Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-07 / 287. szám

Energia: a mezőgazdaságból A magyar sajtó ünnepén Egy-másfél évtizeddel eze­lőtt még legfeljebb c..ak el­vétve esett szó a mezőgaz­dasági termelés kapcsán az energiáról, az energiahordo­zókról. Napjainkban viszont már gyakori témája ez a megbeszéléseknek, a gazdasá­gokon belüli terveknek. Nem kell hozzá különösebb jóste­hetség: a jövőben a termelés, a mezőgazdasági termelés és az energiafelhasználás, az energ’agazdálkodás összefüg­géseit még alaposabban, rendszeresebben vizsgálja minden érdekelt. Több do­log is ösztönöz erre. ÜÉTMILLlARDOS SZÁMLA A mezőgazdasági termelés fejlődésének irányát egyér­telműen belterjesnek tekint­hetjük. A termelés intenzitá­sának növekedésével egyide­jűleg nő az ipari eredetű an vágok, az energiahordozók félhasználása. Az a változás, amelyet e téren hazánk me­zőgazdaságában tapasztalni, tovább folytatódik. 1950—1975. között nálunk a mezőgazdaság energiafel­használása négyszeresére, a felhasznált energia ára pedig több mint nyolcszorosára nőtt; Még 1970-ben is csak 2.5 milliárd forintot jelzett a mezőgazdaság összes, energia- számlája, amely 1976-ban már meghaladta a hétmilli- árd forintot. Ami pedig a jövőt illeti: hitelt érdemlő nemezetközi felmérések szerint az ener­giahordozók világniaci ára 10 év alatt megkétszereződik, az ezredfordulóra pedig a jelenleginek 4,5—5-szöröse lesz. Ha időszakonként sike­rül is a mi belső termelési, közgazdasági viszonyainkat a világpiaci hatásoktól megóv­ni. nem vitás: hosszú távon ezek a hatások nálunk is ér­vényesülnek. TUDATOS GAZDÁLKODÁST A tervszerű, tudatos ener­giagazdálkodás, az energia- takarékos módszerek keresé­se. hasznosítása, az ésszerű energiatakarékosság tehát egyetlen termelőszövetkezet­ben, egyetlen állami gazda­ságban sem csak időleges, na­pi követelmény. A termelés szilárd elemévé, állandó tar­tozékává válik az energiagaz­dálkodás — legalább olyan témává, mint az agrotechni­ka, a termelési technológia, vagy az értékesítés. S ennek előbb-utóbb le kell vonni a konzekvenciáit minden mező- gazdasági nagyüzem gazdál­kodásában, vezetésében. Sokak számára lehet, hogy hogy meglepő: a mezőgazda­ság nemcsak energiafogyasz­tó, hanem energiát termelő is. A nap energiáját a növény- termesztés hasznosítja, s ter­mékei révén felhalmozza. A mezőgazdaságnak ez az ága­zata több energiát szolgáltat az embernek, mint amennyit igényel. Ezért is vizsgálják azt a kutatók, hogy mekkora a növénytermesztés energia­kitermelési hányadosa, s ezt miképpen lehetne növelni. Abból indulnak ki, hogy mindennek van energiaigé­nye, ami a növénytermesz­tés szolgálatába áll. (A vas­ércből és a kokszolható szén­ből csak energia ráfordításá­val lehetséges mezőgazdasá­gi gépet készíteni.) Az ener­giakitermelési hányados azt mutatja meg, hogy a növény- termesztés hányszor annyi energiát szolgáltat, mint amennyit felhasznál. Ez a mutató az USA mezőgazda­ságában 2,8. A mi mezőgaz­daságunkban a növényter­mesztés a számítások sze­rint 2.47-szeres energiameny- nyiséget állít elő. TÖBB ENERGIÁT A NAPFÉNYBŐL A kutatók, nemesPők, bio­lógusok fe'adata olyan faj­tákat előállítani, amelvek a napfény energiájának na­gyobb hányadát képesek hasznosítani. E téren egv-két százalékos eredménv'av’lás a hozamok ötven- százszázalé­kos gyarapodását .jetontoeti. Hasonló munkaterületen ad tennivalót olyan állatfajták kitenyésztése, amelyek képe­sek a jelenleginél kevesebb veszteséggel felhasználni a a takarmányt. (A növényi termékek állati termékké va­ló átalakítása állatfajoktól függően három-nyolcszoros energiaveszteséggel jár.) Mezőgazdaságunk az úgy­nevezett technikai energiá­ból (folyékony szénhidrogé­nek, gáz, szén, koksz, tüzelő­fa, termálvíz) nagyon jelen­tős mennyiséget használ. Mindenekelőtt a folyékony szénhidrogének — gázolaj, benzin, fűtőolaj — képvisel­nek nagy hányadot. Ezekből mostanában évente 1,2 millió tonna fogy mezőgazdasá­gunkban. Évente mintegy 7— 8 százalékos felhasználás­növekedéssel számolva 1930- ban már több mint 1.6 millió .tonna folyékony szénhidro­génre lesz szükség. Érdemes tehát a megtakarítás módo­zatait keresni. - . RENDET, FEGYELMET AZ ÜZEMANYAG­ELLATASBAN Biztonsággal megállapítha­tó, hogy az elrriúlt egy-két évben — amióta robban ráte­relődött a figyelem az ener­giagazdálkodásra — ’avultak az üzemanyag- és fűtőolaí- felhasználás mutatói. Javul­ták de nem kellően. GvakoTi még. hogv az erőgépek és a munkagéosorok teljesítménye nincs összhangban. Néha akkor is traktor vontatta pót­kocsival szállítanak, amikor teherautóval is megoldható a feladat. A talajművelés ener­giatakarékos lehetőségeit sok helyütt nem vizsgálják rend­szeresen. Az erőgépek terv­szerű karbantartása akado­zik. Az üzemanyag-gazdálko­dás lazaságai még mindig több helyütt fellelhetők. Azt, hogy melyik gazda­ságban mikor, mit lehet és mit érdemes tenni, azt leg­jobban az adott üzem veze­tői tudták. Rendszerint csak azoknak nincs igazuk, akik azt gondolják, náluk e téren minden lehetőség kimerült. Almás! István Évente: ne gyed százezer Képzés - magasabb fokon A KISZ eszmei-politikai nevelőmunkájában alapvető szerepe van a fiatalok poli­tikai képzésének. Az elmúlt években, de a KISZ Központi Bizottsága 1974. október 30-i határozata óta különösen so­kat tett a mozgalom e mun­katerület korszerűsítése érde­kében, a politikai képzés rendszerének tartalmi és formai továbbfejlesztéséért. A politikai képzés vala­mely formában való részvé­tel a KISZ tagjainak egyéni vállalást, illetve megbízást jelent. Ugyanakkor lehetősé­get ad a KISZ-en kívüliek nagyarányú bevonására is az ifjúsági szövetség nevelő munkájába. Kedvező loiaitatás A KISZ Központi Bizottsá­gának a politikai képzés to­vábbfejlesztése érdekében hozott határozata megyénk­ben kedvező fogadtatásra ta­lált. A határozat ismertetésére és feldolgozására megjele­nésekor kiemelt figyelmet fordítottak. Irányítási szin­tenként és rétegenként dif­ferenciáltan készítették fel a KISZ tagjait és vezetőit, a politikai képzés aktivistáit a feladatok megvalósítására. Az irányítást jól segítik a munkabizottságok, melyek a különböző szintű testületek mellett jelentős számú akti­vistát tömöritenek. Szerve­zetileg az elmúlt időszakban megerősödtek, munkájuk mi­nősége azonban még nem ki­egyenlített. Fokozottabban kell foglalkozni — elsősorban A megyei, járásir, városi szin­ten — a helyi politikai kép­zés módszertani segítésével, melynek érdekében a képzé­si körök munkájáról több, helyszínen szerzett tapaszta­latra van szükség. A munka- bizottságok élén politikai képzési felelősök állnak, akik az adott szinten jelentkező feladatok végrehajtását szer­vezik. Az eredmények jelen­tős mértékben ennek az ak­tívaháló latnak köszönhetők. A politikai képzési határo­zat végrehajtásában kiemel­kedő szerepük van a propa­gandistáknak. Számuk jelen­tős mértékben emelkedett az új politikai képzési rendszer­ben. Jelenleg körülbelül ezer tevékenykedik a megyében, a régebbi 6—700-hoz képest. Probléma, hogy továbbra is jelentős körükben a fluktuá­ció. Évente körülbelül húsz százalékuk „újoncként” kezdi a munkát, így módszertani felkészültségük és tapasztala­tuk nem kielégítő. Ezért a KISZ Heves megyei Bizott­sága az éves felkészítés kere­tében kiemelten foglalkozik a propagandisták módszer­tani felkészítésével. Képzé­sükhöz jelentős segítséget nyújtanak a megyei oktatási igazgatóság, a KISZ-kb és a KISZ-mb által indított pro­pagandista tanfolyamok. A propagandisták megbízásá­val kapcsolatban szükséges, hogy a fiatal párttagok a2 eddigieknél nagyobb számban vegyenek részt a KISZ poli­tikai képzési munkájában. A íckozalosság elve Az új politikai képzési for­mák szervezésénél a fokoza­tosság elvét érvényesítették. Elsőként az alapszervezet mellett működő ifjúsági vita­köröket szerveztük meg, me­lyek évenként több mint 16 ezer fiatalt, köztük mintegy kétezer KISZ-en kívülit kap­csolnak be a tömegpropagan- da-munkába. A körök évente hatvan témakörből választva tíz foglalkozást tartanak. A választást a résztvevők ér­deklődése irányítja, mely a következő rétegiellemzőket mu’atla: a tanulófiatalok vi­taköreiben az átlagosnál na­gyobb érdeklődéssel fogadták az életcéllal, az irányított el­helyezkedéssel, a nemzetiségi kérdéssel, a szerelem etikai kérdéseivel, a nemzedéki problémákkal kapcsolatos té­mákat; a dolgozó fiatalok köreiben pedig a munka- szervezéssel. a vezetők és be­osztottak viszonyával, a női egyenjogúsággal, a bérpoliti­kával, az életszínvonallal kapcsolatos témákat. Az el­múlt időszakban minden kö-ben ktorne’^n foglalkoz­tak az MSZMP XI.. a KISZ IX kongresszusa határozatai­val és az V. ötéves terv cél­kitűzéseivel. Az alaoszerve^eti titkár- kép'ő tanfolyamok szervezé­se és munkáia eleinte a leg­több problémát jelentette an­nak ellenire, hogy e forma bevezetéséhez több KIP'7-bi­zottság az e'őző formáknál több felkészülési időt kanott Az erőfeszítések eredménye­ként körülbelül 550 részt­vevő felezi be sike-esen éven­te a tanfolyamokat. A KiUin-' öröket 1974-től szerv--ők a középfokú tanin­tézetek . KISZ-szervezetei 1918. december 7-én jelent meg az első kom­munista lap Magyarországon, a Vörös Újság. Programjában világosan megjelölte a célkitű­zést: „Elérkezett tehát az ideje a szotla.izmus megvalósításának. Ezért állunk mi, kommu­nisták a magyar munkásmozgalom elé...” Minden év december 7-én — a magyar sajté napján — a Vörös Újság megjelenésére, a ha­ladó magyar újságírás nagyjaira emlckezün! m', újságírók, rádiósok, televíziósok. S mini az ünnepeken szokásos, felmér'ük: milyen eredményeket tudhatunk magunkénak, s mit kell tennünk a jövőben, hogy még jobban szolgálhassuk pártunk politikáját. Lapunk, a Népújság, ma csaknem 34 ezer példányban jut el a megye olvasói ’oz. s miu­tán egy példányt többen olvasnak el, elmond­hatjuk. hogy lapunkból több mint százezren értesülnek a világ, az ország, a megye esemé­nyeiről. Ezek a számok Is mulatják, hogy mi lyen felelősséggel, körültek ntéssel és hozzá­értéssel kell dolgozniuk a sajtó munkásainak, hiszen az olvasók joggal elvárják és megkö- vete’ik a hiteles és reális tájékoztatást. Az újságírók érzik is ezt a felelősséget Igyekeznek, hogy minél magasabb színvona­lon, minél hozzáértőbben tolmácsolják pártunk politikáját, kommunista elkötelezettséggel for­málják a megye közvéleményét, s igyekezn i hogy ne csupán beszámoljanak az esemény <- ről, hanem seg tsenek Is eligazodni benn«. A fejlett szocialista társadalom építését' is időszakában megtisztelő fe'adit is számunkra, hogy beszámo.hatunk társadalmunk váhozu, formálódó, tejiődő életéről, eredményeinkrőb de egyben azokról a gondokról is, amelyek esetenként nehezítik a fejlődést A sajtó napján említést kell tennünk a me­gyénkben megjelenő mozgalmi, üzemi lapok­ról is, amelyek jelcniős fórumai a szocialista, az üzemi demokráciának, egy-egy kisebb- nagyobb közösség életéről, munkájáról adva számot. S meg kell emlékeznünk a nyommá- szakról, postásokról, lapterjesztőkről is, ak k munkája nélkül a lapok nem kerülnének az olvasók kezébe. Az újságírókról azt tartják, hogy ők a hét­köznapok krónikásai, le ’et-e vajon szebb hi­vatás, m'nt szocialista társadalmim’- életének, szocia'ista építőmunkánknak bű krónikása lenni? (kaposi) Lucernakulalók műhelyében mellett, a KISZ-be belepni kívánók felkészítése céljából. Évente 2500—3000 fiatal te­szi le a Kilián-próbát e for­ma kereteiben, és lesz KISZ- tag. Feladatunk, hogy a körök szervezése folyamatosabb le­gyen és a jelenleginél, na­gyobb mértékben terjedjen ki a dologzói területre is, és több szakmunkástanuló kap­csolódjon be munkájúkba. Minden évben jelentős fel­adat a mozgalmi év aktuális feladataira történő felkészí­tés, melynek keretében a fontos dokumentumok — így a párt- és a KlSZ-kongresz- szus határozatainak — elsőd­leges feldolgozását is meg­oldják. Megyei szinten az ap­parátus egy részének, az irá­nyító testületek és munkabi­zottságok tagjainak, illetve az alapszervezetek titkárainak szerveznek tanfolyamokat. Itt nyílik lehetőség egy-egy kiemelt, több évre szóló fel­adat végrehajtására való összpontosítására is, például 1977. nyarán az alapszerveze­tek sportfelelőseit készítet­ték fel az Edzett ifjúságért mozgalomból adódó felada­tok megoldására. A járás! jogú KISZ-bizottságok az ak­tivisták éves felkészítését végzik. Fonlos az egyeztetés A KISZ politikai képzésé­ben az eddigieknél fokozot­tabban vették figyelembe, a párt-, állami és társadalmi szervek politikai képzési rendszerét. Az elmúlt évek­hez képest megnőtt e for­mákban a KlSZ-megbizatás- sal részt vevő fiatalok ará­nya. Legjelentősebb a fejlő­dés a párt tömegpropaganda és káderképző formáin. Eze­ken körülbelül 1500 KISZ-tag vesz részt évenként. Sok terü­leten külön KT^Z-es osztá­lyok indulnak a marxista­leninista középiskolákban és esti egyetemeken. Annak el­lenére tapasztalható ez, hogy o KlSZ-szervek sok helyen nem egyeztették elképzelései­ket a pártszervekkel, így itt az ötéves pártoktatási ter­vekben nem szerepelnek a KISZ igényei. Az együttműködés még eredményesebbé tétele érde­kében elsősorban az alapszer­vezetek és a szervezetek élén álló KISZ-bizottságok szint­jén tudatosabban kell ter­vezni a KISZ-tagok politikai képzésben való részvételét, szervezni a beiskolázást, egyeztetni a képzési terveket a párt-, állami és tömegszer­vezeti vezetőkkel. Összegezésképpen megál­lapítható, hogy Heves me­gyében a KISZ Központi Bi­zottsága politikai képzésről hozott határozatának idő­arányos végrehajtása rend­ben, eredményesen folyik. Az új, továbbfejlesztett politikai képzés mennyiségileg és mi­nőségileg egyaránt előrelépést jelentett a korábbi KISZ- oktatási és -vezetőképzési rendszerhez képest. Évente 21—25 ezer fiatal — köztük körülbelül ötezer KISZ-en kívüli — vesz részt politikai képzésben, ebből 22 ezer a KISZ képzési formáiban. Tartalmában és formájában is megvalósul a politikai kép­zés különböző szempontú differenciálása is, egysége­sebb a színvonal. Nőtt a fia­talok aktivitása, érdeklődése a politikai képzésben, kedve­ző hatása érvényesül a moz­galmi munka más területén is. A gazdasági építőmunká­ban, a tanulásban való helyt­állás, a politikai kiállás, a KISZ-élet fegyelmének és színvonalának növekedése politikai képzési munkánk hatásának is köszönhető. K. Gr. Nagy Béla tudományos mnn- katárs a lucernagyökercTte­tőst ellenőrzi az üveghá n, segítője, Klein Sándorné la­boráns, az úgynevezett ke­resztezést végzi (fent). Dr. Kiskéri Rczsőno tudó«' mányos munkatárs a lucerna virágporának életképességét vizsgál ia mikroszkóp segítsé­gével (balra). Országosan , is kiemelkedő je-' lentőségű vizsgálatokkal fog­lalkoznak a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem kompol- ti kutatóintézetében. A tudo­mányos szakemberek kleme t, témája a lucernancmesítés és -termelés. Fényképezőgépünkkel a tu­dományos alko'óműhelyien dolgozók néhány pillanatát örökítettük meg. Magtisztítás kicsiben. A svéd gyártm ányú lucern - ma g- szeparátoron Sziklai Péter dolgozik. (Fotó: Perl Márton) i bmüsBj] (n 1977, december 7„ szerda jf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom