Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-21 / 299. szám

Dezső, János és a rabló ök ketten: Dezső és János, szabályos főiskolások, a rabló pedig valóban rabló. — A rendőrségről jöttünk — álltak elém mosolyogva. És ebből a kamaszos mo­solyból mindjárt kiderült, hogy bár őket is vitték a rendőrségre, méghozzá autó­val, hozták is a rendőrség­ről, ismét csak autóval, mind­ezek a jelek azonban cseppet sem kellemetlen eseményről vallanak. Mindkettőjük egy-egy ok­levelet lobogtatott a kezében és mellette egy bélelt borí­tékot, aminek a tartalmát bankók tették ki. — Mi lesz a pénzből? — Még nem döntöttünk, de jól jön az ilyenkor, kará­csony táján. Ajándékra is futja belőle, magunknak is marad meg valami, biztosan. Miről is van szó? Ideje lenne elárulni, hiszen általá­ban a rendőrségen nem juta­lommal várják az oda befu­varozott személyeket. Két főiskolásnak pedig aligha le­het sok köze a bűnüldöző szervekhez. Itt álljunk meg, mert De­zső és János esetében ráhi­báztunk a lényegre. Mert mi­csoda bűnüldözés volt az...! Tíz óra már jóval elmúlt, a főiskola kollégiumában ak­kora csend honolt, hogy a be­tonban a vas rozsdásodását lehetett hallani. Aztán várat­lanul megszólalt a hangos­beszélő és az ő nevüket mondta be, hogy menjenek azonnal le a portára. Egy fürdőköpeny került gyorsan Dezsőre, János pe­dig ugrott, ahogy volt. A szo­katlan időben elhangzó szo­katlan hívás megmozgatta az izmaikat, bár a hang ismerős volt, rögtön tudták, melyik társuk szólt bele a mikrofon­ba. Lent egy középkorú csap­zott öltözékű, feldúlt lelki­állapotú asszony kérte őket, segítsenek neki, mert őt itt, a kollégium előtt egy férfi kirabolta, elvette a táskáját, abban volt mindene és most mi lesz vele, ha ... Kétkedve hallgatták a sza­vakat, méregették az állító­lagos kárvallottat, János még azt is gondolta magában: ugyan, ilyen hülyeséget, hogy valakit kiraboljanak az ut­cán, a fősuli előtt. De ha már őket hívták, legjobb mielőbb túlesni a dolgokon, aztán irány az ágy, mert holnap is nap van. Senkit sem láttak az épü­let környékén. Átmentek a túlsó oldalra, a kisvasút felé, ahol már kezdték bontani a régi kis házacskákat, és min­den olyan riasztónak hatott. Ahogy a következő sarkon kiléptek a kiszögellésből, alig néhány méterrel arrébb ott láttak egy pasast a villany- oszlop tövében ülve. Egy szatyorból rámolt ki, mint aki leltározik. Kétség sem férhetett hozzá, ez az ő pa­sasuk. A rabló. És ha kés van nála? Előbb meg kell győződ­niük, hogy alapos-e a gya­nújuk. János ment közelebb, és nagy szellemesen megkér­dezte : — Nem tudja véletlenül, hány óra van? A férfi felnézett rá. a te­kintete végigkutatta, aztán rávágta a választ: — Fél tizenegy. Most talán még azt is ké'' dezze meg tőle. hogy van' Vagy esetleg azt. hogy netá- mégis ő lenne a rabló? A hülyeség Értesíteni kell r rendőrséget. Dezső kapta ezt a feladatot, szaladjon vissza a kollégiumba, ő pedig ad­dig szemmel tartja az em­berüket, nehogy lelépjen. Persze lelépett. Aztán URH-s kocsi, nyo­mozókutya, olyan Kántor­féle, csak talán egy kicsit másabb mégis, bár a frissen locsolt úttesthez érve ez a szagoló zseni elvesztette a nyomot. Az már szinte megrende­zett dolognak tűnt, hogy ami­kor odaértek a Bacchushoz, ott is találtak egy kárvallott nőszemélyt, aki. szintén az elrabolt táskáját siratta. A mi két fiatalemberünk annyit kivett a rendőrök sza­vaiból, hogy számukra az ismeretlen tettes nem egé­szen ismeretlen. Régi kapcso­latok alakultak ki a bűnül­dözők és a vélelmezett sze­mély között. Még a címét sem kellett megtudakolniuk senkitől. Amikor bezörgettek hozzá, éppen békésen szun­dikált már, hiszen közben pergett az idő kereke. Előkerültek a bizonyíté­kok is, sok értelme tehát nem volt a tagadásnak. A gyanú­sított két nappal korábban intett búcsút a börtönnek, hogy tettét elkövette. Két napig tartót a szabadsága. — Hőstett volt? — A, nem, erre nem is gondoltunk — válaszolta Já­nos. — Bárki megtette volna a helyünkben. Akkor, ott a sötétben egy kicsit cidriz- tem, nem mondom, mert nem tudhattam, honnan kapok egy pofont. De ez csak addig tartott, amíg vártam vissza Dezsőt. — KISZ-munka, öntudat, hogyan érzik most? — Egyik sem. Meg sem fordult a fejünkben, hogy most aztán meg kell mutat­nunk, mert ugye ...! Eleinte egy cseppet sem tetszett az egész, mert hihetetlennek tartottuk, vonakodtunk is, de amikor megjöttek a rendő­rök, aztán a kutya is elkezdte a nyomot követni, majd az illető lakására mentünk, szó­val, ez mind már nagyon izgi volt. A jutalomra nem számí­tottak. Óriási meglepetés ér­te őket. Inkább az fordult meg a fejükben, ugyan mit vétettek el, mit nem csinál­tak jól, hogy a rendőrségre hívják őket. Aztán jött az oklevél, majd a pénzjutalom és akkor... igen, mosolyog­ni kellett, saját ijedtségüket is ki kellett nevetniük. — Ettől kezdve az önkén­tes rendőrök táborába is be­lépnek? — Ugyan! — néz vissza megbocsátóan János. — Az nem nekem való. Majd a szakmai munkám ... — Elég rendőr van a család­ban így is— jegyzi meg De­zső. — Az apám már nyug­díjban, de a rokonságban akad még rendőr. Ilyen a véletlen. A vér nem válik vízzé, bölcselked- hetnénk most ezzel is. De ne akarjunk ott okozati össze­függést felfedezni, ahol ilyen nincs. A két gyöngyösi főiskolás tette azt, amit a helyükbe bárki más megtett volna. Bárki más? Talán így még­is túlzás. Hiszen sokan nem szeretik, ha abajgatják őket. Végül a két név is álljon itt, az Egerbe való Baksa Dezsőé és a tápiószőllősi il- '“tőségű Gonda Jánosé. Mind ketten a gvöngyösi főiskola ■ nndéve-i «zőlészhallga- ji. (gmf) Iszunk egy sört, fiúk? Fiatalok és az alkoholfogyasztás Bár a túlzott alkoholfo- >'asztás elsődlegesen a fel- lőttekre jellemző, újabban azonban az ifjúság körében is észrevehető. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy Magyarországon az alkoho­listák és a veszélyeztetettek száma csaknem egymillióra tehető. A világstatisztikát nézegetve megdöbbentő szá­nokat találunk: hazánkban 1974- ben 22,5, 1975-ben 26 milliárd forintot, 1976-ban már 30 milliárd forintot köl­tött a lakosság alkoholtartal­mú italokra. Ez természete­sen nem tartalmazza a zugpá­linkafőzésből származó, hoz­závetőlegesen 4—5 milliárdra becsült összeget. Ha csak az 1975- Ös év adatait vesszük fi­gyelembe, megállapítható, hogy az alkoholra költött összegből csaknem 600 ezer Trabant személygépkocsit le­hetne vásárolni egy évben. Vagy: 60 olyan 440 ágyas modern kórházat lehetne épí­teni, amilyet Eger kap. ÉVI 2500 FORINT Az ország minden lakosa, beleértve a csecsemőket és az öregeket is évente csak al­koholra 2 500 forintot költ, ez meghaladja az évente ru­házkodásra költött összeget. Az _ alkoholfogyasztásban mindig a férfiak vezettek, napjainkban azonban kezde­nek felzárkózni a nők, egyes kutatók szerint a mai arány 10:6-hoz a férfiak javára. A nők jelentős hányada „zug­ivó”. Érdekes, hogy újabban a GYES-en lévő kismamák­nál is észlelhető a rendsze­res alkoholfogy aszté­Nyugati országoKuan mar régóta megfigyelt jelenség, hogy az ifjúság körében a 14—20 éves korosztályban mind jobban emelkedik az alkohol és a kábítószerek fo­gyasztása. Sajnos hazánkban is nagyobb számban fogyasz­tanak rendszeresen alkoholt a fiatalok. Az alkohol min­den sejtet megtámad, legin­kább azonban az idegrend­szert roncsolja, pusztítja. A kutatók megállapították, hogy egy pohár átlagos erős­ségű alkoholtartalmú ital el­fogyasztása 80—100 idegsej­tet pusztít el. Ha figyelembe vesszük, hogy az idegsejtek nem regenerálódnak, vagyis nem pótlódnak, akkor köny- nyen megérthető, hogy az al­kohol milyen súlyos elvál­tozásokat hoz létre, főleg a fiatal, fejlődő szervezetben. Minél fiatalabb korban kezd el valaki inni, annál koráb­ban jelentkeznek nála az al­kohol káros hatására vissza­vezethető szellemi és testi ártalmak. pálinka és rum Mivel a fiatalok körében a pálinka- és a rumfélék fo­gyasztása emelkedik, koráb­ban jelentkeznek a májcir- rózis és a deliriumos állapo­tok is. Míg régebben ezek a betegségek a közép- és idős- korúakra voltak jellemzőek, napjainkban már a fiatalok­nál is megtalálhatók. Me­gyénkben, sajnos, egyre több fiatalkorú, aki a háromezer nyilván a Megyei Alkohol­elvonó Intézet. Ezek között — ők kezelésben is részesül­nek — nemcsak fiúk, hanem lányok is vannak. Van olyan fiatalkorrá, aki a háromezer forintos havi fizetéséből a saját bevallása szerint két­ezer forintot költ el italra. Alkoholistának egyébként az tekinthető, aki rendszeres alkoholfogyasztó, aki nem tud lemondani az ivás szen­vedélyéről és ezért szellemi­leg és testileg is különbözik a nem italozó egyéntől. Ná­lunk a leggyakrabban ta­pasztalt alkoholos eredetű el­megyógyászati megbetegedés a demenda alkoholika, azaz az alkoholos elbutulás. Több­nyire lassan, fokozatosan alakul ki az értelmi képessé­gek zavara. Az érzelmi élet elbizonytalanodása is korai tünet. Ezt követi a kataszt­rofális emlékezetromlás, ér­telmi hanyatlás. Az alkoho­los paranoia nevű betegség szintén tartós alkoholizálás után lép fel. Lényege, az, hogy az alkoholistában a fél- tékenységi, vagy üldöztetési gondolatok téves eszmerend­szere épül ki. Ezek a betegek környezetükkel szemben bi­zalmatlanok, ítéleteik meg­bízhatatlanok. Külön figyel-1 met (•’•'’»mol a kóros részeg­sége, de előfordult már fia­talkorúnál is delirium tre­mens, a legsúyosabb alkoho­los elmezavar, A kórképet az orvostudomány évszáza­dok óta ismeri. Halálozási arányuk rendkívül magas. MEGELŐZHETŐ „BETEGSÉGEK” A fent felsorolt betegsé­geknél nem a gyógyítás, ha­nem a megelőzés az elsőren­dű szempont. Miért isznak a fiatalok ? A leggyakrabban azért fordulnak a szeszes italokhoz, mert az alkohol oldja a gátlásokat, jó hangu­latot teremt. Felmérések bi­zonyítják, hogy a fiatalok egy része azért iszik, mert különben kigúnyolnák őket a nem ivás miatt. A megkér­dezettek egy csoportja az ivás okának a felnőttségre való hivatkozást, környezeté­nek példáját hozza fel. Ez is alátámasztja azt, hogy a fel­nőtt környezete milyen nagy hatással bír. A kutatók megállapításai szerint a fiatalkorúak alko­holfogyasztásának leggyako­ribb oka, hogy kora gyer­mekkoruktól kezdve lényege­sen kevesebb törődést, szere- tetet, biztonságérzést kaptak a családjuktól, mint ameny- nyit az egészséges személyi­ségfejlődés igényelne. A szü­lőkön kívül nagy felelősség hárul a pedagógusokra. Klubfoglalkozásokkal, kirán­dulásokkal, sportolással, a szabad idő hasznos eltöltésé­vel kell lekötni a tanulók fe­lesleges testi és szellemi ség. Jellemző rá, hogy már csekély mennyiségű szesz­fogyasztás is kifejezett tu­datborulásra, tájékozódási zavarra, érzékcsalódásra, té­ves eszmékre, érthetetlen tettekre vezet. Megemlíthető itt még a Korsakow-elmezavar, amely szintén az idült alkoholiz­mus talaján alakul ki. Fő tünete a megjegyzés, az em­lékezés zavara, amelyet a beteg színes, változatos me­sékkel, úgynevezett konfabu- lációkkal pótol. Bár ez fő­ként idősebb korúak beteg­energiáját. A társas összejö­vetelek, színházlátogatások az olyan fiatalokat is képesek az italfogyasztástól eltéríte­ni, akik esetleg otthon az italfogyasztásban látták az örömszerzés egyetlen forrá­sát. Az alkoholmentes pin­ceklubokkal, az ilyen jellegű ifjúsági szórakozóhelyek lé­tesítésével jelentősen csők kenthető az ifjúság körében mindinkább kialakuló rend­szeres alkoholfogyasztás, mely nemcsak az ifjúság, ha­nem az egész társadalom ér­deke. Dr. Körfy Péter A cél szentesíti a mini­szoknyát — nyilatkozzák a hallgatónők, tg í?. tg Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat — vallja a ma­zochista vizsgáztató. tg w. ti Üj év, új élet, u. vizsga. tg í?. tg Szegény embert az ág is húzza, szegény diákot meg a tanár is nyúzza. tg fi' Verstöredék: A puska té­len: „Hej, mostan puska ám igazán a puska!" a & tg — Hideg hangulat lehet odabenn — fogadják a ki- penderített diákot. — Miért —, kérdi csodál­kozva. — Azért, mert jégvirágos a szemüveged. tg % tg Történész-szólás: „Soboul ért az ember." tg & tg Januári visszhang: — Mi a pedagógia fogal­ma? — ... alma, alma, alma,.. tg A *i‘ Vizsgáztató az utolsó vizs­gázójához: — Vázolja, ké­Csak diákoknak! A vizsgaidőszak morzsái rém, a történettudomány sa­játosságait, különös tekintet­tel. .. hm... különös tekintet­tel az idegeimre.., tg W. tg Tanszéki közmondás: „Akit ma kitehetsz, ne ha­laszd holnapra!" a 7* %s Vizsgaidőszakban olvasd George Simenont. Szerinte: „A lusták mit sem tudnak a lustálkodás ‘ gyönyöreiről. Csak a szorgalmas emberek képesek élvezni a tétlensé­get." •Ji £ Szóvátás: — Ne álljon itt, mint szá­már a hegyen! — Ügy álljak tán, tanár úr, mint, hegy a szamáron? tg ¥* tg Előadásrészlet: Az eddig elmondottak il­lusztrálására és a maguk un- tatasara most juszt is felírok a táblára néhány oldalnyi adatot.., Professzori jó tanács kez­dő kollégáknak: — Jegyezze meg, addig fia­tal valaki, amíg nem fiatalo­dik, tg H tg Menzán: — A sor végén álló húsz ember menjen haza, nekik ma nem jut ebéd! — Hála istennek... tg % tg Közmondás-módosítás vizs­gák idején: Sok nagy kicsire megy... tg 7* tg Hirdetési ajánlat: A vizsgáztatókról szerény honorárium ellenében is hajlandók vagyunk rémhíre­ket terjeszteni. tg í?. tg Kínos-keserves vizsgapár­beszéd: — Ha az ember magát hallgatja, égnek áll a haja, és megfagy a vér az ereiben. — De hát ez természetes. _ ? ? ? — Tessék elképzelni, a vé­re állna fel és a haja fagyna meg... Tanács: , Ha szilveszterkor a vizsgán kidobnak az ajtón, az új év­ben józanul menj vissza. mi műsorok: RADIO KOSSUTH 8.57: Labirintus. 9.12: Be­szélni nehéz. 9.24: Bach- felvételek. 10.05: Ezerégy délelőtt. 10.35: Kodály: Há­ry János szvit. 11.15: Per- golesi: Livietta és Tracol- lo. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Magyar remekírók. 14.00: Ezeregy délután. 14.44: Kórusok. 15.10: Messziről—messzire. 15.55: Indulók. 16.10: Virgiliusz Norejka operaáriákat éne­kel. 16.30: Verbunkosok. 17.07: A magunk érdeké­ben, a magunk védelmé­ben. 17.32: Schubert-mű­vek. 17.56: Sosztakovics­művek. 18.30: Esti maga­zin. 19.15: Fölszállott a pá­va. 20.00: Bruno Walter vezényel. 20.55: Kis magyar néprajz. 21.00: Többszem­közt. 21.30: A daléneklés mesterei. 22.30: Bálint Já­nos cimbalmozik. 22.45: A római Magyar Intézet. 23.00: Erkel operáiból. PETŐFI 8.05: Nóták. 9.00: Operet­tek. 10.00: A zene hullám­hosszán. 11.33: A Szabó család. 12.00: Balassa P. Tamás szerzeményeiből. 12.33: Szovjet előadóművé­szek felvételeiből. 13.33: Kiskarácsony, nagykará­csony... 14.00: Körkapcso­lás bajnoki labdarugőmér- kőzésekről. 14.55: Cigány­dalok. 15.10: Schumann-da- lok. 15.25: Néhány perc tudomány. 15.35: Slágermú­zeum. 16.36: A magyar munkásmozgalom dalaiból 16.50: Beethoven: Fidelio 17.00: Ötödik sebesség, 18.00: Véleményem szerint, 18.11: Vők iskolája. 18.33 Wolf Péter szerzői estje 19.55: Fúvószene. 20.33 Diákkönyvtár hangszála gon. 21.34: Hangképek : Magyar Rádió népzenei fesztiváljáról. 22.13: A iHong Kong-i grófnő. 22.33: .Vonószene. 23.00: Egy óra dzsessz. Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás. Gyá­ri belépő. Leányvállalatok Miskolcon. Riporter: Sütő Enikő — Hangversenyen hallottuk — Női dolgok, női gondok. Ebben az év­ben történt. Riporter: Ja- Kab Mária. — Gyárfás Im­ié jegyzete. — Juliette Greco és Yves Montand énekel — Sport — 18.00: Észak-magyarországi króni­ka (A szakszervezetek BAZ megyei tanácsa kibő­vített ülése tárgyalta — a VII. tisztújító közgyűlésről — Előzetes az Agria’78 programjáról) — Szörényi Levente énekel — Hírösz- szefoglaló, lap- és műsor­előzetes. .. TEJ MAGYAR 8.30: Tévétorna. 8.35: Isko­latévé. 9.45: Wickie. 10.10: Delta. 10.35: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága. 11.30: Visszaszámlálás. 12.00: Ember és föld. 14.35: Iskolatévé. 16.40: Melyiket az ötezerből? 16.55: Izvesz­tyija Kupa. 18.05: „Elfész­kelés”. 18.45: Szépen, jól magyarul. 19.20: Tévétorna 19.30: Tv-híradó. 20.00: A Turbin család napjai. 21.20: Alapállás. 22.00: Izvesztyi­ja Kupa. 22.30: Tv-híradó 3. 2. műsoi 20.01: „Midéin" gólja 76 21.05: Tv-híradó 2. 21.25 Amerikai tragédia (Ameri kai film).

Next

/
Oldalképek
Tartalom