Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-26 / 22. szám

Rismamaszalag

A Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében még az elmúlt évben automata szalagrendszert vezettek be. A tervek szerint az idén az egész varrodában megszervezik az automata szalagrendszert. A nők jobb munkakörülményeinek biztosítására kismamaszalagokat alakítottak ki, ahol az olyan anyák dolgoznak, akik több gyermekük miatt nem tudják vállalni a több műszakot. Ezeken a szalagokon az asszonyok egy műszakban dolgoznak.

(MTI fotó — Király Krisztina felv. — KS)

Belépés csak férfiaknak...

Világért sem vitatom, minden munkáltatónak joga van azt alkalmazni, akit a legjobbnak talál a meghirdetett munkahelyre. De azt már nagyon vitatom, amikor ele- ve meghatározzák, hogy csak férfiakat, sőt csak nőtlen férfiakat hajlandók alkalmazni valahol. Különösen olyan esetben, amikor a követelmény olyan végzettség, amit jelenleg, hogy egészen pontosan fogalmazzak, az alkotmány paragrafusa szerint nemre való tekintet nélkül bármelyik állampolgár megszerezhet. Arról jutott eszembe mindez, hogy egyik vállalatunk agronómust keresett„ de csak férfit, és csak nőtlent. Elgondolkoztam a miérten. Sok minden lehetséges. Az is például, hogy sokat kell utazni, más falvakban éjszakázni,

s ez, úgy véljük, nem nőnek való. Az is lehetséges, arra gondoltak, ha a pályázó leányzó lenne, s uram bocsá’, egy idő múlva férjhez menne, sőt szükségét érezné, hogy a népesedési politika végrehajtásához hozzájáruljon egy-két csemetével, akkor ottmaradnának szakember nélkül. De azt nehezebben értem, hogy ha a jelentkező férfi, miért lehet csak nőtlen. Talán hallottak valamit arról a gyár vezetői, hogy a GYES-t mint olyat, kiterjesztik a férjekre? S netán az állás érdekében ma örök nőtlenséget ígérő fiú megnősül és otthon marad gyereket nevelni? De egyébként is, milyen állás lehet az, amit csak agglegények, vagy leendő agglegények tölthetnek be?

Azután az is megfordult a fejemben, talán mindössze arról van szó, hogy nem tudnak lakást biztosítani, s eleve el akarják kerülni a lakásvitát a családos emberrel.

Mindenesetre töprengéseimre nem találtam megfelelő választ, hiába olvastam el a hirdetést elölről is, és visz- szafelé. Csak az érzés maradt meg: valahogy becsületesebben kellett volna fogalmazni: sok kiszállással járó állásra várunk jelentkezőt, lakást biztosítani pedig nem tudunk. Lehet, hogy kevesebben jelentkeznének, de aki ■jelentkezne, őszintébben vállalná az előre nem látott nehézségeket is, és nem eshe újra meg újra csorba azon a bizonyos egyenjogúságon.

—deák —

Szemtől szemben az

Dr. Noszticzius Ferenc nagyobb tanulmányt szentelt a sajtó és az olvasó kapcsolatainak, közelebbről a megyei lapok szerepének a tömegkommunikációban. E nagyobb lélegzetű tanulmány néhány lapunkat érintő fejezetét most azzal

adjuk közre, hogy szemtől szemben az olvasóval, kölcsönösen számot vethessünk egymással: mit akar az olvasó, mit kell tennie a Népújságnak, hogy jól és helyesen szolgálja az olvasói igényeket.

olvasóval

csak a Népújságot, rádiónk, tévénk is van, mégis elégedettek vagyunk/

— Évek óta előfizetem a 1 lapot, így nyugodtan állíthatom, hogy örvendetesen javult hírszolgálata.

— Igaz, a rádióból sok mindenről előbb értesülünk, de hát ez technikai kérdés.

— Nem olvasom el a külpolitikai híreket, mert hiányérzetem támad. Inkább a megyei anyagok és kulturális írások érdekelnek.

— A rádió és a televízió

mellett tökéletesen , kielégít az újság. ,

—- A pontossággal néha baj van. Sok az elírás, a zavaró sajtóhiba és a pontatlan mondatszerkesztés.

— Igen gyakori, hogy szó szerint adják az MTI anyagait. Elmarad a kommentálás, s ez nem tetszik nekem.

— A jobb megértéshez, a tisztánlátáshoz olykor keile-- ne egy kép vagy térkép is.

— Az országos eseményeket jól tükrözik, azonban a szomszédos megyék életéről egyáltalán nem tájékoztatnak, holott ez igen sok embert érdekelne.

— Aki nap mint nap forgatja a Népújságot, az feltétlenül megtudja, hogy mi fontos történt az országban.

— Több oldalról tájékozódom, s tapasztalataimat ösz- szevetem a lapokban olvasottakkal. Ügy érzem, minden lényeges eseményről tudósí- I anak

— A belpolitikai hírekhez,

• i kkekhez mindenképpen több fotó kellene. Ezek ter- ) nészetesen csak akkor érik i 1 a kívánt hatást, ha jól | legkomponáltak, ha a lé- l -veget emelik ki. Ugyanez unatkozik a riportokra, a publicisztikára is.

Az , előbb említett példák arra hívják fel a figyelmet,

Mit várnak

1.

Az olvasók lapról alkotott véleményét két felmérés adatainak összehasonlításával érzékeltetjüíf.X

Az első 1J.97Í. októberében és novemberében végezték el a Hírlapkiadó Vállalat munkatársai. A másikat a megyei lapkiadó vállalat a szerkesztőséggel . közösemszervez- te, bonyolította le(19JT. márciusában, Igaz, az előbbi nagyobb szabású vállalkozás volt, áz utóbbi viszont csak 2100 kérdőívre korlátozódott, mégis az összevetés számos azonos megállapítást szült.

A kérdések egy része egyezett.

Elöljáróban ezeket hasonlítjuk össze témakörök szerint Elégedett-e lapunk hír- szolgálatával? Megfelelő-e frissesége?

1971-ben a megkérdezettek 39 százaléka igennel, 11 százaléka nemmel válaszolt.

1977-ben 80,8, illetve 19,2 százalékra módosult az arány Ez azt jelenti, hogy az elége detlenek száma — ha nem i: nagy mértékben, de gyarapo dott.

Nézzük most a részleteket méghozzá úgy, hogy felsőn koztatjuk a bíráló és egyetértő megjegyzéseket.

1971-ben így fogalmaz!, az olvasók:

— Magam és családom részéről kielégítőnek tartom a

az olvasók?

tájékoztatást. Igaz ugyan, hogy a rádió és a televízió nagy konkurrencia, s gyakori, hogy megelőzi az újságot, de azt hiszem, ez természetes. A lapot elsősorban azért veszem kezembe, hogy bővebb / információhoz jussak abban a témában, amit tegnap hallottam, vagy láttam.

— A fontosabb bel- és külpolitikai eseményekről nem késik le a Népújság.

— Jó érzékkel szortírozzák a fontosabb és kevésbé fontosabb eseményeket, és csak azt közük, ami ténylegesen közérdeklődésre tarthat számot.

— Az „igen” szót jelöltem meg válaszként, de úgy érzem, ez nem a teljes igazság. Néha olyan érzése van az embernek, hogy összeollózták a külpolitikai rovatot, míg máskor mintha másnaposak lennének a hírek.

— Azt hiányolom csak,

I

liogy hiányzik a sajátos ízű kommentálás, az események magyarázata, értelmezése.

— Sajnos nem vagyok elé fedett. /Nem is a frisseségge’ van talán baj, inkább azzal rogy igen röivden intézik e I fontosabb kérdéseket is.

— Néha előfordulnak s/; állas hírek is. Azt hisze így erre nincs szükség.

— Válaszom: „lehetne jól is” a hírszolgálatuk. A rövid séget kifogásolom.

— Mi nem olvasunk mást,

A szociális tervek megvalósulásáról

Ülést tartott az SZMT elnöksége

Szerdán Gubán Dezső elnökletével ülést tartott a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége. A tanácskozás napirendjén egy felmérés tapasztalatainak elemzése szerepelt: 34 vállalatnál, szövetkezetnél vizsgálták meg, hogyan hajtják végre a középtávú szociális terveket, mire használják fel a jóléti és kulturális alapokat. A vizsgálatot országos program részeként a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság végezte, ehhez csatlakozott az SZMT és közös munkájuk eredménye volt a jelentés, amely az elnökségi ülés elé került.

Mint a vizsgálat is megállapította, az új szabályozó rendszer megnövelte a jóléti és kulturális alapok tervezésének biztonságát; tervszerűbb, folyamatos lett a fejlődés e téren. Az ágazatok és

a vállalatok között azonban igen lényeges eltérések vannak a szociális juttatásokban. Ezeknek a különbségeknek a megszüntetése hosszabb időszakra szóló fontos feladat.

A vizsgálatot végző népi ellenőrök és szakszervezet i aktivisták azt is tapasztalták, hogy nem mindenütt rögzítik a kollektív szerződések a jóléti és kulturális alapok felhasználásának elveit, arányait,^ nem egy munkahelyen fordult elő: szabálytalanul, nem a megengedett módon használják fel ezeket az összegeket. Megállapították, hogy a megyében dolgozó gyáregységek, központjuktól távol eső üzemek legtöbbje nem is készíthet önállóan szociális tervekét, az igények kielégítése csak esetleges.

Foglalkozott a vizsgálat többek között az üzemi étkeztetéssel, a gyermekintézmények támogatásával, az ifjúságpolitikai célok megva o- sításával és a dolgozók lakásépítésének támogatásával, az intézkedési javaslatok közölt szerepel, hogy a vállalatom javítsák az együttműködést a tanácsokkal, széles kör í igényfelméréssel alapozzam meg a tervezés realitását.

A tanácskozáson részt vett Csepelyi Károly a Heves megyei NEB elnöke is, aki igen hasznosnak értékelte az SZMT-vel való együttműködést. Javasolta, hogy a második félévre tervezett munka- és egészségvédelmi vizsgálatot szintén közösen végezzék el.

Az SZMT elnöksége megvitatta az állami kulturális alap idei felosztásáról szóló jelentést is, majd személyi kérdésekben döntött.

Zöld hullám

Szerződések több zöldségre és gyümölcsre

Kevés olyan vállalat van Heves megyében, melynek nevét annyit emlegették tavaly, mint a ZÖLDÉRT-ét. Hol jól, hol rosszul, nem véletlenül, hiszen kulcsszerepet játszott és játszik az idén is a megye burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátásában.

Amikor Patkó József, igazgatóval rövid beszélgetésre ültünk le, a múlt évi eredmények összegzésével kezdte mondanivalóját:

— Tavaly, a Minisztertanács által meghirdetett zöldségtermelési program ösztönzőleg hatott a gazdaságokra. A megyei intézkedések nyomán 22 százalékkal emelkedett a nagyüzemekben a zöldségtermő terület, és lényegesen több áru került piacainkra a háztáji, illetve a kisgazdaságokból is. Ez a többlet a felvásárlásban is megmutatkozott, hiszen 55,4 százalékkal több zöldséget, és gyümölcsöt vettünk át az üzehogy az olvasók jelentős része igényes. Nemcsak tartalmi, hanem formai szempontból is többet, jobbat kíván. Érdekes viszont az, hogy számosán kérik a külpolitikai híranyag Jsommeniálását, az egyes események mögött rejlő mozgatórugók feltárását, az MTI-anyagok egyéni tálalását. Olyan kívánság ez, amely mindenképpen jogos. Egészséges óhaj, hiszen az emberek politikai tájékozódási készségéről vall.

Hat év múltán a kérdőívek szöveges részei lényegében — olykor különösképpen nyomatékosa — ugyanezt ismétlik.

Íme néhány erre vonatkozó

megjegyzés!

— A megye eseményeiről késve értesülünk. Ez bizony nem- frisseség. Néha a tájékoztatás teljességgel elmaradt.

— Nemegyszer az események után kullognak és szakállas, harmad- és negyednapos híreket adnak közzé.

Felesleges folytatni a sort, az előbbiek is ízelítőt adnak abból, hogy e téren bőven akad még tennivaló.

Az egyik lényeges dolog az, hogy érdemes lenne a lap anyagellátásával kapcsolatos tévhitet eloszlatni. Mi tagadás: a frisseség hiányát sokszor indokoltan kifogásolják.

Nemcsak 1971-ben, hanem 1977-ben is igen sokan sürgették, hogy elemzést várnának a nemzetközi élet eseményeiről. A megkérdezettek mintegy 40 százaléka kérte ezt. Olyan óhaj ez, amely teljesíthető. Ugyanez vonatkozik a színes, az olvasmányos jellegre. Itt elég csak arra utalni, hogy az előfizetők jelentős része a nyolc osztályt nem végzettek sorából tobor- zódik.

Visszatérő kifogás az is, hogy sok helyre késve érkezik meg a lap.

(Folytatjuk)

mektől, mint 1976-ban. Amire még nem volt példa, rekordmennyiségű 4760 vagon árunk volt, ezen belül is több mint 3 ezer vagon zöldség. Így lehetővé vált a lakosság év közi folyamatos, jó ellátása. Bár esetenként feszültséget okozott vállalatunknak is a munkaerőhiány, az, hogy sokszor kevésnek bizonyultak a szállító járművek és az áruk pakolásához szükséges rekeszek, melyeken ahogy csak tudtunk, igyekeztünk segíteni.

— Hogyan alakultak az árak?

— A jó termés nemcsak a kedvező ellátásban mutatkozott meg, hanem az alacsonyabb fogyasztói árakban is. Áraink 10 és fél °/o-kal alacsonyabbak voltak, mint 1976- ban. Ez a ZÖLDÉRT Vállalat boltjaiban vásárlóknak csaknem 5 millió forint megtakarítást -jelentett.

— Mennyire készültek fel a téli ellátásra?

— A múlt évi kedvező burgonya-, zöldség- és gyümölcs- termés felvásárlásával lehetőség nyílt arra, hogy a téli és a kora tavaszi áruellátást megfelelő mennyiségben és minőségben biztosítsuk a fogyasztóknak. Nyolcszáz vagon árut raktároztunk a hű- tötárolókban, ami 20 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt volt. Mindezt az ösztönző zöldségtermelési program alapján nyújtott állami támogatás, illetve a felvásárlásban részt vevők önzetlen, áldozatkész munkája tette lehetővé.

— Mit terveznek az idei évre?

— 1978-ban arra törekszünk, hogy megtartsuk múlt évi eredményeinket. Árbevételünk ugyanis meghaladta a fél milliárd forintot. Erre az évre már megkötöttük a szerződéseket az üzemekkel. Ezt a munkát időben, már szeptember végén elkezdtük és a múlt év végére be is fejeztük. A szerződésekben nagyobb hangsúlyt kapott a tervszerűség, a szükségletnek megfelelő felvásárlás a megye lakóinak ellátására és exportfeladatainak teljesítésére. Ezeket figyelembe véve 36 termelőszövetkezettel és 10 fogyasztási szövetkezettel kötöttünk megállapodást 4750 vagon burgonya, zöldség és gyümölcs felvásárlására. Ebből 4 ezer vagonnal a termelőszövetkezetektől veszünk át árut. A fogyasztási szövetkezetek irányításával pedig a háztáji és a kiskertek terményeit vásároljuk fel. Az év során további szerződéseket kötünk a gazdaságokkal főleg paprika, paradicsom és uborka felvásárlására, amely a lakosság jobb ellátásán kívül hozzájárul az export fokozásához is. Vállalatunk arra törekszik, hogy betartsa a szerződéses fegyelmet, ugyanakkor partnereinktől is elvárjuk ezt. Az idén, éppen a tavalyi kedvezőtlen tapasztalatok alapján jobb összhangra lesz szükség a szállításban, a csomagolásban, hogy az árukat valóban jó minőségben vegyük át, és juttassuk el ‘a fogyasztókhoz. A szállításhoz, és a tároláshoz szükséges rekeszek egy részét újakkal pótoljuk. Ez tavaly is gond volt, az idén is problémát. . okoz. Hogy. enyhítsünk ezen, Hatvanban és Kálban két fare- kesz-gyártó üzemet hoztunk létre.

— Milyen új létesítményekkel gazdagodnak?

— Az MSZMP Központi Bizottságának múlt év december 1-i határozatát szem előtt tartva a tárolás és a feldolgozás javítására Eger déli részén, a hűtőház területen megkezdtük a 300 vagonos uj burgonyatároló építését. Ennek alapjait már el is kész tette a Heves megyei Tanácsi Építőiparr Vállalat és terveink szerint 1979. augusztus végére átadják rendeltetésének. Ez tovább enyhít majd raktározási gondjainkon. Üzlethálózatunk bővítésére ;s törekszünk. Egerben például a Tárkányi Béla és a Széchenyi utcában, Gyöngyösön pedig az Április 4. téren nyitunk új zöldség-gyümölcs üzleteket, várhatóan jövőre.

1979-ben hozzálátunk az egri hűtőház területén az új tartósító üzem építéséhez is. ahol ecetes paprikát, uborkát, vegyesvágottat készítünk majd. és üvegekbe töltve hozzuk forgalomba, úgy mint eddig.

— Melyek az idei árpolitikai elképzeléseik?

— Továbbra is szerződésben biztosítjuk partnereinknek az irány- és védőárakat, valamint a ZÖLDKER által meghirdetett felvásárlási árakat is. Ami pedig a fogyasztói árakat illeti, szeretnénk a múlt évi aránylag alacsony árakon adni, ebben az évben is a zöldségeket és a gyümö’- csöket. Átlagosan 3 százalékos fogyasztói áremelést tervezünk, ez persze az áruellátástól függ majd. A lakosság jobb ellátására partneri kapcsolatainkat elmélyítjük a fogyasztási szövetkezetekkel és a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattal is, melyek üzleteibe az idén is rendszeresen szállítunk árut. Emellett főleg a tőkés export fokozására törekszünk, főleg dinnyéből, almából, kajszibarackból, meggyből, és szőlőből.

A primőrökre is befejeztük a szerződéskötéseket. A téli és kora tavaszi hónapokban 44 vagon árura számítunk, öt' vagonnal többre, mint tavaly. Heves megyéből főleg a tar- namérai, az erdőtelki és a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezettől, valamint áfészek szakcsoportjaitól érkeznek primőrök. Ezenkívül Bács- Kiskun, Csongrád, Baranya, Békés és Szolnok megveti'1 is szállítunk primőröket, piacainkra. Máris árulunt -n-a- dicsomot, paprikát, se' es retket. A választék s »vetkező hetekben tovább bővül majd.

Mentusz Károly