Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-04 / 3. szám
Á kooperálok fegyelme Allergikus pontjai gazdaságunknak a beruházások. Nem csak azért, mert az idén például a tervezettnél három—három és félszer nagyobb Összeget fordítottak a vállalatok új építkezések, fejlesztések megindítására — s ezzel tovább élezték a kivitelezői lehetőségek feszültségeit —, hanem azért is, mert e tevékenység produkálja a legnagyobb kooperációs zűrzavart. Nem túlzás ez a minősítés? Aligha. Elegendő lenne ennek bizonyítására csupán az időről-időre megjelenő bírósági híreket citálni. ■ Amelyekből kiderül például, hogy a nem szerződésszerű teljesítés, a nyílt és burkolt viták napirenden vannak, s az a rendkívüli eset, ha minden úgy. halad, ahogy-azt előre eltervezték. Késnek a szakiparosok A kooperációs lánc mind gyakoribb szakadásai nem csupán, a beruházások gondjaira vetnek fényt. Az állami építőipar súlyos problémáinak egyik fprrása. az, hogy még saját kereteiben sem sikerült az együttműködést, a különböző munkafolyamatokat végző egységek munkáját kifogástalanul megszerveznie. A lakásépítés, amely az idén jobb eredményeket ért el, mint tavaly, változatlanul azért marad el még mindig a kívánt ütemtől, mert a különböző: szakiparosok nem használják ki jól az időt, különféle okok miatt rossz közöttük az összhang, illetve ne legyünk túl szigorúak: még mindig nem olyan, mint amilyen lehetne. Közismert, hogy az előregyártott elemekből épülő házak, lakások, sorsa két, egymástól meglehetősen különböző időszakot ölel föl. Az első a gyors, iparszerűen szervezett, sorozatgyártás igényeit kielégítő elem — előregyártás és szerelés fázisa. a második az úgynevezett sj^skípari tennivalókéAz utóbbiról — bar az építőipar mind nagyobb erőfeszítéseket tesz a gépesítéstől a munkafegyelem megszilárdításáig, — nem mondható el, sem az, hogy iparszerű, sem az, hogy akárcsak hasonlítható lenne hatékonyságban az első szakaszhoz ■g a tetőn Mert a házgyárakban, a vasúton beérkező alapanyagokból több műszakban, szigorú normák követelményei szerint a szó szoros értelmében gyártják a lakások elemeit. Ezt — több kevesebb várakozás után — menetrendszerűen kiszállítják a helyszínre, ahol az alapokra rövid napok, hetek alatt fölszerelik a házat. A betonszerelő brigádok látványos gyorsasággal rakják egymásra, egymás fölé az elemeket; az ellenőrzés egyszerű, s ha valamiért áll a munka, az ok azonnal kiderül. Csakhamar zöld ág kerülhet — régi építős hagyomány szerint — a tetőre. Ezt követően a brigád már szedi is sátorfáját, azaz daruját, s eggyel tovább áll. Ez a munka korszerű, valamennyi eleme jól szervezhető, még egyszer érdemes hangsúlyozni — ellenőrizhető, az esetek messze túlnyomó többségében ez az építőipari szakasz megy a legjobban. Aztán ott áll a ház — nem is tudnám megmondani hirtelenjében, milyen készültségi fokban. De ott van, sokszor felkiáltójelként! Mert előfordul, hogy falainak felhúzása, elemeinek összeszerelése csak töredékét jelentétte annak az időnek, amelynek el kell telnie, hogy lassan lassan megjelenjenek a szakiparosok: a víz-, gázszerelők, a tapétázók, megérkezzenek a szükséges tárgyak — a villanykapcsolótól a gáztűzhelyekig. Ki vonná kétségbe, hogy a szakipari tevékenység többféle szak- Tna együttes, jól szervezett kooperációját követeli meg? Ki kételkedik abban, hogy ,az alkatrész- és anyagellátás nem tartozik a könnyű feladatok közé, nem különben az esetleges módosítások kivitelezése? Dehát éppen itt a lényeg: e több szereplős bonyolult koreográfia szerinti mozgást igénylő tevékenység az építő vállalatoknak ma is leggyengébb pontja. A kis és nagy munkák egyeztetése, a folyamatok szervezése, a szükséges munkaerő és anyag határidőre való „előállítása”. Még akkor is, ha á feltételek egyébként kedvezőek, — ha akad munkaerő, anyag, szállítóeszköz — nos, akkor is nagy a hibaszázalék. Mert vagy nem megfelelő a kooperáció terve, vagy a szervezésben. vétenek rendre hibát. Mindez esetleg tükrözője a minden tevékenységre kiterjedő fegyelem hiányának is. Ahol a lánc elszakad Márpedig az eredményes munkamegosztás nélkülözhetetlen tartozéka a fegyelmezett együttműködés Ahogy azt a követelmények megfogalmazzák : a szervezett, tervszerű kooperáció. És ha bármelyik vonatkozásban támad rövidzárlat — akkor a kooperációs lánc azonnal elszakad, ez pedig az összte- vékenységet bénítja meg szükségszerűen. Érdemes fölidézni a Központi Bizottság decemberi határozatát, amely — megállapítván, hogy az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt —. azt is hangsúlyozza: „A beruházások jelentős részénél — döntően az elkészítési és szervezési hibák miatt —, a kivitelezés időtartama és költségei meghaladják a tervezettet”. Aligha kétséges — e pasz- szus, a kooperáció kritikája is. Ezt a kritikát, éppen ügy, mint tapasztalatainkat a szervezés állapotáról, a jövő esztendő tennivalóinak végrehajtása érdekében szükséges mindenütt megfontolni. Matkö István ■ Százezer új személygépkocsit hoz forgalomba idén a MERKUR Edénygyártó automata Csaknem 1200 tányért, ugyanannyi bögrét és — a mérettől függően — 150—400 darab tálat készít óránként az a három automata gépsor, amelyet Pécsett, a Zsolnai gyár nagyszabású rekonstrukciója keretében szereltek fel. A Zsolnai gyár új gépsorain készített edényekből — a hazai megrendeléseken kívül — jelentős mennyiséget exportra is szállítanak. (MTI fotó — Bajkor József felv. — KS) Kedvezőbben hat a termelékenységre Változások a mezőgazdasági adórendszerben A tervezettnél kilencezerrel több, összesen 94 222 új személygépkocsit értékesített a múlt évben a MERKÚR, s az idén is erőfeszítéseket tesz a forgalom növelésére. Erre az évre az V. ötéves terv államközi szerződéseinek alapján eredetileg 88 700 személygépkocsi beszerzését irányozták, elő. Az eddig megkötött magánjogi szerződésekkel ezt a mennyiséget már biztosították. A szocialista országok autógyáraival és külkereskedelmi vállalataival folytatott tárgyalások alapján sikerült ezen felüli szállításokban is megállapodni, s igy az idén 100 ezer személyautó kerühet forgalomba. Ezt a darábszámot csak a tervidőszak utolsó évére, 19.80-ra tervezték. A legkeresettebb típusok közül Ladából a tavalyi 38 ezerrel szemben 40 ezer érkezik, Trabantból ugyancsak több, összesen 20 500, Wart~ burgból 14 ezer, kis Polskiból 5700, Skodából 10 ezer, s a tavalyinál csaknem kétszer több, öszsesen 2500 Dacia jön. Üjdonság a Skoda gépkocsicsalád 120 L típusa, amelyből négyezret kötöttek le, megrendelést a jövő héttől vesznék fel rá.' Tárgyalnak még a Lada 1600-as importjáról is, azonban erre az évre még sem az árra, sem a mennyiségre és a szállítási határidőre nem született megállapodás. Az. V. ötéves terv időszakára a külgazdasági kapcsolatok és a kereslet figyelem- bevételével 440 ezer személy- gépkocsi beszerzését és értékesítését tervezte a MERKUR. A személyautókereslet 1975 végén, gyakorlatilag minden átmenet nélkül ugrásszerűen megnövekedett, s a nagy igény azóta is tart. Az elmúlt egy hónap alatt például több mint 40 ezer új megrendelést vettek nyilvántartásba, velük (Együtt- jelenleg 352 246 magánvásárló és több mint 6000 közületi megrendelő vár kocsira. Az átlagos várakozási idő négy év. Ez évi szállításra csak Zaporozsecre, Polski 1500-ra, Moszkvicsra, Volgára és Skoda mikrobuszra vesznek fel megrendelést. A Skoda S 105-ös típusra és a Daciára feladott megrendeléseket 1979-ben tudják teljesíteni. Lada 1200-as Combit 1980-ban tud adni a vállalat. A Lada 1200-as, 1300-as és 1500-as típusra, a Wartburg de Luxe tolótetős változatára 1981. a szállítási határidő, inig a Trabantra a Wartburg Limousinera és a Polski Fiat 126-osra már csak 1982-ben fogadnak el megrendeléseket. A Barkas mikrobuszok szállítási határideje 1983. Január 1-től módosultak a mezőgazdasagi nagyüzemek adózásának és jövedelemfelhasználásának egyes szabályai. A változások a.népgazdasági tervben rögzített beruházási • színvonal tartását szolgálják, továbbá esetenként anyagilag is ösztönzik a termelés kiugróan erőteljes fejlesztését, és lehetővé teszik a korszerű eszközökkel dolgozó szakemberek személyi jövedelmének növelését. A mezőgazdaság állami szektorában változást jelent, hogy a gazdaságok 1978-tól az általános nyereségadó 60 százaléka helyett csak 35 százalékát tarthatják vissza fejlesztésre. A termelőszövetkezetekben, figyelembe véve a gazdálkodási biztonság követelményeit, változik a tartalékalap-képzés kötelező mértéke, az eddigi négy százalék helyett az adózott nyereség nyolc százalékát kell a tartalékalapba helyezni. • Az évente képződött tartalékalap 25 százalékát továbbra is visszapótlási kötelezettség nélkül befizethetik a gazdasagok a téeszek kölcsönös támogatási alapjába; ezzel lehetővé válik az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott üzemek megsegítése. A termelőszövetkezeti bruttó jövedelemadó alóli mentesség határértékét az eddigi egy főre jutó évi 26 ezer forinttal szemben 1978-ban 28 ezer forintra emelték, ez a rendelkezés a téeszeknek csak „Fokozni keil a tömegtakar- mány-termelést, javítani a rétes legelőgazdálkodást.. (MSZMP KB 1977. dec. 1-i határozatából) Ha van elég takarmány, van elég hús, tej, zsír, több és választékosabb áru kerül az üzletekbe, a fogyasztók rendelkezésére. Ez a gondolat alapvetően meghatározza az egész állattenyésztői munkát. Az utóbbi időben, főleg a hetvenes évek elejétől, a szakosított telepek létrehozásával növekedett az állatlétszám Heves megyében is. Üj fajták terjedtek el és korszerűsödött a tenyésztői munka. Ám a korszerű állattenyésztés feltétele a tömeges takarmányozás. A szálastakarmányok termelése — főleg a pillangósokat illetően — mind mennyiségben, mind minőségben a közepesnél jobb megyénkben. Különösen 1977-ben sokat javult a termelés színvonala, örvendetes, hogy közös gazdaságaink egyre inkább a takarmányok beltartalmi. értéke alapján végzik az etetést. Ehhez pedig már a múlt esztendőben, de azóta is folyamatosan segít a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, kompolti kutató intézete. A központi laboratóriumban kémiai és műszeres vizsgálatokkal néhány nap alatt megvizsgálják a takarmányok minőségét és szaktanácsot adnak a gazdaságoknak azok felhasználására. A javulás ellenére sok még a. tennivaló az üzemekben. Amit szívesen támogatnak...! Most, amikor gazdaságainkban az 1978-as tervet készítik, gondoljanak a takarmánytermelés szerkezetének helyes, az ' adottságoknak megfelelő kialakítására is. Különösen indokolt ez a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetekben, melyek főleg a szarvasmarha és a juhtenyésztésre szakosodtak. De ugyanez vonatkozik néhány síkvidéki gazdaságunkra is, ahol a gabona, illetve a kukorica mellett a takarmánytermelés meghatározó. Fontos, hogy a Központi Bizottság 1977. december 1-i határozatának megfelelően, illetve ahogy az MSZMP Heves megyei Bizottságának legutóbbi ülésén is meghatározták — fokozzák a hozamokat. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy már most a tervezésnél gondoljanak a jövő évi takarmány- betakarítás időpontjának helyes megválasztására és n megfelelő gépesítésre, mert ezzel hektáranként több mázsa terményt nyerhetnek. Heves megye takarmány- termelésében fontos szerepük jut a réteknek és a legelőknek. A 48 200 hektárnyi területen, ha csak-egy mázsával is növelik hektáranként a szénamennyiséget, akkor csaknem négyszáz vagonnal többet takaríthatnak be üzemeink. Ennek fokozatosan meg lesz a lehetősége már 1978- ban is, hiszen gazdaságaink az 1977-ben begyűjtött, hek- tárankénti 13,2 mázsás szénamennyiséget az V. ötéves terv végéig 20 és fél mázsára kívánják növelni. Ebben segít az egyre inkább teret hódító intenzív rét- és legelőgazdálkodás, amely az öntözésre és a nagyobb adagú műtrágyafelhasználásra ösztönöz. Heves megye rét- és legelőterületéből jelenleg csak 1500 hektarat öntöznek. Gazdaságaink 1980-ig ezt négyezer hektárra növelik. A rét- és legelőgazdálkodás javítását segíti elő államunk, miután ötvenszázalékos pénzügyi támogatást ad a gazdaságoknak. A kedvezményes akciót eddig legjobban a poroszlói, a bodonyi, a füzesabonyi Petőfi és a pé- tervásári termelőszövetkezet használta ki, féláron a legtöbb nitrogén műtrágyát vásárolták a Heves megyei AG- ROKER Vállalattól.--Gazdaságúink- -az öntözés mellett a rétek és legelők műtrágya hatóanyagát is növelik, a mostani hektáran- kéntl 82 kilóról 169 kilóra. Hogy a már említett törekvések valóra váljanak minden üzemünk érdeke, hiszen amellett, hogy több takarmány lesz, tovább javul az állattenyésztés színvonala is, ami több húst, tejet, zsírt jelent majd. A növekvő hazai takarmánymennyiség segít abban, hogy már 1978-ban is kevesebb import, főleg fehérje- takarmányt vásároljunk a külföldi országoktól. Annál is inkább, mert a takarmányok, főleg a fehérjetartalmúak világpiaci ára elég magas volt 1977-ben is. Nem várható nagyobb csökkenés 1978-ban sem. Üzemeinknek tehát most a tervezéskor már igazodniuk kell a nehezebb feltételekhez, ugyanakkor a növekvő szükségletekhez is. Mindent el kell követniük, hogy tovább növekedjenek a hozamok, mert igy csökkenthetők a költségek. Gazdaságainkban megvannak a tömegtakar- mány-termeléshez szükséges NDK-gvártmányú gépek, mindenütt adott a terület, a műtrágya, sőt több helyen az öntözésre is lehetőség kínálkozik. A meglevő adottságokat tehát ésszerű tervezéssel és szervezéssel eredményesen hasznosíthatják, csak éljenek is vele... ! IM en túsz Károly; „ kis körét érinti, 1976-ban mindössze 30—50 ilyen gazdaság volt az országban, különösen azokon a vidékeken, ahol kedvezőtlenek a talaj- és éghajlati adottságok, s éz rányomja bélyegét a gazdálkodás jövedelmezőségére. A jövedelemnövekmény adó, bár alapvető ■ feladatát betöltötte, néhány szempontból az indokoltnál kisebb mértékben adott lehetőséget a hatékony termelésnövelésre, illetve a helyi gazdálkodási körülmények figyelem- bevételére. 1978-tól azokban a téeszekben, ahol az egy főre jutó jövedelem havi 2400 forint alatt van, a jövedelemszínvonal 7 százalékkal —tehát az átlagosnál nagyobb mértékben — növelhető, adófizetési kötelezettség nélkül. Korábban az átlagos jövedelemszínvonalnál alacsonyabb keresetű tag, vagy alkalmazott nyugdíjazása csökkentette az adómentes személyi jövedelemnövelés lehetőségét, ennek ellensúlyozására idén a szövetkezetek korrekciót alkalmazhatnak. Felszámolta az új rendelkezés azt a visszásságot is, hogy a korszerű technológiák, gépek kezelőinek személyi jövedelmét eddig csak a többi dolgozó adómentesen kifizethető jövedelmének terhére lehetett növelni. Az új adószabály külön kedvezményt nyújt a termelést dinamikusan, az adott évben 10 százaléknál nagyobb mértékben növelő téeszeknek. Ezek a gazdaságok meghatározott esetben az előző évi személyes jövedelem összegének 0,2 százalékát adómentesen kifizethetik a dolgozóknak, ha arra az adózott nyereség megfelelő fedezetet nyújt. Ily módon a kiugró mértékű termelésfejlesztésben anyagilag is érdekeltté teszik a közös gazdaságok kollektíváját. (MTI) MmmtMn A 1978. január !.. szerda
