Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

X líj követelmények a pártoktatásban Beszélgetés dr. Sípos Istvánná*, a megyei pártbizottság titkárával A pártoktatás évről évre a megyében folyó eszmei ne­velőmunka gerincét alkotja: a különböző tanfolyamokon megyénk párttagsága mellett a pártonkívüliek tízezrei ta­nulnak, hatása azonban messze túllép a résztvevők körén. Arra kérem dr. Sipos István elvtársat, az MSZMP Heves megyei Bizottsága tit­kárát, tájékoztassa lapunk ol­vasóit az 1977—78-as párt­oktatási év eddigi tapaszta­latairól. — Mielőtt az 1977—78-as pártoktatási év előkészítésé­nek és indulásának tapaszta­latairól szólnék, röviden uta­lok a Központi Bizottság 1976. október 26-i határoza­tára, amely a pártpropagan­da és ezen belül a pártokta­tás feladatait hosszú évekre kijelölte. A határozatot kö­vetően az elmúlt évben a megye pártszervei és párt- alapszervezetei nagy körülte­kintéssel elemezték a propa­gandamunka helyzetét, tar­talmi tapasztalatait, személyi és tárgyi feltételeit, részle­tesén kidolgozták a tenni­valókat. Valamennyi párt- alapszervezet konkrétan ! meghátározta hosszú távú r feladatait, felmérte azt is, amit ezek közül már az 1977—78-as pártoktatási év­ben meg tud valósítani, i Mindez tehát azt jelenti, hogy ! ez a pártoktatási év már a ! Központi Bizottság határoza­tának megvalósítása jegyében f i kezdődött. Az indulás tapasz- i talatai kedvezőek. Az irányí- ; I tó pártszervek és alapszerve- I zetek alapos szervező-előké- f I szító munkája következtében : j a pártoktatási év gördüléke­nyen indult. Néhány szám- : adattal érzékeltetem, hogy ) nem kis munkáról van szó. A ; káderképzésben 213 tanfolya­mon csaknem ötezer, a 685 tömegpropaganda-tanfolya- mon tizenhatezer hallgató ta­nul. Ha ezekhez még hozzá­adjuk a politikai vitakörök, a KISZ és a szakszervezet politikai oktatásainak részt­vevőit, valamint a Hazafias Népfront előadássorozatai­nak hallgatóit, akkor a me­gyében a párt- és tömeg­szervezeti oktatás 78 ezer hallgatót érint. — A Központi Bizottság 1976. október 26-i határo­zata milyen fontosabb vál­tozásokat hozott? — Ez évi feladataink kö­zül igen jelentős a propa­ganda nevelő-szemléletfor­máló funkciójának erősítése, ! a dialektikus és történelmi materialista szemléletmód kialakítása. A pártoktatás különböző tanfolyamain nem pusztán elméleti és gyakorla­ti ismereteket akarunk át­adni. Jóval többet ennél: olyan céltudatos gondolko­dást szeretnénk kialakítani, amely elősegíti a legfonto­sabb társadalmi, gazdasági és ideológiai folyamatok szoros összefüggéseinek felismeré­sét. Ezzel a gondolkodással kívánunk társadalmilag tu­datos, a párt politikájával összhangban álló cselekvésre késztetni. Propagandamun­kánk alapvető követelménye tehát, hogy eszközeivel minél hatékonyabban szolgálja a párt politikájának megvaló­sítását. A cselekvő magatar­tás kialakítása érdekében több fontos tényezőt kell fi­gyelembe vennünk propagan­damunkánk tartalmában. A párt általános politikájának ismertetése mellett nagy gon­dot fordítunk a megyei, a közvetlen területi, munsa- helyi gazdasági, kulturális és ideológiai feladatokra is. — Feladataink között sze­repel a marxizmus klassziku­sainak az eddiginél szélesebb körű, elmélyültebb tanulmá­nyozása. Mai gyakorlati ten­nivalóink megoldásához, gyorsabban változó jelenünk tudományos igényű elemzé­séhez nem nélkülözhetjük a klasszikusok elméletét, szem­léletét és módszereit. A klasz- szikus hagyaték a mi szá­munkra is kincsestár. Ne­künk az a feladatunk, hogy alkotó szellemben tanulmá­nyozzuk e gazdag forrását. — A pártoktatásban na­gyobb szerepet kap a for­radalmi munkásmozgalom, s ezen belül pártunk történel­mi tapasztalatainak feltárása és közkinccsé tétele. Színe­sebb, gazdagabb történelmi háttérrel, életszerű elemzés­sel mutatjuk be a párt küz­delmeit, elméleti és politikai tanulságait. Az oktatómunká­ban kellő figyelmet fordítunk Heves megye munkásmozgal­mának ismertetésére. — Milyen az érdeklődés az ideológiai kérdések iránt? — Megyénkben az elmúlt években megnövekedett az érdeklődés e kérdések iránt. Fontosnak tartjuk, hogy pro­pagandamunkánk — ezen belül a politikai oktatás — elégítse ki a megnőtt érdek­lődést és ugyanakkor felel­jen meg a fokozódó új igé­nyeknek. Ezért már ebben a tanévben számos tartalmi kérdést az eszmei nevelő­munka centrumába állítot­tunk. A Központi Bizottság 1976. októberi határozata az elmélet és a gyakorlat egy­ségének további erősítése ér­dekében három kérdés sok­rétű, mélyreható tanulmá­nyozására hívta fel a figyel­met. Ez a három fő kérdés : a fejlett szocialista társadalom építése, a hatalom jellege, a szociálist! hazafiság és internacionalizmus. Az el­múlt évben a megyei pártbi­zottság hosszú évekre megha­tározta propagandamun­kánk számára azokat a konkrét megyei tennivalókat, amelyeket az előbb felsorolt tartalmi kérdésekkel kapcso­latban végeznünk kell. Ez alapvetően meg is határozza ez évi feladatainkat. — Szerepelnek-e gazdaság­politikai kérdések a párt­oktatásban? — A gazdaságpolitikai kér­dések korábban is jelentős helyen szerepeltek a pártok­tatásban. Éhben az oktatási évben is. terveinknek meg­felelően foglalkozunk a gaz­daságpolitika egyes kérdései­vel. Fe'adataink között szere­pel az V. ötéves terv, az éves gazdasági tervünk, a cselekvési tervek teljesttésé- nek értékelése, a gazdasági növekedés és a hatékonyság összefüggésének megérteté­se, az életszínvonalról reáli­sabb összkép kialakítása, gazdasági helyzetünk objek­tív értékelése, a világgazda­ság mozgásfo­lyamatainak és a mi gazdasá­gunkra gyako­rolt hatásainak bemutatása. — Ez évi fel­adataink közül külön ki kell emelnem azo­kat, amelyek a Központi Bi­zottság 1977. október 20-i és december 1-i határozataival kapcsolatban a propaganda- munkában ránk hárulnak. A két határo­zat gazdasági életünk fontos alapvető kér­déseit , érinti, mint például a termelési struktúra és a külgazdasági kapcsolatok fejlesztése. Munkánkban ko­moly erőfeszítéseket teszünk, hogy elősegítsük e határoza­tok egységes értelmezését, a gazdasági folyamatokban megjelenő ok-okozati össze­függések megértését. *— Említette Sipos elvtárs, hogy ez a pártoktatási év már a KB határozatának végrehajtása jegyében in­dult. Érintette ez a párt- oktatás korábbi rendszerét? — A párt tömegpropagan- da-tanfolyamainak rendsze­re nem változott, továbbra is három alapozó és hét tovább­képző tanfolyam működik. Üj vonás viszont, hogy ezek. re ettől a tanévtől kezdve két új egyéves középiskolai lend- szerű tanfolyam épül; az MB Világnézet alapjai című tan­folyamból 12, a Munkásmoz­galom rövid története című tanfolyamból 17 indult a megyében. Az ML középfokú iskolák egyéves tagozata eb­ben az évben indul utoljára. Kísérleti jelleggel a közép­fokú iskola kétéves tagoza­tán 11 első és öt második év­folyam működik. A jövő tan­évtől kezdve a kétéves tago­zat válik általánossá. Az új vonások között kell említe­nem az önálló tanulás beve­zetését önálló tanulásba magas elméleti képzettséggel és széles körű gyakorlati ta­pasztalattal rendelkező párt­tagok vonhatók be. Ez a ta­nulási forma azonban nem biztosítja a párttagok hagy tömegének részvételét. Ebben az évben például a megyé­ben 14 fő kezdte meg az ön­álló tanulást. A résztvevők­nek magas követelménynek kell eleget tenniük. — Évek óta gondot okozott a szemléltetőeszközök hiá­nya. Van-e javulás ezen a téren? — Nagyon időszerű a kér­dés. A pártoktatás hallgatói és propagandistái régóta jo­gosan várják, hogy az állami oktatásban már meglevő és többnyire használt szemlélte­tőeszközök a pártoktatásban is rendelkezésre álljanak. Ezeket az igényeket folyama­tosan kielégítjük. Nagy anya­gi erőket fordít a párt a saját eszközök' (16 mm-es filmvetí­tők, korszerű diavetítők, Írás­vetítők vásárlására. Ugyan­akkor a pártoktatásban hasz­nosítani kívánjuk az állami oktatási, közművelődési in­tézményeknél, különböző gazdasági egységeknél már meglevő eszközöket is. Ebben az oktatási évben több tan. folyamon vetítünk filmet, használják a Kossuth kiadó diasorozatait, színes diagra­mokat, írásvetítőre feldolgo­zott segédanyagokat. Megyei kezdeményezés alapján is ké­szülnek színes diák és egyéb szemléHetőanyagok. A Me­gyei Művelődési Központ, a megyei filmtár, a TIT ugyan­csak segíti kielégíteni — esz­közökkel és szakemberrel — a jelentkező igényeket. Meg­indult tehát egy folyamat, amely színesebbé, eleveneb­bé teszi az oktatómunkát, s hozzájárul a pártpropagan­damunka hatékonyságának növeléséhez. — Végül arra kérem, hogy röviden tájékoztassa la­punk olvasóit arról, hogy a part propaganda-munka és a pártoktatás előtt álló magas követelmények meg­valósításához van-e elegen­dő alapos felkészültségű propagandista? — A pártpropaganda szín­vonalát, hatékonyságát le­hetetlen volna fokozni meg­felelő számú, elméletileg és gyakorlatilag, politikailag és szakmailag jól felkészült propagandista-gárda nélkül. Eddig is rendelkeztünk a me­gyében ezzel a szellemi kapa­citással. Az 1977—78-as tan­évben úgy erősítettük propa­gandista-gárdánkat, ahogy az előttünk álló feladatok is nőttek. Ez évben több új, fel­sőfokú vagy középfokú po­litikai végzettséggel rendel­kező propagandista kapcsoló­dott az oktatómunkába. így számuk, felkészültségük az elmúlt évekhez viszonyítva tovább nőtt. Jelenleg csak­nem 3500 propagandista ok­tat, többségük nagy oktatói gyakorlattal rendelkezik. Ja­vult az oktatók politikai és állami iskolai végzettsége is. Az ML Esti Egyetem szakosí­tott és hároméves tagozatán végzett káderek mind többen kapcsolódnak be a politikai oktatásba. Tapasztalataink igazolják, hogy propagandistáink szí­vesen vállalják a megnöve­kedett feladatok ellátását. A színvonal emelkedése jelzi, hogy az oktatók nagyon lel­kiismeretesen készülnek — mindennapi munkájuk mel­lett — a pártoktatásra. Emel­lett többségük rendszeresen bővíti ismereteit a káderkép­zés és továbbképzés szerve­zett formáin, vagy önképzés útján. A propagandisták munkáját igen nagyra érté­keli a megyei pártbizottság. A munka megbecsülését, el­ismerését jelzi, hogy az el­múlt évben propagandamun­káért egy fő kormánykitün­tetést, ketten miniszteri elis­merést, öten a Központi Bi­zottság Lenin Emlékplakett­jét, majd ötszázan elismerő oklevelet, többen pedig egyéb jutalmat kaptak. — Köszönjük a beszélge­tési. Kaposi Levente Jövendő és a jelen: Oláh Tibo rné óvónő (Fotó: Szabó Sándor) KaráosontS a lövőt munkálja Egyik hajtűkanyar a má­sik után. Aki csupán átautó­zik Karácsondon, legfeljebb ennyit jegyez meg magának a 3500 lelkes községből. Pe­dig sok minden forr, pezseg ezen a tájon. A település mindinkább igyekszik levet­ni a gyermekcipőket, hogy felnőtté növekedjék. Ezt cé­lozzák egyébként az idei fej­lesztési feladatok is, ame­lyekről Száméi István tanács­elnök így nyilatkozott: — A jövendőre, felnövekvő fiatalságunkra gondolva il­lesztettük idei tervünkbe egy négytantermes iskola, vala­mint két politechnikai mű­hely megépítését. Költségét ötmillióban állapították meg, aminek felét a megyei tanács biztosítja, a többit társadal­mi összefogással teremtjük elő. A Kossuth Termelőszö­vetkezet egymagában félmil­lióval segít! Burkolatot kap egymillió forintos megyei ke­retből a Szabadság út is, anol szintén szükség lesz a lakos­ság támogatására. Karácsondi tanyázásunk egyik tapasztalata, hogy kü­lönösebben nem csökken a község lakosságának a szá­ma, ellentétben igen sok He­ves megyei településsel. Az indítékok között legdöntőbb: a fiatalok szívesen maradnak idehaza, mert szinte mindent megkapnak a városias élet- bői. Dán Gyula művelődési- ház-igazgató jóvoltából he­tente látogatnak művészek, együttesek Karácsondra. Kü­lönböző kiscsoportokban ér­deklődési körüknek megfele­lően tölthetik el szabad estéi­ket fiúk, lányok. Messze föl­dön híres olvasottságáról, programjairól a helyi könyv­tár. Sokat javított a faluszél kereskedelmi ellátásán a Be- nevölgye áfész tavaly meg­nyitott üzlete, amelyet csak­nem egymillió forint költség­gel a régi irodaházból alakí­tottak át. S a családalapítási kedvet ébresztgeti egy új ut­ca nyitása, a meglevő Hársfa út folytatásaként, ahol OTP- kölcsönből lehet építkezni. Az ilyen irányú érdeklődésre jellemző, hogy pár hét alatt tizenkét telket adtak el ezen a fronton, s mindegyiken már az idén felfutnak a ház­falak. tP Ha már a kereskedelmet említettük, illetve fejlesztés­Zárszámadó közgyűlések- zárszámadási vendégek A hét végén tovább foly­tatódtak a zárszámadási köz­gyűlések megyénk termelő- szövetkezeteiben. A mező­gazdasági üzemek munkáját esztendőről esztendőre egyre nagyobb érdeklődés követi, hiszen az élelmiszerellátás közügy. A tei melőszövetkezeti kö­zösségek gazdasági összé- fogiaiójára, a zárszámadási közgyűlésre ellátogattak a megye vezetői is. Vaskó Mi­hály,, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságinak első tit­kára szombaton délelőtt a pétervásárai Gárdonyi Ter­melőszövetkezet számadó közgyűlésén vett részt, Dr. Sípos István és Barta Alajos a megyei pártbizottság titká­rai pedig Gyöngyösorosziba, illetve Mátraballára látogat­tak. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának vezetője Istenme­zején vett részt a termelő­szövetkezeti közgyűlés mun­kájában. Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács V. B. elnöke a tarnaörsi zárszáma­dáson szólalt fel. A domoszlói Egyesült Ter­melőszövetkezet szombati zárszámadó közgyűlésén megjelent Viktor Vasziljevics Orosz, a Szovjetunió Magyar- országi Nagykövetségének ta­nácsosa, a nagykövetség párttitkára, valamint Szalay István, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese is. ről beszélt a tanácselnök, ne feledkezzünk meg egy na­gyon fontos áfész-beruházás­ról! A tavaly elkezdett háló­zatbővítést folytatva, áthú­zódó munkálatként, hozzá­fogtak Karácsondon az első, igazán korszerű, áruellátásá­ban minden igényt kiszolgá­ló ABC-áruház alapozásához. Telket a Hősök terén bizto­sított e célra a községi ta­nács. Megtörtént a szükséges pénzfedezet biztosítása hat­millió forint erejéig. S a ki­vitelezés miatt sem kell ag­godalmaskodni! A fiatal iskolaigazgatónö. Gazda Györgyi gondjai, mint az év második felében muu- ló építkezésből sejteni lehet, szűnőben vannak. Jövő ev őszén háromszáznál több ka­rácsondi kisdiák már tága­sabb körülmények között ké­szülhet az életre, s megszűnik a váltott tanítás. A kisebbek, az ovisok? Ükét is megláto­gattuk nemrég bővített, száz személyes, ízléssel és szakér­telemmel berendezett biro­dalmukban. Oláh Tiborné óvónő ügyelő tekintetétől kí­sérve éppen ebédjüket fo­gyasztották, majd következett a szieszta, a pihenés. — Ügy tűnik, egyelőre megoldotta férőhelyhiányun­kat az üzemek, szövetkezetek támogatásával tavaly vég­zett bővítés. De mi már ki­gyűjtöttük az anyakönyvve­zetőnél, hogy mi várható há­rom év múlva. Az edddigi- ítél hatvannal több óvodás korú gyermekre számítha­tunk. Hova tesszük őket? — mondja, kérdi a fiatal asz- szony, elvonva homlokáról hajának barna zuhatagát. — Pedig igen örvendetes ered­ményt értünk el utóbb a ci­gány apróságok nevelésében. E pillanatban is tizenhármat készítünk elő az iskolára, a rendezettebb életre Megértjük Oláh Tiborné aggodalmát. Am ugyanekkor azt is tudjuk, hogy a nelyi feladatok megoldásában kar­dos szószólója van a község­nek: Szalóki Lászlóm me­gyei tanácstag. Aki melles­leg éppen a vezető óvónői tisztet tölti be a gyermek- intézményben. Ahogyan segí­tett kiharcolni az immár 45 nagyobb gyermeknek hajlé­kot biztosító, kétcsoportos is­kolai napközi otthont, ano- gyan dr. Kristofori György és dr. Kohányi Gábor körzeti orvosoknak próbált mielőbb megfelelő lakást, rendelőt te­remteni munkájukhoz, v agy ahogyan Dán Gyuláékat se­gíti a művelődési ház, könyv­tár közös fenntartásának ki­munkálásában, kellő időben bizonnyal ismét csatára vál­lalkozik az óvoda ' továbbfej­lesztése, a jövendő ily módon történő alapozása végett. Ak­kor pedig félig már el is dplt a küzdelem. Éspedig Ka- rácsond javára, ahol . a gon­dok közepette megérettük' azt a feszítő erőt, ami a jobb. a több felé lendíti ezt a Gyön­gyös közeli, hangulatos tele­pülést. vi 'Irt va % Ivnzö 1978. február 12.. vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom