Népújság, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-17 / 41. szám

/ Sikeres esztendő az Egri Csilláikban A termelő- és a politikai munkában is a kommunisták jártak az élen Uj párttitkár a szövetkezetben A matematikában nem, de az életben igen. Tudunk rá példát is mondani? Tudunk. Kezdjük egy kis számolással! Néhány évvel ezelőtt hány termelőszövetkezete is volta megyeszékhelynek? Négy. És hány van ma? Egy. Ez az egy azonban pénzzel, ésszel, vagyonnal, politikával méive is több és különb a korábbi négynél. S mivel lehet mindezt bi­zonyítani? Például a tények­kel, a tavalyi munkával. Az­zal, hogy 1977-ben a szövet­kezet bruttó jövedelmét 36, a tiszta jövedelmét oedig nem kevesebb, mint 81 szá­zalékkal növelte. Nyeresége eléri a 30 millió forintot, amelyből akár hat hét mun­kabérének megfelelő nyere­ségrészesedést tud fizetni tag- jainák. Egri termelőszövetke­zet még soha nem ért el ilyen kimagasló eredményeket. De hagyjuk a számokat. Egyrészt, mert a múlt eves munkát értékelő zárszám­adásra ezután kerül majd sor. Másrészt, a négy szö­vetkezet egyesítésének ko­rántsem csak az volt a cél­ja. hogy több legyen a ter­melés, hogy emelkedjenek a jövedelmek. Legalább ilyen fontos feladatnak, tennivaló­nak szánták a jó munkahelyi légkör kialakítását, a Doliti- kai, az ideológiai munka szín­vonalának emelését, a oárt- szervek gazdaságirányító és segítő munkájának hatéko­nyabbá tételét, az élet- és munkakörülmények javítását, S mint a kommunisták összevont taggyűlésén a na­pokban megerősítették : ez utóbbi feladatok többségét is megvalósították. A vezetőség beszámolójából többek között kiderült: a rendszeresen megtartott oárt- csoportgyűlé&ek, taggyűlések munkájában eddig söha nem tapasztalt aktivitással vettek részt a szövetkezet kommu­nistái A hogyanon, a mikén­ten gyakran volt ugyan vi­ta. a münkán, a határozatok végrehajtásán azonban so­ha A jó politikai légkör, a gazdasági, a politikai veze­tés harmonikus kapcsolata természetesen nemcsak a kommunistákat, hanem a pártonkívülieket is a óbb, a több munkára ösztönözte. És ahogyan a pártvezetőség beszámolója, valamint a fel­szólalók — közöttük Somo- di Lajos, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője. Kovács János, a városi pártbizottság titkára — megerősítették: a kommunisták a termelő- és a politikai munkában is élen­jártak. Elsősorban a párt­tagok szakmai tudásának, ideológiai, eszmei munkájá­nak és példamutatásának kö­szönhető, hogy a szövetkezet kollektívája ma már nem­csak másképpen dolgozik, termel, mint korábban, ha­nem másképpen gondolkodik is. Okosabban, értelmesebben és nagyobb felelősséggel. Ugyancsak az eredmények között hangzott el továbbá az összevont taggyűlésen az is, hogy a szövetkezet szocia­lista brigádjai az elsők kö­zött csatlakoztak a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére kibontakozott munka- verseny-mozgalomhoz és a versenyben részt vevő, öbb mint háromszáz szövetkezeti tag és alkalmazott igen je­lentős pluszmunkával Tárult hozzá a szövetkezet gazdasá­gi, politikai feladatainak tel­jesítéséhez. A versenyben részt vevő brigádok éppen a közelmúltban döntöttek ab­ban is, hogy munkával kö­szöntik az MKP megalakulá­sának 60. évfordulóját. Vál­lalásaik középpontjában a termelés hatékonyságának nö­velése, az üzem- és a mun­kaszervezés korszerűsítése áll. Természetesen a gondo­kat, a hiányosságokat sem hallgatták el a szövetkezet kommunistái. Még mindig vannak olyan gazdasági ve­zetők a szövetkezetben, akik megsértődnek, vagy későn, vagy egyáltalán nem intéz­kednek a párttagok jogos kri­tikái után. Néhány pártcso­port munkájában is több volt a formalitás, a papírmunka, mint a ténylegesen elvégzett munka. Akadtak olyan kom­munisták is, akik csak rész­ben vagy egyáltalán nem tet­tek eleget a személyre szóló megbízatásoknak. A többség azonban nem ilyen. Ök egységesen állnak a gazdasági vezetés mellé a különböző döntések előké­szítésében és azok végrehaj­tásában, ötleteket, javaslato­kat adnak a termelőmunka korszerűsítéséhez és egysé­gesen mutatnak példát a mindennapi munkában is És ez az egÿik garanciája an­nak, hogy az egyre növekvő feladatainak az elkövetkezen­dő években is eleget tud majd tenni az Egri Csilla­gok Termelőszövetkezet Szükség is lesz a még na­gyobb összefogásra, a még szervezettebb munkára, mert mint a cselekvési program­jukban is meghatározták: az idén három százalékkal kí­vánják növelni termelési ér­téküket, 4—5 százalékkal fej­lesztik a növénytermelést, ke­reskedelmi forgalmukat pe­dig 5—6 százalékkal tervezik emelni. Javítani kívánják a termelési eszközök, a terme­lési kapacitások kihasználá­sát, úgy látják, hogy igen sok hasznosítható tartalékkal ren­delkeznek a munkaerő-gaz­dálkodás, a baromfi-, a szarvasmarha-, a juhtenyész­tés területén, s korszerűsítik az ügyviteli munkát, az eddi­ginél is nagyobb segítséget adnak a háztáji gazdaságok­nak. Igen fontos feladatként jelölték meg a szőlőtelepí­tést, évente nem kevesebb, mint 70 hektáron kívánnak új szőlőt telepíteni. A beszámoló, valamint az 1978. évi cselekvési program elfogadása után, fontos sze­mélyi kérdésben döntött a szövetkezet párttagsága. A jelölőbizottság javaslatát egy­hangúlag elfogadva, a kom­munisták a pártvezetőség tit­kárának Kormos Miklóst, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának volt politikai munkatársát válasz­tották meg. Koós József Ho Si Minh nevével... Ma délelőtt zárszámadó közgyűlésre ül össze a köz­ségi művelődési házban az egerszóláti Béke Termelőszö­vetkezet tagsága, hogy meg­hallgassa a vezetőség beszá­molóját a múlt évi gazdál­kodásról és az eredmények­ről. Ez a közgyűlés azon­ban több a megszokottnál, ünnepi lesz, nemcsak azért, mert eredményes esztendőt zártak, hanem mert ezen a közgyűlésen veszi föl a szö­vetkezet Ho Si Minh nevét. A libatenyésztésről ország­határainkon túl is híres kö­zös gazdaság elnöke, Dér Jó­zsef az előzményekről beszél: — Amikor szövetkezetünk vezetősége tavaly októberben tartott ülésén döntött a név- változtatásról, akkor nem az a gondolat vezérelt bennün­ket, hogy az eddig viselt „Béke” már idejét múlta. Erről szó sincs, hiszen 18 esztendeig dolgoztunk e név alatt és szép eredményeket értünk el. Hogy mégis Ho Si Minh neve mellett döntöt­tünk, annak mélyebb gyöke­rei vannak. Szövetkezetünk hat esztendővel ezelőtt Fehér Lajos akkori miniszterelnök- helyettes közreműködésével baráti kapcsolatot létesített a Vietnami Demokratikus Köz­társasággal azzal a céllal, hogy a távoli or­szágba is küldjünk libákat a tenyésztés meghonosításá­ra. A kapcsolatteremtés az­zal kezdődött, hogy egy viet­nami agrármérnök, aki a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen akkor aspiráns­ként dolgozott, egy hónapig szövetkezetünkben tanulmá­nyozta a libatenyésztés, illet­ve -keltetés technológiáját. Azóta már Hanoiban a me­zőgazdasági minisztériumban tevékenykedik és kisállatte­nyésztés, többek között a li­batenyésztés irányításával foglalkozik. Miután itt volt nálunk, szövetkezetünk to­jásokat küldött Hanoiba, ahol kísérletképpen ötezres liba­törzs tenyészetet hoztak létre. — Hogyan mélyült a kap­csolat? — A Vietnami Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövetségének segítségé­vel 1976 tavaszán két hetet töltöttem a távoli országban, ahol megtekintettem a fővá­ros melletti libatörzstenyé- szetet. Ez a tanulmányút nagy megtiszteltetés volt sze­mély szerint nekem, de ter­melőszövetkezetünknek is. Akkor ott győződtem meg igazán a vietnami nép hősi munkájáról, melyet a győz­tes háború után Ho Si Minh hagyatékának megfelelően az ország újjáépítéséért tettek és tesznek ma is. Láttam azt a tiszteletet, amely Ho Si Minh emlékét őrzi az ország­ban Vietnamban nagyon fontos kérdés a tömegélelme­zés, jó lehetőségek vannak a korszerű libatenyésztés meg­teremtéséhez, melyhez szö­vetkezetünk is hozzáiárul szakembercserével, szakta­nácsadással. Azóta a buda­pesti vietnami nagvkövetség útján több delegáció iárt ná­lunk, s tanulmányozták a li- batenvésztést. Szövetkeze­tünkből is ellátogatnak majd szakemberek Vietnamba, és a helyszínen adnak segítséget, útmutatást a tenyésztői munkához. — A tagság hogyan fogad­ta a névváltozást? — Amikor vezetőségünk a barátság jegyében Ho Si Minh nevének felvételét ja­vasolta a tagságnak, egyetér­téssel fogadták. Törekvésün­ket az MSZMP Heves meglel Bizottsága is támogatta. Bri­gádgyűléseken és brigád veze­tői értekezleteken sokszor szó esett róla. A kis közösst ek tagjai elfogadták vezet/ é- günk elképzelését, hiszen io Si Minh nevének felvétel a barátság diktálta, ami éve'.< óta kialakult gazdaságún! es a vietnami nép között. Ne­vének viselése elkötelezett­séget jelent a nagy forradal­már iránt a példamutatás­ban. a helytállásban és az internacionalista eszmékben, amelyeket haláláig képviseM. Emberi adottságaival bizal­mat, érdeklődést, rokonszen- vet és lelkesedést tartott má­sokban. ami szövetkezetünk valamennyi dolgozóján->r s példaképül szolgál. Vezetőcé­günk és tagságunk Ho Sí Minh. munkásságának szelle­mében kíván tovább dolgoz­ni a jobb eredményekért A barátság elmélyítésére ped'g lehetőségeinkhez képes to­vábbi segítséget nyújtunk a vietnamiaknak a libatenyész­tés megvalósítására. íWentusz Károlv Elkészül az olimpia ideiére? A kékesi tv-íorony építőinek vállalása (Tudósítónktól) Az 1980-as moszkvai nyári olimpiai játékok hamarosan forgalomba kerülő jelvényét elsőként tűzhetik a mellükre a Kékesen épülő új tv-állo- más tervezésében, beruházá­sában és kivitelezésében részt vevő vállalatok szocia­lista brigádjai. A Posta Köz­ponti Beruházási Iroda szo­cialista brigádjainak kezde­ményezésére ugyanis vala­mennyi, Kékesen dolgozó brigád csatlakozott a Láng gépgyári munkások verseny- felhívásához. Február 15-én a létesítmény építésében ér­dekelt vállalatok a helyszí­nen ellenőrizték a munkát, tettek intézkedéseket a válla­lások feltételeinek teljesítésé­re. Elhatározták, hogy hama­rosan szocialista együttmű­ködési megállapodást kötnek egymással a kivitelezés meg­gyorsítására. Iraknak tervez í'.'.-s -­'M. (Fotó: Szántó György) Ép.ületek sokasága jelzi munkáját Lakó- és gazdasá­gi épületek, amelyek valaha tervezőasztalán születtek. Mert az építészet nemcsak mestersége. . mindennapos munkája hanem szenvedélye is lett az elmúlt évtizedek során. Lassan negyedszázada már. hogy tanulmányait be­fejezve fiatal mérnökként megkezdte pályáiét Semperger Józseí az AO- ROBjER Heves megvei ki­rendeltségének iomernoke )is''en s voit Eperben tizenéves diák. a. otthonról hr g-poro'l pfóf- Y jó hírű ác Min1- fiat 40_es évek végén aniával ott volt az egri bazilika freskó­jának beállványozásán maid pedig dolgozott az egri Ber­va-völgyben, a Finomszerel- vénygyár akkori építésén is, Plathy Lőrinc országos hírű főépítésvezető mellett. Apja többször is elvitte Nagyútra, ahol a néhai Károlyi-birto­kon épült akkoriban az úgy­nevezett telepes falú, a köz­ség mai házainak egy része. Ezek az emlékek nem múl­tak el nyomtalanul, hiszen évtizedek múltán is őrzi va­lamennyit. — Mint ácssegéd kerültem a Budapesti Műszaki Egye­tem építészmérnöki karára — sorolja a kezdetet Sem- perger József. — Az ötvenes évek közepén végeztem és nyomban hazakerültem Eger­be. A Heves megyei Tataro­zó Vállalatnál, a mai tanácsi építők elődjénél helyezked­tem el tervezőnek. Onnan értesültem 1956 tavaszán a dél-dunai jeges árvízről, amely a települések egész so­rát mosta el Tolna és Bara­nya megyében. Emlékszem, akkor április 1-én Dunaszek- csőre vittek helyreállítás-veze­tőnek. Utólag tudtam meg. hogy Egerből csak én kap­tam ilven megbízatást. Nehéz esztendő követke­zett Semperger Józsefnek, aki már akkoriban nős, két­gyermekes családapa volt. A fiatal mérnökre bízták ugyanis az elmosott DimaszekrSő egy ré­szének úRáépítését. Naponta reggel ölkor kelt. tervezett és az akkori ..főhadiszállás­ról”, a »snácsházáról kerék- sárra! járta az éní.tkezésekgt *gv meri ez bártanokon át. amíg fel nem épült a 90 új otthon aho^’á visszaköltöztek a károsultak. .- TÏÏMfl«*. — A legmaradandóbb él­ményem az volt — idézi em­lékeit, — hogy a katasztrófát követően láttam a soknem­zetiségű lakosság — sváb, so­káé, székely, magyar — mennyire közeledett egymás­hoz. Keresték a kapcsolato­kat, összefogtak, és segítet­ték egymást. Már az ellen- forradalom. után, 1957 elején tértem vissza Egerbe. Aztán hónapok teltek el, amikor le­velet kaptam a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kormánytól, melyben elis­merésüket fejezték ki az ár­vízi újjáépítésben végzett munkámért. A magamfajta fiatal mérnöknek megtisztelő érzés volt ez, hiszen kevesen kaptak ilyet akkoriban. Semperger József életében úiabb állomások következtek. A megyei tanács terv- és mezőgazdasági osztályán, majd a termelőszövetkezeti berníázási irodában dolgo­zott tervezőként. Aztán a tervezést felvá’tóttá az épít­kezésekkel. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetőjeként irányí­totta a felnémeti mészkőőrlő mű. valamint a felsőtárkányi általános iskola építését. — A mezőgazdasági nagy­üzemek megerősödése után. a 69-as évek második felé­ben alakult meg az AGRO- BER Vállalat, és a Heves megyei kirendeltség főmérnöke lettem. Uj mun-, kakörbe kerültem, de von­zott, mert érdekelt a mező- gazdasági építészet. Új fn1n- da4ot jelentett a szakorftot.t telepek, a szárítók, a fólia- telepek, a majorok építése. Akkoriban a szerfás istállók­kal kezdtük, de hol vannak már azok? Különösen az utóbbi öt évben a mezőgaz­daság nagyarányú fejlődésen ment keresztül, új berende­zések, technológiák egész so­ra hódított tért Az ehhez szükséges épületek is sokkal korszerűbbek, mint korábban. Tizenegy esztendeje, hogy főmérnök és ez alatt 140 fős — mérnökökből, techniku­sokból, szerkesztőkből álló — kollektívát szervezett. Négy év óta külföldi tervezésekkel is foglalkozik Ebben a mun­kában jól hasznosítja gazdag tapasztalatát, nagy gyakor­latát. — 1974-ben az iráni csá­szári gárdának egy hatezer hektáros mintafarmot tervez­tünk, ahol baromfitenyészté- si-telep, juhászat, takar­mánykeverő-telep és gépsze­relő műhely kapott helyet. Ez részben már el is készült. A munka egészen más felté­teleket követelt, mint a töb­bi. mivel más országról volt szó, más kívánalmakkal. Háromszor jártam Iránban, ami szakmailag, is nagy él­mény volt. amellett az or­szággal is megismerkedtem, ami megint csak különleges emlék maradt. Tavaly decemberben volt a magyar-»-irakj mezőgazdasá­gi és élelmi-szeripari vegyes bizottság harmadik ülése, ahol döntés született, hogy vállalatunk egy mi pl a farm tanulmánytervét készíti el D él-Irakban. Suviaib tarto­mányban . Ez a terület a Tig­ris és az Eufrátesz találkozá­sánál helyezkedik el Én és munkacsoportom kapta a feladatot a mintafarm tanul­mánytervének elkészítésére. Az 5700 hektáras területet már ismerem, hiszen • koráb­ban jártam Irakban. A köze­lében működik egy állami gazdaság, amelyet szintén magyar tervek alapján léte­sítettek. Ahová most terve­zünk, ott a föld nagyon sós. Jelenleg lengyel szakembe­rek irányításával kimossák a talaj sótartalmát, így teszik művelésre alkalmassá. A ter­vezés, amellett hogy nehéz, mégis nagyon érdekes mun­kának ígérkezik. Felmérjük a talaj- és éghajlati viszo­nyokat, értékeljük az agro­nómiái és gazdasági helyze­tet, valamint az öntözés le­hetőségeit. Aztán javaslatot teszünk a növénytermelés és az állattenyésztés szerkezeté­re, a gépesítésre és az épü­letberuházásokra. Azon a te­rületen ugvan nagyon meleg van, öntözéssel mégis jól megterem a búza, a rizs, a zöldség, a szója és a diny- nye. Tehát az agrotechnika helyes megválasztásával ked­vező adottságok teremthetők. Ezt szeretnénk elősegíteni a tervezéssel is. Iraknak fel­tétlenül érdeke olyan gaz­daságok létrehozása, ahol megfelelő színvonalon ter­melhetnek, mert országszerte kevés az élelmiszer, viszont sok olyan földterület van, ahol helyes műveléssel ele­gendő termelhető. Erre tö­rekszik az iraki kormány is. Semperger József elégedett ember. Munkáját épületek, új létesítmények sora jelzi Háromszoros kiváló dolgozó és megkapta a Munka Ér­demrend bronz fokozatát is. — Negyvenhét éves fejjel mit kívánhatnék mást, mint egészséget, hogy szakmailag továbbra is az élvonalban maradhassak... Mentusz Károly A beruházáson de’ >ozó szocialista kollektívák fel­ajánlásai garanciát nyu iá­nak a vállalatoknak ahhoz, hogy a szerződéses határ öö előtt — átmeneti technológi­ával — üzembe helyezzék a nemzetközi mikrohullámú adót. A vállalások sikeres' teljesítése .esetén 1980-ban a nézők a mikrolánc segítségé­vel élvezhetik majd az olim­piai játékokat. A tv-állomás üzembe helyezésének eredeti határideje 1981. szeptember 30. Az adó jobb minőségben sugározza majd a tv 1-es és 2-es műsorát, valamint több vételi lehetőségeket teremt a Kossuth, a Petőfi és á 3-as rádióműsor vételére az or­szág nagy területén. A tavaly ősszel megkezdett munkáról, a brigádok igye­kezetéről elismeréssel beszél­nek a vállalatok vezetői. Az ország tetején lendületes munkaverseny bontakozott ki. A Posta Központi Beru­házási Iroda, az Üt- Vasút' tervező Vállalat, valamint a társkivitelező, a Közúti Gcp- ellátó Vállalat és a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat brigádjai csatasorba álltak a vállalások teljesíté­séért. Az egyedi, csúszózsalus technológiával épülő tv-to- rony 180 méter magas lesz, betonból és acélból készül. A Heves megyei ÁÉV szakem­berei eddig 6.500 köbméter sziklás földet mozgattak meg s mintegy 4.500 köbméter be­tont és 7.500 mázsa beton­acélt kell még beépíteni a to­ronyba. Kovács Ferenc ács. Szil­veszter Sándor vasbetonsze­relő és Kondás János Kubi­kos brigádja jelenleg a léte­sítmény alapozásán dolgozik. A társkivitelezők sokoldalú­an segítik egymást. Céljuk az átfutási idő csökkentése. A KÖZGÉP gárdája például a zsalutáblák gyártásának lerö­vidítését határozta el, ugyan­ekkor a partner vállalat ács- brigádjait is megtanítja a zsalutáblák összeszerelésere, ígv ebben a munkafázisban két hetet takarítanak mes. „Cserébe” Szilveszter Sándor brigádja egy héttel korábban elkészíti a betonacél-arma­túrákat. s így lehetővé céiik a munka meggyorsítása az építésnek ebben a szakaszá­ban is. A brigádok elhatározták, hogy a folyamatos vállalá­sokat tesznek a határidők le­rövidítésére, az építés-szere­lési munka jó minőségű el­végzésére. Mika István Mmlsőa d 1978, február 17,, péntek u

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom