Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-23 / 46. szám

Zene a könyvtárban Ezerötszáz sikeres vizsgázó A hatvani közlekedésbiztonsági tanács akciója Miska-kancsó és társai Fazekaskiállítás a gyöngyösi Mátra Múzeumban Hatvan város közlekedés­biztonsági tanácsa a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat helyi szervezetének tá­mogatásával KRESZ-tovább­képző tanfolyamokat szerve­zett, amelyen a környező te­lepülések hivatásos gépkocsl- és lassú járművek vezetői is részt vettek. A több délutá­non. összesen tizenkét órában leadott közlekedésrendészeti, egészségügyi és műszaki is­meretanyagot ezerötszázan saiátították el, vagy frissítet­ték fel magukban, s tudásu­kat házi tesztvizsgálatokon bizonyították. örvendetes volt a munka­helyek, üzemek és gazdasá­gok segítőkészsége, áldozat­vállalása. Legtöbb helyen kedvezményes vásárlási utal­vánnyal jutalmazták a vizs­gaverseny helyezettjeit, akik március első felében a köz­lekedésbiztonsági tanács ál­tal szervezendő városi dön­tőn szerepelhetnek. Amit ez­A járvány ötödik hetében országosan mlntegv 20 száza­lékkal csökkent az influen­zás megbetegedések száma. A február 12—18 közötti időben 236 000 új influenza és influ­enzaszerű megbetegedést je­lentettek. ezen belül mintegy 32 ezret a fővárosból Eltérő a helyzet az ország egyes te­rületei" í *»—. ituiruár 23- csütörtök zel kapcsolatban megjegyez­hetünk, nincs tudomásunk megyei jellegű versenyről, ahol a városok, járások leg­jobb hivatásos gépjárműve­zetői mérhetnék össze szak­értelmüket, felkészültségüket. Pedig elkelne. Már csak azért is, hogy tovább fokoz­za az érdeklődést, s á vissza­térően szervezett hasonló to­vábbképzésre az „úrvezetők” figyelmét is felhívja Tegnap délután, ugyan­csak a közlekedésbiztonsági tanács rendezésében, nyolc­van segédmotoros szerzett vezetői igazolványt a Ba’za József Gimnáziumban tartott vizsgán. Ma az általános is­kolások. valamint áz idősebb korosztály bevonásával ke- réknáros és segédmotoros KRESZ-vetélkedőre, a TÜ- ZÉP-telep előtt pedig ügyes­ségi versenyre kerül sor. A legjobbakat illően megjutal­mazzák. A keleti megyékben, a Du­nántúlon, Baranya és Vas me­gyében, valamint a főváros­ban az előző hetihez képest lényegesen kevesebben kap­ták meg a betegséget, Győr- Sopron, Somogy, Veszprém és Zala megyében még to­vább terjed a járvány. A járvánv kezdetétől ez- ideia egymillió 45 ezren — ezen belül a fővárosban 193 ezren — betegedtek meg in­fluenzában Az ország min­den ion lakosa közül tiz volt ezideig influenzás. ___ A modernzenei stúdió (fent) * Ismerkedés az ú j lemezekkel (balra) (Fotó: Szántó György) ★ Már évek óta eredményesen működik az egri Megyei Könyvtár zenei részlege. Az idejáró zenekedvelők a kü­lönféle komolyzenei felvéte­lek lemezein kívül magnó­szalagok, partitúrák, kották és sok száz zenei szakkönyv között válogathatnak. Március elsejével új szolgál­tatást vezetnek be: a leme­zek kölcsönzését Az idejáró tagok mintegy ezer lemez között böngész­hetnek. 1943. május 19. Ma éjjel viszik el Augusz­támat Lengyelországba „munkára”. A gályára, a tí­fuszhalálba. Nekem pedig né­hány hetem, talán két-három hónapom van még hátra. Irataimat ugyanis átadták már a bíróságnak; így hát talán még négy hétig ülök itt vizsgálati fogságban a Pank- rácon; s azután még egy vagy két hónapom maraci. Ezt a riportot nem tudom már be­fejezni Mindenesetre igyek­szem folytatni, ha e néhány nap alkalmat ad rá. Ma azon­ban nem tudok tovább dol­gozni anyagával. Agyam és szívem ma Augusztával van tele, ezzel a nemes, mélyen hívő emberrel és odaadó élet­társsal az úton, mely mindig meredek volt és mindig nyug­talan. Estéről estére azt a dalt éneklem neki, amit nagyon szeretett: a dalt a sztyeppe kéklő füvéről, mely partizán­harcok mondáit zizegi, a ko­zák asszonyról, aki férje ol­dalán harcolt a szabadságért páratlan bátorsággal. így bizony, harcos felem! Mennyi erő van ebben a kis teremtésben. határozottan metszett arccal és nagy gye­rekszemekkel, melyekben annyi a gyöngédség A harc és az egymástól való állandó tá­voliét örök szerelmeseket formált belőlünk, akik a2 életben nem egyszer, de száz­szor élik át az első ismer ke­Salgótarján köszönti Salgótarján és Eger jó szomszédai egymásnak. Kö­zös gyókerűek hagyománya­ik, néprajzi és népművészeti értékeik. Am van mit tanul­ni egymástól, hiszen amíg Eger a kultúrában élenjáró, addig Salgótarján az iparfej­lesztésben ért el jelentős eredményeket. Ezért hatá­rozta el a két város tanácsa és pártbizottsága, hogy szo­rosabb kapcsolatokat, együtt­működést épít ki egymás kö­zött. A szándékot tett is kö­vette, mikor az elmúlt év­ben az „Eger bemutatkozott Salgótarjánnak”. Most a salgótarjániak vi­szonozzák az egriek látoga­tását. Február 25-én, szombat délelőtt 11 órakor a Gárdo­nyi Géza Színházban mutat­koznak be Salgótarján mű­vészeti csoportjai: a Pedagó­gus Kórus, a Kohász Műve­lődési Központ Néptánc­együttese, valamint a Salgó­tarjáni Szimfonikus Zenekar. Ugyanakkor sor kerül egy kiállításra is a Megyei Mű-, velődési Központban, ame­lyen a Bányagépgyártó Vál­lalat, a BRG, a Nógrád me­gyei Nyomda, a Lampart ZIM, az öblös- és a síküveg­gyár valamint több más üzem, vállalat mutatja be termékeit. A kiállítást délu­tán 1 órakor Fekete Nándor, Salgótarján tanácsának elnö­ke nyitja meg. Az idei évre is változatos, gazdag programot állított össze munkájához a Hazafi­as Népfront nagyközségi bi­zottsága, Hevesen. Mint a napokban tartott testületi ülésen elfogadott tervekből — egyebek mel­lett — kitűnik: a bizottság fontos feladatának tartja a minta-nagyközséggel kapcso­latos tennivalókat, a társa­dalmi munkák szervezését Parkosítási, virágosítási, tisz­tasági akciót hirdet, környe~ zetvédelemre mozgósít. A ko­dés, az első simogatások he­ves pillanatait. És mégis min­dig együtt ver a szívünk, egy a lélegzetünk a boldogság vagy a szorongás, az izgalom vagy a szomorúság óráiban. Évekig dolgoztunk együtt és segítettünk egymásnak, ahogy csak baj társak tudnak baj társakon segíteni: évekig első olvasóm, első bírálóm volt s nehezen írtam, ha nem tudtam magam mögött ked­ves tekintetét. Évekig álltunk egymás mellett a harcokban, amikben kettőnk élete csep­pet sem volt szegény. És kéz a kézben évekig csavarogtunk együtt azokon a tájakon, me­lyeket nagyon szerettünk Sok nehéz órát éltünk meg együtt, de sok nagy örömet is, hi­szen gazdagok voltunk a sze­gények gazdagságával. Auguszta, íme, ez ő: Az ostromállapot idején történt, az elmúlt év júniusá­ban. A letartóztatásunk óta eltelt hat hét után először lá­tott, ama szörnyű napok múl­tával melyekben egyedül gondolkozott el zárkájában a halálomról szóló híreken. Hozták, hogy megpuhítson. „Beszélje rá — szólt hozzá velem való szembesítésekor az ügyosztály főnöke —, be­szélje rá hogy legyen józan. Ha saját magára nem gondol, gondoljon legalább önre. Egy órája van a gondolkozásra. Ha viszont makacs marad, még ma este mindkp*t*ulket kivégzik. Mindkettőjüket!” Már annyira „gazdago­dott” a közelmúltban a gyöngyösi Mátra Múzeum — miután a tudományos könyvtárt kiköltöztették —, hogy az emeleti részen sike­rült az időszakos kiállítások részére is helyet adnia. Akik veszik maguknak a fárad­ságot és felmennek a né­hány lépcsőn, ott találhat­ják magukat szemben Kán­tor Sándor fazekasmestersé­gének néhány szép darabjá­val. Ezzel el is értünk a lé­nyeghez. Minden fontos je­gyet felsoroltunk az előbbi mondat befejező részében. Nem kell mély szakmai ismeretekkel rendelkeznie a kiállítás megtekintőjének ahhoz, hogy akár az első körbenézés után megállapít­sa, amit látott, az nagyon szép, az valami személyesen különös, még akkor is, ha minden részletében a köz­ismert népművészetre épül, ahhoz kötődik, mint az ág a fa törzséhez. Mégis, más a fatörzs és más az abból ki­nyúló ág. A Miska-kancsók, szilkék, tányérok és tálak, cserép­tartók és butellák, a csecses korsók és egyéb korongozott tárgyak a maguk tényeiben semmi meglepetést nem tar­togatnak. De minden darab­jukon érződik, hogy a mes­terük valami különös sze­retettel formálta meg és dí­szítette azokat, mindegyiket rábbinál hatékonyabban együttműködik Heves és a vonzáskörzet községei telepü­lésfejlesztésének legjobb ösz- szehangolásában. Figyelem­mel kíséri, segíti a lakosság jobb ellátását, a kisiparosok, a mezőgazdasági szakcsopor­tok, háztáji gazdaságok tevé­kenységét. Hasznosítja a -ta­nácstagi beszámolók, falu­gyűlések tapasztalatait, el­nökségi ülésen foglalkozik — többi között — a közművelő­dési elképzelések megvalósí­tásával. 0 tekintetével végigsimoga­tott és egyszerűen válaszolt: „Biztos úr, számomra ez nem fenyegetés, hanjm utol­só kívánságom teljesítése Ha kivégzik őt, végezzenek ki engem is!” íme, ez Auguszta: csupa szeretet és határozottság. Életünket elvehetik, ugye Auguszta, de becsületünket és szerelmünket nem Ö, emberek, el tudjátok képzelni, hogyan élnénk, ha újból met'átnók egymást e sok nélkülözés után! Ha új­ból találkoznárk a szabad, tá­gas és teremtő életben! Ak­kor, amikor megvalósul mindaz, ami után vágyód­tunk, amire törekedtünk, és amiért most a halálba me­gyünk! Igen, minden bizony- nyál holtan is éln! fogunk, valahol nagy boldogságtok egv kis zúgában, hiszen erre tettfk fel eg'sz életünket, és ez vigasztal most. amikor szomorúak vagyunk, mert bú­csúznunk kell. Azt sem engedték, hogy megöleljük agymást vagy ke­zet szorítsunk. Csal-: a Karoly teret a Pankráccal összekötő fogházi együttes ad hírt köl­csönösen sorsun..ról. Tudod. Auguszta, én is tu­dom, hogy valósz'nűleg többé már nem látjuk egymást. Mégis hallom, amit a távol­ból kiálts. z: „Viszontlátásra, kedvesem!" ,.Viszontlátásra. Augusz­tám!" (Peéry Rezső fordítása) úgy, mintha csupán csak a6i ban az egyetkn darabban kellene megmutatnia önma« gát, ke'lene elmondania annyi e.mondhatatlant a népművészet agyagba gyúr# csodálatos formáiról, díszítői igényességéről. Az egyik darab szebbé mint a másik, összességük­ben egy kicsit valamiféle gyűjteményes kiállítást is formáznak, hiszen a síkvi­déki, illetve a palóctáji mes­terség jellegzetességeit nyúlt, ják, állítják oda a kíváncsis­kodónak, talán az értékmen­tés szándékával is. Kántor Sándor a népművé­szet mestere. A maga nyolc­vannégy évével sem tudja el­képzelni az életét a fazekas­korong nélkül, ahogy az agyagból a víz, a tűz és a máz segítségével kiformálja azt a használati tárgyat, amely egyben már esztétikai élményt is nyújt annak is, aki elkészítette es annak is, aki meglátja, megnézi, gyönyökö- dik benne. A mester megkísérelte a díszítő elemeknek saját esz­közeit is ráégetni az agyagra. Ezek a geometriai formák: pontok és vonalak és a belő­lük rajzolt alakzatok nagyon egyéniek, de mondanunk sem kell, mások mint amiket a kiállítás egészének szelleme magán hordoz. Kántor Sándor kiállítása március 15-ig tart nyitva. 4^ár) Kiállítások színesítik az idei programot, s ennek o- rán bemutatkozik példáu. a „Házunk tája kör”, s repre­zentálják a KIOSZ-hoz tar­tozó iparosok munkáját. A közművelődési intézmé­nyek, iskolák és a nagyköz­ségi tanács segítségéve! a népfrontmunka nemes célki­tűzése a helytörténeti szak­kör megalakítása. Egri zeneiskolai tanárok hangyemnye Iglón (Tudósítónktól) Immár hagyományosnak mondható az a szakmai as baráti együttműködés, ami. y a szlovákiai Igló és megye- székhelyünk zeneiskolái, ta­nárai és diákjai között kiala­kult. Három éve indult s azóta rendszeresen tájékoz­tatják egymást oktatási, módszertani tapasztalataik­ról, s hangversenyeken is be­mutatkoznak egymásnak. Az elmúlt napokban az egriek látogattak el Iglóra, és nagy sikerű hangversenyt ad­tak a CSKP 1948. februári hatalomátvételének 30. év­fordulója tiszteletére. Egy szépen helyreállított hajdani bálteremben hang­szeres tanáraink — s ez kö­szönhető lelkiismeretes fel­készülésüknek — színvona'as koncerttel jelentkeztek. Asz­talos Loránd. Kalmár Gyv'a, Mezei László. Miklovitz László, Papp János. Radnóti Tibor. Szepesi György. Ta­kács Dénielné. Varga Mária és B. Vincze Teréz művészi szinten szólaltatták meg Bach. Mo'art. Schubert. De­bussy. Suohon műveit. Külön elismerés jár azért a rendkívül gondos vendég­látásért, figvelmességv rt, amellyel elbalmozták a kül- dött°éget Mindez ismét azt igazolja, hogy a zene >-ató­ban nem ismer határokat n hivatalos formák kereteir úl is tartalmas kancsolatol f-r­'■náléöViatr.ak „á—oaok ’n­tézmények kö'**‘ _______ Ai agy Miklós j flz ország egyss része n mérséklőt! az inf uetizaárvány 99 Üzenet az élőknek Részlet a börtönnaplóból 99 75 éve született Julius Fucik csehszlovákiai kommunista író, újságíró, ebből az alkalomból közöljük könyvének részletét. Faluszépítés, körzeti településfejlesztés Népfrontmunka Hevesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom