Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

e c h n i k a A XX. század hipotézisei (IV.) Akik nem ismerték a kereket... ' MAI MŰSOROK: I Sorozatunk újabb része ismét a dél-amerikai őserdők megfejtetlen titkaival foglalkozik, összeállításunk másik része is bizonyára sokakat érdeklő témával, a szőlőműve­lés új módszereivel ismerteti meg az olvasót. Napsugárzás és talaj érték A talajértéket eddig csu­pán a talaj összetétele alap­ján állapították meg, pedig a talajt érő napsugarak mennyisége is rendkívül fon­tos a növény számára. Prá­gai kutatók azt a kérdést vizsgálták, hogy milyen mér­tékben süti a nap a külön­böző lejtésű talajokat. Sok évi megfigyelései alapján napmegvilágítási táblázato­kat állítottak össze a terep­lejtés és az égtáj alapján. A jövőben az összes l:10 000-es mértékben készült talajér- ték-térképet napmegvilágítá­si térképekkel akarják ki­elégíteni. A kutatók munkája nagy nemzetközi érdeklődést kel­tett. Szerintük a jövőben minden haszonnövényt olyan talajon kell termeszteni, amely a szükséges napener­giát is megkapja. Ennek ér­dekében agrogeográfiai állo­mást akarnak kiépíteni, amelyen komputerek segít­ségével vizsgálható a napsu­gárzás és a növénynöve­kedés közötti összefüggés, valamint az, hogy mely nö­vény számára mely terület a legalkalmasabb, a legna­gyobb hozamot ígérő. Dél- és Közép-Amerika őslakói közül a maják jelen­tik a legnagyobb talányt a régészek és antropológusok számára Mind a mai napig nem sikerült megállapítani írásuk, vallásuk és kultúrá­juk eredetét. Néhány tudós véleménye szerint vallási hi­edelmeik meglepő azonossá­got mutatnak az ősi Közép- és Távol-Kelet — s külö­nösen a régi Egyiptom kul­túrájával. Ennek alapján egyes kutatók arra követ­keztetnek, hogy a maják az óceánon keresztül érkeztek Amerikába, vagy pedig — ez a . kevésbé valószínű — az egyiptomiak több ezer évvel ezelőtt felfedezték az ame­rikai kontinenst. Az ősi maja civilizáció egészen rendkívüli volt. Pél­dául a maják nem ismerték a kereket, noha tisztában voltak a kör fogalmával. Naptáruk kör alakú volt, s gyermekrajzok is fennmarad­tak, amelyek kör alakú já­tékokat ábrázolnak. Jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy civilizációjuk magas fejlettségi szintje ellenére miért nem használták a ke­reket, mint a közlekedési eszközök alapját? Talán tö­kéletesebb közlekedési esz­közeik voltak? Hogyan szál­lították a hatalmas köveket a dzsungel kellős közepén megbújó városaikhoz és templomaikhoz, amikor kö­zelükben nyoma sincs kőfej­tőnek? Hogyhogy nem is­merték fel minden ősj és modern civilizációhoz hason­lóan, hogy a társadalom nor­mális funkcionálásának alap­ját mindenekelőtt az állam különböző részei között ki­épített megbízható utak ké­pezik? (Hiszen köztudott, hogy a maja állammal egy­idősen az inkáknál, perzsák­nál és rómaiaknál kitűnő kőutak léteztek.) Ha nem rendelkeztek utakkal, hogyan tudták annyi évszázadon ke­resztül kormányozni birodal­mukat? Ezekre a kérdésekre mind­máig nincs válasz, és talán éppen azért, mert a maja kultúra kutatását eddig a hagyományos szempontok szerint végeztük. És ha más­ként közelítenénk meg a problémát? Próbáljunk fel­állítani néhány hipotézist, amelyek fényt deríthetnek a maják titkára. 1. feltevés: A maják kelet­ről jöttek. Eltérően a világ más né­peitől — melyeknek míto­szai és legendái szerint a múltban megjelent egy rend­kívüli képességű vezér, aki az adott népet a történelem színterére vezette (pl. a zsi­dóknál Mózes, a perzsáknál Kürosz, a peruiaknál a nagy Inka, az egyiptomi fáraók stb.) — a maja hagyomá­nyok sohasem szólnak civi­lizációjuk valamiféle n agy alkotójáról. Éppen ellenke­zőleg: azt állítják, hogy is­mereteiket „magukkal hoz­ták” A hagyomány szerint nem mindig éltek Közép- Amerikában, hanem ,.a ten­ger túloldalán található” földről érkeztek ide. 2. feltevés: A maják más bolygóról jöttek. A maják eredetének leg­izgalmasabb hipotézisét nem­régiben publikálta Eric és Krög Umland régész-test­vérpár. Sok éves kutatásuk adataira támaszkodva azt állítják, hogy a maják ősei a kozmoszból érkeztek a földre, és magasan fejlett technikát és kultúrát hoztak magukkal. Kozmikus raké­táik több tízezer évvel eze­lőtt az északi félteke arkti- kus zónájában szálltak le, onnan azonban a nagy elje­gesedés korában melegebb tájakra, azaz Közép-Ameri- kába költöztek. Az új hazá­ban elsősorban nyersanyagot kerestek — főleg alumíniu­mot és uránt —, mivel is­A gyöngyösi főiskolai kar kísérlete A szőlő új művelési módjai LENZ-MOSERNEK, a nemrég elhunyt híres oszt­rák szőlésznek, a magasmű­velés kialakítójának elévülhe­tetlen érdemei vannak a kö­zép-európai szőlőtermesztés fejlesztésében. Az élet azonban nem áll meg, további lehetőségek után kell kutatni. Az egyik ilyen sokat ígérő próbálkozás a GDC, vagy más néven: kettős függöny művelés. (A GDC a Geneva double curta­in angol szavak rövidítése. Szó szerint fordítva: genevai kettős függöny). A kettős függöny párhuza­mosan, egymás mellett futó karókkal nevelt magaskor­don. A kordonkarok körülbe­lül 160 cm magasan, egymás­tól legalább 1 méterre, de gyakran 1,80 méter távolság­ra helyezkednek el. A sortávolság 4,5—5 méter, a tőtávolság 120—150 centi­méter. A sorok távolságát el­sősorban az határozza meg, hogy a nagy teljesítményű erőgépek a lombozat károso­dása nélkül tudjanak mozog­ni. A házikertben, ahol nincs szükség gépesítésre, a távol­ság 3,5 méterre is csökkent­hető. A támberendezésnél lega­lább minden negyedik, ötö­dik tőke után oszlopot kell elhelyezni. A törzsnevelés elősegítésére minden tőke mellé karót teszünk. A kereszttartók fémből vagy fából készíthetők, csuk­lós megoldásúak és fölfelé el­mozdíthatok. Erre a függő­leges rázórendszerű szürete­lőgép miatt van szükség. Há­zikertben merev kereszttartók is lehetségesek. A két tartóhuzal és a ke­reszttartók 160 centiméter magasan helyezkednek el. Több huzalra nincs szüksé­günk. A tartóhuzalokon kétkarú és négykarú tőkéket egyaránt nevelhetünk. Kétkarú tőke esetében az egyik kar jobbra a másik balra helyzekedik el. A kordonkarokon a fajták metszési igényétől és a tőke erősségétől függően hosszú csapokat vagy félszálvessző­gazdaságokban igen sok gon­dot okoz, ezt a magasművelés új formája kiküszöböli. A KETTŐS FÜGGÖNY művelésnél a jobb megvilá- gítottság miatt a vesszők al­só rügyei termékenyebbek, mint más művelésmódnál. Ezért rövidebb metszés mel­■ ^ ^ -otv"Kty! ■ : ::s'' ■ ' : ! ■ • ?-'•-' '• - íí'Í Képünkön: a gépi metszéskor a traktorra szerelt szerkezet a GDC művelés egyik oldalán halad vágó­két hagynak. Hajtásigazításra csak a tőkealakító metszés­nél van szükség, később el­hagyható. A helyesen terhelt tőkéket csak kevéssé, esetleg egyál­talán nem kell csonkázni. A karókról lelógó hajtások szabadon helyezkednek el, s így a levelek a fürtökkel együtt jó megvilágítást kap­nak. A hagyományos egysí­kú magasművelésnél a hajtá­sokat jobban össze kell zsú­folni, különösen vonatkozik ez a lengő szálvesszős művelés­re. A tőkék önárnyékolása a lett is képes nagy termést ad­ni. A termőcsapok jól elhe­lyezhetők, ami viszont köny- nyen arra csábíthatja a ter­melőt, hogy túl sok rügyet hagyjon a tőkén. Erre feltét­lenül ügyelni kell. Erőtelje­sebben növekedő fajtáknál se hagyjunk többet tőkénként 80 rügynél, gyengébb növekedé­sűéinél pedig 50—60-nál. A helyes terhelés kiszámí­tásánál — akárcsak a hagyo­mányos művelésmódoknál — ne feledkezzünk meg a fürt­nagyságról sem. A jobb raegvilágítottság folytán a hagyományos ma­gasműveléssel összehasonlít­va, azonos termésmennyiség esetén, magasabb lesz a must cukortartalma. Amennyiben nagyobb termést nyerünk, a minőség azonos lesz. A ket­tős függöny művelésmód napsütötte fürtjeiből készült boroknak finomabb savai vannak. A vörösbort adó fajták jobban színeződnek. A kettős függöny művelésű tőkék legnagyobb előnye, hogy segítségükkel a szőlőter­mesztés majdnem teljesen gépesíthető. Lehetővé válik ugyanis a metszési munkák java részének géppel való végzése is. Az oldalt, alul és felül növő vesszőket a gép egy fűkaszaszerű vágószerke­zettel távolítja el. Utána már csak egy gyors kézi igazítás szükséges. A metszés gépi előmetszés nélkül is jóval könnyebb, mint a hagyomá­nyos huzalos támberendezés­nél, mert nem kell a vesszők kiszabadításával bajlódni. A gépesítés segítségével a met­szés kézi munkaerő-szükség­lete körülbelül egyharmadá- ra csökken. A kettős függöny művelés számára készített új típusú, függőleges rázórendszerű szü­retelőgépek a tőkék lomboza­tát kevésbé károsítják. A GYÖNGYÖSI FŐISKO­LAI kar szőlőtermesztési tan­széke egy olaszországi tanul­mányút nyomán 1974. óta foglalkozik a kettős függöny műveléssel. A Leánykával, Chasselasval, Pinot Noirral és Ottonel Muskotállyal be­állított kísérletek szőlészeti és borászati vonalon egyaránt jó eredményeket adtak és igazolták a külföldi tapaszta­latokat. A kettős függöny művelés több nagyüzem érdeklődését is felkeltette. Remény van ar­ra, hogy már ebben az évben behozzák az új szüretelőgé­pet és a metszőgépet is. A kettős függöny művelés a házikerti gazdaságokban is jól alkalmazható. Dr. Kriszten György, tanszékvezető főiskolai tanár merték a radioaktív eleme­ket és azok tulajdonságait... Philipp Wandenberg „A fáraók átka” című könyvé­ben (Bern, 1973) egész sor esetet ír le, amikor az ősi múmiákat tanulmányozó ar­cheológusok váratlanul el­pusztultak. Többen rejtélyes körülmények között haltak meg, a betegség tünetei azonban mindig ugyanazok voltak : hányinger, magas láz, eszméletvesztés. Az or­vosok szerint megbetegedé­süknek az volt az oka, hogy a halottak amulettjeit radio­aktív uránból készítették. De térjünk vissza a maják­hoz. a váratlan megjelené­sükről szóló hipotézis mel­lett Eric és Krög Umland a következőkkel érvelnek : — A maja városokhoz az építőanyagot a dzsungelén keresztül csak helikopterek­kel lehetett szállítani. — Az egyes városok kö­zött nem volt sem út, sem egyéb szárazföldi vagy vízi közlekedési lehetőség. Ezeket a tényeket figye­lembe véve a következőket feltételezhetjük : A maják valószínűleg nap­rendszerünk egy másik boly­gójáról érkezett jövevények leszármazottai voltak. Az Umlandék által X-nek neve­zett bolygó talán azonos az egyes publikációkban szerep­lő hipotetikus Phaeton boly­góval. Egykor a Phaeton ál­lítólag a Nap körüli pályán keringett, a Mars és a Jupi­ter között. Ma ezen a helyen egy aszteroidöv található. Meglehet, hogy ez az elpusz­tult Phaeton maradványa. Elképzelhető tehát, hogy ezen a bolygón valaha ma­gasan fejlett civilizáció léte­zett, amely kozmikus ka­tasztrófa következtében el­pusztult. Az életben mara­dottak űrhajókon menekül­tek. Erre tulajdonképpen csak egy bizonyíték van, az is meglehetősen gyenge: a maják kétféle kalendáriuma. Az egyik szerint 260 napból állt egy esztendő — ezt hoz­ták magukkal az idegen bolygóról. A másik szerint 365 nap volt egy évben. Miként az Umland-testvérek mondják, a maják először a „hazai” naptárt használták, de miután meggyőződtek ar­ról, hogy végleg a földön kell maradniuk, áttértek az új időszámításra. 3. feltevés: A maják légi utakat használtak. B. le Per French „Titkok kutatása” című könyvében közli Dél-Amerika egy ér­dekes térképét. A térképet egyenes vonalak szelik át: az első a bolíviai—perui ha­táron fekvő Titicaca-tótól Venezuela fővárosáig, Cara- casig tart, a második Cara- castól Cuscóig, Peru ősi fő­városáig, a harmadik a két előzőt köti össze déli végük­nél. Az így keletkezett há­romszögben találhatók Dél- Amerika legkevésbé feltárt területei, amelyeken óriási hegyek és közéjük ékelt völ­gyek, valamint a nyugat- amazóniai és dél-venezuelai dzsungelek terülnek el. French azt írja, hogy éppen ebben a körzetben észlelték a legtöbb UFO-t (ismeretlen eredetű repülő objektumot), más néven repülő csészeal­jat. Ugyancsak arra van a Nasca fennsík, ahol hieroglifikus jelekkel, valamint különböző mértani alakzatokkal ellátott óriási sziklák láthatók. Ren­deltetésüket eddig még sen­ki nem tudta megállapítani. Danikén szerint ez a 37 mér- földes fennsík valaha repü­lőtér volt. Ha ez a hipotézis igaz, akkor valószínű, hogy ugyanilyen repülőtereik vol­tak a majáknak is. A maja városok között tehát légi közlekedés lehetett !... Látható tehát, hogy egye­lőre a maja rejtélynek még kis részét sem fejtették meg. Származásuk, kultúrájuk és civilizációjuk, sőt a történe­lem színpadáról való hirte­len lelépésük napjainkig ti­tok. (A Lentnszkaja Szmenából ford.: Zahemszky László) KOSSUTH 8.27 Harsan a kürtszó! 8.57 Schubert muzsikájából. 10.05 Iskolarádió. 10.30 Ze­nekari muzsika. 11.25 Ve­gyük vagy csináljuk? 11.40 Don Segundo Sombra. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódia­koktél. 14.00 Viharvirág. 14.30 Népi zene. 15.10 Kó­rusmuzsika. 15.28 Ezeregy délután. 16.08 A Magyar Rádió novellapályázata. 16.34 Saint-Saëns: Az álla-> tok farsangja. 17.07 Olvas­tam valahol... 17.27 Renata Tebaldi operaáriákat éne­kel. 18.15 Kritikusok fóru­ma. 18.30 Esti magazin. 19.15 Népi zene. 19.40 Szim- fónikus zene. Kb. 21.40 Népdalok. 22.20 Világhírű előadóművészek. PETŐFI 8.33 Slágermúzeum. 9,15 Fúvósesztrád. 9.33 Az abszo­lút fegyver. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Ifjúsá­gi könyvespolc. 12.00 Ci­gánydalok. 12.33 Miskolci stúdiónk jelentkezik. 12.55 Régi híres énekesek műso­rából. 13.25 Édes anyanyel­vűnk. 13.30 Zenevár. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 München négy szem­mel. 16.33 Kívánságkabaré. 17.00 Zenei tükör. 18.00 Mindenki iskolája. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Rövidzár­lat. 21.11 Könnyűzenei olim­pia. 21.41 Liszt transzcen­dens etűdökből. 22.08 Nóták. 23.00 Operetthangverseny. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. Miskolci' rádió 17.00 Hírek, időjárás. — Feketén, fehéren. Kemizálás és környezetvédelem. Ripor­ter: Tolnai Attila. — Sláger­panoptikum. 18.00 Észak- magyarországi krónika. — Fiatalok Miskolcért. — Mis­kolc a fiatalokért. (Tanács­kozott a Heves megyei Pe­dagógus Szakszervezet). — A Santo Kalifornia együttes felvételeiből. — Hírössze­foglaló, lap- és műsorelő­zetes. ., TEJ MAGYAR 9.00 Tévétorna. 9.05 Iskola­tévé. 9.30 Egy lépcsöház — egy őrs (Riportfilm). 11.30 Cimbora. 14.40 Iskolatévé. 16.40 A Magyar Televízió szabadegyeteme. 17.25 Gyü­mölcsöző változások. 17.55 Telesport. 18.25 Barátság­ban földdel, vízzel, levegő­vel. 19.30 Tv-hiradö. 20.00 Jogi esetek. 20.40 Amerikai filmsorozat. 21.30 Soroksári út 160. 22.10 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.20 Világnézet. 19.00 En franciás. 19.15 Orosz nyelv- tanfolyam. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Petrov Vodkin, a fes­tő (Szovjet képzőművészeti film). 20.20 Izland (NSZK rövidfilm). 20.40 Tv-híradó 2. 21.00 Nemzetközi ifjúsági figyelő. 21.25 A Wardinok asszonyai (NDK tévéfilm­sorozat).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom