Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-03 / 284. szám

KÖZLEMÉNY

a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977, december 14 üléséről

(Folytatás az 1. oldalról)

rapodtak és korszerűsödtek a népgazdaság termelő alapjai Előrehaladás mutatkozik a munkaerő, az anyagok és az energia takarékosabb felhasználásában. Erőteljesen bővült a kivitel. A lakosság életkörülményei javultak, az életszínvonal emelkedése a tervezettet valamelyest meghaladta.

A XI. kongresszus határozatainak helyességét. dolgozó népünk helytállását és munkájának sikerét tükrözi, hogy a nehezebb feltételek ellenére elértük, vagv megközelítjük az ötödik ötéves terv első két évére kitűzött célokat. Ezt elősegítette a csepeli dolgozók által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett és országossá vált szocialista munkaverseny. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy a dolgozó kollektívák becsülettel teljesítették vállalásaikat

Az 1977. évi népgazdasági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján megállapítható:

a) A nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabb mértékben, várhatóan mintegy 8 százalékkal nő A gyorsabb fejlődést megalapozta, hogy a termelés növekedése különösen a mezőgazdaságban, de az iparban és az építőiparban is, meghaladja az előirányzatot.

— Az ipari termelés a tervezettet meghaladja, várhatóan i százalékkal növekszik. Leggyor°abban az élelmiszeripar termelése nő, a többi ágazaté lényegében a tervnek megfelelően emelkedik. A termeléshez szükséges anyag és energia alapvetően rendelkezésre áll. Az ipari termelés fejlődését segítette a múlt évinél élénkebb kereslet. A néogazda- sági terv követelményeinek megfelelően az ipari export nagyobb mértékben bővült, mint a belföldi értékesítés. Az üzembe helyezett új kapacitások hozzájárultak a műszaki színvonal emeléséhez, a termelés és a termékszerkezet fejlesztéséhez. A termelés növekedése ez évben is teljes egészében a termelékenyebb munka eredménye Nem kielégítő az előrehaladás az állóeszközök kihasználásában, a versenyképes termékek arányának' emelésében.

— Az éoítőipar termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben, mintegy 7 százalékkal nő. Teljesül a lakásépítési terv. Néhány nagyberuházás megva'ósítása tervszerűbbé vált. A beruházások jelentős részénél — döntően elő- készí'ési és szervezési hibák miatt — a kivitelezés időtartama és költségei meghaladják a tervezettet.

—. A mezőgazdasági termelés az előirányzottnál nagyobb mértékben. 1975-höz képest várhatóan mintegy 9 százalékkal emelkedik. A mezőgazdaság dolgozói jól hasznosították az anyagi és szellemi erőforrásokat, s mind a nagyüzemekben, mind a háztáji és kisegítő eazlasáeokban fokozódott a termelési kedv. Erősödött a termelési és az értékesítési biztonság. A terveze tnél több kenyérgabona termett. a búza hektárankénti átlaga meghaladta a 40 mázsát, a kukorica á'lantermése is nagyobb a számítottnál. A zöldség- és gvü- mö’őstermelés fellendült. Nőtt a sertésállomány. magas szintet ért el a baromfitenyésztés, foilődött a szarvasmarha- és juhtenyésztés. A hústermelés jelentősen emelkedett.

— A közlekedési ágazat az előirányzottnál

nagyobb áruszállítási feladatát a korábbinál szervezettebben, az eszközök jobb kihasználásával eredményeden oldotta meg. Javult — bár nem. kielégítően — az együttműködés a közlekedési, valamint a szállító és termelő szervezetek között. ,

bj A beruházások volumene a tervezett 4— 5 száza'ékkal szemben előreláthatóan 13—14 százalékkal nő. Az előirányzat túlteljesítése csaknem k’záró’ag a vállalati, szövetkezeti beruházásoknál következik be. A célcsoportos beruházások (lakás, óvoda, stb.) teljesítése valamelyest meghaladia a tervezettet, az egyéb állami beruházásoké azonban elmarad attól. A gyorsított ütemű nagyberuházások kivitelezése tervszerűbbé vált. Növekszik a határidőre és az előirányzott költséggel megva'ósuló beruházások száma. Bővü’nek a versenyképes exportárualapok termelésére alkalmas kapacitások

Az előirányzatot meghaladó beruházások főleg a feldolgozó ipar és a mezőgazdaság technológiai korszerűsítését szolgálják, és segítik a termelés hatékonyságának javítását, az expói tkápesség fokozását. Az ilyen mérvű beruházási tevékenység azonban nem áll arányban a népgazdaság jelenlegi teljesítő képességével, a kivitelezés lehetőségeivel. A folyamatban levő beruházások száma növekszik, s emiatt az üzembe helyezések ideje nem rövidül a kívánt mértékben.

cl A foglalkoztatottak száma a tervnek mogMolően az iparban és a mezőgazdaságban csökkent, a kereskedelemben és a közlekedésben emelkedett. Az építőiparban _ a számított növekedéssel szemben a létszám csökkent. A munka termelékenysége a termelő ága >alókban az előirányzottnál erőteljesebben nő, előrehaladás tapasztalható a munkaerő gazdálkodásban. A munka szervezetig“ sok helyen még nem kielégítő.

dl A lakosság életszínvonala a múlt évinél nagyobb mértékben emelkedik, a növekedés üteme némileg meghaladja az előirányzottat Az egv keresőre jutó reálbér várhatóan 3—3,5 száza'ékkal nő Az iparban, a vendéglátóiparban és az élelmiszer-kiskereskedelemben a terv szerint rendezték és egységesítették a műszakoótlékot A villamos- en“rgia-ipar a ruházati ipar. valamint az oktatásügy, a közművelődés és részben az egészségügy dolgozói köznonti béremelésben részesültek. A mti"ká«ág és a parasztság reálkeresete a terv céljainak megfelelően

lényegében azonos ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem és a lakosság összes fogyasztása egyaránt 4—4,5 százalékkal nő, az előirányzatot valamelyest meghaladja. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezett keretek között marad.

A lakosság áruellátása élelmiszerekből és iparcikkekből kiegyensúlyozott, az árukínálat nőtt, a választék bővült. A húsellátás kielégítő, választéka javult. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a tavalyinál nagyobb volt a kínálat, az árak alacsonyabbak voltak.

Az életkörülményeket javítja, hogy felr épül a tervezett 89 ezer lakás, 18 ezer óvodai hely és mintegy kétezer kórházi ágy létesül. Bővül a bölcsődei hálózat és a diákotthonok befogadóképessége, nő az általános Iskolai tantermek száma. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása.

e) Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai szélesednek részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban fokozódik. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval tovább erősödik az együttműködés, dinamikusan nő az áruforgalom. Fejlődik a termelési együttműködés és a szakosítás. A népgazdasági tervnek megfelelően a kivitel gyorsabban növek-zik, mint a behozatal. Bővülnek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is. A tőkés piacokról behozott cikkek ára gyorsabban nőtt, mint az oda kivitt termékeinké, ami veszteséget okozott a népgazdaságnak. N

f) A gazdasági szabályozók alapvetően a népgazdasági tervben meghatározott feladatok megvalósítását segítik. A gazdálkodás feltételeiben bekövetkezett változás miatt azonban már nem eléggé ösztönöznek a hatékonyság növelésére. Ennek következtében a jól és kevésbé jól dolgozó vállalatok jövedelmei túlzottan kiegyenlítődnek. A vállalatok költségvetési befizetései nem érik el, az állami támogatások pedig meghaladják a tervezettet.

2. A Központ! Bizottság figyelembe véve a népgazdaság helyzetét, a gazdálkodás feltételeinek változását és az V. ötéves tervben meghatározott célokat, az 1978-as évre az alábbi feladatokat jelölte meg:

— A népgazdaság dinamikus fejlődését, a nemzeti jövedelem gyarapodását, a hatékonyabb társadalmi termelés, a magasabb munkatermelékenység eredményezze. A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben növekedjék. A felhalmozás aránya közeledjék az V. ötéves tervben számítotthoz, a lakosság életszínvonala a gazdasági fejlődéssel összhangban emelkedjék.

— A termelési, értékesítési előirányzatok és az elosztási arányok legyenek összhangban a gazdasági egyensúly javításának követelményével. A kivitel növekedése haladja meg a behozatalét.

— A hatékonyság fokozásával, a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állításával erősíteni kell a népgazdaság egyensúlyát tartósan javító folyamatokat. Az irányítás és a végrehajtás minden szintjén továbbra is alapvető feladatnak kell tekinteni a termelési szerkezet fejlesztését, a műszaki színvonal emelését, a beruházások tervszerű megvalósítását, az állóalapok gazdaságos kihasználását, az ésszerű takarékosságot, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását.

A Központi Bizottság az 1978. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint határozta meg:

A tervezett növekedés 1978. évi előirányzatai Nemzeti jövedelem 5 százalék

Nemzeti jövedelem

belföldi felhasználása 2 száza’ék

Ipari termelés 5,5—8 százalék

Országos építési-szerelési teljesítmény 4—5 százalék

Mezőgazdasági termékek termelése 2—3 százalék

A szocialista szektor beruházásai 180—182 milliárd Ft

Egy lakosra jutó átlagos jövedelem 7—7,4 százalék

Egy keresőtu+ó nominálbér, országos átlagban 7 százalék

Fogyasztói árszínvonal 4 százalék

Egy lakosra jutó

reáljövedelem 3—3,2 százalék

Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér 2,8—3 százalék

Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset 2,8—3 százalék

A lakosság fogyasztása 3,4—3,6 százalék

Az összes lakásépítés 90 ezer lakás

ebből á”ami 32—33 ezer lakás

Az állami költségvetés bevétele legalább 6 százalék

Kiadás legfeljebb 7 százalék

a) Az ipar. az építőipar és a mezőgazdaság termelése a hatékonyság fokozása révén növekedjék:

— Az ipari termelés 5,5—6 százalékos növekedését a termelékenység emelésével kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar és a vegyipar fejlődjék. A gazdaságos ipari termékek exportja erőteljesen növekedjék, elsősorban a gépiparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban. Gyorsabban javuljon a termelés szerkezete és műszaki színvonala, a termékek minősége és versenyképessége. A vállalatok határidőre fejezzék be a gazdaságos exportot bővítő beruházásaikat. Erősödjék az együttműködés tervszerűsége a termelő, a kereskedelmi, a szállító és a kooperáló vállalatok között.

— Az építési-szerélési tevékenység 4—5 százalékos növelését a termelékenység és a szervezettség javításával, a rendelkezésre álló

gépek és berendezések jobb kihasználásával kell elérni. Különösen fontos a tervszerűség fokozása, a minőség javítása, a kivitelezés meggyorsítása.

— A mezőgazdasági termelésben fő feladat az 1977 évben elért eredmények megszilárdítása és a hozamok további emelése. A termelés 2—3 százalékos növelésének a feltételei adottak Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek hasznosítsák jobban termelési adottságaikat, fokozzák a gazdálkodás eredményességét Tegyék meg a szükséges intézkedéseket a gépek és az állattenyésztési telepek jobb kihasználására Ésszerűbben és takarékosabban használják fel a műtrágyát, a növényvédő szereket és a takarmányt

A kenyérgabonát a tervezett területen idejében és jó minőségben elvetették. Szükséges, hogy a nagyüzemek a jövő évben növeljék a kukorica vetésterületét. Fontos feladat a zöldségtermelésben, a baromfi-, a sertés-, a szarvasmarha- és juhtenyésztésben elért eredmények továbbfejlesztése. Fokozni kell a tömegtakarmány-termelést, javítani a rét- és legelőgazdálkodást. A termelés feltételeinek javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésével, a tárolótér és a feldolgozó kapacitás bővítésével is segíteni, ösztönözni kell a termelőmunkát. Támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználását.

A munka hatékonyságának fokozása minden termelő ágazat, minden gazdálkodó szervezet alapvető feladata. Ez megköveteli, hogy a termelőüzemek jobban figyelembe vegyék adottságaikat, ésszerűbben gazdálkodjanak anyagi és szellemi erőforrásaikitaL Tevékenységük során érvényesítsék a Központi Bizottságnak a hosszú távú külgazdasági politikára és a termelési szerkezet fejlesztésére vonatkozó irányelveit. Az irányító és a gazdálkodó szervek ezekből kiindulva konkrét programok alapján intézkedjenek a gyártmányok korszerűsítésére, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. Hasznosítsák gyorsabban és szélesebb körben a tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit a termelésben. A gazdálkodást elsősorban a termelékenység folyamatos növelésével, a korszerű gépek es berendezések jobb kihasználásával, az anyag- és energiatakarékossággal, a szerződésekben vállalt kötelezettségek pontos teljesítésével, a munka- és üzemszervezés, valamint a munkafegyelem javításával tegyék hatékonyabbá.

b) Az áruszállítás 5,5 százalékos növelése a közlekedés szervezettségének, az eszközök kihasználásának, a termelő és a közlekedési vállalatok együttműködésének további javítását teszi szükségessé. A torlódások elkerülése végett fokozni kell az előszállításokat. A személyszállítás színvonalát új létesítmények üzembe helyezésével és a járműpark bővítésével is javítsák.

c) Az élet- és munkakörülmények további javításának feltételeit a termelés tervezett növelésével, a hatékonyság fokozásával kell megteremteni.

— Az 1978-ra tervezett reálbér-emelkedést oly módon kell biztosítani, hogy erősödjék az összhang a teljesítmények és a bérek növekedése között.

— A korszerű gépek és berendezések jobb kihasználása, a dolgozók érdekeltségének növelése céljából 1978. július 1-ével rendezik és egységesítik a műszakpótlékot a szállítási, a hírközlési, a szolgáltató vállalatoknál, az á'lami gazdaságoknál, valamint a kereskedelem azon területein is, ahol eddig még nem történt meg.

— A jövő évben néhány területen központi bérintézkedésre kerül sor. Béremelésben részesülnek az orvosok és azok az egészségügyi alkalmazottak, akikre az 1977. évi intézkedés nem terjedt ki, továbbá a területi ügyészségek és bíróságok dolgozói.

— 1978. január 1-től a rendszeres nyugdíjkiegészítés legkisebb összege havi 50 Ft-ról 70 Ft-ra emelkedik.

A terv biztosítja a lakosság fogyasztásának növekedését, a kiegyensúlyozott és javuló színvonalú áruellátást, a vásárolóerő és az árualap összhangját — a kormányzati szervek gondoskodjanak róla, hogy a termelő és a kereskedelmi vállalatok javítsák együttműködésüket. bővítsék az áruválasztékot, a hazai és az importszállítások jobb ütemezésével tegyék folyamatossá az áruellátást

Az illetékes hatóságok továbbra !s szigorúan ellenőrizzék a fogyasztói árak a'akulá- sát, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket, és biztosítsák, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése 1978-ban ne haladja mega 4 százalékot.

A lakosság életkörülményeinek további javítására megépül 90 ezer új lakás; az óvodai helyek száma 17 ezerrel, a bölcsődei helyeké 3100-zal, a kórházi ágyak száma pedig 700- zal nő. Tovább bővül az általános és a szakmunkásképző iskolák hálózata.

dl 1978-ban beruházásokra 180—182 milliárd forintot fordítunk. A rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére kel] összpontosítani. Az ötéves terv beruházási feladatainak teljesítése érdekében javítani kell a beruházási folyamatok tervszerűségét. Központi pénzügyi forrásból két nagyberuházás kezdődhet meg: a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének építése és a Székesfehérvári Könnyűfémműben a félgyártmányok termelésének fejlesztése.

A feldolgozó ágazatokban, valamint a mezőgazdaságban a beruházásoknak mindenekelőtt a termelés korszerűsí’ését, és a gazdaságos e*i:ort növelését kgll szolgálniok. A nem

termelő ágazatokban gondoskodni kel! sa V. ötéves tervben kiemelt feladatok megvalósításának elsődlegességéről, az előirányzott lakások. gyermekintézmények, iskolák megépítéséről.

e) Az 1978. évi gazdasági feladatok eredményes megoldása, a külkereskedelmi mérlos javítása megköveteli, hogy tovább bővüljenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, erőteljesen növekedjék az export.

Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fej lesztését mindenekelőtt a Szovjetunióval, s szocialista országokkal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, az áruforgalom bővítésére alapozzuk. A szocialista gazdaság integráció elmélyítésére, a termelés további szakosítására, a kooperáció gyorsabb kibontakoztatására törekszünk. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is bővítjük külkereskedelmi forgalmunkat és fejlesztjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat. A fejlődő országokkal kialakult sokoldalú gazdasági kapcsolatainkat, együttműködésünket az eddiginél gyorsabb ütemben fejlesztjük.

A külkereskedelmi tevékenységben fokozott figyelmet kell fordítani a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítésére, a kivitel ösz- szetételének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a beszerzés es az értékesítés jó ütemezésére, valamint a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére.

f) Az állami költségvetés kiadásai és bevétele! a népgazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. Olyan pénzügyi feltételeket kel! teremteni, amelyek a vállalatokat és a szövetkezeteket növekvő teljesítményre. a hatékonyság fokozására késztetik. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kel! a takarékosságot. Az államigazgatás központi és helyi szervei, a tanácsok és az irányításuk alatt működő intézmények törekedjenek a takarékos gazdálkodásra, pénzügyi lehetőségeik jobb kihasználására, az ügyvitel korszerűsítésére.

g) A központi irányúé szervek gondoskod- . janak arról, hogy a gazdasági szabályozó rendszer az eddiginél jobban ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a tartalékok feltárására és kiaknázására: segítse elő a beruházási folyamatok tervszerű alakulását, a gazdasági és pénzügyi egyensúly javulását. A gazdasági szabályozó rendszer ennek megfelelően biztosítsa a vállalatok és a szövetkezetek számára a teljesítményekhez igazodó gazdálkodási és pénzügyi feltételeket.

3 Az 1978. évi terv előirányzata! összhangban vannak a XI. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai határozatokkal, ötéves nép- gazdasági tervünkkel, elősegítik a népgazdaság kiegyensúlyozott és tervszerű fejlődését, s ennek megfelelően az életszínvonal további mega'anozott emelését. A népgazdasági terv teljesítése egységes szem’életet, kezdeményező magatartást, következetes és fegyelmezett végrehajtást igényel minden munkahelyen.

A központi gazdaságirányító szervek támaszkodjanak a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok vezetőinek kezdeményezésére, és építsenek felelősségükre. A végrehajtás során felvetődő problémák megoldásába idejében intézkedjenek. Segítsék és ellenőrizzék a tervfeladatok megvalósítását.

A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági terv céljaival összhangban készítsék el saját terveiket, rugalmasan igazodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez. A hazai és a külföldi piacok igényeinek megfelelően fejlesszék a termelési szerkezetet, javítsák termékeik korszerűségét és minőségét. Gazdálkodjanak takarékosan a munkaerővel, az anyagokkal, az energiával és a pénzzel. Intézkedjenek a hatékonyság gyorsabb növelése, a munka- és üzemszervezés javítása, a munkaidő és a termelőeszközök jobb kihasználása érdekében. A vállalatok, üzemek vezetői a feladatok megoldásában építsenek a dolgozók alkotó kezdeményezésére és aktív részvételére.

A pártszervek és szervezetek mozgósítsák a párttagságot, a dolgozókat gazdaságpolitikai céljaink elérésére, a terv teljesítésének segítésére. A kommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok végrehajtásában

A szakszervezetekben, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő párttagok, aktivisták felvilágosító, meggyőző és szervező munkával, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásával, a szocialista versenymozgalom támogatásával segítsék elő az 1978. évi nép- gazdasági terv iiicg”'» lósitását.

A szocialista brigádok, a kollektívák, a dolgozók vállalásaikkal mozdítsák elő a termelés hatékonyságának növelését, a 'emlékek minőségének javítását, az ésszerű takarékosságot, a gépek és berendezések jobb kihasználását. a munkaidő-vp=->io~őgek mérséklését, a munkafegyelem erősítését.

Az agitációs és propagandaszervek, asaitó, a rádió és a televízió segítsék elő, hogy népünk megismerje jövő évi céljainkat, és cselekvőén támogassa gazdaságpolitikai törekvéseinket. Kapjon nagyobb teret a dolgozók jó kezdeményezéseinek népszerűsítése, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, egész népünk helytállásának, eredményes erőfeszítéseinek méltatása.

Az 1978. évi népgazdasági terv iől szolgába ha'ánk szoria'i da fejlődését, népünk érdekelt reális, elérhető célokat határoz meg. A Központi Bizottság felhívja a munkásosztályt,

a PO-R =! a/ é’t'-'l : *c>ef hnqv

tos b'dyfállással. odaadó munkával ‘ámljotf. hozzá a gazdasági feladatok megoldásához, j