy az ilyen bűncselekmények folyamato­san, hosszabb időn át, több személy részvételével, szerte- ágazóan és az okiratok soro­zatos meghamisításával való­suljanak meg. A vagyonelle­ni bűncselekmények elbírá­lásában következetesen ér­vényesült az az alapelv, amely szerint bíróságaink­nak a társadalmi tulajdont megfelelő büntetőjogi véde­lemben kell részesíteniök. A közlekedési bűncselekmé­nyek körében a közúti halá­los balesetek viszonylag ma­gas száma inokolttá tette, hogy a Legfelsőbb Bíróság elvi iránymutatást adjon a tömeges közlekedési balese­tek büntetőjogi értékelésé­nek kérdésében. Számos iránymutató hatá­rozat született a hivatalos személyek fokozott büntető­jogi védelme érdekében. Mindannyiunk érdeke, hogy a társadalmunk rendjén és biztonságán őrködő szemé­lyek zavartalanul el tudják látni fontos munkájukat Dr. Szakács Ödön szólt a kisajátítási, kártalanítási pe­rekről. Ezt követően az ítél­kezés egyik legfelelósségtel- jesebb területéről a család­jogi viták elbírálásáról, a családvédelmi érdekek haté­kony érvényesítéséről be­szélt. Különösen jelentős ez az elvált szülők gyermeké­nek jövendő sorsa — és gyakran ezzel együtt — a házastársi közös lakás feletti jogvitákban, amelyek a csa­ládjogi ítélkezés gyújtópont­jában állnak. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a csalá­dok jövendő sorsának alakí­tásában igen hatékony lehet a társadalom segítő szerepe. A bírói ítélet nevelő ereje akkor bontakozik ki igazán, ha minden fórumon kellő súlyt kap a családi élettel kaocsolatos felelősségérzet fokozása. Megemlítette azt is, hogy „általános, politikai és tár­sadalmi igény a munkahelyi demokrácia fejlesztése, s ez­zel párhuzamosan a munka- fegyelem erősítése. Mindez tovább növeli a munkavi­szonyról szóló jogszabályok helyes alkalmazásának jelen­tőségét. Bírósági munkánk­ban következetesen követiük azt az elvet, hogy fellénünk a hatalmával jogtalanul élő vezetőkkel szemben. Támo­gatjuk viszont azokat, akik megkövetelik a munkafej gyeimet, fellépnek a napló* pók, az Iszákosok ellen, s — az emberiesség messzemenő figyelembe vétele mellett — alkalmatlan beosztottjaikat alkalmasakkal váltják fel. A Legfelsőbb Bíróság elno* kének beszámolójához S. He* gedűs László és Mátay Pál szólt hozzá. Délután Púja Frigyes kül* ügyminiszter tartott expozét. Hangsúlyozta, hogy a, leg­utóbbi másfél év alatt tovább folytatódott a nemzetközi erőviszonyok pozitív irányú változása, s ennek eredmé­nyeként a nemzetközi kap­csolatokban tovább tart a szocializmus, a haladás, a béke és a biztonság szem­pontjából kedvező fejlődés, A nemzetközi helyzet legfon­tosabb vonása napjainkban is az enyhülés. Ennek a fej­lődésnek az a világtörténel­mi jelentőségű átalakulás az alapja, amely a Nagy Októ­beri Szocialista Forrada_ lom győzelme nyomán bon­takozott ki. Az októberi for­radalom 60. évfordulója ba­rátnak és ellenfélnek egy­aránt megfelelő alkalom volt arra, hogy felmérje és érté­kelje a szocializmus, a hala­dás térhódításának eredmé­nyeit és hatását. Minden bé­keszerető ember örömmel ál­lapíthatja meg, hogy az em­beriség nagy sorsfordulójá­ban fogant lenini politika, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élésének koncepciója mind erőteljesebben érvénye­sül a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerében. A békés egymás mellett élés politikáját, a béke- és a biztonság megszilárdítását, a nemzetközi együttműködés kiszélesítését ma már nem­csak a szocialista országok kormányai és népei tartják nélkülözhetetlenül szükséges­nek, hanem a fejlődő orszá­gok és a fejlett tőkésorszá­gok sok százmilliós tömegei is. A fejlődő országok, külö­nösen az el nem kötelezettek nagy része egyetért a célok­kal, de azok támogatásra ta­lálnak számos fejlett tőkés ország kormányköreiben is. Kiemelte: mindez napjaink realitása. Ugyanakkor nem teveszthetjük szem elől, hogy a béke és a biztonság ellen­feleinek erősödő tevékeny­sége bizonyos lelassulást idé­zett elő az enyhülési folya­matban. Ismételt kísérletek-j (Folytatás a 3. oldalonJl -4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom