Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-11 / 291. szám
ISMERETLEN >> ű tizedik múzsa Az amerikaiak ismét járnak moziba. 1976 első kilenc hónapjában az Egyesült Államok lakosai 3 milliárd 595 millió dollárt fizettek be a mozik pénztáraiba, többet, mint amennyi a mozik évi bevétele volt az 1968—1971 közötti időszakban. Az amerikai mozitulajdonosok szövetségének vezetője így határozta meg a mozi reneszánszának okát: „Az embereket fárasztja a televízió”. A hangosfilm megjelenése óta egy fél évszázad telt el. Azóta már ismerjük a színesfilmet, a térhatású, a szélesvásznú, a sztereofonikus stb. filmet. Lehet ezek után még egyáltalán valami újat adni a mozikedvelőknek? Talán igen. A szovjet szakemberek olyan generátort szerkesztettek, amelynek segítségével a mozi nézőterén a film lejátszása közben elő tudják állítani a nézők előtt lepergő történet „kísérő illatait”: a fű, az erdő, a tenger illatát. Legenda. King-Kong után a filmgyártók új meglepetést keresnek a nézőknek: francia—nyugatnémet—kanadai kooprodukcióban készül, 40 millió frank költséggel a „Veti” című film, amely a legendás havasi emberről szól. A forgatásokat Montrealban kezdik el. A 9 méter magas és 1,5 tonna súlyú „címszereplő” fejét és mellkasát Olaszországban, szemét és karját Tokióban, lábát és testének alsó részét Londonban készítik el. Tündérléptű képzelet ragyogó iskolája' Sci-fi a képzőművészetben Sci-fí a képzőművészetben? — Festményben, grafikában, szoborban, kisplasztikában mi lehet fantasztikus? Netán az absztrakció? Hiszen akkor a század képzőművészeti termésének feiét sci-fi alkotásnak hívhatnánk... Vágy sci-fi irodalmi művek ihlették a sci-fi képzőművészeti alkotások szerzőit?* Ki 'miért vallja magát sci-fi alkotónak, és miért lett azzá? A kérdések tömkelegével a hazai sci-fi képzőművészet három olyan alakját kerestük fel, akik merőben eltérő ájr láspontokat képviselnek. Barakonyi Attilát tulajdonképpen az űrrepülés tematikája vonzotta, így került kapcsolatba a budapesti Bocskai úti sei-fi klubbal. Az ott látottak-hallottak hatására kezdett amatőr képzőművészként alkotni. Csak sci-fi témájú grafikákkal foglalkozik. — A svéd Sam J. Lundvall Alice világa című regénye „Diszkéit fel” annak idején. Nem tetszettek a könyv illusztrációi, elhatároztam: én is megpróbálom. Lem, Bradbury. Zsoldos Péter, A. C. Clark műveihez készítettem azóta 100 illusztrációt, és ezek „önállósultak”, grafikaként. Mindig az elolvasott sci-fi késztet munkára. Vizuálisan olvasok — és a leírt látványt próbálom képre váltani. Színeket látok inkább, mint formákat. Különösen az idegen bolygók képzeletbeli leírása ragad meg. Hasonlóan a zenehallgatás során a szem előtt megjelenő színekhez. „Könyv nélkül”, azaz irodalmi alkotástól függetlenül egyszer próbáltam meg, képregényt, saját ötletemből. Egy hibája van: túl sok benne a szín, a hazai nyomdatechnikát tekintve nincs hol megjelennie. Az általam követett irányzat közel áll a naturalizmushoz. A sci-fi képzőművészettel általában az a problémám, hogy a képek, grafikák túl nonfiguratívak, túlzásba viszik bennük a fantáziát, a képregénvekben viszont túlteng a science, a tudomány. Valahol a kettő között kell lennie a helyes útnak. Szerintem nincs külön sci-fi képzőművészet. Van sci-fi témájú, mint ahogy irodalomban, zenében sem külön „kaszt” a sci-fi, csak az adott művészet sci-fi témájú ágazata. Korga György 1965-ben került kapcsolatba a sci-fi képzőművészettel, amelynek ma legjobb hazai alkotója. — Szinte teljesen véletlenül kezdtem, később tudatosan foglalkoztam sci-fi témájú festményekkel, hiszen magam