Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-11 / 291. szám

1 mér szebb na fiók 1978: százmillióval Albst Mozgalmas hetek r ■■ is g r fi ...es ©nokn©! mS újság? öt«ÍJ úi lakás építése szerepelt a vállalat idei tervében. A több. a jobb munka eredmé­nyeként ?0b'család költözhet új otthonba. Erre is régen volt példa! Mármint arra, hogy me­gyénk legnagyobb építőipari szervezete — a közelmúltban kétszer is ..szanálták — túl­teljesítse éves termelését, árbevételi, lakás- és nyereség- j térvét. 1 'Ilyen is ritkán fordul elő! f Mármint az, hogy egy vál­lalat a tervezettnél • is többet, és iobban dolgozik, kollektí­vája mégis elégedetlen, tü­relmetlen. És kizárólag ön­magával szemben. E rejtvénynek is beillő el­lentmondás megmagyarázá­sára Rakusz Józsefet, a He­ves megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatóját kértük meg.. . — A helyzet valóban az, hogv lehető égé'nkhez mérten az idei esztendőt már nem zárjuk rosszal Akkor miért nem vagyunk elégedettebbek, derűlátóbbak? Hát ennek több oka is van. Az egyik bizonyára az — és ebben le­het, hogy nincs is igazunk —, hogy még messzebbre szeret­tünk volna eljutni vállala­tunk anyagj, erkölcsi, techni­kai megerősítésében. — Mivel csodák ír ég a magyar építőiparban sincse­nek, ezért valószínű, senki sem csodálkozik azon, hzgy másfél-két év alatt nem tudták minden tek'ntetben el*e^eitetni a múltat és odáig eljutni, ameddig szeretné­nek. .. 1 _ Igen, talán fogalmazhat­tunk így is. Az idő azonban rohan, feladataink viszont egvre nagyobbak és nehezeb­bek. :—Miben, mennyivel jobb, ;■ erősebb, értékesebb ma a : Heves menyei A lami Építő- ' ipari Vállalat, mint egy­másfél évvel ezelőtt volt? Sók mindenben De bizonyít- _ sanak a tények. A 70-es évek ‘ közepén egyszerre száz mun­kahelyen is dolgozott a válla­lat. A kapacitás szétaprózása igen negatívan nyomta rá bélyegét a terme’és minősé­gére, a határidők tartására és a munka fetve’emre is. Jövőre körülbelül 30 munka­helyünk lesz. Erőink kon­centrálása temészete'en alap­jaiban megváltoztatta vállal­kozási politikánkat is. Ma már csak arra, annyira vál­lalkozunk, amennyire való­ban képe-ek vagyunk. . Üj szervezeti fe1építéssel és mo­dern technológiák bevezeté­sével korszerűsítettük terme­lésünket. Üi aszta'os-, festő-, betonkeverő üzemet építet­tünk. Felfrissült, megerősö­dött a műszaki gárda, a la­kásépítésben « végre sikerült biztosítani az ütemességet és úgy érezzük, hogy javult munkánk minősége is. Az idén hatszázalékos bérfej­lesztést hajtottunk végre, a kiemelt beruházásaink több­sége — például a megyei körház építése — is jól. ha­lad. — Ezek lényegesen szebb napok tehát, rnint a három­négy évvel ezelőttiek voltak. — Ezt én nem vagyok hivatott eldönteni, hiszen e*ak az el­múlt évben kerültem ide Azt viszont nyugodt lelkiis­merettel mondom, hogy ma már a vállalatunk sok tekin- teben erősebb, mint a kívül­állók gondnliák. Igaz. renge­teg gondunk, bajunk is van, de reméliük. hogy rövidesen mégis . szebb, napok köszön- majd ránk. — Mire lenne ehhez-első­sorban szükségük? — Pénzre. És nem is ke­vésre. Van egy fejlesztési pályázatunk az Étíítési és Városfejlesztési Minisztéri­umban, 127 millió forintot jelentene, ha elfogadnák. — Es