Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-21 / 299. szám
ISyuodíjasok a tárlaton A megyeszékhelyen már sikeresen bemutatott Sorsforduló című kiállítás gazdag anyagát láthatják a képzőművészet hatvani barátai is a városi művelődési központban. Képünkön a nyugdíjasok klubjának tagjai Hamvas István vezetésével Károlyi Mihály szobra előtt. (Fotó: Szabó Sándor) Öl fiatal művész egri klällitasäröl üt fiatal művész munkái, harminchat táblakép, illetve rajz, egy gobelin és tizenöt kisplasztika látható az év végéig a Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában. A kiállítás megérdemli a figyelmet, mert öt sajátos önálló egyéniség mutatkozik be az egri közönség előtt. Ez a bemutatkozás annál is inkább rokonszenves, mert visszhangot kapott bennük Eger és környéke is egy alkotói táborozás kapcsán. Mészáros Géza gobelinje köszön a belépőkre.Fíóra — ez a gobelin címe — nemcsak itt arat sikert, már a Műcsarnokban is magára vonta a közönség figyelmét a művész novemberi tárlatán. A gobelinen kívül Mészáros Géza még tíz krétarajzot hozott erre az alkalomra Egerbe, ezek közül csak három látható. Ez a mennyiségileg szerény anyag is arról győz meg bennünket, hogy a festő számára az érzelmek a legfontosabbak, azok közül is azok, amelyek a közvetlen környezeteben megjelenő nőkhöz, lányokhoz, asszonyokhoz fűzik őt. Az Alvó, a Kata töredéknyi idő hangulatát, állapotát, esetleg szenvedélyét idézi fel, de azzal a forrósággal, meghittséggel, a szeretet utáni vágynak azzal a mohóságával, amely mindig is megörökíteni akarja még a legjelentéktelenebbnek látszó mozzanatokat is. A művész ki akarja menteni a tűnő időből a tünékenyt, a tartást, egy-egy test befejezett, vagy félig kész mozgását, hogy az esetlegességből alkotás legyen. Mészáros színeit, formáit és harmóniára törekvését nem lehet közömbösen szemlélni. Egészen más világba visz Tassy Béla rézkarcaival. Itt szó sincs a szenvedélyes érzelmek közvetlen támadásáról; itt a művész egy-egy gondolatrendszerbe igyekszik elkalauzolni bennünket. Olvasmányélmények, eszmék és formák, eszményített nők és férfiak kerülnek szemünk elé bizonyítani, hogy a művész gondolatai között, a születés lelkesedő átszel lemi- tése mellett is mindig ott ólálkodik a csontvázzá alkotott halál, amely úrrá szeretne lenni a létezés fölött. Homérosz és Ady, István király és a balladák szereplői — mintha a Ballada 1-ben egy fej nélküli nő állna elénk kihívó feltárulkozással — a művész lelkében végbemenő kavargást és bölcsességre, szemlélődésre törekvést látszanak hordozni. Az Ady emlékére 11. című színes rézkarcon a költő kétszer ül a képen felöltőbe be- bugyoláltan, fölötte Léda önmagával szembefordulva figyeli azt a halált, amely neki is muzsikál. És az asszo- nyi arc valamilyen tudást igyekszik elárulni. A legtöbb drámaiságot Duschanek János képein fedeztük fel. A Hétköznapok mártírjai és a Lovasroham egy lelki tőről metszett alkp- tások, noha a Lovasroham leplezetlenül a küzdelem végső fázisát téríti elénk, ahol a lovak felnyúló nyaka a zuhanás és az erőtlenség, a végső kimerülés nyilvánvaló kifejezője, a fehéren villanó késekkel és a kimeredt férfi- szemű arcokkal együtt. P. G. portréja szabálytalan arcot tár elénk. A bal szem félre- kancsalít a horgas orr szomszédságából, és mi keressük az arcban a szorongás okát. Ehhez a portréhoz képest képtelenségnek tűnik például egy férfiarc a XVIII., vagy a XIX. századból, ahol annyi nyugalmat megélhettek még az emberek. A legtöbb alkotást Kiss György vonultatta fel. Festési technikája olyan, mintha a festékben nem a színeket, Továhbdolgozásrn ösztönzik a nyugdíj jogosultakat A kormány a közelmúltban cöbb olyan kérdésről döntött, amelyek a nyugdíjasokat és a nyugdíjkorhatárt elérő dolgozókat érintik. Egymillió 900 ezer embert érint az — a múlt héten bejelentett — intézkedés, hogy 1978. január 1-től felemelik a nyugdíjak és egyéb ellátmányok évi automatikus növelésének alsó határát. Általános érvényű szabály, hogy a nyugdíjak összege évente 2 százalékkal nő, a kisebb nyugdíjak és ellátmányok azonban valójában évek óta ennél nagyobb mértékben emelkednek, mert a kormány az emelés összegszerű alsó határát időről időre külön megszabja. Az emelés havi 20 forintos többlete évi 450 millió forint többletbevételt jelent az érintetteknek. Nagyobb lehetőséget kaptak a nyugdíjasok arra is, hanem a megfogható és felkenhető anyagot látná elsődlegesen. Az Izzás V. és az Izzás V1L, valamint a Tűzvi- rág adják vissza a művész lobogó tűz élményét az átélés hitelességével. Plasztikái közül a Napkorong sorozat hatott ránk. Csavlek András a pasztellszíneket szereti. Élvezi, hogy a látvány nagy részét a pasztellszín teljes nyugalma, fo- dortalansága, rebbenéstelen- sége adja. Az Áradó folyó, az Áradás, a Kiskörei vízlépcső erről beszél. A képek közepén jelenik meg a fő téma, az is elmosódó vonalakkal, foltokkal, mintha a művész messziről szemlélné ki a neki fontos pontokat a tájban, hogy aztán álomszerű megközelítésben úsztassa el azokat a szemünk előtt. Az óriásdaru történetét is megörökíti, csak azt nem tudjuk, hogy ebben a lírai képben mit jelent az óriásdaru darusága és merre tart annak története. És mégis vonzza a szemünket vissza meg vissza minden kompozíciója. Pedig nem sokat beszélő alkotások ezek. Hangulatot teremt, élményt ad ez a kiállítás, még akkor is, ha közben a színház élete zajlik — az előcsarnokban is. Farkas András Társadalmi bíróságok— társadalmi szervek E jogintézmény működését az 1975. évi 24. számú tvr. új módon szabályozta 1976. január 1. napjától. A társadalmi bíróságok valóban társadalmi szervekké váltak. Idáig a bíróságok megalakítására so’"''r,.l szőkébb körben volt lehetőség. Ezzel az állampolgári jog- egyenlőség is csorbát szenvedett. Az azonos típusú ügy elbírálása attól is függött, hog3^ az adott munkahelyen alakult-e társadalmi bíróság, vagy sem. Ettől kezdve társadalmi bíróság működhet bármely állami vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, intézménynél, szövetkezetnél, a létszámtól függetlenül is. Merőben új, a fejlődéshez igazodó rendelkezés az is, hogy olyan vállalatnál, ahol, a társadalmi bíróság állandóan nem működik, a vállalat dolgozói, vagy az érdekelt szocialista brigád tagjai esetileg — egy-egy ügy elbírálására — is választhatnak társadalmi bíróságot. Sőt, a szocialista brigád azt is kezdeményezheti, hogy az egyébként társadalmi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben maga járjon el. Megvan a lehetőség arra is, hogy az ügyet maga a társadalmi bíróság is át.teheti elbírálás- ra ahhoz a szocialista brigádhoz, amelynek az érintett dolgozó a tagja. A társadalmi bíróságok megalakítása sohasem kötelező, mindig csak fakultatív lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti bizottság, illetőleg a szövetkezet illetékes szervének a kezdeményezésére a dolgozók közössége, a tsz esetében a közgyűlés határoz abban, hogy az adott munkahelyen alakuljon-e egyáltalán társadalmi bíróság. Bár a megalakításuk csak lehetőség, azonban a jogalkotónak nyilván nem az volt a célkitűzése, hogy az eddiginél is ’ kevesebb társadalmi bíróság működjön. A társadalmi bíróságok szélesebb körű és alkalomszerű alakításának a lehetőségével a törvényhozó szándéka az volt, hogy építsük ki a társadalmi bíróságok széles hálózatát minden területen. Ezt igényli a társadalmunk fejlődési folyamata. Feladatuk A társadalmi bíróságok jelentős feladatot kapjak. így: a hatáskörükbe tartozó ügyeket elbírálják: döntéseikkel nevelik a dolgozókat a szocialista együttélés szabályainak megtartására, a fegyelmezett munkára, a szocialista munkaerkölcs erősítésére, a társadalmi tulajdon védelmére. Segítik a szocialista demokrácia fejlesztését. Megtisztelés, és társadalmi rangot is jelent a társadalmi bíróság tagjának lenni. Ezért írja elő a tvr., hogy annak tagja csak büntetlen előéletű, erkölcsileg kifogástalan és példamutató magatartású dolgozó lehet. E bíróság tagjait is fokozott munkajogi és büntetőjogi védelem illeti - meg. Elnökeit rendszeresen meg kell hívni az olyan tanácskozásra, ahol a munka- fegyelemmel kapcsolatos és a társadalmi bíróságot érintő kérdéseket tárgyalják. A társadalmi bírósági eljárás kezdeményezői lehetnek: a vállalatnál működő társadalmi szervezetek, a vállalat igazgatója, a szövetkezet vezetősége, de a vállalat bármely dolgozója is. Hatáskörük A társadalmi bíróságok hatásköre lényegesen módosult. Hatáskörükbe tartozik az olyan szocialista együttélés szabályait sértő cselekmények elbírálása, amely nem képez bűncselekményt, vagy szabálysértést. Azok a fegyelmi vétségek is, amelyeket a fegyelmi jogkört gyakorló oda utal. S olyan ügyek is, amelyet a nyomozó hatóság, az ügy~„z, a bíróság, vagy a szabálysértési hatóság tett át társadalmi bírósági eljárás lefolytatása végett. Üjszerű rendelkezés viszont, hogy e szervek sem tehetnek át olyan ügyet a társadalmi bírósághoz, ha abban az elbírálást szereplő magatartás bűncselekményt, vagy szabálysértést képez. Az új tvr. részletesen szabályozza a társadalmi bírósági eljárást, a bíróság ösz- szetételét, a bírósági tárgyalást, a hozandó határozatokat, a tehető intézkedéseket! így a társadalmi bíróság ha- tározaiában, társadalmi bí- ’•ő-'erj ügyelmezeletéssel, dorgálással és megrovással élhet. Szignalizálhat az illetékes szervhez, személyhez a tárgyalt ügyben tapasztalt rendellenesség megszüntetése végett. Kezdeményezheti az alkoholista kötelező gyógykezelésének az elrendelését is. A határozat ellen a felelősségre vont dolgozó jogorvoslattal is élhet. Ez biztosítja, hogy a társadalmi bíróság döntései megalapozottak és törvényesek legyenek. E bíróságokat, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, illetőleg a Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szervek irányítják. Most már jogszabályi kötelességük a vállalati, szövetkezeti jogászoknak, hogy a társadalmi bíróságoknak a szükséges szakmai segítséget folyamatosan megadják. Munkájuktól a gyakorlatban sok függ, hogy a társadalmi bíróságok élete milyen. Az új tvr. tehát a változott feltételekhez, a realitáshoz igazította a társadalmi bíráskodás jogintézményét. Fontos társadalmi fórumok a negatív jelenségek, társadalomellenes magatartások elleni harcban. A kisebb környezetben hamarább lehet felfigyelni az apróbb botlásokra is. Ez szükséges is. mert az időben adott, nevelő jellegű társadalmi rosszallásnak nagy a .visszatartó hatása. Sok embert visszatarthat attól, hogy a kisebb botlást nagyobbak kövessék és ugyanakkor mások is tanulhatnak belőle. A társadami bíróságok íó működésükkel hozzájárulhatnak a rend, a fegyelem a szocialista erkölcs szilárdításához, melynek hatása az anyagi javak termelésénél is jelentkezik. Éppen ezért politikai kérdés is, hogy- a társadalmi bíróságok miként tevékenykednek. Dr. Kovács Pál. az Egri Megyei Bíróság elnöke JURtö BONDAREV: &,kWMW 1977. december 31,, szerda hogy nyugdíjuk fenntartása mellett munkát vállaljanak. Mint ismeretes, a nyugdíjasok általában 840 órát, néhány munkakörben 1260 órát dolgozhatnak évente, sőt az egészségügyi, oktatási, gyermek- és szociális intézményekben és a közforgalmú gyógyszertárakban takarítóként, ezen kívül a népgazdaság bármely területén portásként, éjjeliőrként, fűtőként korlátlanul vállalhatnak munkát. Ugyancsak korlátozás nélkül vállalkozhattak eddig munkára azok, akiknek havi nyugdíja nem volt magasabb 1160 forintnál. 1978. január 1-től ezt az 1160 forintos határt 1400 forintra emelik. Akinek tehát nem lesz a nyugdíja havi 1400 forintnál nagyobb, nyugdíja mellett bármennyi munkát vállalhat. A munkaerőhelyzet szempontjából az a kedvezőbb változat amikor a nyugdíj igénybevétele nélkül, teljes munkaidőben dolgoznak tovább azok, akik egyébként megszerezték a nyugdíjjogosultságot. 2. Vagy tíz perc múlva az ötfalú ház tulajdonosnője, egy hetvenéves forma, még eléggé friss és beszédes öregasszony valósággal vidáman mutogatta meg nekik a virágos tapétákkal borított, takaros szobákat, amelyekben az egyik küszöbtől a másikig futószönyegek, jó állapotban lévő függőpriccsek, erős lócák voltak; terjedelmes orosz kemence állt, mely fehér oldalaival két szobára és a konyhára nézett, ahol szembeötlött a fényesre tisztított, forradalom előtti rézszamovár a viaszosvászonnal borított asztalon, az öblösen zümmögő legyek raja a gerániummal telerakott, alacsony ablakokat takaró kis függönyök mögött — mindenütt (bár a ház száraz volt) a régi fa penészes szaga terjengett, amilyen a régiségüzletekben az ódon pohárszékek kihúzott fiókjaiból, belsejéből árad. A falakon felaggatott, szárított gyógyfűcsomók nem bontották meg ezt a kiirthatatlan szagot, mivel a ház mintegy magába szívta az emberi melegnek, az egyszerű ételnek, a munkásélet keresetlen sajátosságainak ezt az évszázados, falusi szagkeverékét Az asszony a szánalom megmagyarázhatatlan érzésével nézett az öregasszonyra, amikor az sajnálkozás, egyetlen sóhaj nélkül „végső árként négy és fél százast” kért a házért, s az eladást azzal magyarázta, hogy a lányához költözik Lenin- grádba: „az onokát dajkálni.” Alkudni illetlenség, lelkiismeretlenség lett vona, az öregasszony egyszerűen odaajándékozta a házat, és a házaspár zavartan egynapi gondolkodási időt kért, a kor molyság kedvéért —, s kiléptek a sikátorba, ahol az alkony! levegő a füvek melegével csapta meg őket, és napnyugta után még arany- ló-világos volt az ég. Megint ösztönösen a folyóhoz mentek, az asszony hátranézett a vörös égbolt közepette a hegyoldalon sötéten kirajzolódó és kerttel elborított házra, s izgatottan arról beszélt, hogy maga a sors segíti őket abban, hogy legalább egy nyári hónapot itt tölthessenek, ezen a kedves gyermekkori tájon. hogy egyetlen percig sem szabad habozniuk, hanem már másnap reggel ki kell fizetniük a ház árának a felét vagy az egészet, és azonnal fontolóra kell venniük, miként rendezhetik be lassanként, a viszonylagos kényelem jegyében (palackos gáz, kis gáztűzhely), azonkívül le kellene bontani az asztal fölé kinyúló és a szoba képét elrontó l’üggőpriccset, ki kellene cserélni a rozzant bútorokat, a zsindelytetőt pedig palával fedni; még mindig kevesebb a vesződség meg a kiadás, ha összehasonlítják a Moszkva környéki nyaralók hajmeresztő árával, s már a jövő nyáron idejöhetnek, és saját fedél lesz a fejük fölött, idejöhetnek ebbe a védett falusi zugba. amely megfiatalítja a lelkűket. — Istenem, milyen olcsón meg lehet vásárolni azt a lehetőséget, hogy az orosz Svájcban élhetünk — mondta az asszony változatlanul izgatottan, és gyengéden mo- iolygott, s karon fogta férjét. — Itt élni nyáron a mi korunkban — hát lehet-e másmilyen boldogságról ábrándozni? Csak apró-cseprő kozmetikai javításokra van szükség itt-ott. Tudod, én idehoznám a régi cseh pam- lagot és a zöld huzatú finn székeket, meg az edényes polcot. A lakásban már úgyis régóta az utunkban vannak, itt pedig nagyon jól elkelnek. — És mi lesz a pincével? Láttad, milyen nagyszerű pince van? — Nos, azt nem. A pince kényelmetlen dolog: jég, szalma, tavasszal meg persze víz. Hűtőszekrény feltétlenül szükséges. Meg vízvezeték is... Vagyis a hideg víz kell a konyhában. Mit szólsz hozzá? — Igen, de a ház mellett kitűnő vizű kút van. Megígérem, hogy rendszeresen hordok majd neked vizet. Minden alkalommal két vödör kristálytiszta kútvizet. És az udvaron mosakszunk majd, vaskannából. — Olyan zörgő vascsőrű kannából? Remek, kedvesem. Én is így dondolom. De a konyhában mégis állandóan kell víz, és villanyszivaty- tyú segítségével kis vívezeté- ket léhet csináltatni. Láttunk ilyet a Kutuzov sugárúti háztartási boltban. — Jól van, megvesszük. — De hát valójában ideadja nekünk négyszázötven rubelért ezt a csodálatos házat? És valóban itt lakunk majd nyáron? S megint a ház hihetetlen olcsóságáról beszéltek, arról, hogyan rendezik majd be saját ízlésük szerint. Képzeletük már elébük vetítette azt az örvendetes, megkönnyebbülést nyújtó napot, amikor beköltöznek a frissen tatarozott szobákba, amelyeknek újonnan festett padlóját vietnami fonott szőnyegek borítják, a tisztára mosott ablakokat új függönyök takarják, a konyhában kényelmes hűtőszekrény és fajanszmosogatókagyló lesz, beköltöznek ebbe az immár saját házukba —, amely szerencsesén pótolja a nyaralót számukra Moszkvától hatszáz kilométerre —, ebbe a sors kegyes ajándékaként kapott palotába, amilyen háza bizonyára egyetlen irigy városkedvelő ismerősüknek sem volt és nem is lehetett. A férfi mosolyogva nézte felesége arcát, hallotta a hangját, hallotta azt, amit saját maga mondott, s igen világosan, a kényelem meleg érzésével elképzelte ezt az általuk felújított, rendbehozott nagy házat, látta saját magát, a feleségét, a vendégeiket, amint az alkonyi szürkületben az asztalnál ülnek, a jó illatú, forró szamovár körül. „De mit is akarunk mi itt?” — jutott eszébe hirtelen, mivel abban a percben még nem értette meg világosan az apránként a tudatába belopózó, maró aggodalom okát. S amint egy pillantást vetett az égen kibontakozó nyári este halványrózsas' n visszfényeire a folyón, a nyugodt öblöcskékben a nád tükörsimán visszaverődő képe között pirosló felhőkre — most valamiért nem érezte az előbbi, a szülőhely visz- szaszerzett, gyermekkori őseredetiségével való bűV'S találkozás miatti izgalma'., mintha valami eltompult volna a lelkében, könyörtelenül kiszorította egy egészen más, anyagian-súlyos, tárgyi dolog — mintegy az ördögi erő parancsoló átka —egy ördögi erőé, amely hamis pénzzel cserél fel minden természetes szépség -matt érzett igazi örömöt. Gellért György fordítása
