Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-02 / 28. szám
^^AAAAAAAAAAAAAAA/NAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAä^ f I Szerda esti külpolitikai kommentárunk: < I Az afrikai út j TÖBB MINT HÁROM HÉTIG TARTOTT Púja í < Frigyes külügyminiszter körútja Afrikában. Addisz 5 5 Abeba, Lagos, Brazzaville, Luanda. Maputo és Dar es í ! áalaam — külügyminiszterünk tárgyalásainak színhe- s / lyei — távol esnek hazánktól. Etiópia, Nigéria, a ; I Kongói Népi Köztársaság, Angola. Mozambik és s I Tanzánia, a felkeresett hat ország sajátos problémáit í S azonban a Magyar Népköztársaság külpolitikájában > ? fontos hely illeti meg. » í Hazánk következetesen támogatja a nemzeti fel- < ;i szabaditás folyamatát határozottan ellenez minden- > j: fajta újgyarmatosítási kísérletet. Az ENSZ tagálla- < mainak mintegy egyharmadát kitevő afrikai államok > ;! mindenkor számíthattak és számíthatnak a jövőben | í is Magyarország támogatására a világszervezet fóru- ? mán a faji megkülönböztetés eltörlését követelő vi- í i tákban. í A PÚJA FRIGYES ÁLTÁL FELKERESETT hat í <1 állam és a Magyar Népköztársaság viszonya nem i !; azonos. Közös vonás — s ez a külügyminiszter esz- > ;! mecseréiröl kiadott közleményekben is testet öltött — s az a törekvés, hogy mind a politikai, mind a gazda- | ;l sági kapcsolatokat az egyenlőség és a kölcsönös elő- s j; nvök alapián fejleszteni kívánjuk. Jó példa erre l ;! Kongó: a látogatásról kiadott közlemény Brazzaville- > i; ben magyar nagykövetség felállítását adja hírül, va- l lamint azt. hogy segítséget nyújtunk az afrikai ország > í mezőgazdaságának fejlesztéséhez. < > Etiópiához, hagyományos régi keletű kapcsola- í tok fűzik hazánkat. Púja Frigyes Addisz Abeba-} Iá> tolatása jó alkalmat kínált arra, hogy a belső és kül- ; < ső ellenség elleni harchoz nyújtott támogatásunkról : > biztosítsuk a haladó rendszer vezetőit. Angolával és ;• < Mozambikkal újabb keletűek a kapcsolataink. ;l í MINDENT EGYBEVETVE, Púja Frigyes útját!; < hasznosnak, eredményesnek mondhatjuk. Személyé- j; > ben először tett magyar külügyminiszter ilyen hosszú < körutat Afrikában. Az államfőkkel és külügyminisz- ;! terekkel folytatott megbeszélésein kifejezésre jutott j; népköztársaságunk külpolitikájának elismerése, szo!; cialista társadalmi és gazdasági rendünk tekintélye. 1; ;i Az afrikai út egyben híven tükrözte hazánk nagyra- I; becsülését a függetlenné vált országok iránt, amelyek ’ más-más úton. de egyképpen keresik boldogulásukat, i j; felemelkedésüket. Gyapay Dénes í i*aaaaaaaa/naaaaaaaaaaaaa<n*aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa/>aaaaaaaaaaaa* Algíri értekezlet Szerdán délelőtt folytatta tanácskozását a csütörtökre összehívott újabb arab csúcsot előkész tő értekezlet Az „elutasítási front országai és a palesztin ellenállás” — ez a hivatalos elnevezés — képviselőinek megbeszéléseire? a PFSZ hivatalos szóvivője közölte. hogy a Tripoliban elfogadott program keretébe tartozó kérdéseket vitatnak meg SzoYlet-dél-iemeni tárgyalások Szerdán a Kremlben megkezdődtek a szovjet—dél-jemeni kormányfői megbeszélések. Alekszej Koszigin és Ali Nasszer Mohamed meleg, szívélyes légkörű tárgyaláson megelégedéssel állapították meg, hogy a Szovjetunió és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság között szüntelenül erősödnek a barátság és az együttműködés szálai. a Kremlben Rámutattak annak fontosságára, hogy a két kormány azonos nézeteket vall a népek békéjéért és biztonságáért, az enyhülésért folyó harc kérdéseiben. A szovjet és a dél-jemeni miniszterelnök tájékoztatta egymást a hazájukban folyó társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális építőmunka eredményeiről, feladatairól. Kormányválság — merényletekkel Miután Andreotti megbízott olasz miniszterelnök felfüggesztette kormányalakítási tárgyalásait (arra számítva, hogy a kereszténydemokrata párt -(DC) vezetőségétől új utasításokat kap) szerdán összeült a DC képviselőházi csoportja. Megerősítette a párt eddigi irányvonalát, vagyis elzárkózott az OKPval való kormányszintű együttműködéstől. Andreotti időközben újabb kísérleteket tesz egy olyan koalíció kialakítására, amelyből továbbra is kizárnák a kommunistákat. Miközben a kormányválság még mindig megoldatlan, merényletekről érkeztek hírek Olaszország számos városából. Leonyld Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára ,a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke Moszkvában fogadta Raul Caslrot, a Kubai KP Politikai Bizottságának tagját, nemzetvédelmi minisztert. A megbeszélésen részt vett D. Usztlnov szovjet honvédelmi miniszter. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) A döntő ütközet Harmincöt éve, 1943. február 2-án a szovjet fegyveres erők ] győzelmével véget ért Sztálingrádnál a második világháború legnagyobb csatája. Mindannyiunk felelőssége Az európai biztonság közvélemény Földrészünk békéjének, biztonságának megóvásában fontos szerepet tölt be az európai országok közvéleménye. A hazai közvélemény tájékoztatását, mozgósítását tűzte céljául az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. E társadalmi testület tevékenységéről beszélgettünk Papp Annával, a bizottság tltká- rávaL Milyen körülmények között és milyen céllal jött létre ez a bizottság? — A megalakulás körülményeinek felvázolásához visz- sza kell nyúlnunk a hatvanas évek végéig, amikor az egész földrészen nagy erővel bontakozott ki a küzdelem az európai biztonsági konferencia összehívu.sáért E célból gyűlt össze Bécsben az európai közvélemény tekintélyes képviselőinek tanácskozása, melynek résztvevői kezdeményezték az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának megalakítását Ezzel párhuzamosan kontinensünk különböző országaiban ugyancsak létrejöttek ilyen testületeket, s ezek között a magyar nemzeti bizottság is. Céljainknak megfelelően tevékenyen bekapcsolódtunk az európai biztonságért folytatott nemzetközi akcióba. — Melyek a bizottság Itthoni tevékenységének fő tartalmi céljai? — Feladatunknak tekintjük mindenekelőtt a hazai közvélemény tájékoztatását az európai biztonság lényeges kérdéseiről, annak bemutatását, hogyan érintett hazánk minden állampolgára ebben a küzdelemben. Nálunk nem a hivatalos politikával szemben kell hirdetni céljainkat, mint a NATO tagállamaiban, hanem az MSZMP és a kormány nemzetközi politikájában szereplő, abban fontos helyet betöltő törekvéseket GNmisia 1918. február &, csütörtök m képviselünk. Ebből következően az európai biztonsággal kapcsolatos tájékoztató és felvilágosító tevékenység nemcsak a mi feladatunk, ezt fontos teendőjének tekinti valamennyi társadalmi szervezet, és a tömegtájékoztatás egész hálózata. — Felvetődik a kérdés: amikor a kormány hivatalos politikájának tekinti az európai enyhülésért folyó küzdelmet s a tömegeknek nem kell e célból nyomást gyakorolniuk az ország vezetésére, van-e jelentősége a közvélemény állásfoglalásának? — Erre a kérdésre egyértelműen igennel felelhetünk. A párt és a kormány a maga egész tevékenységéhez, minden lépéséhez igényli a közvélemény támogatását, s ez természetszerűen vonatkozik a külpolitikára is. A nemzetközi életben, a különböző fórumokon történő fellépéshez az ország vezetése számára ez a tömegtámogatás adja meg a szükséges hátteret. Nyomatékosabbá teszi szavunkat, hogy mindenki tudhatja: a Magyar Népköztársaságnak az európai biztonsággal kapcsolatos megnyilatkozásai, lépései mögött ott áll az egész magyar nép. — Milyen formákban • és módon folyik ez a tevékenység? — Immár hagyománnyá vált, hogy bekapcsolódunk a minden év tavaszán rendezett béke- és barátsági hónapok rendezvénysorozatába, s ezek keretében az Országos Béketanáccsal együtt európai biztonsági és leszerelési hetet rendezünk. Ennek során az ország különböző részeién vitafórumokat szerveink az európai biztonság kérdéseiről. Ezek gyakran meghatározott rétegek képviselőinek találkozói : Miskolcon például munkások, Győrött fiatalok, Pécsett a kultúra területén dolgozók vitatták meg kontinensünk különféle kérdéseit, de sor került termelőszövetkezeti parasztok, kisiparosok stb. tanáé.,sózásaira is. A téma nemegyszer kapcsolódik az adott réteg speciális problémáihoz, érdeklődési köréhez, az említett pécsi vitafórumon például az országok kulturális együttműködése, az ún. „harmadik kosár” került napirendre. E fórumokon bizottságunk egy-egy tagja tart vitaindítót és vezeti az eszmecserét. Az előbb említett körülményből adódóan bizottságunk más szervezetekkel, szervekkel is igyekszik együttműködni, közös akciókat szervezni. Különféle javaslatokat, kezdeményezéseket is teszünk. Alighanem kevesen tudják, hogy a televízió itthon és határainkon túl is nagy érdeklődést kiváltott nemzetközi kerekasztal- beszélgetései — amelyeken szocialista és tőkés országokból jött politikusok, szakemberek, újságírók vitatnak meg a legszélesebb nyilvánosság előtt különféle nemzetközi kérdéseket — a mi javaslatunkra születtek. Szeretnénk egyes kulturális Intézményekkel is közös lépéseket tenni. — A nemzetközi akciókban milyen módon vesz részt a magyar bizottság? Milyenek a kapcsolataink az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságával és a többi nemzeti bizottsággal? — Mint már említettem, tevékenyen részt veszünk az összeurópai találkozókon, összejöveteleken. Ezenkívül gyakorta kerül sor kétoldalú véleménycserékre is. A legrendszeresebbé ez magyar- olasz viszonylatban vált, itt már esztendők óta évente egyszer eszmecseréi rendezünk időszerű kérdésekről. Gyakran látogatnak ide delegációk más nemzeti bizottságoktól is. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy alaposabban tudomást szerezzenek országunknak az európai együttműködést szolgáló tevékenységéről, s reálisan, a maga valóságában ismerjék meg hazánk életét. Mivel a nyugati propaganda ezekről általában egyoldalúan, tendenciózusan, nemritkán a tényeket meghamisítva szól, ez a kapcsolat fontos szerepet játszik abban, hogy a tőkés országok reálisan gondolkodó személyiségei és rajtuk keresztül az ottani közvélemény képet kaphasson a valóságos helyzetről, a szocialista országok békepolitikájáról. Részt vettünk — a szakszervezetek közreműködésével — annak a kiadványnak az elkészítésében Is, amely kimutatja: miként hatna a fegyverkezés csökkentése az európai dolgozók szociális helyzetére. Visszatérve egy korábbi kérdésre, hadd emeljem ki, hogy hazánk lakossága közvetlenül is fontos szerepet tölthet be a nemzetközi közvélemény informálásában. Beszélgetéseinken nemegyszer szóba kerülnek az európai földrész helyzetével, gondjaival összefüggő témák is. Nem mellékes, hogy e beszélgetéseken mindannyian a tények és céljaink jó ismeretében tudjunk állást foglalni, véleményt mondani. Bizottságunk a maga tevékenységével nem utolsósorban ehhez is segítséget kíván nyújtani, ily módon is szolgálva az európai népek kölcsönös megértését — mondotta az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának titkára. $i kerül-e megállítani a fasiszta hordákat a Volgánál? — ez a kérdés foglalkoztatta 1942. június—augusztusában nemcsak a szovjet népet, de az egész világot, — írja visszaemlékezéseiben Csujkov marsall, a várost védő 62. hadsereg volt parancsnoka. Hitler türelmetlenül várta a város elestét A volgai győzelemhez messzemenő terveket fűzött. Arra számított, hogy kettévágja a szovjet arcvonalat, s elvágja a Kaukázust az ország központi vidékeitől Sztálingrád eleste megnyitotta volna az utat a német hadvezetés előtt a közel- és közép-keleti olajforrásokhoz is. A kétszáz nappalon és éjszakán át tomboló véres küzdelemben több mint kétmillió ember, 26 ezer löveg és aknavető, több mint kétezer harckocsi és ugyanannyi repülőgép vett részt A Sztálingrádért vívott harc keményen próbára tette a Vörös Hadsereg harci és erkölcsi erejét S e harcban a szovjet katonák hervadhatatlan dicsőséget arattak„Sztálingrád az orosz nép bátorságának, állhatatossága, nak, egyszersmind a legnagyobb emberi szenvedésnek jelképe lett..."— mondo'ta a teheráni értekezleten Churchill brit miniszterelnök. A városnál a Vörös Hadsereg olyan roppant nyomást bírt el, amilyet addig még a világ egyetlen hadserege sem. Innen indult ki a szovjet csapatok egyik lenyűgöző erejű csapása. A Vörös Hadsereg ellentámadása gyökeresen megváltoztatta a háború menetét. A hitleristák elleni harc új szakasza kezdődött, amely dön*ő fordulatot hozott az egész világháború menetében. A hat és fél hónapig tartó sztálingrádi csata Idején a szovjet—, német arcvonalon lévő fasiszta erőknek több mint á negyede elpusztult: mintegy másfél millió ellenséges katona és tiszt esett el, sebesült meg, vagy került fogságba. Ezt a vereséget Hitler többé már nem tudta kiheverni. A Mamajev-Kurgánon — a legádázabb harcok egykori színhelyén — ma monumentális emlékmű hirdeti a városért hősi halált halt szovjet harcosok örök dicsőségét. S az emlékezés zászlr ót meghajtja előttük az utókor, az egész hálás emberiség. (gáti) Gy. L.