milyenek az esélye­ik? — Valószínű csak a felét kapjuk meg, illetve a félére tartanak jogosnak bennün­ket. ; — Ha megkapják, mire költik a pénzt? — Az utolsó fillérig gé­pekre. Mert hiába a sok jó szakmunkás, a fiatal műsza­ki gárda, a lelkesedés, ha hiányzanak a korszerű műsza­ki berendező-ek. Egyenlőre saiát anyagi forrásainkból még nem tudjuk pótolni, illetve felújítani gépparkun­kat. — Hogy a megye V. öt­éves tervének célkitűzései megvalósuljanak, ahhoz arra is szükség lesz. hogy a Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat is évről évre többet termeljen. De így jut majd több a vállalat három­ezer dolgozójának is — Mi az 1978-as esztendőt a fordulat évének szánjuk. Jövőre ugyanis nem keve­sebb. mint százmillió forint­tal kívánjuk termelésünket növelni. Ha . elérjük az évi hétszázmillió forintos terme­lési értéket, akkor végre hosszú évek óta vállalatunk nyere'ége en dolgozhat-majd. — Egy év alatt százmilliós terme'ésnövekedés? Nem markolnak túlságosan sokat? — Nem. Mindent számba vettünk, mérlegeltünk, mi­előtt így döntöttünk. A vál­la’atot már kétszer szanálták, éppen ideje hogy bizonyítson, hogy végre eredményesen dolgozzon. Nem lesz könnyű, de nem tartjuk lehetetlen­nek. Ismerjük erőinket, tar­talékainkat és úgy érezzük, hogy számíthatunk a minisz­térium, a megye, a megye- székhely párt- és állami vezető’nek támogatására is. Munkájuk bizonyára lesz bőven, lehet tehát majd bizonyítani. —■ A lakásépítés mellett változrt’anul kiemelt te’adat­nak ' tekintjünk az egri me­gyei kórház határidőre és jó minőségben történő felépíté­sét, 1978. november 30-ig minden körülmények között szerelnénk befelezni a gyön­gyösi új művelődési házat is. A közeimül‘ban' kezdtük el a kivitelezését az egri Csebok- szári-városrész új, 24 tanter­mes iskolájának A létesít­ményt a borsodi vázpanel­ből éoít’ük fel és már jövő év végén át is szeretnénk adni. s ugvancsak a nagybe­ruházásaink között szerenel a kéke-wői tv-torony építé­se is. Szép?..lét* V| ■? valamennyi. Mindazt dolgo­zóink is érzik, tudják... , Vyenre nyakran van példa! Mármint arra. hogy egy vállalatnak sok a munkája. Ez ere+ben azonban többről van szó. mint a tervek tel­jesítéséről. Mert a tét e.gv- ben a megye legnagyobb építőipari vállalatának vég­leges talpraállása. megerősö­dése Is. Amelyért korántsem csak a . Heves megyei Ál’ami Építőipari Vállalat dolgozói drukkolnak. Koős József A címbeli kérdést tettük fel néhány termelőszövetke­zet vezetőjének, s kértük mondják el ezekben a na­pokban mi foglalkoztatja őket leginkább, hogyan gon­dolnak vissza az elmúlt hó­napokra, milyen tervekkel vágnak 1978-nak. Elsőként Sárközi Józsefet, a FÜZESABONYI PETŐFI Termelőszövetkezet elnökét kerestük fel. — Jó időnk volt ezen az őszön, s így már november 10-e táján jóformán nem akadt dolga a gépeknek. Be­fejeztük ekkorra az őszi mélyszántást, földben volt a jövő évi gabona, raktárakban a kukoricatermés- Sajnos ez utóbbi a tavaszi belvíz miatt a vártnál gyengébb lett, hi­szen ezen a talajon a 45—46 mázsás kukoricahozammal nem dicsekszik az ember. Ugyanezt mondhatnánk el a repcéről, árpáról is. Persze legyünk önkritikusak: a múlt évi talajelőkészítés egészen januárig elhúzódott és bizony a minősége is kifogásolnia, ó volt. Ezt tükrözik az eredmé­nyek is. A jöuő évet már igyekeztünk jobban megala­pozni, ezért is szórtunk ki az idén több mint ötmill'.ó forint értékű műtrágyát a földekre. Nem szabad takarékoskodni az ilyesmivel, hiszen a gaz­daságnak nagy szüksége van a következő években az anya­gi biztonságra. 78-ban ugyan­is egy 550 férőhelyes szako­sított szarvasmarhate’.ep épí­téséhez kezdünk, ami több mint 30 millió forintba kerül majd. Természetesen ez is a most készülő tervekben ka­pott helyet csakúgy, mint az ehhez kapcsolódó gyeofelújí- tás és a gépparkunk korsze­rűsítése is. — A legaktuálisabb' gon­dunk viszont — mondta vé­gül az elnök, — hogy az em­bereknek most már alig tudunk munkát adni. Külö­nösen a traktorosoknak, mi­vel a téli gépjavítást még nem kezdtük meg, így csak a tavaszi műtrágya szállítá­sába tudtuk őket bevonni. Csak hát az ilyen „fogdmeg” munkától már ők is húzó­doznak. A füzesabonyiakkal szem­ben Süthetünk—főzhetünk Felkészülés az ünnepi élelmiszer-ellátásra Az alapvető élelmiszerek­ből és a szezonárukból ren­delkezésre álló készlet az igények' magas színvonalú kielégítését teszi lehetővé, — állapította meg a Belke­reskedelmi Minisztérium il­letékes főosztálya az ünnepi élelmiszer-ellátás előkészüle­teinek ellenőrzése során. Az élelmiszer-kereskede­lem a társiparággal, és más termelőkkel együttműködve kellő időben és . gondöSan felkészült a lakosság zavar­talan ünnepi ellátására, a ka­rácsonyi csúcsforgalom zök­kenőmentes lebonvolítására. Ehhez gondoskodtak megfe­lelő árualapról; a nyitva'tar­tási idők meghosszabbításá­val igyekeznek javítani a vásárlási körülményeket is, kérik viszont a közönséget, hogy az ünnepek előtti zsú­foltság enyhítésére ne hagy­ják az utolsó napokra az el­álló élelmiszerek beszerzését Az év utolsó hetében or­szágosan 1230 vagon — ,a fővárosban 475 vagon - — húst és húskészítménvt hoz- oak forgalomba, ezzel A TAVALYINAK 255 ! VAGONNAL NAGYOBB MENNYISÉGGEL j minden igényt ki tudnak 1 elégíteni; virsliből és ko­csonyahúsból is lesz elegen­dő ; Bőséges az ünnepek előt­ti baromfikínálat is. Kará­csonyra a tavalyinál 15 százalékkal több pulykát és pecsenyekacsát árusítanak, s hízott libából is több áll ren­delkezésre a múlt évinél. Ugyancsak kielégíthetők az igények az ünnepekre for­galomba kerülő 180 vagon hallal. A vásárlás könnyíté­sére az állandó üzleteken kí­vül szokás szerint alkalmi árusító helyeket is felállíta­nák. Mind mennyiségben, mind választékban az igények sze­rint gondoskodott a kereske­delem a tej- és tejtermékel­látásról. Az év utolsó két hetében 22 millió liter tej, 67 vagon vaj, 1,5 millió li­ter tejfel — a tavalyinál átlagosan 6 százalékkal több kerül az üzletekbe. A téli tárolás befejeztével ugyan­csak kiegyensúlyozott bur­gonya-, zöldség- és gyü- mölcseílátásra készültek fel az üzletek, amelyeknek kí­nálata kifogástalan. Kielé­gítő ellátással lehet számol­ni az ünnepekre déligyü­mölcsökből, bár a tavalyinál több banán sem elegendő még az igények teljes kielé­gítésére. Az ünnepi sütés-főzés egyéb kiegészítő kellékei — marga­rin élesztő, sütőpor, stb. — ugyancsak az igények sze­rint állnak a háziasszonyok rendelkezésére, bár a rossz termés miatt a dió kevés, MAKBÖL viszont ELEGENDŐ került forgalomba, de a ta­valyinál drágábban. A házi vendéglátáshoz kisebb meny- nyiségben néhány olyan kü­lönlegesség is kapható, mint az anaszászbefőtt, az indiai sósmogyoró, az albán kagyló és a norvég kaviár. A hagyományos ünnepi italnak számító pezsgőből 3,5 millió palackkal szerzett be a kereskedelem, a választék 23 féle hazai és szovjet pezs­gő. Egyéb italokból —az ol­csóbb asztali és pecsenyebo­rok kivételével — ugyancsak van elegendő. A minisztériurn megfelelő­nek ítélve az ünnepi ellá­táshoz rendelkezésre álló vá­lasztékos árukészletet, fel- .hívta az élelmiszer-kereske­delmi vállalatok figyelmét, hogv a boltok kirakataiban, eladóterében elhetvezett árukkal is szemléltessék a bőséges ha-mi és importkí­nálatot. (MTI) DOMOSZLŐN A MÁTRA KINCSE Termelőszövetkezetben még mindig van szántanivaló. Eddig a tavaszi vetésekhez a terület 80 százalékán for­gatták meg a talajt, s a hát­ralevő 350 hektár mintegy 8—10 napos munkát ad a gé­peknek. A kertészet dolgozói a málnásokban, a kivágásra érett töveket szedik fel, de közben már befejezték 30 hektáron a telepítést is. Az utóbbi évek egyik legsikere­sebb őszének utómunkálatai ezek, bár az egész éves ered­ményeket a két súlyos jég­verés igen lerontotta. A biz­tosítónak nem kevesebb, mint 13 millió forintot kellett fizetnie. A . termelési érték azonban még így is 12,4 szá­zalékkal több, mint 1975-ben volt, s ez a megyei átlag többszöröse. Dolgoznak a tervkészítők is. Munkájukról Király Imre, a termelőszövetkezet elnöke a következőket mondotta: — Előreláthatóan csaknem nyolcmillió forintot költünk 78-ban gépekre. Ugyanennyi­be kerül majd az az új Bá­bolna típusú terményszárító berendezés is, mely a jövőre már 800 hektár búza és 600 hektár kukorica termését ké­szíti elő tárolásra. Bekerült a terveinkbe a most kezdődó és majd tíz hektáron elvég­zendő háztáji szőlőtelepítés is. Ugyancsak ezekben a na-. pókban állítja össze egy bi­zottság a közgyűlés elé kerü­lő új szövetkezeti alapsza­bályt. EGERBEN AZ EGRI CSILLAGOK Termelőszövetkezet e1 nőkét oktalanság tíz óra előtt .az irodán keresni. Tóth István úgyanis bármily korán indul is reggeli szemleútjára, a nagy gazdaság összes telep­helyét még így is csak há­rom-négy óra alatt képes végigjárni. — Különösen mostanában — mondja a? elnök, — hi­szen az egyesülés nem kis szervezéssel jár. Termeszt fi­sén a noszvajiak csatlakozása volt az elmúlt napok, hetek legjelentősebb eseménye is a szövetkezetben. De azért ha­ladtak közben az ■ időszerű munkák is. Megkezdtük 672 hektáron a szőlő metszését, sőt a kint dolgozó 150—200 asszony 30 hektárral mór végzett Ennek ellenére a munka eltart vagy márciusig. Az állattenyésztési ágazat) szervezői a jövő hétén küldik el a gazdáknak-azokat a fel­hívásokat, melyek a hosszú távú sertéshizlalási szerződé­sek feltételeit tartalmazzák. A szerződéseket ugyanis a következő napokban kötjük majd meg. — Egy jó, közepes évet zártunk — folytatja az elnök. Ha a jégverés elkerült volna bennünket, úgy egé­szen kiemelkedő eredmények­ről adhatnánk. számot, de még így is biztos pénzügyi alapokkal indulunk a jövő évnek. Az idei mérleg alap­ján készítik mária szakembe­reink a 78-as terveket, me'y- ben az első helyen szerepéi a gazdaság új műszaki bázi­sának befejezése. A hűszniil- lió forintos beruházás elké­szülte után végre egyetlen központi te'epen végezhetjük a gépek karbantartását, javí­tását, összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között. A Bikavér-program kere­tében tovább folytatjuk jövő­re is a szőlőtelepítést újabb hatvan hektáron, melynek előkészítéséhez kezdtünk a napokban. Igyekeznünk. kell most már az íróasztaloknál is, hogy az idei év értékelését és a már konkrét pontosan kidolgozott terveket időben le lehessük a tagság . elé a zárszámadó közgyűlésen. Czlráki Péter Szinkronizált vidék Egyre több tejet iszunk, egyre több tejterméket fo­gyasztunk. Az elmúlt hóna­pokban csaknem hét szá­zalékkal növekedett a fo­gyasztás. örvendetes ez a felfelé ívelő tendencia, hi­szen van mit behoznunk bőven. Az egészséges táplálkozásnak ugyanis legfeljebb a jövőjéről be­szél’’etünk. jelene alig van, m'Itja pedig egyáltalán. Ez persze, legkevésbé sem a fogyasztók hibája, hiszen a kérdés csak ma­napság vetődik fel így ösz- szekapccclva, bogy egész­séges táplálkozás. Volt idő, anr-kor a kérdőjelet közvet­lenül a táplálkozás szó után kellett kitenni. Ma már odáig jutottunk, hogy a táplálkozásrak — finom szó — struktúrája is legyen. Ami a kereskedelmet il­leti, sok mindenben mégis teszi a magáét. így példá­ul az utóbbi esztendőben több olyan tejtermék látott napvilágot, amely új ízei­vel nagy tábort hódított meg a tejfogyasztók tábo­rának. Az egyik legújabb termék az ultraposztörizált tej — van már j> hónap­ja is, hogy napvilágot lá­tott az üzletekben —, amely hónapokig is eltart­ható, s talán még az íze is jobb. Ez a dobozos tej már nem újdonság a buda­pesti vásárlónak, annál in­kább az a vidékinek, külö­nösképpen az egrinek. Az egy hónap ugyanis • kevés volt, hogv eljusson Buda­pestről vidékre az ultra­pasztőrözött tej. Vajon mi okozza, hogy Budapesten kell ma még csak kizárólag forgalomba hozni? Talán az, hogv ke­vés van belőle? S ha kevés van, nem inkább olyan h<s lyekre kellene-e eljut' ni, ahol statisztikai adatok ze- rint is rosszabb a hűti. T- szereléssei ellátott család? Vagy esetleg azon meg­gondolásból nem jutott el Egerbe, Hevesre, Hatvanba, hogy a fővárosiak könnyeb­ben kifizetnek kilenc fo­rintot érte, mint a vidéki­ek? Aligha, hiszen a fővá­ros nem külön kereseti ka­tegória. Szinkronban van az egész országgal. Ha a fővárosban jobban keresné­nek az emberek, mindenki odaáramlana... Felvetődik az a kérdés is, hogy vajon, ami új megszü­letik az ország szivében, an­nak törvényszerűen hóna­pos késésekkel kell lejutnia vidékre? Eäctleg fáziskésés­ben lenne az ország saját szívéhez képest? Vagy neta­lán beképzelt lenne a szív, és nem szívesen juttat ön­nön anyagából a perifériá­nak? Persze, nagyon könnyen előfordul, hogy a felmerült kérdések teljesen jogtala­nok és alaptalanok. Lehet, hogy csupán arról van sző; Egerből elfelejtettek ren­delni ultrapasztőrözott te­jet? Lehet. Akkor viszont azt kell megkérdezni, hogy mi szinkronban vagyunk-e a fővárossal? Vagy pedig mindig azt várjuk, hogy fe­lülről igazítsanak hozzá a lehetőségekhez? Szigethy András Hpntiivnr ^ 1977. december 11* -vakarnam

Next

/
Oldalképek
Tartalom