Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-23 / 46. szám

A XX. század hipotézisei Atlantisz = Antarktisz? Hogyan próbálja az ember újrateremteni azokat az értéke­ket, amelyeket a korszerű technika pusztított el; összeállí­tásunkban többek között erről olvashatnak Ugyanakkor útjára indítunk egy sorozatot is, amely a tudományok ér­dekességeiből válogat. Címe: A XX. század hipotézisei. t^>AAAAAAAAAA^VSA^VV\AAAAA^AAAA^^AAA«^VVVV>^VVVVV^AAAAA^VVVV,SAA/ Információ­rablás Manapság sajnos egyre gyakrabban hallunk repülő- gep-eltérítésről, vagy váltság- d j reményében elkövetett emberrablásról. Ami viszont teljesen új — mágnestárcsák és mágnesszalagok elrablása, melyekért szintén váltságdí­jat követelnek. Ez történt ugyanis az angol Imperial Chemical Indust­ries (ICI) céggel. Nemrég az egvik hét végén mintegy fél­tonna mágnesszalagot ra­boltak el a cég rozenburgi (Hollandia) számítástechni­kai központjából, majd az ilyen esetekben szokásos mó­don telefonon felhívták a vál­lalat londoni székhelyét és 250 000 font sterling váltság- dfiat követeltek. A mágnes- sza'agok főleg az ICI európai tevékenységére vonatkozó fontos és bizalmas informá­ciókat. így a bérek, adósok és hitelezők adatait tartalmaz­ták Az ICI szerint nem any- nvira az információk állo­mányát hanem azok újbóli összegyűjtésének költségét vették számításba. A rozenburgi számítástech- ' nikai részleg vezetőjét bízták meg azzal, hogy a kért vált­ságdíjat tartalmazó kis bő­rönddel megjelenjen a rab­lók által meghatározott „ran­devú” helyén De a rendőrség is ott volt a találkán és nya­kon csípte az ICI képviselő­jére varó két személyt Nem sokkal azután a belga rend­őrség Anversben megtalálta az iCI-től ellopott több mint 6J0 mágnesszalagot és mág­nestárcsát. Érdemes megemlíteni azt a rendkívül- érdekes tanul­mányt, melyet a Stanford Research Institute kész tett 148 ,információcsaiás”-i eset­ről Így például egy Könyvelő hat éven keresztül egymill ó dollárt lopott úgy, nogy az őt alkalmazó vállalat pénzügyi modelljét arra használta fel, hogy megtudja, mikor élhet vissza hivatali hatalmával a felfedezés veszélye nélkül Mégis lebukott, és tíz év bör­tönbüntetésre ítélték Másik esetben egy fajüldöző progra­mozó olyan munkavállalói programot irt, mely a feke­téket, mint munkakeresőket automatikusan kizárta. Űjabb példa (figyelmeztetés az ama­tőr fogadóknak): egy számí­tóközpont főnöke néhány be­osztottjával a számítógépet a hendikepes lóversenyfutamok analizálására használta és több ezer dollárt szedtek be hetente, mielőtt rajtakapták őket Mit lehet tenni a számítás- technikusok ilyen visszaélé­sével szemben? A Stanford Institute szerint nem sokat, kivéve talán azt, hogy „fizi­kailag” őrizzük a gépterem bejáratát és csak azoknak engedjük meg a belépést, akik speciális belépő kártyá­val rendelkeznek. Az ógörög hagyományok szerint melyekről Platon számol be dialógusaiban, 10 —12 ezer esztendővel ezelőtt valahol Gibraltáron túl ha­talmas sziget (de meglehet hogy egész kontinens) léte­zett, amelyet az atlantok ha­talmas, művelt törzse népesí­tett be. Egy gigantikus ka­taklizma következtében a szigetet „egy szörnyűséges éj­szakán” állítólag elnyelte a tenger. Platon óta közel XXIV. év­század telt el És ugyanennyi évszázadon át tették fel az emberek a kérdést: milyen mértékben lehet hinni e köz­lésnek, s vajon Atlantisz nem csupán Platon fantáziájának gyümölcse? Az elsüllyedt szi­getnek mindig voltak hívei is, ellenzői is Századunkban, mikor földünkön egyre ke­vesebb fehér folt marad, s az ember egyre makacsabbul kutatja múltját, az Atlan­tisznak szentelt viták még nagvobb méreteket öltenek. Napjainkban felsorolni is ne­héz valamennyi idevonatko­zó h'po+ézist és verzi­ót. A problémával kap­csolatban általában a követ­kező fő kérdések merülnek fel: — Ha Atlantisz létezett, akkor hol és mikor, és végül milyen körülmények között tűnt el? — Ha hitelesnek fogadjuk el Platon tudósítását az at­lantok civilizációjának magas színvonaláról, akkor feltéte­lezhetjük-e, hogy nem voltak „támaszpontjaik” (kolóniáik) Afrika és Amerika közeli partjain, ha pedig voltak, akkor kik a megmenekült at­lantok utódai? A problémát vizsgáló tu­dósoknak tucatnyi feltevésük van Atlantisz földrajzi elhe­lyezkedéséről. Leggyakrab­ban az Afrika és Észak- Amerika partjai között hú­zódó területet jelölik meg (pl a Kanári- vagy . az Azo- ri-szigetéketj. Ám vannak egyéb verziók is: Kréta, Skadinávia, Kisázsia stb. Nemrégiben új, abszolul váratlan hipotézis jelent meg a tudományos világban „Tu­dom, hol volt Atlantisz!" — jelentette ki Flavio Barbiéri olasz tudós. Állítása szerint négy éven keresztül aprólé­kosan tanulmányozott min­den Atlantisszal kapcsolatos kérdést, összevetette vala­mennyi hipotézist, analizálta a földrajzi és történelmi ada­tokat, ‘ és arra a következte­tésre jutott, hogy „Atlantisz nem más, mint a mai An­tarktiszt!” Barbiéri szerint a leghite­lesebb információforrások az elpusztult szigetről Platon dialógusai, mivel minden valószínűség szerint korábbi krónikákra támaszkodnak (erre egyébként a dialógusok szerzője is rámutat: olyan ismereteket használt fel, amelyeket óegyiptomi papok­tól szerzett) Platon azt is el­mondja, hogy az atlantiszi flotta ellenőrzése alatt tár­totta az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceán vizeit. E feltételeknek egyetlen konti­nens felel meg: az Antark­tisz. Antarktisz!... Sarki éjsza­kák, hatalmas gleccserek, ke­gyetlen, zord lagyok! Azonos lenne ez Atlantisszal, ahol Platon szavai szerint fejlett földművelés, virágzó kertkul­túra volt?! Barbiéri szerint itt nincs semmiféle ellentmondás, mi­vel! — mint mondja — ab­ban az időben földünk pólu­sai egeszen máshol voltak, „Ha két és fél ezer kilomé­terrel eltoljuk őket, minden egybevág!” — állítja az olasz tudós, s egész sor érvet hoz feltevése alátámasztására. Egyik érve Szibéria, amely­nek nem mindig volt zord a klímája: valaha szubtrópikus vidék volt, ezt igazolják a meleg égövekre jellemző ál­latok és növények Szibériá­ban előkerült maradványai. Következésképp valamikor az Antarktisznak is a meleg égöv alatt kellett lennie. A kontinensnek az a része pe­dig, amelyet most az Atlan­ti-óceán hullámai mosnak, a tropikus áramlatok és szelek hatászónájában volt Ez tel­jesen megegyezik Platon le­írásával. Ha ebből az következik, hogy Atlantisz nem süllyedt el, hanem csupán „eltoló­dott", akkor joggal merül fel a kérdés, hogy mi volt ennek az oka? Az olasz tudós véleménye szerint a kataklizma tízezer évvel ezelőtt következett be, amikor a mai Floridánál ke­letebbre fekvő övezetben kozmikus test ütközött össze földünkkel. Meg kell jegyez­Egy háború utóhatása... Mindenki számára emléke­zetes a nem is oly régen vé­get ért vietnami háború. A több mint tíz éven át vívott háború mérhetetlen károkat okozott emberéletben és anyagikban egyaránt. A pusztítás azonban nemcsak az emberi kéz munkáját tette tönkre, hanem felborította a természet évezredes egyensú­lyát é« olyan változásokat idézett elő a természetben, amelyre még nem volt példa a történelemben és ezekről a károkról még ma sem lehet megmondani, hogy mikor fognak teljesen elmúlni. A természetben hihetetlen károkat okozott a kis terü­letet ért példa nélküli bom­bázás, a növenyirtó szerek, herbicidek óriási mértékű ki­szórása és az úgynevezett „bulldózer"-háború. A leg­nagyobb károsodást minden bizonnyal a növénytakaró, a természetes és az ültetett er­dők a vetések, az ananász-, banán- kávé- és teaültetvé- nyek szenvedték Északon a bombatölcsérek és a napalm, délen a lomhtalanító vegysze­rek és a bulldózer-háború okozta a legnagyobb károkat Lombtalanító vegyszerből hektáronként 5 kilogrammot használtak fel az amerikaiak. Körülbelül 3 millió hektár te­rületet érintettek á vegyi há­ború hatásai, ebbe beletarto­zik a művelt földeken kívül Dél-Vietnam erdeinek több mint 20 száza’éka Legalább 1 millió hektár területe' töhbször is permeteztek. Óriási károk keletkeztek az állatvilágban is. Már a ha­gyományos fegyverekkel ví­vott harcok szétkergették a gazdag állatvilágot, a herbi­cidek bevetése pedig egysze­rűen lehetetlenné tette az ál­latvilág létezését az ország nagy részében Az élővilágon kívül az élet­telen természet is maradandó változásokat szenvedett. A termőföld minden ország egyik legféltettebb természeti kincse. A látható károk — a több millió bombatölcsér ál­tal megmozgatott óriás töme­gű föld és a gátak lerombolá­sa után ellaposodott, elmo- csaresodott területek — csak a pusztulás egy részét képe­zik Óriási veszélyt reit ma- gáhan az erdőktől megfosz­tott leitőkön 'elentkező talaj­erózió: egyetlen esős évszak elegendő ahhoz, hogy a ter­mészet egyensúlyának évez­ni, hogy már Barbiéri előtt is volt olyan hipotézis, amely szerint a múltban a föld összeütközött egy üstökössel vagy valamilyen más égitest­tel Egyesek szerint e test sú­lya nem kevesebb, mint 200 milliárd tonna volt. „Eltolhatta-e” az ütközés 2500 kilométerrel a föld ten­gelyét? Nehéz lenne meg­mondani. Mindenesetre egy ilyen összeütközésnek nem­csak a földtengely áthelyező­dése lett volna a következ­ménye. Egyidejűleg a föld valamennyi vízgyűjtő meden­céjében gigantikus hullá­moknak kellett volna kelet­kezniük. sőt az ütközés' egyéb kataklizmákat is kiváltott volna: földrengéseket, a szá­razföld lesüllyedését, vulkán- kitöréseket, viharokat és erős légköri zavarokat. Barbiéri ezzel kapcsolatban azzal bi­zonyítja hipotézisét. hogy nemcsak a bibliai legenda tud az özönvízről. hanem szinte minden nép mítoszai és legendái megemlékeznek soha nem látott áradásokról. Es mi lett az atlantok sor­sa? Az áradás, a földrengés, a fagy mind egy szálig el­pusztította őket? Barbiéri szerint ez nem történt meg A túlélők hatal­más flottájukon elhagyták Atlantiszt. Négyezer esztendeje a Földközi-tenger medencéjé­ben titokzatos idegenek tűn­tek fel. Kréta szigetén fenn­maradtak azoknak a hajók­nak a rajzai, amelyeken ér­keztek Honnan jöttek ezek az idegenek és kik ők? A rejtélyes fehér jövevényekről az inka, azték és maya ha­gyományok is beszámolnak. Lehet, hogy ez az atlantok utódainak migrációs (kiraj­zási) sémája? Persze itt van egy kis időbeli differencia: tízezer és négyezer év ... Am ki tudja pontosan datálni a távoli múlt eme eseményeit? Barbiéri hipotézise jogo­san élhet a többi mellett, hi­szen van benne logika No­ha éllentmondásokat is tar­talmaz, minden előző hipo­tézissel szemben az az elő­nye, hogy nyitva hagyja az utat helyességének ellenőrzé­sére. Ha Barbierinek igaza van, az Antarktisz jégpajzsa alatt ősi civilizáció marad­ványainak kell lenniük. Az ember előbb-utóbb megfejti ezt a titkot is. (A Leninszkaja Szmenábál ford. Zahemszky László.) IIo SÍ Minh varos Kornyenen n»c*sTf|'teivenyt telepítenek a klpusz'í*ott erdő helyén. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) redes produktumát, a termő­talajt elpusztítsa. A későbbi­ekben fejtheti ki hatását a talajkolloidok felületén meg­kötődött vegyszerek tömege, amelyek a talaj mikroflóráját és — faunáját irtják ki. mi­nek következtében a talajok biológiai aktivitása csökken. A síkságokon és deltavidé­ken a gátak rendbe hozása után legalább 10 év szüksé­ges a talajok eredeti termő- képességének a visszaállítá­sához. Azt még nem lehet megjósolni, hogy mennyi idő szükséges a kopárrá válto­zott hegyoldalak újraerdősí­téséhez. a mediterrán orszá­gokban másfél évtized sem volt ehhez elegendő. Civilizált korunk háborúié­nak az emléke sokáig fájó marad. LV2S r.ztarg/ax Az isztambuli és a chicagói egyeiem kutatói Kelet-Török­országban a Tigris egyik kis mellékfolyójának északi part­ján a földművelés és az ál­lattenyésztés korai bizonyné- kai után kutattak. Figyelem­re méltó építészeti maradvá­nyokon kívül kőszerszámok­ra, csiszolt kőből készült dísztárgyakra, agyagszob­rocskákra bukkantak. Olyan nyomokat fedeztek fel, ame­lyek egy kezdetleges búza­fajta létezésére engedtek kö­vetkeztetni, háziasított ku­tyák, sertések, juhok és kecs­kék maradványait találták meg Mindezek a leletek az i.e. nyolcadik évezredből származnak. Közvetlenül a felszín ’alatt még fontosabb emlékeket fedeztek fel. Ma- lachitból készült tárgyakat találtak, átfúrt gyöngyöket, egy gondosan simított, de át nem fúrt ellipszoidot és egy kis táblácskát. Azután egy szerszám darabja került nap­világra — egy négyzetes ke­resztmetszetű, termésrézből kalapált ár hegye, Végül még három parányi réztárgy volt ott, amelyeket valószínűleg tűként használtak. Hogy e fémtárgyakat hide­gen vagy melegen munkál­ták-e meg. azt eddig nem si­került megállapítani. Az azonban bizonyos, hogy a te­lepülés lakosai már 0000 év­vel ezelőtt nemcsak ismerték a rezet. ha"em termésré/ből kalapálással és csiszolással tárgyakat is előállítottak. 8.38 Mascagni: Fritz bará­tunk (opera). 11.08 Harsan a kürtszó! 11.38 Don Segundo Sombra 12.35 Melódiakok­tél. 14.00 Mindenki könyv­tára. 14.30 Népi zene 15.10 Kórusainknak ajánljuk. 15 26 A képzelet varázslója. 16 08 Puccini: Manon Les­caut. 16.27 „Mikor mégy a seregek útján..16.37 Fú­vószene. 17.07 A magunk érdekében, a magunk vé­delmében. 17 32 Holnap közvetítjük... 17.52 Nóták. 18.15 Kritikusok fóruma. 18.30 Esti magazin 19 15 Hungária expressz. 20.11 Hősök muzsikája 21 21 Vég­vári Rezső: Iraktelki mu­zsika 21.30 Háttérbeszélge­tés. 22.20 A Budapesti Fil­harmóniai Társaság hang­versenye. PETŐFI 8.57 Slágermúzeum. 9.37 A Magyar Rádió novellapá­lyázata. 10 00 A zene hul­lámhosszán. 11.55 Gyerme­kek könyvespolca 12 00 Né­pi muzsika. 12.33 Pécsi stú­diónk jelentkezik. 12.55 Zongoraművek. 13.25 Édes anyanyelvűnk. 13.30 Zön- gészde. 14.00 Rádiónapló 17.00 Híres alma materek 18.00 Mindenki iskolája 18.33 Hétvégi panoráma 19.55 Slágerlista 20 33 Fa­lusi esték 21.03 Operett­részletek. 21 23 A Magyar Rádió Karinthy Színpada 22.43 Sanzonok 23 00 Tánc­zene. 23.30 Népi zene. Szolnoki rádió 17.00-tői 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00 Hírek, időjárásjelentés — Feketén—fehéren (enyém, tied, kié?) A társa­dalmi tulajdon védelmében: Riporter: Tolnai Attila — Beatkedvelőknek a Drifters és a Gemini együttes felvé­teleiből — Munkásportrék A köszörűs Riporter: Sütő Enikő — Slágerpanoptikum — 18.00 Észak-magyaror­szági krónika — A leninvá rosi Lendület szocialista brigád kezdeményezése — Megyei munkavédelmi ver­seny értékelése az SZMT ben — Peter Néró zongorá zik — Hírösszefoglaló, lap­és műsorelőzetes... Tea MAGYAR 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola­tévé. 14.05 Iskolatévé (ism ) 16.30 A Magyar Televízió szabadegyeteme. 17 20 Té­vébörze. 17.30 Telesport 18.40 ......a háborút átkozd m eg örökre!" 19.20 Tévé­torna. 19.30 Tv-híradó 20 0C Ballada a katonáról (szov­jet film). 21.25 Díszhang verseny. 22.25 Tv-híradó 3 2 műsor 18.20 Világnézet. 19.00 Ej, j français. 19.15 People You ä Meet. 19.30 Tv-híradó. 20.0t ; Kisfilmek a nagyvilágból ; 21.25 Tv-híradó 2. 2145 j Egészségünkért 21.55 Szét magyar komédia 'színház ! közvetítés az egr>. várból). í- -.................... ........ '.a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom