Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-05 / 4. szám
Az irányítás törvénye Évadnyitó a mezőgazdaságban Metszik a szőlőt Mennyire önállóak az állami váUauttok? Tudnak-e élni az önállóságukkal? Ha a leg- érdekeltebbektől , a cégek irányítóitól kérdez ilyet az ember, ugyancsak elbizonytalanodik: nemigen hall két egyforma választ. Túlzásokat, ‘elégedetlen hangot annál inkább: ..Milyen önállóság az, ahol az embernek minden lépésébe beleszólnak, minden kezdeményezés engedélyhez kötött, a hitel megszerzése pedig valóságos kálvária.” Ám az is igaz, hogy az ilyen és ehhez hasonló, vitára ingerlő megjegyzések után mindig következik egy meggyőzőnek hangzó érv, egy- egy példa az illető gazdálkodó egység életéből, amely alátámasztani látszik az ilyen túlzásokat is. Kinek van igaza; a központi irányításnak, vágy a vele szemben álló, bizonyos önállósággal rendelkező vállalatoknak? Vele szemben álló? Szocialista viszonyaink között gazdaságpolitikai céljaink megvalósítói, végrehajtói ezek a gazdálkodó egységek. Lehet-e szembenállásról beszélni? A csoportérdek és a társadalom érdeke esetenként eltérhet ugyan egymástól, de hosszabb időt tekintve ilyesmiről szó sincs. Többek között ezért is nagy szükség van az országgyűlés decemberi ülésén elfogadott vállalati törvényre. A gazdálkodás mind bonyolultabb, kell az egyértelmű meghatározás, a vállalatok helyének, szerepének pontos megjelölése. 1967-ben, a gazdaságirányítás reformjának közvetlen előzményeként hoztak utoljára kormányrendeletet a vállalatok tevékenységéről. A reform felgyorsította a fejlődést, nagy változásokat hozott a gazdálkodás szemléletében, ám felszínre került — főként a csoportérdekek túlhangsúlyozása miatt — egy sor nemkívánatos jelenség is. S ekkor kiderült, hogy a központi irányítás ezek szabályozásához -nem eléggé hatékony, túl sok lett a .,kiskapu”, az egyéni elbírálás. Kő-' vetkezmény : módosították, majd ismét módosították a közvetett szabályozás rendMi tehet egy felelős? A választ fölösleges megfogalmazni. De miért vállal valaki felelősséget akkor is, ha erre tulajdonképpen senki sem kötelezi? Ezek a kérdések abból a tényből fakadnak, hogy a Gyöngyös-^—domoszlói. Állami Gazdaság 1974. augusztusától élére állt egy olyan termesztési rendszernek, amely nyolc gazdaságot foglal magába és célja a szőlőhozamok növelése. Vajon' milyen tapasztalatok birtokába jutottak tevékenységük hasznosságát vizsgálva? o o o o A Mátra és a Bükk alja. Ügy is szokás emlegetni, hogy a legnagyobb területű történelmi borvidék. A büszkélkedő megfogalmazás mögött bizonyára mindenki előtt felsejlik a kötelezettség súlya , .is. Ez a vidék megérdemli,. ha úgy tetszik : megköveteli; hogy törődjenek vele. A hagyományoknak megfelelő színvonalon foglalkozzanak a szőlőskertekkel. Innen.indítja az okok sorát Prjevará János is, az állami gazdaság igazgatója, amikor azt indokolja, miért éppen ők vállalkoztak a rendszer- gazda szerepére. Hangsúlyozza, hogy gazdaságuk kezdettől fogva a kertészeti kultúrákra épült, mindig is törekedett a példaadásra, olyan szakembergárdával is rendelkezik, ami önmagában is szinte kötelességévé teszi, hogy a legújabb technológiákat átvegye és átadni igyekezzék. Mindennek egyenes következménye lett 1974. augusztusa. szerét. Annyi rendelkezés született az elmúlt évek alatt, hogy azokat áttekinteni is nehéz volt. Végrehajtásukban pedig a már megszokott utat követték a vállalatok: lehetőleg minél alaposabb indokot találni, hogy az illető paragrafus rájuk miért nem vonatkozhat. Tíz év után tehát ugyancsak nagy szükség volt arra, hogy törvény szabályozza vállalataink helyzetét. A jövő év. szeptemberéig kell a működési szabályzatokat a törvény előírásaihoz hozzáigazítani, van tehát idő a végrehajtás pontos megszervezésére is. Megnyirbálja az önállóságot, vagy szabad utat enged a saját kezdeményezéseknek? A törvény a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat szellemében fogalmazódott, ez pedig kimondja: „Az országos érdekekkel összhangban növelni kell az állami vállalatok és szövetkezetek vezetésének kezdeményező készségét, felelősségét, önállóságát.” Ugyanakkor —, ahogyan az igazságügyi miniszter mondta előterjesztésében : „A vállatok megfelelő önnállósá- ga nem ellentétes a központi irányítás erősítésével, ' valamint az ellenőrzés fokozásával. .. Megfelelő önállóságra képes, saját lábukon megállni tudó vállalatok nélkül a központi irányítás sem lehet elég hatékony.” Ismert dolog, jó néhány példát lehetne rá mondani, hogy a közvetett szabályozás nem mindig tartotta a nép- gazdasági célok keretei között a cégeket. Az idén túlléptük a beruházásokra szánt összegeket, s a hatékonyság sem úgy nőtt, ahogyan azt az arányos fejlődés érdekében terveink előírták. Sok bizonytalanságot, a túlzottan nagyszámú egyedi elbírálást kell most a vállalati törvénynek határozott kézzel eltüntetnie, biztosítva ugyanakkor a szabad utat az ön- állőr kezdeményezéseknek, segíteni az ötletek megvalósítását ott, ahol népgazdasági céljainknak megfelelő módon gazdálkodnak. Ma összesen 1900 hektárnyi szőlőterületet ölel fel a termesztési rendszer. A társult gazdaságok fele Borsod megyéhez tartozik. A tőkéktől díszlő kertek háromnegyede gépesített művelést tesz lehetővé. Általában fehér szőlőt termesztenek, ezen belül különösebb specializálódás nem céljuk, mert a fajtát sok tényező figyelembevételével kell megválasztaniuk a gazdasagoknak. A gépesítés... ! Tulajdonképpen nagy gondjuk nincs, tudjuk meg a rendszergazda vezetőjétől. A felelős rendelkezik szüretelő kombájnnal is, a metszőgépet pedig 1977. februárjában mutatták be. Az apró bosszúságok legfeljebb a kereskedelmi eljárás szokásosnak minősíthető megbicsaklásaiból keletkeznek. A gépsorok tagjait úgy válogatták össze, hogy azok a KGST-országokból származzanak. Ez is könnyebbség a beszerzésnél. O O O O Az eddigiek alapjan minden nagyon simának, nagyon egyszerűnek tetszik. Mint egy jól működő gépezet, juthat eszünkbe a szokásos hasonlat. Pedig... — Mi utasításokat nem adhatunk a rendszerhez tartozó gazdaságoknak — mondja Prjevara János. — Az eszközünk csak a meggyőzés lehet. Ez pedig korántsem olyan könnyű munka, mint sokan gondolnák. Persze, azt sem akarom, hogy olyan látszatot keltsek, mintha mi valami rendkívüli feladatot hajtanánk végre rendszergazdai minőségünkben. Az önállóságot másfelől éppen a vállalatok ellenében kell megvédeni, s különösen fontos része a törvénynek, amely ezzel foglalkozik. A telephelyekkel, gyáregységekkel, rendelkező, területileg szétszórtan elhelyezkedő nagy cégekről van szó. A vidéki' ipartelepítések idején megyénkben sok ilyen, gyáregységet, központjától távol dolgozó üzemet hoztak létre. Ezek többsége joggal érzi magát „mostohagyermeknek.” Tapasztalhattuk már: sokszor még annyi önállóságot sem kapnak, hogy munkájukról, életükről újságban nyilatkozni mernének központjuk előzetes engedélye nélkül. Az élet ezeken a munkahelyeken is sokat változott az alapítás óta: a gyorsabb fejlődéshez észszerűbb gazdálkodáshoz alapfeltétel, hogy helyben is dönthessenek, önállóan is intézkedhessenek. Pillanatnyilag például igen kevés az érdekeltségük ezeknek a gyáregységeknek a hatékonyabb, gazdaságosabb munkában. Ha nagyon jól dolgoznak, akkor sem látják hasznát, mert a nagyobb nyereséget leemelik tőlük a „nagy kalapba”, s testvériesen osztozkodni kell mindenkivel a vállalatnál. Természetesen igaz ez fordított esetben is. A törvény most előírja, hogy a kollektív szerződéseknek gondoskodniuk kell a szervezeti egységek elszámolási és ösztönzési rendszeréről, amely biztosítja önállóságukat, felelősségüket, érdekeltségüket. A jövő év szeptemberéig kell a gyakorlatban is érvényt szerezni a törvény előírásainak, s a szervezeti, működési szabályzatokat eszerint módosítani. Nagy feladat ez a központi irányítás és a vállalatok számára is akkor, amikor a gazdálkodásban a tervek végrehajtásához ugyancsak össze kell. fogni az erőket. Igaz, a törvény pontos végrehajtása éppen ebben kell, hogy segítsen. — Hallhatnánk példákat? — Azon már túl vagyunk, hogy a metszési mód megváltoztatásának elfogadtatásával kelljen fáradoznunk. De még viták pattannak ki a gépek használatánál. Akár erőgépről, akár a kombájnról van szó. Ma még a gazdaságok győzik kézi munkaerővel a szüretet, de már egyre többet emlegetik a kombájnt is, — mégha a veszteség, a növény esetleges károsodása miatt ellenvetéseik is vannak. Az is tény, hogy a tám- rendszerek közül nem mindegyik megfelelő a gépi szüreteléshez. — Milyen tények igazolják a rendszer előnyeit? — Maguk a termésátlagok. Ezektől beszédesebb bizonyítékok nem kellenek. Amikor 1974-ben megalakultunk, . a nyolc gazdaság átlagtermése alig haladta meg az 52 mázsát. hektáronként. Mi azt mondtuk, vegyük alapul a 66 mázsás átlagot. Ehhez viszonyítsunk a továbbiakban. Vállaljuk, hogy évente öt mázsává! emeljük a termést, a végső szintet pedig a hektáronkénti száz mázsában jelöljük meg. 1978-ban mér csak egy hajszállal maradtunk el a 89 mázsától. Tavaly pedig a jégverés ellenére is több mint 82 mázsát összegezhettünk. o o o o Szép-szép az átlagtermés mértéke, de ha melléje állítjuk például az irányító gazdaság tavalyi száztíz mázsáját, mindjárt másként mutatnak a számok egymás társaságában. Nincs itt valamiféle megalukvás? Uram bo- csá’ — esetleges lezserség? Megkezdődött az első szabadföldi munka a mezőgazdaságban. Az új esztendő első napjaiban a Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet szőlőtábláin a Cserepes dűlőben kezdték meg a szőlő metszését a gyöngyöstarjáni és patai asszonyok. A híres mátraalji szőlőket nagy szakértelemmel és különös gonddal készítik elő az új termésre. Érthető ez a nagy Az őszi csúcsforgalom idején megszokott jó teljesítménnyel, dicséretes eredménnyel zárták 1977. utolsó hónapját is a vasutasok — állapította meg a MÁV Vezérigazgatóság most összeállított gyorsmérlege. Az előzetes adatok szerint A megítéléshez vissza kell idéznünk a kiindulási év átlagtermésének mértékét. Ahhoz képest több mint ötven százalékkal nőtt az eredmény, de még, a maguk áltál megszabott növekedési ütemet is túlhaladták, méghozzá olyan gazdaságok, amelyek korábban aligha számolhattak volna ilyen tényekkel. Anélkül, hogy okve tétlenkednénk, kibújik a kérdés: az erkölcsi kötelességen túl más nem mozgatja a rendszer- gazda serénykedését? De, igen, nincs mit tagadni. A terven felüli mennyiség húsz százalékának az ellenértéke illeti meg. Érdekes módon ennek a felét viszont a közös beruházások alapjára helyezi el, ami ismét csak a társult gazdaságok javát szolgálja. Ez a rendszer bár önmagában zártságot tételez fel, mégis a többi, gazdaság előtt is teljesen nyitott. Abban bíznak,. hogy a tapasztalatok birtokában egyre többen érdeklődnek majd a szőlőtermesztési rendszer iránt, és csatlakoznak is a már meglévő közösséghez. Ha meggondoljuk, olÿan beruházás ez, amely végső fokon a többlettermés arányának megfelelő telepítést takarít meg a gazdaságoknak. Azt pedig ma már mindenki tudja, hogy a belterjesség, a hatékonyság fokozása a gazdálkodásunk egyik alapkövetelménye, ha állni akarjuk a versenyt a piacon. Ez a gyöngyösi székhelyű szőlőtermesztési rendszer erre a feladatra nagyon alkalmas. G. Mólnál Ferenc Kötözik a csapnak valót. gondoskodás hiszen a szőlő nagy kincs a három községet — Szűcsit; Gyöngyöspatát és Gyöngyöstarjánt — összefogó közös gazdaságban. Bár még nincsenek véglegesen pontos adatok, a zárszámadásra most készülnek, annyi mar biztos, hogy a szőlő az elmúlt esztendőben is a legfontosabb ágazat volt a szövetkezetben. A termelési érték 40 százalékát ada vasút decemberben a tervezettnél több, mint egy 11 millió tonna árut fuvarozott el, az előző hónapokénál már valamivel nyugodtabb körülmények' között. Az importés a tranzit-szállítások mintegy 80 ezer tonnával meghaladták a tervezettet, az exportfuvarozások viszont valamivel elmaradtak attól, amit a vállalatok korábban az év végére jeleztek. Ez a jubileumi munkaverseny eredményeivel, az exporttervek korábbi teljesítésével, az exportszállítások előbbreho- zásával magyarázható. A decemberi jó teljesítmény betetőzte a MÁV egész évi munkáját. Végeredményben — az évközi nehézségek, szállítási feszültségek ellenére — megfelelt a követelményeknek a vasút, amely több mint 133,5 millió tonna áru elfuvarozásával az előző évinél mintegy 3 millió, a tervezettnél másfél millió tonnával több árut továbbított. Az új esztendőben már eleve nagyobb feladat hárul a MÁV-ra. Idei szállítási terve 134 millió tonna, tehát magasabb a múlt évi teljesítésnél. A vasút vezetői, számítva az esetleges több-Dinamikusan fejlődik a gépgyártó tevékenység a KAEV . egri gyárában. Az idén már mintegy 350 darab — különféle berendezést készítenek az üzemekben. A gyártmányok között jelentősek az úgynevezett csákozó gépek, amelyeket kivágó műveletekhez használnak a textil- és bőriparban, illetve más szakmákban. A gépek közül két típust is fejlesztenek az év folyamán. Az egyik — a hidas, hidraulikus mozgó-, és forgófejes változat, amely NDK- kooperációval készül — súlyában felére csökken a fejlesztés során, ami számottevő anyagmegtakarítást eredményez az egrieknek. Ugyanekkor tovább javulnak a gép műszaki paraméterei: mint(Fotó: Perl Márton) ták á csemege- és borszőlők. Az 575 hektáros termőterület hektáronként 115 mázsás átlagot adott az elmúlt esztendőben, de volt olyan tábla is, ahol 165 mázsás termést szüreteltek. A tavalyi bortermés 50 ezer hektoliter volt. Az új esztendő; első napjaiban természetesen még túlontúl korai az új termésről beszélni, de tenni érte már most kell. letigényekre, intézkedési tervükben 136 millió tonna íru szállítására készülnek fel. A- nagyobb feladatok végrehajtását mindjárt az elején szeretnék megalapozni. Ezért a MÁV vezetői — akárcsak a csúcsforgalom előtt — felkeresik legnagyobb megbízóikat, akikkel a tervszerűbb munka érdekében egyeztetik a ténniva- lókat. Ezenkívül az első negyedévre — amikor viszonylag több a szabad kapacitás — a fuvaroztatók ösztönzésére meghirdették az előszállítási kedvezményt, amelybe az idén több árut vontak be. Ennek megfelelően a kavicson, a kővön, a betontermékeken es a salakon kívül, januártól márciusig olcsóbban fuvaroz a vasút trágyameszport, műtrágyát, homokot, bauxitot, téglát, és cserepet is. A kedvezménynél a meghatározott .árukból a múlt év első negyedében elszállított meny- nyiség 90 százalékát veszik alapul. Azon felül januárban és februárban — à többlet- mennyiségtől függően — tonnánként 12—18 forint, márciusban 8—12 forint t'u- varkédvezményt ad a MÁV. (MTI) egy ötödével nő a berendezés vágóereje, 30 százalékkal csökkennek a működési veszteségidők, s fotocella beépítésé teszi a korábbinál biztonságosabbá a. munkavég zést. A gép további előnye lesz, hogy műszaki megoldásával alkalmassá válik a számjegyvezérlésre is. A másik csákozó gép — a mozgó hidas — vágóereje több mint háromszorosára nő a fejlesztéssel, így az eddiginél nagyobb méretű terítékeket is kivághat majd — egyidejűleg pedig egész működésében korszerűbbé válik. Mmm€\ 1978. január 5„ csütörtök Hekeli Sándor Felelős «zz állami gazdaság Évente őt mázsával több — A szotőkombájn méq kivétel — Senkii sem utasítanak vissza Jól zárták az óévet a vasutasok Szállítási kedvezmény januártól ináreiusig Gyártmányfejlesztés az egri KAEV-nól
