Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-03 / 2. szám

Előtérben a tömegek testedzése A szakszervezetek tevékenysége Heves megye sportjáért A testnevelés es sport a szákszervezetek nevelő, ér­dekvédelmi munkájának szerves része. Ennél fogva abban egyaránt helyet kap a tömegtestedzés, a verseny- sport szervezése; a széles körű felvilágosító, meggyőző mun­ka; a helyes társadalmi szem­léletformálás, a testnevelési és sportigények felkeltése, formálása, az igények kielé­gítése, a társadalmi öntevé­kenység erősítése. Heves megyében az SZMT kilencfős sportbizottsága irányítja és segíti a 17 szak­ma sportmunkáját. Ez 296 alapszervezet, közel 120 ezer szervezett dolgozóját érinti. Ebből 60 az olyan alapszerve­zetek száma, ahol sportegye­sület is működik. A többi munkahelyen, ahol sport- egyesület nem működik, a szakszervezeti bizottságok, a KISZ-szervezetek közremű­ködésével felelősek a test­nevelésért, a sportért. Az új év alkalmából felke­restük Szegedi Barnát, a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsa Testnevelési és Sportbizottságának titkárát, akivel számvetést készítet­tünk az 1977. évi eredmé­nyekről, valamint az idei fel­adatokról és célkitűzésekről. — Milyen sorrendben bo­nyolították le a hagyományos versenyeiket? Teljesítették-e a munkatervben foglaltakat? — Az alapszervi versenyek után kerül sor a szakmákon belüli vetélkedésre, majd ezt követte Gyöngyösön a szak­mák közötti megyei döntő. A munkatervben foglalt ese­ményeket maradéktalanul teljesítettük. A szakmák alapszervi versenyein 30 ez­ren vettek részt, s ez kedvező arány a szervezett dolgozók összlétszámához viszonyítva. — Ügy tudjuk, hogy egyes szakmák téli és nyári verse­nyeket, sőt selejtezőket is rendeztek. Ezekre miért ke­rült sor? — Voltak olyan szakmák, mint például az építők, a va­sasok, a KPVDSZ és a ME- DOSZ, ahol a sok alapszerv részvétele miatt az egynapos sporteseményt nem lehetett volna lebonyolítani. Ezért az asztalitenisz, a sakk és a teke versenyeket, mint teremspor­tokat, a téli hónapokban ren­deztük meg. Az itt szerzett pontokat a nyári versenyek eredményeihez természetesen hozzáadtuk. Olyan népszerű sportágban pedig, mint a kis­pályás labdarúgás, még se­lejtezőket is rendezni kellett a nagy nevezési szám miatt. — Mely szakmák versenyé­nek a színvonala dicsérhető? — Színvonalas, szoros küz­delmekben dőltek el a to­vábbjutó és érmes helyezé­sek. az orvos-egészségügy, a vasas, a közalkalmazottak, az ÉDOSZ, a IÇPVDSZ és a MEDOSZ versenyein. De ösz- szességében a többi szakmák versenyein is színvonalemel­kedést tapasztaltunk. — A tömegek testedzésének alapvető és legfontosabb te­rülete a munkahely. Milyen eredményeket értek el a munkahelyi testnevelés te­rén? — 1977 közepén az SZMT székházában a munkahelyi testneveléssel összefüggő ta­pasztalatok és időszerű fel­adatok témaköréből került sör egy tanácskozásra. Ezen az ágazati-iparági megyebi­zottságok titkárai, vállalatok gazdasági vezetői-, szakszer­vezeti bizottságok titkárai és az üzemi orvosok vettek részt. Ez a tanácskozás jelen­tősen segítette az alapszer­veknél a munkahelyi test­nevelés elterjesztését. A ve­zetők kedvező szemléleti vál­tozását számokkal is igazolni tudjuk 1976-ban 1912 dolgo­zó vett részt a munkahelyi testnevelési foglalkozások'-'­CSiiwwsu 1878. január 3., kedd 1977-ben harminc alapszerve­zetből több mint háromezer dolgozó kapcsolódott be a munkahelyi testnevelésbe, önkéntes jelentkezés alapján. Bízom abban, hogy fokozot­tabb felvilágosító munkával ez a szám tovább fog emel­kedni. Nem feledkeztünk meg a munkásszálláson lakók sportigényeinek a kielégítésé­ről sem. A bélapátfalvi nagy- beruházáson például a helyi KISZ-szervezettel rendez­tünk versenyeket. Az üdülők dolgozóinak versenyeit is rendszeressé tettük. — Hallhatnánk valamit a szocialista brigádok tömeg­sport-tevékenységéről? — A szocialista brigádok egyre inkább tesznek tömeg­sport jellegű vállalásokat is. Örvendetes, hogy az értéke­lésnél figyelembe is veszik ezek teljesítését. A vasas iparágazati szakmánál nem kevesebb, mint 140 szocialista brigád vetélkedett a megyei döntőbe jutásért, ahová 12 jutott el, míg a területi dön­tőre három. A Fémművek „Zója” brigádja pedig az or­szágos döntőbe került. — Hogyan segítették ed­dig az Edzett ifjúságért moz­galmat? — Az SZMT részéről a már népszerűvé vált hagyományos alapfokú tömegsportverse­nyeket úgy módosították, hogy azok egyre inkább al­kalmassá váljanak az Edzett ifjúságért mozgalom köve­telményeinek teljesítésére. Ennek megfelelően rendez­vényeinkbe, valamint sport- programjainkba beépítettük a túrákat, a honvédelmi ver­senyeket, az úszást és az at­létikát is. Jelentősen segítette ezt a tömegsportmozgalmat az Is, hogy az ágazati-iparági szakszervezeti szervekkel együttműködve valamennyi szakmunkásképző intézet ta­nulói részére sikerült meg­rendezni a házi versenyeket, majd ezt követően a megyei döntőt. Az üzemi KISZ-fia- taloknak az Edzett ifjúságért mozgalom szakszervezeti fel­adatairól négy alkalommal tartottunk előadást a felső- tarkányi KISZ-iskolán. To­vábbá körlevélben ismertet­tük az alapszervek ezirányú feladatait, egyes alapszervek részére pedig külön eligazí­tást is tartottunk. A mozga­lomban részt vevők számára újabb pontszerzési lehetősé­geket biztosítunk azzal, hogy a parádsasvári üdülőben új­ból megszerveztük a fiatalok ingyenes úszásoktatását, vala­mint az alapfokú honvédelmi ismeretek képzését. Itt em­lítem meg, hogy anyagilag és gyakorlatilag is támogattuk a megyei kempingtalálkozót, valamint a szakmunkástanu­lók versenyeit. — Tevékenységükben mi­lyen szerepet foglal el a ter­mészetjáró mozgalom fejlesz­tése? — Részünkről megkülön­böztetett figyelmet fordítunk a természetjárás kiszélesíté­sére és fejlesztésére. Egész­ségügyi értéke mellett ez al­kalmas kulturális és egyéb ismeretek megszerzésére, va­lamint jelentős szerepe van a hazaszeretetre való neve­lésben is. Megyénk termé­szetjáró mozgalmának fellen­dítését szolgálta, hogy a szakmai sportnapokon sor került a természetjáró ügyes­ségi versenyekre1 is. Ahol en­nek megrendezését valami akadályozta, a lemaradást a megyebizottságoknak az SZMT által rendezett sport­napokon kellett pótolniuk. Az SZMT Testnevelési és Sport- bizottsága négy alkalommal rendezett természetjáró ügyességi versenyt a szak­szövetségi aktivisták bevoná­sával. Ezek voltak a felsza­badulási és Somody József emlékversenyek, valamint a május 1-i és az augusztus 20-i versenyek. A sportbizottság a sportág népszerűsítése érde­kében napirendre