Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

Llös/ú ava»v melléklet a jelentésekhez

Pillanatfelvételek retus nélkül

„Az előtérben asztalok, sö- rözgető fiatalok. Elég nagy füst van, itt-ott szemét, rendezetlenség. Fűtés nem volt, az előtérben kabátban ültek. A presszó is zárva, italt máshonnan hoztak magukkal a fiatalok. A nagyterem, a könyvtár és az egyik klub szintén zárva. Az egyetlen nyitott ajtón bementünk, a szóbába, körben a fal mellett ültek a fiatalok és zenét hallgattak. Játékokat, újságokat nem lehetett látni. A szobá- ; bán volt még egy tv is, a falon körbe pedig Ady-plaká- tok. Kifüggesztett programot, faliújságot nem láttunk ... Az előtér falán felfigyeltünk egy plakátra: „Vidám műsoros est a tenki italboltban'’.

’ Néhány percnyire megtaláltuk a „vidám” tenki kocsmát. Bementünk, akadálytalanul eljutottunk a pultig, ahonnét a vezető nő a rendezvény zártkörűségére hivatkozva kiutasított bennünket ... A kocsma előtt több fiatal ácsorgott, szintén kí- vülmaradottak. Szombat este volt, s lényegében sehol nem tudtak szórakozni a helybeli fiatalok. Legfeljebb egy előre beszerzett üveg sörrel üldögélhettek a klubkönyvtár előterében.”

Népművelőnek készülő egri, főiskolás vetette papírra ezeket a sorokat. Negyvenöt főiskolai hallgató fogalmazott beszámolót ezekben a napokban arról, hogy mit látott, mit tapasztalt november 26- án, szombaton este, és 29-én, kedden este a megye művelődési házaiban. Pontosabban három városban és 27 községben.

Mit ígér a szombat este?

Néhány évvel ezelőtt a fővárosban próbálkoztak a tapasztalatszerzés' ilyen módszerével. Kirajzásnak nevezték az akciót, amelynek keretében másfél száz egyetemista egyazon időpontban kopogtatott a művelődési házak ajtaján. Megfigyelésükről, tapasztalatukról noha számos dolgozat és újságcikk jelent meg, maga a módszer eddig nem talált követőkre.

Néhány hónappal ezelőtt •dz egri főiskola vezetői meg- • értéssel fogadták a Népújság javaslatát és a közművelődési oktató tanszéki csoport szakszerűen felkészült a megyei kirajzásra. Kidolgozták a megfigyelés és tapasztalat- gyűjtés sok mindenre kiterjedő szempontjait, a leendő népművelők pedig lelkesen és némi izgalommal készültek arra, hogy szemtől szembe találkozzanak az élettel.

Nem számonkénti, nem ellenőrizni mentek a fiatalok, nézelődni, ismerkedni inkább, s közben megtudni, hogyan tölthetnék a szombat, valamint a kedd estét egy város, vagy egy község művelődési házában. Szombaton délután indultak Egerből, hét útvonalon. S mert a mikrobuszokat a járásoktól kellett kölcsönkérniök, nem maradt teljesen titokban az akció.

A főiskolások beszámolói elkészültek, értékelésük, szakszerű feldolgozásuk hosz- szabb időt vesz igénybe. Beleolvastam a jelentésekbe, feljegyeztem a kirajzás néhány résztvevőjének tapasztalatait, így e vázlatos ismeretek alapján is leírhatom: eredményesnek mondható a pillanatfelvételeket rögzítő tényfeltáró akció, s bizonyára hozzájárul majd a pezsgőbb kulturális-közösségi élet kialakításához. Más oldalról közelítve: a főiskolások, akik most tanulják a népművelést, találkoztak a tananyag gyakorlati oldalával, eredményekkel, hibákO

UpniiLVfíti

'77. december 11,, vasárnap

kai, jó és rossz tapasztalatokkal. Hasznos találkozások voltak ezek még akkor is, ha helyenként túl lehangoló kép fogadta a fiatalokat, akiknek nem szállt alább lelkesedésük és nem ment cl a kedvűk sem a megcélzott pályától.