is a sci-fi gondolkodás híve vagyok, és ehhez próbálom a saját vizuális gondolataimat hozzátenni. Mi az a sci-fi gondolkodás? Egyszer, az írószövetségben, egy vita során véletlenül fogalmaztam meg. de a megfogalmazást azóta is hiszem: a sci-fi a tündérléptű képzelet ragyogó iskolája. Korga György 50—60 sci-fi témájú festmény alkotója. Jelentős részük közismert, mint a Kozmosz fantasztikus sorozat könyveinek borítólapjai. Sci-fi témájú képeit (mert „hagyományos” műveket is alkot) kiállításai anyagának részeként nemrég az NSZK-ban. Svédországban, Dániában is bemutatták. Panner Lászlót a hazai sci-fi képzőművészet másik kiemelkedő alakjaként tartják számon. Saját stílusát tréfásan „szür-naturalizmusnak” nevezi. De nála a sci-fi még valamit ielent: Saját Fantáziát. Ugyanis, két művésztársától eltérően, nem irodalmi művek alapián alkot, a témákat teljesen saiát képzeletvilágából meríti Illusztrációkat is készített. például a Kozmosz-sorozat könyveihez: Egyébként ő sem csak sci-fi témákban alkot: Faulkner. Romain Gary és Mikszáth egyaránt szerepelt illusztrációja listáján. A harmadik művész újból másféle módon határozza meg a sci-fi képzőművészet lényegét: nem szabad, hogy irodalmi hatás terméke legyen, csakis a saiát fantáziáé. Ne legven túl tudományos, mert az a művészi hatást rontja, de a tudományhoz mindenképpen karcolódnia kell, ha más- képn nem hát a ps-dr-hológia területén Három ember, három művész — három felfogás. És mindhárom eltérő r>edig ugyanarról beszélnek Jelent-e ez vr'nnjf» Ue»foHehh azt: az általuk követett műfai még annvira úi. hogv a’kot.óik sem hangolták eddig öss^e álláspontjaikat. Reméljük: mire a sci-fi képzőművészet is pol- gáriegot nver nem csak a vs-önsóg írs-zHen!) addigra az alkotók egységes szemléletmódja is kialakul... SZATMÁRI éWAAAAWAAAA^AVA'NAAAAAAAAAAAAA/WW'AAAAAfNWVWWVWWW» SÁRKÖZI IRMA: Tél előtt Nyugtalan gulyában Pán-kolomp: nyomában kóbor, konok szél lohol hidegen néznek az ezüstgombú csillagok, köd terül szét a dombokon. Látod: csak vártunk, vártunk, vártunk. Kerek szép szeme a vádnak királyi, bőkezű-nyári ragyogásnak — pányvát vet nyakára már a vágynak — párát lehelnek a vizek becsapni csak magunkat nem lehet... károgó varjak jelzik a telet. Dércsípte virágok: látod szemed nem gyújtja fel a réti álmot, ősz-sárga kifosztott tájak rongyos ruhái áznak, áznak. SASS ERVIN: l/onatabíakbói Itt a legnagyobb most ez az ország ezen a hallgató kukoricaföldön a sárgára fonnyadt levelek között a csupaszodó fák karjaiban itt a legnagyobb most ez az ország a föld szagával fagyolt kökénybokrok alatl töredezett napraforgó szárak jeleinél a kimért idő és a valóság határoszlopainát itt a legnagyobb most ez az ország a novemberbe ágyazott máiusi lánggal suta akácfák szikár egyedülvalóságában s az ember kezében aki egyszer idáig érke/A Kuriózumok, röviden A^e^.,^ EGER (Fotó: Molnár Gyula) Csábítás Egy 41 éves New York-i előadónőnek a postás minden hónapban menetrendszerűen 3 ezer dollárt hozott. Szomszédjának kíváncsi kérdésére a hölgy azt válaszolta, hogy nagyobb örökséget kap, részletekben kifizetve. A hölgy hamarosan arra határolta el magát, hogy - férjhez, an egy szomszédjához.. Az esküvő után beismerte férjének, hogy <>' 3 ezer dollár voltaképpen az egész megtakarított pénzé. Azért utaltatta át minden alkalommal' a: maga címére, hogy felkeltse a figyelmet. Az újdonsült férj felháborodva rohant a válóperes bíróhoz, és pert indított csalárd megtévesztés címén. Sikertelenül. A bíróság döntése: nő minden fegyvert bevethet a férjhezmenéshoz. KORREPETÁLÁS Hirdetés egy oslói lapban: „Azokat a szülőket, akik gyermekeiknek segíteni szeretnének a számtanban, s nem akarják elveszíteni azok tiszteletét, fiatal diákok jutányos áron korrepetálásban részesítik.” < MI A KÜLÖNBSÉG Egy finn újságnak a szabad időről és hobbiról írott cikkében a következő mondat szerepel: „A férfiak és a fiúk közötti különbség voltaképpen csak az általuk űzött játék árában áll.” MINT A DERÜLT ÉGBŐL... Gyógyszertári betörés miatt kellett Melbourne-ben Robert Franks-nek a bíróság előtt felelnie. A történteket így ecsetelte: „Megcsúsztam c- '-őzben betörtem egy kirakatot. Ettől heves fejfájást kaptam. Ezért levettem egy pár tablettát a polcról és éppen ceruzát kerestem az üzlet kasszájában, hogy nevemet hátrahagyjam, amikor — mint a derült égből... — letartóztattak”. NEHÉZ DOLOG A lakosság problémáival foglalkozó adásban a svájci tv kommentátora így fogalmazott: „Valóban nehéz dolog jóslatokba bocsátkozni, különösen akkor, ha azok a jövőt érintik.” TALÁLMÁNY Égy amerikai cég megtalálta azt a szert, amely az éjszakai tprkoskodókat távol tartja a hűtőszekrénytől. Olyan jékszekrényeket kínál eladásra, amelyekből éjszaka az ajtó nyitásakor a „zabafi” szó hallatszik. rózsaszín tej A kanadai Jim Sgouromitis ugyancsak elcsodálkozott, amikor a tejeszacsköból rózsaszínű tej ömlött. Erre egészen felvágta a zacskót, s egy piros zoknit talált benne. Hogy hogyan kerülhetett a zökfti a tejbe, a tejüzem még bem tisztázta. Mindenesetre megnyugtatóig közölték a vásárlóval, hogy korábban már csavarra is bukkantak tejeszacskóban. VERNÉ NYOMÁBAN Két norvég, Schjander és Kristiansen elhatározták, hogy körüljárjak 60 nap alatt a földet, csaknem úgy, mint Verne regényének hősei. Az utasok, akik autóval vágnak neki a világnak, arról panaszkodnak, hogy nehezebb dolguk lesz. mint a regény hőseinek: azoknak ugyanis nem voltak útlevél- és vízumgondjaik. itlorhid humoreszk — Nem, egyáltalán nem vagyak tréfás kedvemben — mondta a Halál, s orra helyét beletörölte fehér leplébe. Miután egy Halálról igazán senki sem tételezte volna fel, hogy valami tréfálkozó kedvű vidám fickó lenne, ez a kijelentése, mármint- hogy egyáltalán nincs tréfás kedvében, különös jelentőséggel bírhat. — Miért, mi a baj? — kérdeztem, mert néhány esztendeje jobban megértem a Halált és néha-néha, egyelőre még csak mások okán, szót is váltottunk már egymással. Beszélgető viszony alakult ki közöttünk. — Mi a baj. mi a baj? Ügy kérdezi, mintha egy Halálnak nem lehetnének gondjai. Higgye el, kedves barátom... — Na... na... — Jó, akkor nem barátom, csak majdani ismerősöm, higgye el, tetjesen kicsinál ez a nyomorult idő. A tél számomra kibírhatatlan. Ilyen időbén dolgozni! — méltatlankodott és újból a lep’e aljához nyúlt. — Sok a munka? — Mikor nem sok? csülése ez? Nem tudom. De kitalálták, 1 hogy nekem fehér \ lepelben kell télen- nyáron járnom, vál- < Ion a kaszámmal.5 Es itt a tél, és itt) vagyok én ebben a\ pendelyben, majdí megvesz a felettem < lévő hidege, de en- < gém, senki sem saj-< nál. Senki. Egyszer < úgyis abbahagyom az) egészet. Én aztán ab-) ba, ha így megy ez$ tovább... Nem,', egyáltalán nem va- 5 gyök tréfás kedvem-] ben — mormogta\ még egyszer és el-; tűnt a temető irá-\ nyába a pendelyes didergő Halál. J Nem irigyeltem J szegényt. Hiába, csak; jobb élni meleg ka-; hátban, mint Halál-J nak lenni fehér pen-J delyben — szűrtem j le a mély bölcsessé-J get, és a kaszát a hó-J nőm alá vágva elin-* dúltam hazafelé. , Evek óta keresek o< gyűjteményem szúrná-1 ra igazi kaszát, oda o: népi bölcső fölé az) előszobába, de nem $ találtam. Sehol. Meg- 5 lesz a Halál kasza5 nélkül is. Majd visz- ■ szaveszi egyszer, ő / tudja, mikor. 5 rí‘inirk6 Géza Szmog vagy íiistköd? Sajnos, újabban a cimbeli két szóalakot egyre gyakrabban halljuk és olvassuk: az ipari szennyező anyagokkal vegyes sűrű ködöt, füstöt nevezzük meg velük. Az első: angol szóalak, a második: ennek magyarított formája. Keletkezésüket tekintve rokon kifejezések. Az angol eredetű szmog valójában a szóvegyü- lés révén keletkezett név: a smoke (e. szmók: füst) és a fog (e: fog: köd) szavakat vonták össze. A magyar forma ennek tükörszava, tehát jelentésfordítás révén létrejött összetétel. Az eddigi magyarítás! kísérletek eredményei: füstköd, füstsapka, koromköd. Mindennapi nyelvhasználatunkban elsősorban a füstköd jut nyelvi szerephez. Üjabban a költeményekben is ez a név jelentkezik: ’’Elrejtezem a füsiköd szürkeségbe, / Igaz, köhögtet” (Vas István: Mindig előre). Szemlér Ferenc is ezt az összetételt adja verse címének: „A kőszén ont füstködöt / Végig a város-őszén” (Szemlér:, Füstköd), Körössé- nyi János Szülőföldem című költeményében mind az angol, mind a magyar megfelelő együtt vállalt versbeli kulcsszói szerepet: ’’Füstköd. füstköd: smog”. Nem véletlen, hogy ez a vélemény is gyakran elhangzik: vegyük át jövevényszónak az angol megnevezést. Rövid és kifejező szó. Talán éppen rövidsége miatt szerepeltetik költőink is egyre gyakrabban alkotásaikban. Alábbi példáinkból az is kitűnik, hogy kétféle írásmóddal idézik. Vannak, akik az eredeti smog angol írásformát használják. így Balogh László is versének címében: Smog. Érdemes idéznünk ezt a versrészletet: ’’Hát meddig fojtogatnak / a széndioxidos ködök / én már egész életemben /a füst falába ütközök”. Serfőző Simon verseimében és az idézett versmondatokban már a kiejtésnek megfelelő szóalak olvasható: Szmog: ’’Belefáradtunk / a rádiókba, televíziókba / semmiről / nem tudunk tőlük! fi ! A hullámho=srokon / mind a négy égtáj felől / hallani a világot. / Zajától / e szmogtól ! tisztásnyi csend sincs / S szennyétől / már döglött folyók / vérereink.” Lehet, hogy szélesebb körben ismertté válik az az összetétel, amelyben a szmog szó előtagként jelentkezik: ”A komputerek közeli szmog- riadót jeleznek” (Palasovszky Ödön: Lapiada). Ha a környezetünk védelmét célzó intézkedések csődbe jutnak, nálunk is valósággá válik a költő állítása: „Didergőnk a szmogba fúló fi utcán: meteoropaták...” (Ke- resztury Dezső: Nagyváradi tavaszban). Dr. Bakos József f * A munka, kedves még élő barátom, így jó lesz?, szóval a munka az mindig sok, s az enyém meglehetősen hálátlan is. Év végi jutalom. nyereségrészesedés, nem, az mifelénk ismeretlen. Nem úgy, mint a maguk életében. De ez még hagyján. Tudja mi a felháborító? A munkaruha! — tette le maga mellé a kaszát, miközben fájdalmasan felszisszent.., Érző egy Halál volt! — ... mert valami marha kitalálta, hogy kaszával dolgozzam... Ha tudná, hogy hányszor vágtam mellé. És kibe? A saját csont- ' jaimba. Abba, kérem. De védőöltözet az nincs. Ott pusztuljon az a Halál, úgy kell neki... . Jó, nincs védőöltözet. De legalább rendes munkaruhát adnának — méltatlankodott tovább a Halál, aztán ugrálni kezdett, mert szemmel láthatóan már didergett a nyirkos hidegben. — Ne csodálkozzon, a világért se tegye. Mert ott fenn, azoknak, akik csak kitalálnak mindent, meg ítélkeznek, szórtál azoknak fogalmuk sincs, hogy mi kell az embernek, azaz hogy egy Halálnak. Nézze, nézze csak még élő barátom, ezt a vacak kaca- tot rajtam... — Hát nem éppen bélelt bunda — ismertem el a megfogható valóságot. — Hát nem. Bunda az aztán nem. Annag takarékosság, vagy a Hn’*i
