Népújság, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-03 / 2. szám
Az emlékmű megújulására Csaknem félszáz éve, azaz a húszas évek végén készüli el a budapesti Andrássy úl (a mai Népköztársaság útja) városligeti lezárásaként az úgynevezett Millenniumi (azaz Ezredéves) Emlékmű. És most —, ahogy képeink mutatják — folyik az ugyancsak leromlott állapotú szoborcsoport helyreállítása. De, hiszen az ezredévi ünnepségek és a vele kapcsolatos építkezések 1896-ban mentek végbe! Az történt, hogy a főváros tanácsa már 1881-ben javasolta az ország- gyűlésnek egy nagyszabású emlékmű felállítását a jubileumra, de a honatyák meglehetősen lassan határoztak: 1894-ben született meg a döntés, és a megbízott Zala György szobrászművész — az ő műve a 36 méter magas oszlopon álló Gábor arkangyal és a. hét vezér Ároádja — és Schickedanz Albert építész csak a Millennium évében kezdhette el a munkát az egykori Gloriette helyén, s az 1929-ben készült el mai formájában. Azaz, hogy ez sem egészen helytálló. Mert a két ívalakú oszlopsorban elhelyezett István, László. Könyves Kálmán, II. Endre, IV. Béla, Róbert Károly, Nagy Lajos, Hunyadi János és Mátyás alakja, a mű mai formájának is díszei, míg a Habsburg I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József a felszabadulás után kénytelen volt átadni helyét Bocskai István, Bethlen Gábor. Thököly Imre. II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szoborképmásának. Az idősebbek egyébként emlékezhetnek a Bocskai és a Bethlen szoborra — Holló j Barnabás, illetve ifj. Vastagh György művére —, mert ezek korábban a Köröndön.állottak míg az újabb keletű Rákóczi és Kossuth szobor Kisfalud: i Strobl Zsigmond alkotása. I Tegyük még hozzá, hogy az oszlopsorok, azaz kolonná- dok sarokpillérein a Háború és a Béke „szekere” illetve a Munka és Jólét, valamint a Tudás és Dicsőség jelképes bronzszobor-csoportozatai láthatók, amelyek ugyancsak Zala György művei. Az osz(Németh Ernő felv. — KS) lop és a vezérek csoportja előtt pedig a Nemzeti Hősök emlékköve, amelyet a vendégként érkezett államférfiak, diplomaták rendre megkoszorúznak. Az egész mű építészeti értékéről lehet hogy megoszlanak a vélemények, de annyi tény. hogy Zala György, aki a századforduló legkeresettebb, főleg a neobarokkot kedvelő emlékműszobrásza volt, társával egyetemben hallatlanul nagyszabású feladatot vállalt és azt színvonalasan, a tér épületeivel összhangban valósította meg. Mára pedig már amúgysem a művészeti mérlegelés eredménye a döntő, hanem sokkal inkább az, hogy — akárcsak a párizsi Eiffel-torony — az emlékmű nemcsak összeforrott a főváros kénével, hanem annak egyik jelképévé nőtt. így aztán meg is szerettük, avagv fordítva: megszeretve avattuk jelképpé. Balog János A régensek 24 karikasajíoí kapnak... Európa miniországai A régi parasztházban elhelyezett andorrai börtön vaskapuját minden szombaton este kinyitják, hogy a két elítélt moziba mehessen. San Marino-ban, a műemlék toronyban levő várfogház hat cellája közül három üres. Liechtensteinben a tizenhárom zárka közül csupán egy foglalt, de az annál több fejtörést okozhat. A rácsok mögött vár sorsára a 42 esztendős Hans Frick, aki részegen kiirtotta családját s ezért háromszor ítélték halálra. Ha az államfő, II. Ferenc József herceg nem ad kegyelmet, akkor pallossal veszik fejét, utoljára 1785- ben hajtottak végre Vaduz- ban hasonló kivégzést... Kis ország vagyunk — szoktuk mondogatni tréfá- san-komolyan, dehát kontinensünknek nemcsak nagyobb és kisebb országai van. nak, hanem miniállamai is. Általában három örökletes monarchiát és köztársaságot, illetve sajátos egyházi államot és egy kettős védnökséget sorolnak ebbe az „ötösfogatba”. A római Szent Péter bazilika bronzkapuján túl elhelyezkedő Vatikán területe az egy négyzetkilométert sem éri el, Monaco csupán kétszer nagyobb, San Marino kiterjedése 60.6, Liechtenstené 158 négyzetkilométer és Andorra 465 négyzetkilométerrel csaknem eléri Budapest méreteit. A lakosság lélekszáma ezer és húszezer között változik, de ezek a statisztikák csalókának tűnhetnek a személyes benyomások alapján, mert a legtöbb esetben több a vendégmunkás és „vendégvállalkozó”, mint az eredeti népesség. Ahogyan a hajózásban vannak „olcsó zászlók”, úgy kontinensünkön is akadnak „olcsó cégközpontok”, ahol jelentős lehet az adómegtakarítás és ki lehet játszani a pénzügyi kötelezettségekre másutt érvényes törvényeket. Az operettkulisszák mögött ezért néha dollármilli- árdokról van szó. Andorrának például két „régens- védnöke” van: a francia köztársasági elnök (aki a korábbi protektor, Foix grófjának helyébe lépett) és a szomszédos spanyol városkának, Seo de Urgel-nek püspöke. ök 1278 óta minden évben megkapják járandóságukat: 24 karikasajtot, 6 füstölt sonkát, 12 élő csirkét és némi készpénzt, ami átszámítva 108 forint 22 fillért tesz ki. Ezért Andorrának — akár a többieknek — joga van saját bélyegkibocsátásra, Monaco, San Marino és a Vatikán pénzt is veret, ez ugyancsak kelendő a gyűjtők körében, de ami a legfőbb: „menedéket” biztosíthatnak bizonyos cégeknek. A mérsékelt adózás is kellemes bevételt biztosít a „miniknek”, ezért Nyugat-Euró- pa azon ritka országai közé tartoznak, amelyeket nem érintett a visszaesés, a válság, a munkanélküliség. Természetesen azt is mondhatnánk: töretlen konjunktúrájuk ma nem éppen tipikus és főleg kevéssé hat ki az NSZK-ban, Franciaországban vagy Olaszországban jelentkező gondokra. Jóllehet a nagyság, pontosabban: a kicsiség sok tekintetben azonos nevezőt jelent, az öt ország jelene és múltja alapvetően különbözik egymástól. San Marinot a világ legrégebbi, maid két évezredes köztársaságának tartják, alkotmánya nem kevesebb, mint 714 esztendős. E hagyományoknak megfelelően komoly politikai harc folyik a hatvantagú parlament mandátumaiért. Tizenkét éven át kommunistaszocialista kormányzás volt San Marinoban, amit végül is az döntött meg, hogy a külföldi szavazatok segítségével némi többséghez jutottak a kereszténydemokraták. (Az Egyesült Államokban jelenleg több San Marino-i származású polgár él, mint otthon s mivel szavazati joguk van, mozgósításuk megváltoztatta a kialakult arányokat.) Csendesebb szelek fújnak a 15 tagú liechtensteini és a 18 tagú monacoj képviselőházFINN SEBERG: Társán Egyszer, amikor az erdőben sétáltunk, Jens hirtelen ezt kérdezte tőlem: — Apa, te erősebb vagy Tarzannál? — Hogy is kérdezhetsz ilyet, persze hogy erősebb — feJeliem könnyedén. Természetesen kissé túloztam, de az ember annyira szeretné, hogy a fia tisztelje. Annál inkább, mivel ö ez egyetlen lény akitől ilyesmit még várhatok. — Es ki tudsz dönteni puszta kézzel egy fát, mini Tarzan? — Gyerekjáték — mondtam. Es rájöttem, hogy most már benne vagyok a pácban — Egy nagy fát? — Hát akármilyet. — Próbáld meg és döntsd ki apa nagyon kérlek... — Nem — ellenkeztem határozottan — Ez tilos, és megbüntetnének. Különben szíves örömest... Ez az érv nyilván hatott, mert Jens néhány percre elhallgatott. En már gondolatban graíi.1'Itam is magomnak, hogy ilyen sikeresen kivágtam magam a bajból, amikor váratlanul egy egyenruhás erdész került elénk. Mielőtt fiamat félrehúztam volna, a gyerek egy szuszra kivágta: — Meg tetszik engedni, hogy a papám kidöntsön egy fát? Puszta kézzel? — Puszta kézzel? — csodálkozott az erdész. — Azt hiszem, a papád nem képes erre. — Dehogynem képes — jelentetté ki türelmesen Jens. — Hiszen ó maga mondta, ö sokkal erősebb, mint Tarzan. Az erdész fürkésző szemmel mért végig, nyilvánvalóan kételkedett az efféle állítás igazában. Végül furcsán elmosolyodott, s ettől hideg borzongás futott végig rajtam. — No, ha valóban képes erre —■ fordult hozzám —, akkor megengedem, hogy kidöntsön két fát. — 0, apa. kezdd már el, amíg a bácsi meg nem gondolja magáti — kiáltotta elragadtatással Jens. — De új felöltő van rajtam — mondottam, és félrevonszoltam a fiamat. — Menj a fenébe! — Hogy Is tudnál te egy fát kidö ivem? — mormogta Jens ha- afelé menet. Semmit sem válaszoltam. Gondolatban panaszt fogalmaztam az erdőgazdaság vezetőjének címére. Szilárd meggyőződésem ugyanis, hogy annak az erdésznek nem lett volna joga ilyen engedélyt adnia! (Fordította: Geliért György) ban. Igaz ez utóbbit egyszer- kétszer feloszlatták már, amikor a honatyák nézetei nem mindenben egyeztek a genovai eredetű uralkodócsalád, a Grimaldiak nézeteivel, akik 1297 óta tartják kezükben a vezetést s jelenleg is lakják a sárga színű palotát. Építészeti remek ez is, de jóval fiatalabb, mint a hetvenegy esztendős II. Ferenc József hétszázéves rezidenciája a liechtensteini főváros, Vaduz felett. (S a történelmi kép teljességéhez tartozik, hogy ez az álla- mocska eredetileg az 1342- ben alapított Vaduzi Grófság volt Mai nevét onnan nyerte, hogy 1719-ben Liechtenstein osztrák herceg birtokába ment át. Ezt követően először a német államok szövetségéhez tartozott, Ausztria—Magyarország tag- hercegségeként folytatta, majd 1924-től Svájccal van vámunióban.) Külön lapra tartozik, s köteteket írtak is róla: az egyházi állam tevékenysége. Nem méretei, hanem a katolikus egyház elterjedtsége, befolyása, szellemi hatása, s nem utolsósorban vagyona adja meg a hátteret. Ez az egyetlen miniállam, ahol a polgárok nem szavazhatnak, csupán a bíborosoknak adatik meg a pápaválasztási jog. Igaz az egész világ figyelemmel kíséri: fehér vagy fekete füst száll-e fel a kéményeken? A Vatikán is korszerűsödik: filmezni ugyan még nem lehet a palota belsejében, de az első benzinkutak már megjelentek az egyházi állam területén is — úgy látszik így is hatott az energiakrízis. S a pápai állam növekvő világpolitikai aktivitására vet fényt, hogy Róma magas rangú vendégei közül sokan tesznek látogatást a katolikus egyház fejénél, felkereste VI. Pált Kádár János is, nemrégen pedig Edward Gierek töltött rövid időt a Vatikán falai között Hiába, az európai együttműködés, a világbéke kérdései mindenkit érintenek karunkban — ezért a helsinki záróokmány aláírói között ott szerepelt a Vatikán, Liechtenstein, Monaco és San Marino is — Andorra nem vett részt az európai biztonság ügyeivel foglalkozó tárgyalásokon, megelégedett a védőrégensek jelenlétével. Ha a miniállamoknak vannak is sajátosságai, különlegességei, vagy talán különcségei — az európai békés egymás mellett élés kérdései •mindenkire vonatkoznak. A legkisebbektől a legnépesebbekig s mindenki a maga legjobb eszközeivel és lehetőségeivel járulhat hozzá ahhoz. Réti Ervin HAI műsorok: RADIO KOSSUTH 8.27: Debussy: Három sanzon. 8.34: Természeti ritkaságaink. 8.44: Paisiello: A sevillai borbély. 11.18: Fa- űré: F-moll szonáta. 11.40: Különös házasság. 12.20 : Ki nyer ma? 12.35: Melódiakoktél. 13.53: Bőrharisnya (Rádiójáték). 14.50: Éneklő Ifjúság. 15.10: Bartók-művek. 15.44: Magyar rán szólva... 16.05: Harsan a kürtszó! 16.35: Régi híres énekesek műsorából. 17.07: Fiatalok stúdiója. 17.33: Schumann: Davidsbündler táncok. 18.00: A Szabó család. 18.30: Esti magazin. 19.15: Irina Arhipova és Rafael Arié énekel. 19.50: A magyar korona regénye. 20.20: Nótaest. 21.05: Húszas stúdió. 22.20: Zenekari muzsika. PETŐFI 8.33: Népdalcsokor. 9.25: Monológ. 9.30: Derűre is derű... 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Látószög. 12.00: Operettrészletek. 12.33: Arcképek a bolgár irodalomból. 12.50: Barokk muzsika. 13.28: Barkácsolóknak. 13.33 Üj- évi dalok. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Népzenekedvelőknek. 18.33: A tegnap slágereiből. 19.14: Erdők városa. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Mindenki könyvtára. 21.03: Sanzonszemle. 22.00: Nóták. 23.05: Zenés játékokból. je Szolnoki rádió 17.00-tői 18.30-ig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa — Növényvédelmi alapozó és szakmunkás-továbbképző tanfolyamon. Riporter: Borsodi Gyula — 18.00: Észak-magyarországi krónika — A Miskolci Városi Pártbizottság üléséről. A képviselő újévi gondjai. Új óvoda a „vologdai” városrészben — A miskolci Bartók kórus énekel. Vezényel : Reményi János — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... rsa MAGYAR 16.30: Hajnal a dzsungel mélyén (Japán rövidfilm). 17.05: „Miértek és hogyanok”. 17.30: Mindenki iskolája. 18.40: Égési sebek (Dók. film). 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága (Filmsorozat). 20.55: Színházi album. 21.55: Zene g „B” stúdióból. 22.30: Tv- hiradó 3. , 2 műsor 20.01: Arcélek a közéletből. 20.35: Tv-híradó 2. 20.55: A fehér fal (Svéd film). \ «'oWJLjj