Az italbolt bezzeg hangos...

Némi tallózás következik ezután, s ilyenkor illik megjegyezni: a teljesség igénye nélkül

Maradjunk a szombat esténél, mert erről a napról figyelmeztető tapasztalatok gyűltek csokorba.

Például:

A sötétbe takaródzott poroszlói művelődési ház nyilván senkit sem várt ezen az estén, még mozi sem volt. A Halászcsárdába azonban már szállingóztak a fiatalok, mert discot ígért a program. Igaz, a kultúra háza is rendezett volna discot, de az engedély körül gondok adódtak. A csárdában nem volt ilyen gond! Füzesabonyban nehá- nyan kártyáztak az öregek klubjában, nyolc fiatal zenét hallgatott, ám a szomszédos Amor presszóban ki tehették volna a megtelt táblát. Tar- nazsadányban fél nyolcig mozi, aztán sötét, Vámosgyör- kön zárva a művelődési ház, Adócsőn néhányan pingpongoztak, Nagyúton elmaradt a mozi, ugyanígy az Ifjúsági klub, bezzeg a presszóban jól sikerült a Katalin nap. Erdő- kövesden sem hirdettek programot erre az estére, de nyolc-tíz fiatal beszélgetett az ifjúsági klubban, szorosan a kályha mellé húzódva. Van persze tv meg rádió is, csak éppen mindkettő elromlott. Egerben, a Megyei Művelődési Központ még ennyit sem kínált: szombaton hat órától senki és semmi. Csak az információs fülkében volt élet, s a kis ablakon keresztül jött a lehangoló híradás: üres az épület. Gyöngyösön hasonló a helyzet, rendezvény semmi, mert hogy szombaton és vasárnap a TÜSZSZI veszi birtokba a művelődési központot. A bazáron már barátságosabb hangulat várta a főiskolásokat: az ifjúsági klubban szervezett program, majd vagy tizenöten a Jenőket köszöntötték, a fiatal értelmiségiek klubja pedig éppen Budapesten nézett színházi előadást. A művelődési házban fűtöttek ugyan, de azért hideg volt. De meleg a tsz borozójában, amely ezen a szombat estén is megtelt fiatalokkal.

A pillanatfelvételek refrénje a sivárság leírása. Elgondolkodtató tapasztalat.

Atányban például: „Az intézményt a MOZI felirat jelöli, ám nem lehet tudni kívülről, hogy az egyben művelődési ház is. Nyitva tartása sincs feltüntetve, egyetlen rajzlapra ceruzával felírt esztétikusnak egyáltalán nem mondható híradás jelzi, hogy: 26-án este bál. Bent, az épületben kocsmajelleg, duhajkodó társaság sörözik, a hangulat emelkedett, A nagyterem berendezése: néhány felforgatott szék, a színpadon vörös függöny és rajta a november 7-i dekoráció. Rideg az egész épület... Elszomorító látvány volt. Fiatalokkal nem találkoztunk. Elmentünk az eszpresszóba, ott voltak. A bálba nem nagyon igyekeztek.”

Makiáron. „A berendezés nagyon szegényes... Népművelővel, igazgatóval nem találkoztam, a klub programjáról sem kaptam felvilágosítást ... Beszélgetés közben odajött egy kislány és azt kérdezte: ma megint nem '■esz semmi?”

Tarnamérán: „... A nagyterem berendezése modern,

kényelmes székek, elöl színpad, hátul egy emelkedő dobogó. (Ez a mozi is). A padló fekete, korhadó, a vakolat omladozik, régen volt festve, a falak koszosak, rendkívül csúnyák... Programon kívüli időtöltésre semmi lehetőség ..

Besenyőtelken nyitott és kivilágított művelődési ház, valamint az igazgató fogadta a fiatalokat. A klubban fotelok, tévé, rádió, két magnó, két lemezjátszó, és társasjátékok. Az intézményben rend és tisztaság. Katalin-bálra gyülekezik a közönség.

Segítő jelzések

Nem értékelésre vállalkoztak a főiskolások, rövid számadásuk nem minősítheti a művelődési házak szerteágazó munkáját. Pillanatfelvételeket készítettek, amelyek egy adott időpontban rögzítették a helyzetet. Egy elemző beszámoló nyilván többre képes, hiszen összevetheti a múltat a jelennel, nyomon követheti a közművelődési szemlélet pozitív változásait és meghatározhatja a további tennivalókat is. Am most csupán néhány órás szemlélődés alapján rajzolódnak ki a pillanatfelvétel képei. Előfordul, hogy torzít a kép, hogy olyan községben is, ahol egyébként jól és tervszerűen halad a köz- művelődés szekere, túlságosan negatív képet rögzítettek a váratlan látogatók.

Lehet. Ismerjük a véletleneket, ám illik felfedezni azok törvényszerűségeit is. Es ha egyetlen szombat estén harminc művelődési házat bejárva túl sok sötét ablakkal, zárt ajtókkal, hideggel, sivársággal és rendezetlenséggel találkoztak a főiskolások, ha számos községben a presszó, vagy az italbolt nyújtott egyedüli szórakozást a fiataloknak, akkor bizony figyelni kell ezekre a segítő jelzésekre.

És az értékelő beszámolókhoz az elemző jelentésekhez, mintegy mellékletként talán csatolni is lehetne majd ezeket a pillanatfelvételeket. Lent is, és fent is.

Márkusz László

Delta?

Elakadást jelez az utakon és kétségkívül népszerű tudományos ismeretterjesztő műsort a televízióban. Hogy néha a delta a képernyőn is elakadást, vagy legalábbis akadályt jelentheí. — azt a most pénteki adás is igazolta. E lap hasábjain is ejtettünk már szót arról, hogy a televízió műsorszerkesztése meglehetős gyakran állítja a nézőt dilemma elé, sokszor értékes, a nagy tömegek számára hasznos műsorok jutnak el szerkesztési hibák miatt viszonylag kisebb nézőtáborhoz.

Már önmagában is vitatha- té, hogy főimisoridöben szükséges e a Deltát képernyőre vinni, áin most nem ezen vitatkozunk. A szükséges rugalmasság hiányán azonban joggal eltöpreng in tünk. Nem tartjuk érdektelennek például a haltenyész- tés tudományos módszereinek, az ikrák lefedésének bemutatását az arra érdeklődőknek akár a Delta keretében is, ám úgy véljük, hogy emiatt majd félórát ctüztatni a Néró második és harmadik összevont részét, s így ezt a nagy hatású drámát inujd éjjel tizenegy órakor befejezni, — aligha nevezhető szerencsésnek.

Ila netalántán másnap szabad szombat is következik!

Nincs statisztikánk arról, hogy a „közbeiktatott” Delta, a megcsúszott műsoridő miatt hányán nézték csak félig, vagy csak féllg-meddig Kosztolányi Nérójának televíziós változatát, csak tapasztalati adatunk van erre. Ez pedig: lényegesen kevesebben, mint nézték volna egyébként.

Nérót és a nézőt egyaránt megviselte a haltenyésztés. Egy országot egy lóért? Azazhogy: egy halikrát egy Néróért? •

Nem valószínű, hogy jó üzlet' ez. - ■ ■ •

<gy. ó,),

Mitsui Sen japán szobrászművész, aki több nemzetközi kiállításon sikerrel szerepelt — 1973-ben Rómában megismerkedett Vadász Éva építészmérnökkel, s feleségül vette. Az építészettel rokon, nonfiguratív alkotásokat bemutató művész Budapesten él és dolgozik. Képünkön: a Mitsui házaspár, otthonában.

(MTI-fotó — Fényes Tamás felvétele — KS )

Téli szünet: december 22>tol január 2-ig

emlékére

Kádár Bélára, - a magyar képzőművészet jelentős egyéniségére emlékeztek- szombaton a főváros művelődési és művészeti életének képviselői. A festőművész születésének '1ÖÖ. évfordulója alkalmából, felavatták a Bródy Sándor utea 17, számú ház — az egykori, otthont nyújtó épület — falán elhelyezett emléktáblát. ' *

Az ország 4022 általános és 254 középiskolájában tanuló több mint egymillió általános és csaknem 200.000 középiskolásnak december 22-én csütörtökön kezdődik meg a téli szünet. A vakáció január másodikéig tart, vagyis az első •tanítáéí. nap január 3-a, kedd lesz. A korábbi évekhez hasonlóan, a napközi otthonok a. téli szünidőben . is ' várják majd a gyerekeket Az iskolákban már megkezdődtek az előkészületek, hogy a diákok basznps^p .tölthessék szabad idéjüket.'-A pedagógusok- első- sopbán, \.arra föí^kszenj^k, hogy a gyerekeit sokát pihenjenek, játsszanak, szörákokká- nak- és spőrtül.iának. Az -általános' iskolákban az úttörőcsapatok, 'a középiskolákban pedig 1 a KISZ-szervezetek állítánalí -össze változatos szünidei programot. ■

'A téli szünetben a pedagógusok elökészülnek a félévi osztályozó értekezletekre, amelyék nyomán a második félév első tanítási napján osztják ki a félévi bizonyítványt. ' Az idén is' — valamennyi iskolatípusban — az

ellenőrző könyvbe kerülnek a félévi osztályzatok. A .véglegesített rendtartás szerint nem kapnak félévi osztályzatot az idén sem- az/elsősök sem az ötödikesek.

A rendtartás rögzíti:: az' első osztályban a tanév folyamán és a tanév-végéh is,-a ' tantervi- követelmények alapján-kell elbírálni a fáhufckat, de ' a továbbhaladás ‘szempontjából a környezetismeret, a gyakorlati foglalkozás, az ének, a zene és a testnevelés esetleges osztályzatát íigyélmúh- jkivjuy- kell !; haigyfíi. ...’f. .;

_ f |7"v, •• .* v '•*, v - *■ v út-rye*-/- \jypA. Az' általános V .,iskol;i]j;in nem ..ósztuly.ózzáJv Vteléy'Jiór azpkát.á'.jánfyi^yá.kát. amelyeket'elösZpr jtánpUiyli a diákok. '

A téli szünetet követő idő-' szakban intenzív szakaszába érkezik a nyolcadikosok^ továbbtanulásának. előkészítése, a pályaválasztási, tüjékoztu- tás. Az idén a tavalyinál mintegy kétezerrel több, 116 709 diák fejezi be a tanulást az általános iskola-.nyolcadik osztályában.

** -Jm/7 A&TAMONO k ; *

Jaktanaj csak játszik, játszik, megszakítás nélkül. Ke- remet magán kívül van a pásztor játékától, érzi, hogy a furulyaszó lassanként teljesen hatalmába keríti, tán még le is gyűri.

— Elég, pásztor! Nem bírom hallgatni az átkozott furulyádat! — kiáltott rá Keremet. — Mondd, mit akarsz?

Jaktanaj abbahagyta a játékot és így szólt:

— Azért jöttem, hogy kiszabadítsam Jastivijt.

Elneveti magát a gonosz Keremet, kacagásra fakad a többi keremet is, ugrándoznak, mancsukkal csapkodják iszapos hasukat. A mocsár ura odalépett a legényhez és azt mondta:

— Jól van, visszaadom a kedvesedet, de előbb bizonyítsd be, hogy igazat szólnak rólad, amikor azt mondják, hogy bármilyen munkát eí tudsz végezni. Látod ezt a mocsarat?

— Látom.

— Nos hát meguntam, hogy örökké sárban-moesokban éljek, szárazon szeretnek élni.

Ha három nap alatt kiszárítod a vwcsarat, tiéd a lány, ha azonban nem tudód megcsinálni, feleségül veszem Jastivijt.

— Rendben van. — egyezett bele Jaktanaj, és munkához látott.

Jaktanaj három nap alatt csatornát ásott, lefolyt a víz, kiszáradt a mocsár.

örvendeznek a keremetek, ugrándoznak, bukfenceznek a füvön, szárítgatják nedves szőrüket.

A mocsár ura azonban ösz- szevonta a szemöldökét:

— Jól mondják, hogy derekasan tudsz dolgozni. Sajnállak elengedni. Hej, keremetek, fogjátok meg, vessétek a legmélyebb verembe!

Fekete felhőként zúdultak a keremetek a legényre. Jaktanaj bírókra kelt velük. Bátran verekedett, rengeteg ke- remetet agyonvágott, de túlságosan egyenlőtlenek voltak az erők. Egyet megöl, tíz másik • áll a helyére, tizet megöl, száz újabb jön:..

Ledöntöttek a kéretnetek a lábáról a legényt, gúzsba kötötték kezét-lábát, felkapták, és egy mély. sötét Verembe lökték.

A mocsár ura, a gonosz Keremet pedig kiadta a parancsot, hogy kezdjék meg az előkészületeket a menyegzőre.

— Ha Jastivij nem jön hozzám szépszerével, majd erőszakkal rákényszerítem — mondta és magához rendelte a lányt.

Létrát engedtek a keremetek a vérembe, ahol Jastivij senyvedt, .kézen fogták, készülnek Keremet elé vezetni. Sírva fakadt, zokogni kezdett a lány és így szólt:

— Inkább meghalok, mintsem hogy Keremethez menjek feleségül!

Zokog Jastivij, tehetetlen dühében nyöszörög Jaktanaj, nem kedves neki sem az élet, sem a világ, a fényes nappalt sötét éjszakának látja.

Egyszerre csak kettéhasad egy fekete felhő, és csillogva- villogva alászáll rajta á csillaglány.

Ahogy elrepült Jaktanaj felett, fényes kardot dobott néki a verembe.

— Ha boldog leszel, ne felejts el engem! — kiáltotta, és kihunyva, valahová a távolba, az erdő mögé zuhant.

Jaktanaj kezébe vette • a kardot. Rögtön erőre kapott. Egyetlen ugrással kiszökött a veremből, és bírókra kell a temérdek keremettel. ■

Jaktanaj legyőzte az ellenséget, s a 'mocsár, urának, a gonosz Keremetnék is levágta a fejét. Aztán karjára vette kedvesét, erdőn-mezőn keresztül hazavitte amúgy a karján, és lefektette a lócára.

öreg édesanyja átölelte a lányát és elsírta magát:

— Élsz, élsz, kislányom!

Életében először sírt örömében, és az öröm könnyéi megnedvesítve a szemét, meg is gyógyították: látni

kezdett.

Sokáig és boldogan élt-Jaktanaj és Jastivij, forrón szerették egymást, és sok gyermekük született — tizenhét fiuk és tizenhét lányuk —, mind apjára, anyjára ütött: valamennyien szépen, munkaszeretők voltak.

Jaktanaj és Jastivij egész életükben hálával emlékeztek a csillagra, amely segített nekik nehéz perceikben, és gyermekeiknek,' unokáiknak is meghagyták, hogy emlékezzenek rá.

— Mindez itt történt a mi vidékünkön.— fejezte be történetét Miron Szert* jopo- vics. — A csillag éppen itt hullott le, s ahol földet ért, tó keletkezett. Azóta hívják Csillag-tónak...

(Fordította':'. ’’■* Zahemszky László).

(Vége)