tűzte a ter­mészetjárás megyei helyzetét, mely ülésen részt vett a me­gyei szakszövetség titkára is. — Milyen eredményeket értek el a pályaépítési akció során? — A SZOT Testnevelési és Sportosztálya által meghir­detett társadalmi pályaépítési akcióhoz 22 alapszervezet csatlakozott 1977-ben. Ezek közel ötmillió forint értékű sportlétesítményt, építettek. Kitűnt es díjazva lett az Egri Ingatlankezelő és Lakás­beruházó Vállalat, az egri ipari szakmunkásképző inté­zet és a Finomszerelvény- gyár hevesi gyáregységének a kollektívája. — Befejezésül hallhatnánk valamit az 1978. évi felada­tokról és célkitűzésekről? — Mindenekelőtt megemlí­teném, hogy munkánkat úgy kívánjuk végezni, hogy a fel­sőbb pártszervek testnevelés és tömegsportra vonatkozó határozatait maradéktalanul végrehajtsuk. Ehhez számí­tunk az állami, a társadalmi és gazdasági szervek segítsé­gére. Keresni fogjuk az újabb lehetőségeket és helyeket, a testnevelés és sport szélesí­tésére. Versenyeinket úgy szervezzük, hogy azok alkal­massá váljanak az Edzett if­júságért mozgalom követel­ményeinek a teljesítésére. Tovább szorgalmazzuk a pá­lyaépítési akciókat. Ahol nincs sportkör, ott a KISZ- szel közösen minden eddigi­nél nagyobb súlyt fektetünk a testnevelési és sportmunka fejlesztésére, beindítására. Szigetváry József A szovjet gyermeksport fejlődésének új formája 14 éves koromban még nem futottam ilyen gyorsan — mondta Valerij Borzov, a kétszeres olimpiai bajnok síkfutó, amikor gratulált Gel- di RodzsepovnaK, az ashaba- di I. számú általános iskola tanulójának, abból az alka­lomból, hogy a kisdiák a Reménységek rajtja” elne­vezésű iskolai versenyen 7,1 mp-es teljesítménnyel nyerte a 60 méteres síkfutást. Bor­zov néhány nappal korábban dicsérően nyilatkozott Dima Vaszlicsenko, dnyepropet- rovszki 8. osztályos tanuló futásáról, ak* ugyanazon a távon 7,4 mp-et ért el. ,, De­rék fiú ez a Dimitrij, — mondta az olinpiai bajnok, — nagyon jó időt futott; gondolom, h >gy igen jó vág­tázó lesz. Egybevetve a múlt évi országos döntővel, a sík­futás eredményei jelentőben javultak, ami * gyerekek ko­moly felkészülését bizonyít­ja”. Ha a kiváló sportember véleményét, összegezni akar­juk, elmondhatjuk, hogy; a „Reménységek” rajtja” már igazolja a szervezők remé­nyeit. Tulajdonképpen mi­lyen verseny ez? Miben kü­lönbözik más iskolai verse­nyektől és miért nézte meg Borzov? A szovjet ifjúsági sport a gyermekek millióié, akik kö­zött olyan „csillagok” tűn­tek fel, mint Marina Kose- vaja — olimpiai bajnok úszónő, Vlagyimir Jascsenkó — magasugró világcsúcstartó, Marija Filatova — olimpiai bajnok tornásznő, Irina Gyerjuhina — a ritmikus gimnasztikái világbajnokság összetett versenyének a győz­tese, Jelena Vodorezova — a Szovjetunió műkorcsolyázó bajnoknője és az Európa- bajnokság szabadon válasz­tott gyakorlatainak győzte­se, Vlagyimir Besszonov az Európa-bajnok utánpótlás labdarúgócsapat egyik tagja, a torna legjobb csatára és még sokan mások. Az utóbbi időben a peda­gógusok és az orvosok arról beszélnek, hogy az iskolások A jövő válogatottjai? Bemutatkozik az „íntervíziós” csapat A kamera együttes szabad- gyakorlatukat közvetítette képernyőre, de ha még mik­rofont is kaptak volna, biz­tos énekkel kezdik, így: „Mi vagyunk az egri tornász kislányok, Tízen jöttünk, de három­száz van még ott.. Hogy hol, és kik vannak? Hát a Kolacskovszky SE ritmikus sportgimnasztikai szakosztályában. Az életko­ruk a közös ismertetőjegy. Egyikük sincs tízéves, s a novemberi tv-szereplésük óta rájuk ragadt a név: Interví- ziós-csapat. A miskolci X. nemzetközi Intervíziós Kupa­verseny bemutatójában len­gőpadlóra léptek, s a hazai nézők mellett az adást sugár­zó hat szocialista országban is látták őket. Méghozzá kétszer! Az első napi szabadgyakor­latukban a nóta szerinti tízü­ket, második nap pedig együttes kötél kéziszergya- korlatukban nyolcukat lát­hattuk. Ismerkedjünk neve­ikkel: Gornyiczki Andrea, Kántor Katalin, Koczka Tün­de, Luzsi Gabriella, Nádor Katalin, Szabó Tímea, Tóth Anita, őszi Emese, Vass Ani­ta és Vigh Valéria. A szép mozgás titkaiba zö­müket 3—4 éve avatja be Kelemen Márta és Gyuricza Liliann. A vezető edző büsz­keséggel említette kis tanít­ványait, akik a Magyar Tor­na Szövetség ritmikus sport­gimnasztikái bizottsága sze­rint korosztályuk hazai rep­rezentánsai. Ezért esett a vá­lasztás — a miskolci meghí­vás — kisiskolásaira. Jólesett hallani később a Kolacs­kovszky emlékverseny meg­nyitóján Kelemen Márta sza­vait: — Gyerekek, köszönöm az ügyességeteket, szorgalmato­kat. Remélem hamarosan ott lehettek a válogatottak kö­zött. .. A teljesítmények mögött a rendszeresen látogatott edzé­sek állnak. Heti négyszer az anyukák kíséretével látogat­ják az estébe nyúló foglalko­zásokat. A szüleik választotta sportról már is sokat tudnak. Miskolcon olyan kép tárult A nagy pillanat előtt, fellépésre várva a sportcsarnokban Kelemen Mártával. (Fotó: Szántó Gj/uiyy/ elébük, amire rácsodálkozni lehetett. Az emlékek láncát — legutóbbi edzésükön járva — egy kurta kérdőmondat nyitja. — Ki a legjobb? — Gyerjugina, Gyerjugina — felelik kórusban. Emese még hozzáteszi: — Nekem autogramot is adott. Az isi­ben beletettük a rajnaplóba. Tímea dicsekszik tovább: — Hétfőn suliban, amikor végigmentem a folyosón, mindenki szólt hozzám. Lát­talak a tv-ben, láttalak a ív­ben, klassz voltál, ilyeneket mondtak. Van, akit tanárnénije di­csért, van aki mogyorós cso­kit kapott fiú osztálytársai­tól. A nyolcévesek szertelen­ségével témát váltanak, vitá­ba kezdenek. Szigorú ponto­zókká válnak — ugyanis köz­ben folyik az edzés —, s a gyors ítélkezés oka egy ron­tott gyakorlat. — Két tized levonás! — így az egyik tábor. — Négy tized levonás! — feleli a másik. A gyerekcsoport tőszom­szédságában gyakorlatát csi­szoló if ista visszakapja a pá­lyát elhagyott karikáját. A véleménykülönbség igaz el­döntésére a lányok kiötlik hamar a megoldást: — Majd megkérdezzük Marta nénit. Amilyen gyorsan elcsitult a vita, olyan erővel tör fel­színre bennük még egy meg­jegyzés: — Szabolcsi Juditot is tes­sék felírni. Itt ő a legjobb. A legeslegjobb pedig az, hogy a ma válogatottja, a példakép közöttük tomászik Az Intervíziós-csapat tagjai »Hántásukkal rá-ráfigyelnek. Szeretnének ők is váloga­ttak lenni B. S. túlságosan az asztalhoz van­nak láncolva”, mozgáshi­ányban szenvednek, a sport­szekció foglalkozásait a tan­órákon kívül a tanulóknak mindössze 1/4-e, L3-a láto­gatja, a mozgáshiány ellen- súlyozására viszont kevés he­ti 2 testnevelési óra. Az isko­lákban gyakran látni súlyfe­lesleggel rendelkező gyerme­keket, ami károsan hat egészségükre és fejlődésükre. A szovjet iskola jelenleg az összes gyermeket — nem­csak egy részüket — szeretné bevonni a sportba. Ennek egyik útja — a versenyek jó szervezése. A hagyományos iskolai spartakiádokon és más ifjú­sági versenyeken elsősorban azok szerepelhetnek, akik aktívan részt vesznek a sportszekciókban és legin­kább képesek arra, hogy jó hírnevet szerezzenek osztá­lyuknak, iskolájuknak, stb. Más szavakkal: a versenye­ken a legjobbak indulnak, az úgynevezett „nem-sportos” gyermekek pedig a stadiono­kon kívül rekednek. Node éppen az úgynevezett „nem- sportos” gyermekek szenved­nek mozgáshiányban, s a testnevelő tanároknak éppen rájuk kell megkülönböztetett figyelmet fordítaniuk. Az elmúlt évben megren­dezett „Reménységek rajtja” nem a legjobb iskolai sporto­lók, hanem az egyes osztá­lyok versenye. Nem a csapa­tok, hanem az egyes osztá­lyok összes tanulója méri össze erejét. A játékokon á negyedikesektől a tizedikese- kig valamennyi tanuló részt, vehet. Először az iskola, majd a kerület, a város és a körzet (mindez a saját kor­osztályban) legjobb sport­osztálya címéért folyik a ve­télkedés. A válogatóverse­nyeken túljutó osztályok részt vehetnek az országos döntőn, amelyet már két al­kalommal ,is a Krim-félszi- get fekete-tengeri fürdőhe­lyén, Artyekben rendeztek meg. A „Reménységek rajt­ja” ez évi döntőjén —, amely október ,2-t-13 között zajlott le — az ország 130 legjobb sportosztálya, 3600 tanuló mérte össze erejét. A teljes versenyen összesen 14 millió fiatal sportember vett részt. ' Belorussziában, Lettország­ban, Litvániában és Moszk­vában a 4—10. osztályok ta­nulóinak 90 százaléka vetél­kedett. A rekorder az alma- atai (Kazahsztán fővárosa) 81-es számú iskola lett, amely a tanulók 100 százalékos részvételével dicsekedhet. Az iskola 5/C. osztálya győzött a „Reménységek rajtja” váro­si döntőjén, miközben né­hány rékordot is felállított Ezek közül a leglényegesebb, hogy betegség miatt senki nem mulasztott egyetlen tan­órát sem. Artyekbe úgy ér­keztek a győztesek, mint va­lamilyen ünnepségre. Szívós küzdelem folyt a 30 és a 60 méteres síkfutásban, a mezei futásban, a távolugrásban, a- kislabdadobásban, az úszás­ban, a tornagyakorlatokban, a lövészetben, és a kombinált váltófutásban, s ezek után olyan hírességekkel találkoz­tak mint Valerij Borzov, Olga Korbut, Vlagyimir Va- szin, Lídia Szkoblikova, Alekszandr Ragulin. Az olimpiai - bajnokok aktívan segédkezhetnek a gyerekek felkészítésében, bemutató­edzéseket tartottak, elkísérték a tanulókat a tengeri séták­ra és a kirándulásokra, át­adták a díjakat a győztesek­nek. Vlagyimir Kiriljuk 1. Atalanta—Milan 1—1 X 2. Fiorentina—Napoli 1—0 1 3. Foggia—Perugia 0—1 4. Genova—Lanerossi 1—2 2 5. Juventus—Bologna 1—0 1 6. Lazio—Torino 1—1 X 7. Verona—Róma 0—0 X 8. Avellino—Rimini 0—0 X 9. Cagliari—Brescia 2—4 2 10. Cesena—Sampdori 2—1 1 11. Como—Cremonesc 2—1 1 12. Taranto—Ascoli 1—3 3 13. Temana—Palermo 2—1 1 +1 14. Lecce—Monza 0—0 X Nyeremények: 13+1 találatba szelvény nem volt. 13 találat egy darab=l 102 681 forint, 12 találat 54 darab=13 613 forint, 11 találat 809 darab=909 forint, 10 találat 7029 darab=lS7 forint. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom