Népújság, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

A testnevelés és sport káderhelyzete és problémái Heves megyében AZ OKTATÁS, a szakem­berképzés nem látványos te­vékenység. Közvetlen haszna is ritkán mérhető. Az újon­nan kiképzett sportszakem­ber a régi vezetési környezet­ben nem tudja eléggé hamar érvényesíteni az új tudást, néha kedvét vesztve, másokat sem. biztat tanulásra, s a ré­gi környezet sem néz pártfo­góén a tanfolyamot megjárt emberekre. Ugyanakkor a képzés, az oktatás költsége-* két ró a résztvevőre és ren­dezőre egyaránt. Időt igényel, energiát emészt fel. Sokszor később derül ki, hogy egy- egy tanfolyamon való rész­vétel, költség és időkedvez­mény hiábavaló volt, mert az illető jelölt egy év múlva máshol kamatoztatta meg­szerzett tudását A fölösle­ges pénz- és időpazarlás fel­számolására megfelelő mi­niszteri intézkedések szület­tek, s ezzel elejét kívánták venni a jogos tanuláson kívül eső, a tanulmányi szabadság­gal, az időkedvezménnyel já­ró manipulációknak. Mindezt helyeselni lehet, amíg indokolatlan igények el­utasítására használják. Van azonban olyan aktivitás, olyan tevékenységi rendszer, amelyet munkaidőn kívül vál­lalnak, végeznek az emberek. Ez a tevékenység megkíván­ja a megfelelő szakértelmet, sőt ahogyan a tevékenység egyre magasabb eredménye­ket követel, ez a szakértelem annál inkább nem alapulhat egyéni tapasztalatokon, de sokkal inkább a tudományo­san rendszerezett és gyűjtött ismereteken. A montreali olimpián való mérsékeltebb szereplésünk végre ráirányította a sport­életünk figyelmét a káder­képzés fontosságára. Sajánla- tos, hogy a problémák mére­teiben bekövetkező minősé­gi változás döbbenti rá az ér­dekelteket arra, hogy az ok­tatás kérdéseit a szervezeti politika rangjára emeljék. A TESTNEVELÉS ÉS SPORT területén ilyen vál­tozás időszakát éljük. Megvál­tozott 19,74 óta a káderképzé­si rendszerünk mind tartal­mában. mind struktúrájában, s a változás megújulást je­lentett. Ezzel a változással me­gyénk nemcsak lépést tartott, hanem előrehúzó, kezdemé­nyező szerepet is vállalt. Új káderképzési formát dolgoz­tunk ki. A hagyományos kép­zési formákat új tartalommal töltöttük meg a memorizáló (emlékezetből idéző) képzési anyagok nagv részét aktivizá­ló anyaggal cseréltük fel. Az ismeretszerzés rovására a készségek aránvát növeltük. Az egyéni tanuláshoz könyv­tárat, szakfordításokat bo- t" csátunk az edzők, snortveze- tők rendelkezésére stb. Problémáink nem ezen a területen támadtak. Megvan a képzéshez szükséges oktató­gárda. az anyagi-eszközi fel­tételek biztosítottak. A kép­zés alanyai hiányoznak! Visszautalva a munkaidőn kívüli tevékenység jelentősé­gére, ame'yet úgynevezett társadalmi munkások végez­nek, furcsa ellentmondás vár | megoldásra. Az ellentmondás 1 abban van, hogy — bár tár­sadalmi igény mutatkozik a sportegyesületek jobb, maga­sabb szintű, szakszerűbb ve­zetésére, a tömegsportmunka, az ifjúsági sport hozzáértő vezetésére —, az ilyen jelle­gű, évenként megszervezésre kerülő sportvezetői, tömeg­sportvezetői tanfolyamokra alig-alig van jelentkező. Nem vitatható, mennyire szükség van kéozétt sportká­derekre a sportegyesületek­ben, a szakmai szövetségek­ben, az ifjúsági sportszerve­zetekben (DSK), a KISZ- munkában. A sportszerveze­tek gazdasági, szakmai, mód­szertani munkájának vüsígá- I . tatából egyértelműen kiderül, hogy a hibák forrása a kép­zetlenség, a speciális ismere­tek hiánya. Az 1977. évben például olyan szabálytalansá­gokat találtak, amelyek sport- po’itika, jogszabályok hely­telen értelmezéséből, vagy egyszerűen tájékozatlanságból fakadtak. A sportegyesületek, sport- szövetségek társadalmi tevé­kenységben dolgozó munká­sainak is szükségük van alap- képzettségre a sportirányítás­hoz, egyesületi élet szervezé­séhez, vezetéséhez szükséges átfogó és speciális ismeretek megszerzésére. Olyan felada­tok megoldása hárul a veze­tőre, amelyben támaszkodnia kell a pedagógiára, pszicho­lógiára, szociálpszichológiá­ra, szociológiára. Ma a sport­vezetőnek ellenőriznie kell az edzőt, hogy a sport szak­mai felkészitő munka jó irányban folyik-e, értenie kell a jogot, részt kell vállal­nia a sportolók nevelésében. A sportvezető fejlesztési ter­vet készít, gazdasági-pénz­ügyi folyamatokat indít el, s mindemellett szervez, együttműködik társszervek­kel, tanáccsal, KISZ-szel. SZÜKSÉGSZERŰ, hogy a társadalmi munkást, aki szabad ideje nagy részét tár­sadalmilag elismert feladatok elvégzésére fordítja, aki a harmonikusan fejlett szocia­lista embereszmény kialakítá­sáért fáradozik, megillesse az a természetes jog, hogy ma­gasabb szintű tevékenységé­hez, eredményesebb, sikere­sebb munkájához minden se­gítséget megkapjon. Azt az időkedvezményt is, amit a tanfolyamra fordít. Ez első­sorban a munkahelyek veze­tőin múlik. A sportegyesületektől el­várják az alapszabályszerű működést, a kitűzött célok teljesítését. így is kell. De nemcsak a józan ésszel ellen­kezik, hanem a szervezés tör­vényeivel, a munkaetika alapvető követelményeivel is, ha a kiadott munkához a dol­gozó nem a megfelelő fel­tételeket kapja. Cél — fel­adat — feltételek összhangja nem jön létre magától, nem elég óhajtani a jó egyesületi munkát, dolgozni kell azért, hogy „munkaszervezet” jel­lege erősödjék. Közép- és nagy egyesülete­inkben, A és B kategóriás szakosztályainkban, a sport­munka már nem egyszerűen csak sportot, de sokkal in­kább munkát jelent. A mun­kához munkaszervezet illik, amelyet meg kell tervezni meg kell szervezni. Ennek megteremtésére hi­vatottak a sportvezetők. A Heves megyei tanács vb testnevelési és sporthivatala elkészítette 1975-ben az öt­éves káderfejlesztési tervét és miután felmérte a sportveze­tőképzés helyzetét, ütemter­vet dolgozott ki, az egyesü­letek képzett sportvezetővel való ellátására. Azóta eltelt három év alatt, evenként visszatérő probléma a társadalmi sportvezetők be­iskolázása. Kulcskérdése: a munkahely elengedi-e az 50 órás tanfolyamra az egyesület egyik-másik vezetőjét, aktí­váját — vagy sem. A terve­zett, 250 fős létszámnöveke­dés helyett, az elmúlt 3 év alatt mindössze 60 fővel nőtt ■a létszám. Mi úgy ítéljük meg, hogy a bázisok e tekintetben nagyon keveset tesznek sportegyesü­leteinkben folyó szakmai munka színvonalának eme­léséért. ^ Személyi feltételek biztosítása magába foglalja a „hozzáértő személy” fogalmát is, és ahol ilyen nincs, ott né­hány éven belül, évenkénti bontásban elő kell irányoz­ni a legalkalmasabbak sport­vezetői tanfolyamra való be­iskolázását. Nemcsak a máért, hanem a sikeres jövőért is. Nem szabad sajnálni a tár­sadalmi sportvezetőktől a munkaidő-kedvezményt. Ez elismerés Is végzett munká­jukért; további bizalom meg­szavazását jelenti, és azt a társadalmi sëgltsêget, amely nélkül a társadalmi önigaz­gatás nem valósulhat meg. Ne részesüljön a spártaiun­ké kisebb megbecsülésben, mint a kultúra más területén tevékenykedő aktíva. SZOCIALISTA munkaer­kölcsünkre hivatkozunk, amely minden, e társadalmi rendszerért lelkesen áldoza­tot vállaló, másoknak példát- mutató munkásra vonatkozik: megilleti a tanuláshoz való jog — és e jogot az őt meg­bízó kollektívának kötelessé­ge érvényesíteni. Molnár István, a testnevelési és sport- hivatal megyei csoportvezetője A gimnasztika csodája A Leninszk—Kuznyeckból való Marija Filatovát, aki elnyerte a gimnasztikái Vi­lágkupát, beválasztották az 1977-es év 10 legjobb spor­tolója közé. Edzői Innokentyij Mame- tyev és felesége, Galina. Eb­ből az edzőpárosból a férjé a vezető szerep. „Nehéz em­bernek” tartják, - de csak ilyen ember érhette el azt, hogy Leninszk—Kuznyeck­ben, ebben a kis szibériai városban felépüljön Európa, — de talán az egész világ — legjobb tornapalotája, és hogy a város valamennyi óvodájában kötelező a tor­naóra. Mására is egy óvodában figyelt fel. Ez a sápadt, de élénk ■ tekintetű, vidám kis­lány nagyon ügyes mozgású volt és szívesen tornászott. Mametyev egyre gyakrabban járt az óvodába és figyelte öt... Az első osztályos Má­sa- már Galina Mametyeva csoportjában tornászik a gyermek- és ifjúsági sport­iskolában. — Mása mindig, minden­ben a jéftékot kereste — folytatta Mametyev. — A tornaterembe elhozta a bá­báit és a gyakorlatok közötti szünetekben papást-mamást játszott. Az edzésekén azt kereste, kivel vitathatná meg a gyakorlatokat, illetve azok egyes elemeit. Soha nem volt képes nyugodtan edzeni, var lakivei mindig versenyezni akart. A Montreal előtt két hó­nappal megrendezett Szov­jetunió Kupán Filatova ötö­dik, és ez mintha elegendő lett volna ahhoz, hogy beke­rüljön a csapatba. Azonban, az edzők tanácsában vita robbant ki a személye körül: volt, aki azt bizonygatta, hogy Filatova nem való a csapatba a magassága (133 cm), a testalkata (súlya 30 kg) miatt, — ki fog esni a válogatottból. A szenvedé­lyek jó néhánv órán át tom­boltak, végül Filatova indul­hatott 1976. július 19. Montreal — olimpiai falu. Amikor Mása felébredt, az asztalán virá­got pillantott meg, — a ba­rátnői jöttek el, hogy kö­szöntsék a 15. születésnapja Megyei serdülő labdarúgó-bajnokság tavaszi sorsolása I. forduló, március 19: He. vés—Egercsehi, Recsk—Apc, Selyp—Petőfibánya, GYESE —Eger SE I., Gyöngyösi Sp. —Bélapátfalva, Eger SE II.— MÂV HAC, Sirok—Hatvani Kinizsi. II. forduló, március 26.: H. Kinizsi—Bélapátfalva, Eger SE I.—Gy. Spartacus, Petőfi­bánya—GYESE, Apc—Selyp, Egercsehi—Recsk, MÁV HAC —Heves, Sirok—Eger SE II. III. forduló, április 3.: Selyp—Egercsehi, GYESE— Apc, Gy. Spartacus—Petőfi­bánya, Bélapátfalva Eger SE I., Heves—Sirok, Recsk— MÁV HAC, Eger SE II.—H. Kinizsi. „ ÍV. forduló, április 9.: ti. Kinizsi—Eger SE I., Petőfi­bánya—Bélapátfalva, Apc Gy Spartacus, GYESE—Eger­csehi, MÁV HAC—Selyp, Sí­rok—Recsk, Eger SE II. He­ves. _ V, forduló, április 16.: Gy. Spartacus—Egercsehi, Bél­apátfalva—Apc, Eger SE I. Petőfibánya, Recsk—Eger SL II., Selyp—Sirok, GYESE— MÁV HAC, Heves—H. Kim- zsi VI forduló, április 23.: H. Kinizsirr-Petőfibánya, Apc— Eger SE I„ Egercsehi—Bél­apátfalva, MÁV HAC- Gy. Spartacus, Sirok—GYE-E, Eger SE II.—Selyp, Heves— Recsk. ...... . VII. forduló, április J0;. Eger SE 1—Egercsehi, Petőfi­bánya—Apc, Selyp—Heves, GYESE—Eger SE II., Gy. Spartacus—Sirok, Bélapatfal- va—mAV HAC, Recsk—H. Kinizsi. _ „ VIII. forduló, május 7.: H. Kinizsi—Apc, Egercsehi—Pe­tőfibánya, MAV HAC-Eger SE I., Sirok—Bélapatfalva, Eger SE II.—Gy. Spartacus, Heves—GYESE, Recsk— Selyp. ... IX forduló, május 14.. Apc—Egercsehi, GYESE— Recsk, Gy. Spartacus—Heves, Bélapátfalva—Eger SE H-. Egei- SE I.—Sirok, Petofiba- nya—MÁV HAC, Selyp—H. KÍnÍZSÍ- TI X. forduló, május 18.: H. Kinizsi—1Gy. Spartacus, Bél­apátfalva—GYESE, Eger SE I. —Selyp, Petőfibánya—R »’sk, Apc—Heves, Egercsehi—-ger SE II., MAV HAC—Sirok. XI. forduló, május 21.: H. Kinizsi—Egercsehi, MAV HAC—Apc, Sirok—Petofiba- nya, Eger SE II.—Eger SE I., Heves—Bélapátfalva, Recsk— Gy Spartacus, Selyp GYESE. XII. forduló, május 25.: Sí­rok—Egercsehi, Eger SE II.— Apc, Heves—Petőfibánya, Recsk—Eger SE I., Selyp— Bélapátfalva, GYESE—Gy. Spartacus, MÁV HAC H. Kinizsi. XIII. forduló, május 28.: Gy. Spartacus—Selyp, Bél­apátfalva—Recsk, Eger SE I. —Heves, Petőfibánya—Eger SE II., Apc—Sirok, Egercsehi —MAV HAC, GYESE—H. Ki­nizsi. Közgyűlésekről jelentjük ' Kékesi Sas SC A sí- és természetjáró szak­osztályt működtető Kékesi Sas SC az Állami Gyógyinté­zet éttermében tartotta meg sportköri közgyűlését. A két közgyűlés közötti időszak eredményeiről és az egyéb eseményekről Mészáros Ist­ván sportköri elnök számolt be. Mint ismeretes, az elmúlt bajnoki évad eredményei alapján az országban egyedül a Sas SC érdemelte ki alpesi szakágban a ,,B’’ kategóriás szakosztály besorolást. A 44' igazolt versenyző a felkészü­lés során és a nemrégiben be­fejeződött bajnoki idényben mindent megtett annak érde­kében, hogy ezt a szintet tar­tani tudja. Az elmúlt évben javult az edzésmunka. Rend­szeressé váltak a napi négy­órás edzések. Sajnos a közép- iskolások felkészítése nem volt zökkenőmentes, mert az iskolák nehezen biztosítottak tanulóiknak edzési időt. Ezek a tanulók csak szombaton és vasárnap tudtak bekapcso­lódni a munkába. A váloga­tottak közül egyedül Bognár László tudott edzőtáborozá­son részt venni. A bajnoki idény befejeztével elmondhat- hatjuk, hogy helytálltak a kékesi sízök, akik 9 aranyér­met nyertek az OB-n. Az egyesületi versenyek mellett tömegsport-rendez­vényeik is voltak. Az Edzett ifjúságért mozgalom kere­tében megrendezték az első mátrai téli sportnapot, vala­mint az úttörő-olimpia alpesi versenyét Koczka István gazdasági felelős beszámolójából kitűnt, hogy a sportkör anyagi hely­zete jelentősen javult, amióta a Heves megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat és a Malomipari Vállalat patro­nálja az egyesületet A beszámolók feletti vitá­ban nyolcán mondták el vé­leményüket, végül a közgyű­lés az alapszabálymódosítást — az új patronáló szervek miatt volt erre szükség — és az elnökség három fős kibő­vítését megszavazta. Gyöngyösi VSC A sí-, természetjáró- és tö­megsport-szakosztályokat mű­ködtető Vasutas SC a MAV Kítérőgyártó Üzem ebédlőhe­lyiségében tartotta meg köz­gyűlését. A jelenlévőket Ma. dár Sándor sportköri elnök tájékoztátta az 1977. évi erec'4 ményekről és az idei felada­tokról. A tíz esztendeje működő síszakosztálynál jelentős vál­tozások történtek az el.».alb bajnoki évad kezdetén. Hor­váth, Béla vezető edzővel nem újította meg a szerződést a klub elnöksége. Felsőbb sporthatóságok engedélyével Kiss György, az egyesület volt válogatott versenyzője lett a szakvezető, aki segédedzői tanfolyamra jelentkezett. A szakosztályvezetői teendőket pedig Barna István látja el 1977. január 8-tól. A szakosz­tály a mélypontról indult el, s az átmeneti időszakot aránylag jól hidalta át. A rend hamarosan helyreállt és a „csonka” bajnokságban már egységes, ütőképes csa­pattal vehettek részt a vas­utas sízők. Bardóczi visszavo­nulása és több élversenyző katonai bevonulása miatt a helyükbe lépett fiatalokra há­rult a feladat, akik nem kel­tettek csalódást. Az országos bajnokságon egy arany- - és egy bronzérmet nyertek. A vidéki sífutóbajnokságon pe­dig két első, egy második és három harmadik helyezés jutott a kitérőgyáriaknak. Nemzetközi versenyeken is helytálltak. A BHSE nyári biatlonvérsenyén Kiss Imre egy lengyel és NDK verseny­ző mögött az előkelő 3. he­lyen végzett,.. Töretlen fejlődés tapasztal ható a természetjáróknál, akik elnyerték az országos Vasutas Kupát is. Sok ver­senyen vettek részt, emellett tíz alkalommal láttak el tár­sadalmi erdei szolgálatot A gyár dolgozói az elmú't egy év során 13 jelentősebb tömegsport-megmozduláson vettek részt és értek el ér­mes helyezéseket. A sportkör fennállásának negyedévszá­zados jubileumát látványos nemzetközi és tömegsport­versenyekkel ünnepelték meg. Az elnöki beszámoló a léte­sítményfejlesztés ismertetésé­vel ért véget. A számvizsgáló bizottság munkájáról Bériéi József számolt be, az idei kedvező­en alakult költségvetést pe­dig Terebesí Antal ismertet­te. A közgyűlés záróakkord­jaként kilencen tárgy-, tizen­öten pedig könyvjutalomban részesültek. Szigetváry József A labdarúgó NB I. szerda délutáni fordulójának eredményei: Bp. Honvéd—MTK VM 2—0, FTC—Pécs 1—1, DVTK- Va­sas 0—0, ZTE—Csepel )—0, Videoton—Békéscsaba 4—0. SZEOL AK—Haladás VSE 0—1, Kaposvár—Dunaújvá­ros 0—1. Fiatalok alkalmából. Este pedig még egy ajándék: az aranyérme két a Szovjetunió válogatott ja szerezte meg, Mása Fila tova pedig olimpiai baj no lett. Mametyev így nyilatkozó 1976 szeptemberében: „mind, máig nem tudom elhinni hogy egy olimpiai bajnokot neveltünk fel. Érdekesen van megteremtve az ember, ál­modik valamiről, aztán, ami­kor célba ér, máris- másra gondol többre vágyik. Ne­künk is új feladataink van­nak: fel kell újítani a p •og- nmot, el kell jutnunk az 'urópa bajnokságra. a Vilisj- ■rpíra, az 1978-as VB-re. ..” Filatova megnyerte a Vi_ igkurát és most ez a P osz­tályos, harcos szellemű kis­lány a világbajnokságra ké­szül. ........................... V lagyimir Golubjev ÍAPN—KSj a páston Két vívóversenyen is ér­dekeltek voltak legutól íz Eger SE szakosztál k fiataljai. Salgótarjánban az országos III. osztályú mi tőrversenyen hármójuk :s döntőbe került a meglehető­sen kiegyensúlyozott me­zőnyben. Numann Szidóniá­nak végig esélye volt az ei=ő helyre, de végül is hosszabb tu'aránnyal — egyenlő gvő- ze’met szerezve a második bevezette! — végül harma­dikként végzett Bartha F~ ip­se n^rní rne°l°r>efésre. n ’ó- tot+ak alamán viszon* ‘ebe­sen megérdemelten negye­dikként fejezte be a ver­senyt. A későbbi győztes ózdi Kun egyetlen vereségét éppen Barthától szenvedte el. Jól helytálltak a miskolci IV. osztályú versenyen is az ESE női tőrvívói. A hor odi megyeszékhelyen Czen^ár Judit szerepelt jobban, s :'ó vívással került a győztes mö­gé. Eredmények. III. o. tői tör: 1. Kun Zs. (özd' 3. Numann, 4. Barthá, 9. éli (mind ESE). ÍV. o. női tör: 2. Gzenkár, 4. Tábori (mind­kettő Eger, SS-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom