Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-02 / 28. szám

Dolgozik az AGROBER Negyvenöt hallókészülék Zajártalom és a Hatvan környéki üzemek Az AGROBER — a Mező- gazdasági Tervező és Beru­házási Vállalat — nagy cég. Bátran tekinthetjük a ma­gyar mezőgazdasági beruhá­zások gazdájának, hiszen a mezőgazdasági épületek ter­vezésének mintegy 85 száza­lékát ez a vállalat végzi, s a beruházások 65—70 százalé­kát is intézi. Tevékenységi körüket még felsorolni is nehéz. Foglal­koznak a többi között talaj­javítással, öntözéssel, zöld­ség- és gyümölcsöstelepítés­sel, nagyüzemi állattartó te­lepek, üvegházak létesítésé­vel, mezőgazdasági termék- feldolgozó üzemek, hűtőhá­zak és különböző tárolók épí­tésével. Az AGROBER-nek vala­mennyi megyében van kiren­deltsége, Szolnokon még kü­lön öntözésfejlesztési főosz­tály, Budapesten a műszaki fejlesztési és tervezési iroda és a vállalati központ van. A vállalat központjában fog­lalkoznak az országos jellegű tervezések előkészítésével, az egységesítés, tipizálás irá­nyításával, fejlesztési elgon­dolások kidolgozásával. Egy- beharigolják a kirendeltségek munkáját, s természetesen ellenőrzik az egész vállalat tevékenységét is. Méretre c„szabnak” Néhány esztendő alatt az AGROBER szakemberei sok tapasztalatot halmoztak fel, s ezek birtokában avatott kéz­zel terveznek, irányítják a beruházásokat. A hazai és külföldi technológiák, terme­lési módszerek ismeretében képesek a beruházás elhatá­rozásától kezdve az első ter­mék kibocsátásáig megter­vezni az összes folyamatokat. Széles körű ismereteik és ta­pasztalataik alapján méretre ..szabnak-varrnak”, a terve­zésnél figyelembe veszik a rendelő gazdaságod viszo­nyait, lehetőségeit. Ha megrendelő érkezik az AGROBER-hez, a kirendelt­ségeken dolgozó agrárfőmér­nök és agrárközgazdász be­hatóan megvizsgálja az el­gondolást. Tanácskoznak, né­ha vitatkoznak is a megren­Lakás és demokratizmus A közlemény, amelynek tolmácsolására az egri városi tanács igazgatási osztályveze­tője felkérte szerkesztőségün­ket, rövid és tárgyszerű. Azt tartalmazza, hogy az előzetes igények alapján elkészült az a lista, amely az 1978. évi ta­nácsi bér- és tanácsi értéke- sitésű (szövetkezeti) lakások elosztását tartalmazza. A lis­tát a városi tanács előcsarno­kában bárki megtekintheti február 6-tól, és ezzel kapcso­latos véleményét, esetleges panaszát már ezen a napon és februárban a további hétfői napokon délelőtt 9-től 12 óráig elmondhatja a lakás­ügyi társadalmi bizottságnak. Ennek tagjai összesítik az észrevételeket, és továbbítják azokat a végrehajtó bizott­ságnak. A végleges lakáselosztásról ezek ismeretében dönt majd a vb a március 9-i ülésén. Napjainkban sokan várják izgatottan, több-kevesebb re­ménnyel ezt a névsort. Any- nyi már bizonyos, hogy most is jóval meghaladja a lehető­ségeket az igény. Mégis jól­eső érzés tudni, hogy vélemé­nyünket, panaszunkat, amennyiben ez megalapozott és jogos — figyelembe veszik a város vezetői, ily módon magunk is részesei leszünk a lakáselosztásnak. Hisszük, hogy ez nemcsak a demokrácia megnyilvánulá­sa, hanem az igazságosabb döntés alapja is. (ku-ti) delő szakemberekkel, a le­hetséges kivitelezővel, az épületszerkezeteket és a technológiai berendezéseket gyártó cégekkel. Amennyi­ben szükséges, segítségül hív­ják az AGROBER központjá­ban dolgozó ágazatfejlesztő főmérnököket is, akik az adott szakterületen jól isme­rik a külföldi eredményeket. Csak korszerűt Amikor túljutottak a néze­tek egybehangolásán, egyez­tették a lehetőségeket a kí­vánságokkal, megindul a tervezés bonyolult és nagyon fontos munkája. Esetenként szükséges meggyőzni a ren­delőt, hogy egyedi elgondolá­sok helyett, ha ez lehetséges, típus- vagy sorozatterveket alkalmazzanak. Ezek óriási előnye, hogy mivel már má­sutt kipróbálták, előre nem látható hibák nem jelentkez­nek. A szerkezeteket nem egyedileg kell legyártani, így természetesen az épület ol­csóbb és hamarabb elkészül­het, gyorsabban megindul­hat a termelés is. Ma már csak korszerűen tervezett és kivitelezett épü­leteket szabad létrehozni a mezőgazdaságban is. Ezért az AGROBER tervezőinek fi­gyelembe kell venniük a me­zőgazdaságban végbemenő változásokat, az új termesz­tési, tartási módszereket, a tudomány legfrissebb ered­ményeit. Lehetetlenség — nem is fogadnának el a ren­delők — olyan tervet, ahol a termelés nagyrészt kézi munkát tételez fel, vagy az építés csak kisüzemi módon oldható meg. Megterveztetik a kudarcot A korszerűség elsősorban az építtető érdeke, hiszen egy megvalósult beruházás évti­zedekre meghatározza an­nak rentabilitását. Termé­szetes, hogy például egy ál­lattartó telepet, amelyik már a tervezéskor is elavult volt, nem lehet gazdaságosan üze­meltetni, s az idő múlásával a ráfizetés folytonosan nö­vekszik. Akadnak olyan üzemek, amelyek bár építeni még nem tudnak, vagy később akarnak beruházni, mégis terveztetnek az AGROBER- rel. Az esetleg esztendők múlva kezdhető beruházás­kor az előbbi elgondolások, tervek már bizonyosan túl­haladottak lesznek. Közben jobb technológiák, célszerűbb építési szerkezetek válnak is­mertté. Az ilyen „előregon­doló” üzemek nem járnak el helyesen mert esetleg kon­zerválják az elmaradottságot, valósággal megterveztetik a majdani kudarcot. Nemzetközi sikerek A szocialista országok in­tézményeivel is szoros kap­csolatot tart az AGROBER. A Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia hasonló fel­adatú intézményeivel kétol­dalú szerződések alapján cse­rélik ki tapasztalataikat. Egy szovjetunióbeli vállalattal közös hűtőházi beruházás előkészítése folyik a Krím­ben. Mezőgazdaságukat erőtel­jesen fejleszteni kívánó, kü­lönösen harmadik világbeli országok szakemberei is fel­figyeltek az AGROBER mun­kájára. Iránban, Shah Maz- rekben a császári gárda ré­szére terveztek egy 8000 hek­táros farmot, a kivitelezés is megkezdődött már. Tunisz­ban, Egyiptomban és Algír­ban hasonló gazdaságok ter­vezéséről és kivitelezéséről folynak előrehaladott tárgya­lások. Ezek az országok elsősor­ban azért választották az AGROBER-t partnerül, mert vállalja, hogy a tervektől a technológiai, üzemelési uta­sításig, a teljes üzembe áth­atásig a beruházás minden gondját átveszi. A hazai és külföldi sikerek ellenére sok feladat, megol­dásra váró probléma áll az AGROBER előtt. Az egyik legsürgetőbb: a sertéstartás módszereit kell olcsóbbá ten­ni. Bizonyosra vehetjük, hogy szakembereink meg­birkóznak e feladattal is. Horváth László Egy boldogi fiatal, Józsa Gyula hallásszintjét A szolgálatot vezető dr. Salomvári László fő­méri Szabó Zsuzsa audioiógus. orvos munka közben. (Fotó: Szabó Sándor) Nemrég a selypi medence egyik üzemének orvosával beszélgettem. Rendelés után volt. S meglehetősen bosszús hangulatban adott számot közvetlen tapasztalatairól. — Bizonyos műhelyek na­gyon zajosak nálunk. Ez a munkahelyi ártalom idő múl­tán a hallás, a fül funkciójá­nak rovására megy. Javasol­tam dugót, fejkendőt. Nem használják. Pár hete néha. nyan panasszal jelentkeztek nálam. Beküldtem őket a hatvani szakrendelésre, s most derül ki, hogy eszükbe sem jutott eleget tenni az orvosi utasításnak. Mi lesz így a nóta vége? Szép lassan tompulni kezd a hallásuk. És kit szidnak? Temészete- sen az üzemi orvost. Előző helyemen pereskedtem is ! Azzal vádoltak, hogy nem javasoltam egy fiatal asszony más üzemrészbe helyezését. Hát tehettem? Ilyen alapon bizonyos gyártási folyamato­kat be kellene szüntetni. Én legiobb belátásom, tudá­som szerint előírtam a füldu­gót, amit használnia kellett volna mindenkinek. Az a nő éveken át hanyagolta. Most csökkent hallóképességű... ★ Az üzemi orvos Hatvan rendelőintézetét, illetve a kórház fül-orr-gége osztályát emlegette, mint amely felve­vője a hallássérült betegek­nek. Ez való igaz. Sőt! Az osztály ennél jóval többet is tesz az egyik legelterjedtebb foglalkozási ártalom, a zaj okozta hallászavarok felszá­molása, illetve megelőzése érdekében. Tíz esztendeje tart fenn szoros kapcsolatot mind a helyi, mind a környező tele­pülések gyáraival ipartelepe1- vel, ahol szűréseket végez, majd a zajsérülteket, illetve az erre gyanúsakat megfele­lő gyógykezelésben részesíti. A szűrés munkáját természe­tesen nem tudná magában ellátni az osztály, nincs hoz­zá megfelelő személyi felvé­tel. Segítik viszont az üzemi, vagy körzeti orvosok, akik részben felvilágosító előadá­sokat tartanak, részben pe­dig vizsgálataik eredménye nyomán szakrendelésre Hat­vanba utalják a sérültet. Hogy zajártalom szempont­jából melyek a terület leg­frekventáltabb üzemei? Ott van példának a hatvani kon­zervgyár dobozgyártó műhe­lye, továbbá az apci Quálitál, vagy a petőfibányai gépüzem.-¥■ A szűrés kötelező. Sajná­latos módon az üzemek még sem fordítanak rá kellő fi- gyemet, bár a KÖJÁL visz- szatérően szorgalmazza a vizsgálatokat. Pedig itt nem csupán az emberi egészség­ről van szó. Hiszen a zajár­talmat szenvedett munkás teliesítményét erősen befo­lyásolja sérülése, így az köz­vetve kihat a termelőmun­kára. A nemtörődömség, a gyárvezetés mulasztásának számlájára írható például az elmúlt esztendőben negyven­öt különböző fokú hallássé- rijlés. A hatvani szakszolgá­lat egyetlen év alatt ennyi hallókészüléket adott ki a városban és környékén. Szo­rozzuk ezt be a múló idővel, s pillanatok alatt előttünk a sokkal többet mondó szám: tíz esztendő, félezer hallóké- szükséges! Hát ezt megelőzen­dő szükségesek a munkahe­lyi alapszűrések, az audioló- giai szakrendelésre utalások, valamint annak üzemi szintű ellenőrzése, hogy az előírt és megvásárolt fülvédő, svéd­vatta, fejkendő valóban hasz­náltassák. ★ A hatvani kórház szak- szolgálata, szűrőállomása el­látási területéhez képest — mint utaltunk erre. — vi­szonylag szűkös lehetőséggel, személyi és tárgyi feltétellel bír. De miként a téma kap­csán informáltak bennünket- nem is ez az egyetlen mód, lehetőség a munkahelyi ár­talmak megelőzésére. Az üze­mek, vállalatok illetékese» kellő eligazítást kaphatnak bármely napon a MUART budapesti, Asbótfi utcai szak­üzletében. Ott nemcsak vé­dőeszközöket lehet beszerez­ni, hanem á ügyeletes szak­orvos tanáccsal látja el az érdeklődőket, hogy milyen környezetben, mekkora zab­nál mit a leghasznosabb al­kalmazni a dolgozók egész­ségének megóvása végett. Ez azonban egyetlen gyár- igazgatót, egyetlen üzemi or­vost sem mentesít az alap- szűrés széles körű, rendszeres meghonosításának kötelezett­sége alól... Moldva? Győző Egy üzem átváltozása Cserép^yár vagy téglagyár? NEHÉZ ESZTENDŐT ha­gyott maga mögött az Észak­magyarországi Tégla- és Cse­répipari Vállalat egri, Ho­mok úti gyárának kollektívá­ja. A kis üzem gondjai, si­kerei ugyan nem feltűnőek a nagyoké mellett, munkája azonban fontos: igazán ak­kor veszik észre, beszélnek róla, ha a TÜZÉP-telepeken hiánycikk a termékük. öt éve, hogy százmilliós beruházással, modern beren­dezésekkel, korszerű cserép­gyárat hoztak létre az , ósd i téglaégető kemencék helyén. Nagy termelékenység, köny- nyébb munka. Tavaly aztán újra azt hallottuk a gyárról: a korszerű cserépgyárat is­mét átalakították, vissza a hagyományos profilra, a tég­lagyártásra. A jövőben már csak a B—30-as jelű lyuka­csos téglablokkokat gyártják majd. Miért volt szükség a nagy összegű beruházás után nem sokkal ilyen alapvető módo­sításra? A tetőcserép kereslete meg­csappant az utóbbi időben, s egyúttal természetesen na­gyobb lett a minőség iránti igény. Minőségben pedig kétségkívül, nem tudtak ki­fogástalan terméket produ­kálni a gyárban. A cserép­gyártás itt kezdettől fogva veszteséges volt, s a ráfize­tés ahelyett, hogy csökkent volna,' inkább növekedett. A fiatal szakemberek, Sándor Istvánnak, aki az új gyár át­adása óta a harmadik gyár­vezető itt, nemegyszer kellett számadásra megjelennie a vállalat irányítói előtt: miért ez a sikertelenség? S mint ilyenkor lenni szokott, egye­dül is maradt, fölmondott a műszaki vezető és többen a középvezetők közül. Csak­nem égy fél évig, sokszor még a művezetői tennivalók közül is jutott a gyárvezető­nek. AZ ÉV UTOLSÖ negyedé­ben aztán fordult a kocka. Sikerült túljutni a kritikus időszakon. A vállalat úgy döntött, hogy szétosztja me­gyei gyárainak profilját: Éger másik téglagyárában ezután csak kis méretű tég­lát gyártanak, Mátraderecs- kén pedig a korszerű, nagy­méretű „Alfa” falazóblokk mellett évente 11 millió cse­rép is készül majd. Ezt a cserépgyárat pedig ezután már téglagyárnak nevezik, itt készül a legelterjedtebb B—30-as tégla. Az átállás ne­hézségeit friss munkatársak­kal együtt sikerült leküzdeni: új műszaki vezető, művezető került a gyárba. Akkora len­dülettel fogtak munkához, hogy az utolsó hónapokban tíz-tizenöt százalékkal is túlteljesítették termelési fel­adatukat. Sikerült szebbre rajzolni a képet, csökkenteni a veszteségeket. Mégis meghökkentett az, amikor mindezeket őszintén elmondva a gyárvezető így folytatta: „az idén lesz ala­punk megpályázni az élüzem címet is." A vállalat évenként egy ilyen kitüntető címet ad ki tíz gyára valamelyikének. Az egri, Homok úti cserépgyár (pontosabban szólva: már téglagyár) évek óta egyetlen veszteséges üzeme a megye- székhelynek. S most nemcsak a veszteség tűnne el, de egy­ből az élre is kerülnének? — Kétségtelen, merész ki­jelentésnek tűnik, de nem alaptalan — vélekedett a gyárvezető. — A tavalyi ter­vünk 19 millió forint volt, az idei pedig már 29 millió. Nem erőltette ezt a vállalat, sőt, először fordult elő, hogy az általunk javasolt tervszá­mokat inkább csökkentették. Ettől függetlenül, mi illen­dőnek tartjuk, hogy az elha­tározott nagyobb tervet tel­jesítsük. Az átállás után át­vizsgáltuk a gépeket, újra elemeztük a munkafolyama­tot; a kellően nem kihasznált gépeket rövid idő alatt elad­juk. Kidolgoztuk a karban­tartás olyan rendszerét, hogy a törések, műszaki hibák ne okozhassanak több napos le­állást. A tavalyi utolsó hó­napok igazolták elgondolá­saink helyességét, megadták az önbizalmat ahhoz, hogy ilyen terveket írjunk le. Be­töltöttük az elvándorolt ve­zetők helyét is. Kétségtelen, távoli községekből szállítjuk be dolgozóink többségét, mindössze egy autóbusz-veze­tőnk van, s a késés bármikor okozhat nagyobb termeléski­esést. A gárda azonban most együtt van, úgy érzem. A MINŐSÉG. Nézegetjük a kemencéből előguruló tég­lakupacokat; elég sok a re­pedezett tégla a halom köze­pében. — A szárítóberendezést át kellett állítanunk, hiszen a tégla más technológiát kíván — magyarázza Deák Ferenc műszaki vezető. — Ráadásul a cserép minőségével is azért volt többek között baj, meid nem volt egyenletes a levegő áramlása. Újításunk, hogy különböző lapokkal tereljük a forró levegőt, így egyenle­tesebb lesz a száradás. Ezek a repedt téglák másodosz­tályú minőségűek, szilárdsá­gukkal nincs baj: a szárítás tökéletes beszabályozásáig lesznek ilyenek. Persze, sze­retnénk, ha nem sokáig. A műszaki vezető a korsze­rűbb, nagyobb, s ráadásul négyszer élüzem címet nyert putnoki gyárban dolgozott korábban. Neki ' természetes, lenne, ha ez az üzem is • az élre kerül. A munka a gépek mellett- dolgozó asszonyoknak most nehezebb: a blokktégla súlya többszöröse a cserépének, nem mindegy hát, melyiket, emelgetik nyolc órán át.. A munkát könnyíti meg, mun­kaerőt szabadít fel és egyút­tal jócskán megnöveli a ter­melékenységet, ha gépesítik a téglák állványra rakását. Ennyi előnyért már érde­mes áldozni; a gyár meg is rendelte a berendezéseket, s várhatóan az idén meg is ér­keznek. Egyébként a dolgo­zók fizetésén is meglátszik a megváltozott helyzet: havon­ta 6—700 forinttal lett több pénzük az utolsó negyedév­ben. A valóban korszerű üzem megteremtéséhez megvan­nak az alapok ebben a gyár­ban. A százmilliós beruházás után nem kerülne sokba a továbbfejlesztés, s úgy tűnik, nem volt helytelen döntés az üzem átállítása. A vállalat meg is adna a pénzt az újabb korszerűsítésekhez, ha látná, hogy megéld; hamar megté­rülnek a befektetett forin­tok. . AZ IDÉN TALÁN sikerül ezt bizonyítani az üt dolgo­zóknak. Hekeli Sándor I978L február csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom