Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-17 / 65. szám
Négymllllárd az építőiparnak Hétezerrel több színes tévé A VIDEOTON-ban Székesfehérvárott az idén harmincezer Munkácsy Color színes tv-t gyártanak, hétezerrel többet, mint az elmúlt évben. A gyár a PAL-SECAM rends- rek vételére is a'kalmas gyártmányából tőkés exportra is szá'lít. Képünk az előszerelő műhelyben készült. (MTI fotó — Tóth Gyula felv. — Kg) Önellátó lesz Heves megye Kincsünk: a burgonya AZ ÁLLAMI TERVBI- ZOTTSAG tavaly határozatot hozott arról, hogy az építőipari vállalatok pályázat útján elnyerhető négymilli- árd forintnyi hitelt és állami támogatást fordíthatnak fejlesztésre. A vállalatok ösz- szesen mintegy 10,2 milliárd forint értékben nyújtottak be pályázatot az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz A beérkezett 139 pályázaton felül jó néhány vállalatnak volna még szüksége beruházási eszközre, de ezek nem is pályáztak, mert kilátásaikat reménytelennek ítélték. A pályázati feltételek ugyanis meglehetősen szigorúak. A pénz arra szolgál, hogy a vállalatok korszérű és hatékony gépek beszerzésével és munkába állításával pótolják a hiányzó munkáskezeket A pótlólagos fejlesztési forrást az Indokolta, hogy a korábbi várakozásokkal ellentétben az éptőiparban foglalkoztatottak száma nem emelkedett, hanem csökkent. Ám a vállalatok és szövetkezetek feladatai megsokasodtak. Miután új munkaerő nincs, az építési célok megvalósításához egyetlen járható út kínálkozik: növelni kell az élőmunkát helyettesítő gépek számát Ebből a pénzből, tehát csak e követelménynek megfelelő beruházásokat lehet finanszírozni. A vállalatoknak ennek alapján pontosan megfogalmazott fejlesztési, beruházási programot kellett mellékelni a pályázati kérelemhez, amelyben bizonyítják a fejlesztés eredményeként születő kapacitástöbbletet, s az élőmunka-megtakarítást Ez a pályázat elfogadásának előfeltétele. Ugyancsak szükség van arra, hogy a vállalatok hitelt érdemlően igazolják: már meglévő gépparkjukat is magas szinten kihasználják. A vállalatok ráadásul csak olyan beruházásra kaphatnak hitelt, vagy állami támogatást, amely nem. igényel számottevő építkezést a beruházás költségeinek legalább 30 százalékát saját forrásból kell fedezni, s ami ugyancsak nem mellékes, a befektetett forintoknak legalább 15—20 százalékos nyereséget kell hozniuk. Azok a pályázó vállalatok, amelyek e feltételeknek nem felelnek meg, A régi kastélyépület egykori nagytermében néznek egymással szembe a látogatók és a vendéglátók. Ki nem mondott kérdések teszik súlyossá a hallgatást. Azt a furcsa, kutató farkasszemezést, amelyet senki sem akar megtörni, nehogy azt higgye a másik, hogy ő nem tiszta szívből várja a következő percek örömteli izgalmát. A látogatók nevében Béres Jánosné szólal meg: — Fogadjanak bennünket olyan szeretettel, amilyen szeretettel mi jöttünk ma* gukhoz, amilyen szeretettel, mi készültünk erre a látogatásra. Mindjárt az ajtó mellett ül jobbkézről egy töpörödött kis nénike, fejkendője alól elszabadult galambősz hajszálak kukucskálnak ki. Bütykös kezét összekulcsolva pihenteti az ölében. Ugyan hány szennyes inget, alsónadrágot. pelenkát, lepedőt mosott ki, amig liven göcsör- tösek lettek az ujjpercei? — Ügy fogadjuk — mondja. bMint is hozzá, mintha válóban meg kellene erődítenie szóval is azt, amit most a többiek éreznek. Aztán szipogva próbálja á könnyeit elmaszatolni bará - dákkal összetört arcán. Kösz ködik a könnyeivel a látogatók szószólója is, küszködnek a vele együtt érkezett társai is eleve kiestek a hitelért, támogatásért folytatott versenyből. A PÁLYÁZATOK elbírálásában erőteljes szelekció érvényesült. A vállalatok egy részének fejlesztési tervei halasztást szenvednek, vagy pedig más forrás után kell nézniük, hiszen ebből a pénzből csak a legfontosabb célokra jut. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat ugyan kedvező pályázatot nyújtott be, mégsem kap egy fillért sem a négymilliárd terhére, mert a minisztérium vezetői szerint van elég saját pénze a fejlesztéshez Végül is azok a vállalatok részésültek előnyben, amelyek az új kapacitások révén már 1979—80- ban többlettermelést produkálnak, s amelyek a legfontosabb népgazdasági célok, így a lakásépítésben és a nagyberuházások kivitelezésében hoznak számottevő javulást. , A pénzből a vállalati forrásokat, illetve egyéb szervezetek fejlesztési forrásait is számítva összesen ötmilli- árd forintnyi beruházás valósul meg. A kiadások -70 százalékát a gépvásárlásokra fordítják. A pénz legnagyobb része az állami vállalatoknak jutott. Az Építőgépgyártó Vállalat 640 millió főrih- tot kapott, hogy kiépíthesse az országos gépjavító hálózatot, s javíthassa a szervizszolgáltatások színvonalát. Emellett jut még a házgyári Sablongyártó kapacitások bővítésére is. A vállalat egyéb forrásokkal együtt csaknem 940 millió forintot költhet beruházásra. A másik nagy összegű hitelt az Építőipari Gépesítő Vállalat kapta. A vállalat feladata az, hogy az időközönként használt, nagy értékű építőgépeket kölcsön adja a kivitelező vállalatoknak, amelyek ezekért bérleti díjat fizetnek. A vállalat a most kapott hitelből 1,2 milMegkezdődött a tavaszi munka, a kenderázta tás az ország kendergyáraiban. A szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat üzemeiben a múlt évi termésből az idén több mint 800 ezer mázsa kendert dolgoznak fel. Ennek a munkának az első szakasza az áztatás. Az ősszel rakott óriási kazlakból a kévéNők valamennyien a látogatók, a mátraházi SZOT-üdü- lő Március 15-e brigádjának a tagjai. Egyikük, egy nádszál vékony, barna fiatal nő, tettetett nehezteléssel jegyzi meg: — Ki tudja ezt könnyek nélkül megállni? — fordul suttogva a szomszédjához, aki már hangosan fújja az orrát gyorsan előkapart zsebkendőjébe. Ugyan eszükbe jutottak-e saját öreg rokonaik, apjuk, nagyanyjuk, vagy az villant fel előttük, mi lesz velük, ha ók is ebbe a korba kerülnek egyszer? — Mi egy kis ünnepséget szeretnénk csinálni — jelenti be a vendégségbe érkezett brigád egyik - tagja. Máris felcsattan a taps, hiszen az öregek otthonának lakói va'óban nagyon szeretik, ha ünnepséget ülhetnek. Mindegy, hányszor, talán az sem lényeges, milyen alkalomból, lényeg, hogy valami érdekes történjék az életükben, nanjaik egyhangúságának sorát va’ami megtörje. Az egvik ifiú hölgy feláll íz asztal mellől és elszavalja a Nemzeti dalt, a Talpra magyart. Aztán a hozzá hasonló korú társa beszédet mond. liárd forintos beruházást hajt végre. Bővíti a gépparkot, s növeli karbantartási kapacitásait Ez módot ad majd a gépigények jobb kielégítésére, egyszersmind a nagy értékű gépek kihasználtságának javítására. A négymilliárd forintból emellett az építőipari kapacitásokban kiváltképp hiányt szenvedő területek vállalatai kaptak támogatást, így a Borsodban, Budapesten, Komárom, Békés és Veszprém megyében működő vállalatok és szövetkezetek, összesen százhetvenmillió forintot kaptak az építőipari szövetkezetek, amelyeknél az OKISZ, a KISZÖV és más szervák anyagi támogatásával így összesen csaknem 280 millió forint beruházásra nyílik lehetőség. Az építőipari szövetkezetek elsősorban a lakásépítés korszerű módszereinek bevezetésére, a No Fines technológia meghonosítására kaptak támogatást. Pályázott az építőipar ipari hétterét alkotó vállalatok egy némelyike is, például a Hungária Vegyi Művek, amely tetőszigetelő-anyagok gyártását fogja bővíteni, s a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, amely ugyancsak a szi- getelőnyag-gyártás növelését tervezi. A NÉGYMILLIÁRD FORINT természetesen nem sok az igényekhez képest. De a négymilliárd forintot szükségképp más célok vagy a meglehetősen szűkös tartalékok rovására kellett az építőiparnak juttatni. Ám a juttatás szót éppen csak jobb híján használjuk, hiszen a pénz korántsem adomány. Minden befektetett forintnak meg kell hoznia a maga hasznát, mégpedig nemcsak forintban, hanem olyan anyagi javakban, amelyekre az építőipar teljesítményének bővítéséhez és az építkezések hatékonyságának javításához leginkább szükség van. két termálvízbe helyezik bele, így a fellazított rostok tilo- lását könnyítik meg. Nemrégen befejeződött a kendergyárak rekonstrukciója, amelyre mintegy 100 millió forintot használtak. A mostani idényben tíz új szovjet gyártmányú autódaru segíti az áztatási munkákat a kendergyárakban. Mond? Olvas fel abból a jegyzettartóból, amely féltve őrizte idáig a gondos felkészülés eredményét jelző írásos sorokat. Petőfi és 48, a nép szabadsága és a tizenkét pont, a gyűlés a Nemzeti Múzeum előtt: minden elhangzik annak rendje és módja szerint, szép sorjában, ahogy kell. Aztán taps, a vers után is, a kicsit összeszorult torokkal felolvasott ünnepi beszéd után is. Aztán csend. Suta, várakozó csend, bizonytalanság, za- vartság. Mi legyen most? A vámosgyörki otthon lakói mintha szoborrá merevednének, a már egyébként- megszokott félhangos morgolódá- sok is hiányoznak; senki sem áll fel csak azért, hogy valami meg nem fejthető ok miatt négy lépéssel' odébb széjjelnézzen maga körül, aztán vagy visszamenjen az előbbi helyére, vagy ott, ahová elért, ott próbáljon helyet ta,- lálni magának. Most semmi nincs. Hang sincs. Ismét a brigád vezetője találja fel magát. — Hoztunk ám egy kis ajándékot is magúnkkal. Erre áz öregek között mozgolódás támad, halk moraj Valamennyiünk körében közkedvelt élelmiszer a burgonya. Mégis sok gondot okozott évekig, mert kevés volt belőle. Az utóbbi néhány esztendőben ugyanis nem volt elég becse a termelők körében. Pedig ha visszapillantunk, főleg az ötvenes évek végére és a hatvanas évek elejére, Heves megyében is 5—600 vagon burgonyát termeltek, persze kisüzemi módszerekkel. Megoldás, társulással A mezőgazdasági nagyüzemek térhódításával viszont még nem volt tapasztalat nagy területen a gazdaságos burgonyatermeléshez. Fajták ugyan voltak, de nem álltak rendelkezésre modern gépek és megfelelő agrotechnika, melyekkel meg lehetett volna oldani a termelést. A csökkenő kézi erővel együtt egyre inkább háttérbe szorult a burgonyatermelés is. Olyannyira, hogy a IV. ötéves terv végére már alig 50—150 vagonnyi mennyiséget termeltek Heves megyében. Ez pedig erősen rányomta bélyegét az ellátásra, miután más megyékből, főleg Szahullámzik végig a soraikon. — Köszönjük.! Köszönjük! — mondják innen is, onnan is. — Ügy tudtuk mi ezt a csekélyke ajándékot megvenni, hogy kézimunkát csináltunk, azt az üdülőben a vendégeknek eladtuk, és ebből a pénzből vettünk narancsot, édességet, cigarettát, még két üveg bort is a férfiaknak. Az otthon vezetőjének a szeme egy pillanatra összeszűkül, amikor a bort meg- hállja, aztán, beleegyezően bólogat. _ — Hogyan is osszuk szét maguk között? — hangzik el az újabb kérdés, amely szintén a tanácstalanságban fogant. Soha nagyobb gond ne legyen, készségesen segítenek a megoldásban az otthon fehér köpenyes dolgozói. Tálca kerül elő, poharak jutnak az asztalra, a narancsot kézbe adják, a cukorkát körbe kínálják, a cigarettát kiporcióz- zák, és megy minden a maga rendjén. Tíz perc se telt el eddig. Az elfogódottság nehéz percei eloszlottak, egvre több a természetes mozdulat, a közvetlen szó, az őszinte emberség keresetlensége. Igaz: szeretetet adni sem könnyű olykor. G. Molnár F. bolcs-Szatmárból, Nógrádból és a távolabbi Somogybái kellett rendszeresen hozni burgonyát. Az ellátási gondok megoldására 1974-ben az MSZMP Heves megyei Bizottságának, illetve Heves megye Tanácsának kezdeményezésére a ZÖLDÉRT Vállalat társulást szervezett azzal a céllal, hogy a megyében termeljék meg a fogyasztók ellátására szükséges burgonyát. A mátra—bükki burgonyatermelési társuláshoz akkor három termelőszövetkezet: az andornaktályai, a mátrabal- lai és a gyöngyösi Mátra Kincse csatlakozott és 274 hektáron, korszerű nagyüzemi keretek között, iparszerű- en kezdték meg a burgonyatermelést Az ehhez szükséges gépeket a gazdaságok állami támogatással vásárolták1975-ben fokozódott a termelés, miután Andornaktá- lyán 50 hektárral növelték a termőterületet. Az V. ötéves terv első esztendejében azonban a rendkívül aszályos időjárás miatt kevés burgonya termett. Andornaktályán például'az őszi esőzések miatt a termék egy részét, főleg a kötöttebb talajokról, nem tudták betakarítani. A kedvezőtlen tapasztalatok alapján tavaly 50 hektárral csökkentették a területet. Újabb csatlakozók A ZÖLDÉRT viszont tovább kereste a lehetőséget a burgonyatermelés fokozására, így tavaly a homokos földeken gazdálkodó kál-kápolnai Károlyi Mihály Termelőszövetkezet 30 hektárral, a hatvani Lenin pedig 50 hektárral csatlakozott a társuláshoz. Mindkét gazdaságban egyszerre kedvező tapasztalatokat szereztek a burgonyatermelésben. Az időjárás is segített a betakarításkor, ígv a társulás gazdaságaitól 1977- ben a ZÖLDÉRT Vállalat 416 vagon burgonyát vett át, az utóbbi évek legnagyobb mennyiségét. Ennek ellenére zavartalan megyei ellátásra még 300 vagonnal más megyékből kellett burgonyát hozni. A sikeren felbuzdulva az idén a hatvaniak már 150, az andornaktályaiak 130, a kál- kápolnai és, a gyöngyösi szövetkezet 100 —100, a mátra- ballai pedig 12 hektáron termel burgonyát. A ZÖLDÉRT Vállalat 1978-ban 710 vagon árura kötött szerződést a társulásban részt vevő gazdaságokkal. Ha ez megvalósul, akkor hosszú évek után az idén Heves megye már önellátó lesz burgonyából és nem kell más megyéből, illetve importból hozni. Ehhez azonban növelni kell a hozamokat. Tavaly ugyanis 85— 180 mázsa között ingadozóit az átlagtermés, ami alacsony. Az iparszerű termelésben ugyanis még nagyon sok tartalék rejlik, melyet eddig nem használtak ki eléggé a gazdasagok. Nagyobb technológiai fegyelemmel 150—180 mázsára növelhetik a hektárankén- ti átlagtermést A tavaszi vetéshez a társulásban részt vevő gazdaságoknak és a megyében lévő háztáji, illetve kisegítő gazdaságoknak is rendelkezésükre áll a jó minőségű, fémzárolt gumó, melyet a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központja biztosított. A Heves megyei AGROKER Vállalat támogatásával pedig a kál-kápolnaiak két burgo-- a- betakarító gépet vásárolnak és ezzel is tökéletesítik a terrue- lést. Javul a tárolás A növekvő termésmennyiség elhelyezése sem zökkenő- mentes még. A tárolási gondokon enyhít a jövő év ó Zen Eger déli részében, a hütőház mellett épülő 300 vagont burgonyatároló. A 24 mulios új létesítmény terveit a Belkereskedelmi Minisztérium támogatásával a Kereskedelmi Tervező Vállalatnál készítették. A korszerű, ragasztott faszerkezetes tárolót a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat brigádjai készítik el. : .? ! Miután a hatvani Lenin Termelőszövetkezetben már az idén növelik a burgonya vetésterületét, a következő időszakban még több termésre számítanak. Ezt, valamint a Zagyva-parti város előnyös közgazdasági helyzetét mérlegelve, a ZÖLDÉRT, a szövetkezetekkel- együttműködve, 250 vagonos korszerű, gépesített burgonyatároló építését tervezik. Ennek • előkészületeihez hamarosan hozzálátnak és várhatóan állami támogatással a hatodik ötéves tervben meg is valósítják, így a megyében több mint 500 vagon burgonya elhelyezésére nyílik lehetőség. Hosszú évek után tehát Hoves megyében is megoldódnék a burgonyagöndok, ami első, sorban a ZÖLDÉRT Vállalatnak, illetve az általa irányított társulásnak köszönhető. Az eredmények biztatóak is a következő évekhez jó alapul szolgálnak a termelésben és az ellátásban. IV?—♦*'•«7 FTár'üv Mwísbjj Q 1978. március 17.. ucnieb i . ——— Nehéz szeretet Lovász Péter Százmilliós rekonstrukció
