Népújság, 1977. december (28. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-21 / 299. szám
A megyei tanács vb*ről jelentjük Panaszok, lakosok, tanácsok Boconád— tükörben Immáron egyesztendős múlt. ra tekinthet vissza az a törvény. amely a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, a panaszokról, illetőleg azok intézéséről szól általában, de konkrétan a tanácsi szervek és szervezetek tevékenységét illetően is. Nyilvánvaló, hogy ez a jó néhány hónap is, egyrészt módot adott arra, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága most megvizsgálja e törvény végrehajtásának helyzetét, másrészt felmérje még azokat a ten. nivalókat, amelyek e tekintetben Heves megye tanácsi szerveire, szervezeteire vár. A beszámoló amely az 1977. április 1-től október 31- ig terjedő időt fogja át érdemileg, majd félezer közérdekű BEJELENTÉS és panasz sorsából vonta le az egyáltalán levonható következtetéseket és állapította meg a számok tükrében elöljáróban. hogy a beérkezett panaszoknak majd 29 százalékát azonnal, míg megközelítőleg 38 százalékát az év folyamán elintézték. Tizenkét I százalék körülinek minősítetI te az elemző jelentés azok•- j nak a panaszoknak vagy ja- I vasiatoknak a sorsát, ame. 1 lyeket nem lehet elintézni és I mintegy 23 százalék körüli- I’ nek azokat, amelyeknek meg- ) oldása, orvoslása csak az öt- í éves terv végéig lehetséges. '■ f Ügy tűnik, hogy a számok ! is igazolják azt a megálla- ! pítást, miszerint sikerült egy. , r részt megértetni a tanácsok. •‘♦'káli Azok-.dolgozóival, mi .a., Yr jogszabály politikai tartalma és ennek megfelelően sikerült azt is elérni, hogy alkalmazni is tudják a különböző tanácsi szinteken a különböző szakigazgatási szer. vek. Másrészt arra is történt számottevő törekvés, hogy az állampolgárok is kellően megismerjék a szocialista demokrácia intézmény- rendszerébe tartozó, ez irányú lehetőségeiket: egy szóval; hol, mikor és miért lehet panaszt, vagy javaslatot tenni. Bár itt rögtön hozzá lehet fűzni, hogy az utóbbi területen még bőven van mit tenni, s nem véletlenül határozta el a megyei tanács, hogy a jövő esztendő márciusában, a TIT-tel és a jo. gászszövetséggel együtt, jogpropaganda-hónapot tart Heves megyében. Egyértelműen lehet megállapítani, hogy az eltelt esz. tendő a vizsgált időszak alatt, jelentős az előrelépés e tekintetben a tanácsok és a lakosság, a tanácstagok és a választók között. Ám az is figyelemre méltó, hogy igen SOK MÉG AZ OLYAN PANASZ, amelyeket a felsőbb szervek, a rádió, a televízió vagy a sajtó juttat el ismét a tanácsokhoz, újabb kivizsgálás végett. Ez azt látszik igazolni, hogy bár a tanácsok döntő többségükben értik, megértik és megvalósítják ezt a törvényt, mégis, számos esetben felületes, hanyag vagy egyszerűen hozzá nem értő ügyintézés, avagy a türelem hiánya miatt, olyan ügyeket is elodáznak, amelyeket helyben, érdemileg el lehetett volna "intézni. Akár úgy, hogy' a panasz, vagy a javaslat orvoslásra találjon, akár úgy, hogy kellő türelemmel és időráfordítással megértessék az ügyféllel, miért indokolatlan a panasza vagy megvalósíthatatlan a javaslata. Az ilyen idő- és türelemráfordítás bőven kamatozik, mert egy későbbi kivizsgálás során már nem lenne szükség újabb és most még több munkát adó intézkedés- sorozatra. Az is előfordul még, hogy a különböző szervek és szervezetek meglehetősen precízen tartják be azt a bizonyos 30 napot. Már az első 10 napban tudni lehetne például, hogy a tanács nem illetékes ebben dönteni vagy illetékes és tud is dönteni, avagy illetékes de a panasz nem jogos, a javaslat teljesíthetetlen. Am MÉGIS KIVÁRJÁK a 30 napot és a 29.-en postázzák az ügyintéző levelet, amelyet már az első napokban el lehetett volna intézni. A választó, a lakpsság, aki illetőleg amely, nap mint nap kapcsolatban áll a tanáccsal, ilyen „szórvány” ügyekből is kellemetlen tapasztalatokat vonhat le a tanácsszervek egész tevékenységére. Igaz: indokolatlanul. De ez az igazság nem egyezik az ő panasza intézésével. Való tény, hogy bő fél esztendő nem nyújthat alkalmat arra, hogy e kérdést mélyen, sokoldalúan elemezhesse bármely testület. Bár arra feltétlenül módot nyújthatott volna, ha közérdekű bejelentések és a panaszok intézése során általánosítható jelenségként lett volna tapasztalható a lélektelen, a bürokrata ügyintézés, pontosabban: az „ügynemi ntézés”. Szerencsére. Gyurkó Géza — Szókimondó emberek élnek itt. A falugyűléseinken mindig telt ház van — mondja Bessenyei Béláné tanácstitkár, akit azért kerestünk fel, hogy mutassa be Boconádot és a boconádi- akat — A legutóbbi falugyűlésen milyen gondok-bajok kerültek terítékre? —r Nagy vita volt a járdák, az utak minősége miatt. Sajnos, nem könnyű megértetni az emberekkel, hogy évente mindössze tízezer forintot tudunk útjavításra fordítani. Ennyi pénzből pedig csak toldozunk-foldo- zunk, alig látható eredménynyel. Igaza van a lakosságnak, de hát a tanács ereje kevés a teljes megoldáshoz. Talán két év múlva jobb lesz a helyzet, 400 ezer forintot várunk a megyétől útépítésre. Sokba került az orvosi rendelő, több mint egymillió forintba. De így saját orvosa van Boconád- nak, aki ideális körülmények között dolgozhat. — A termelőszövetkezet segíti-e a tanácsot? — öt másik községgel közös a téesz, tehát nemcsak Boconáddal kell törődnie. A lehetőségeikhez képest hozzájárulnak a gondok megoldásához. Különösen az iskola köszönhet sokat a téesznek. A kastélyban most épülő napközi otthon jórészt az ő kezük munkáját viseli. — Hány lakosa van a községnek? — Ma pontosan 1819 lakost tartunk nyilván. — Csökken vagy emelkedik a lélekszám? — A legutóbbi népszámlálás óta lassan, de csökken. Pedig munkalehetőség van. Igaz, elsősorban a téeszben, de láthatja az új családi házakat, nem keresnek roszszul a tagok. Különben érdekes, hogy a falu a lélekszám csökkenése ellenére sem öregszik, sőt egyre több a fiatal. Az idősebb korosztály vándorol más vidékre. ★ Cseh Bélát, az iskola fiatal igazgatóját nehéz megtalálni. Az igazgatói munka mellett jó néhány társadalmi megbízatása is van. . — A napközink nincs teljesen készen, néhány nap utánjárásra még szükség van. Most a belső szakmunkákat végzik a téesz dolgozói. Ha minden igaz, január 1-től beindíthatjuk 25 gyerekkel. Valamennyi alsó tagozatos. A következő tanévben valószínűleg tudunk felsősöket is felvenni. Ez attól is függ, hogy képesek leszünk-e pénzt szerezni a további bővítésre. Kár lenne ezt a nagy kastélyt üresen hagyni. Műemléknek nyilvánították, kötelességünk is megóvni. A legjobb, ha a jövő nemzedék „lakik” benne. — Hány tanulója van az iskolának? — Száztizenhét. Közülük 67 felső tagozatos. Kis létszámú osztályaink vannak, bátran állíthatom, hogy optimális körülmények között taníthatunk. Hadd dicsekedjek. Tavaly tizenegyen végeztek nyolcadikban és valamennyien továbbtanulnak. Heten különböző szakközép- iskolákban, a többiek szakmunkásképző intézetekben. Aki nálunk kitűnő bizonyítványt szerez, a középiskolában is megállja a helyét. Az idén tizennégyen végeznek majd, mindannyian jelentkeztek továbbtanulásra. A legszívesebbén á' mezőgazdasági szakközépiskolába mennének, de a megyében Vályi Péter nevével... Ketten a Vályi Péter ifjúsági brigádból: Laskovics István és Surányi István. (Fotó: Szántó György) Fiatalok. Alig múltak húsz- : ívesek, mégis van valami közös ismertetőjelük. Valamennyien munkások és min. dig együtt vannak. Egy faluba valók, egy brigádban dolgoznak, együtt kirándulnak és szórakoznak. Három esztendőve] ezelőtt a boconádi központi gépjavító műhelyben tizenhármán összefogtak és brigádot ala- ' kítottak. Akkoriban egyesült Tarnabod, Boconád és Tarna- : zsadány termelőszövetkezete, j melyhez azután később csat. ' lakozott Zaránk, Tárnáméra és a hevesi Kossuth tagsága is. így már az Egyesült Tar- namenti Termelőszövetkezetben hozták létre az első ifjúsági brigádot. Azóta is ott találni őket. Mindannyian szerelők. Van közöttük vasesztergályos, autó-, motor- és munkagépszerelő, lakatos és hegesztő. Amikor találkoztunk velük, éppen egy rossz IFA-teher- gépkocsit szedtek szét a csarnokban. — Sok a meghibásodott gép. amelyek most, a téli hetekben felújításra kerülnek — mondja a brigád vezetője, a magas, fekete hajú Laskovics István. — Napi kilenc prát dolgozunk, sok a teendőnk Ami pedig a brigádot illeti, a traktorokat szerelő Rakéta brigád után mi alapítottuk a második kollektívát az egyesült nagy szövetkezetben Valahogy úgy voltunk. nekünk, fiataloknak is kezdeményeznünk kell, hiszen a Rakéta brigád tagjai mind jóval idősebbek, mint mi vagyunk. Mégis évek óta egvütt vannak, eredményesen dolgoznak, vállalva a nagyobb feladatokat is. — Milyen nevet adtak a brigádnak? — Vályi Péter, a Minisztertanács néhai elnökhelyettesének neve mellett döntöttünk. Ehhez személyes emlék fűz. Én korábban Visontán dolgoztam, a Thorez Külfej- téses Bányaüzemben és nem felejtem el, 1973-ban üzemlátogatáson ott járt Vályi Péter. Többen személyesen is találkoztunk vele, közvetlen, barátságos embernek ismertem meg. Csak egyet mondott akkor a találkozásnál, hogy becsüljük és szeressük a szakmát, mert szükség van ránk, fiatalokra. Egy évvel később, sajnos, tragikus körülmények között meghalt Amikor hazakerültem, emlékének adózva, nevét javasoltam a brigádunk, nak és tanakodás nélkül fel is vettük. — A vezetőség örült, hogy ifjúsági brigádot alakítottunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Surányi István autó-motor szerelő. — Alighogy létrejött ez a kis kollektíva. rögtön bekapcsolódtunk az első társadalmi munkaakcióba. Itt, Boconádon a Tarnabod felé vezető út mentén akkoriban építettük a sporttelepet. Rajtunk kívül sokan itt voltak. Vízvezeték-csatornát ástunk, öltözőt építettünk és milyen nagy volt az öröm, amikor kész lett Közben előkerül a piros fedeles brigádnapló. Fehér Gyula szerelővel fellapozzuk: — Azt hiszem, egyik legemlékezetesebb élmény marad valamennyiünknek az 1974-es őszi árvíz, amely a szomszédos Tarnazsadányt fenyegette A falun folyik keresztül a Tárná, amelynek a vize olyan magas volt. hogy feljött egészen a szövetkezet 1 tanyájáig. Ott van a szarvasmarhatelep. Egy hétig nem látott bennünket sem a család, sem a szövetkezetiek, mert éjjel-nappal mentettük az állatokat, etettük őket, hogy el ne pusztuljanak. De sikerült és örömünkre valamennyi megmaradt. A brigádnapló lapjain sok eseményt takarnak a sorok. 1975-ben például részt vett a brigád a helyi óvoda, a községi tanács és az iskola csinosításában, a tarnamérai KISZ-tábor építésében. Aztán egy kommunista szombatot ajánlottak fel Géczi Sándor nagycsaládos műhelydolgozó megsegítésére. Még abban az évben elnyerték a szocialista brigád címet. Egyik tagjuk, Zsákai Sándor pedig a megyei szántóversenyen első lett. — Nemcsak a társadalmi, munkából vesszük ki részünket — folytatja a brigád vezetője —, hanem politikai és szakmai tanfolyamokon is ott vagyunk. Ketten közülünk elvégezték a marxista—leninista szakközépiskolát, többen pedig hegesztőtanfolyamra jártuák és ezzel a meglevő mellé másik szakmát szereztünk. A brigád az idén is a legaktívabbak között szerepelt. Ott voltak a kora tavaszi gépjavításnál, és aztán, amikor kellett, kombájnra ültek, hogy segítsék a gabonabetakarítást A nyári hetekben szombaton és vasámao gyakran ügyeletet is vállaltak, megállás nélkül javították a gépeket, mert elkelt a segítség. Ilyen korán még soha nem aratták le a búzát, mint az idén. ősszel meg részt vettek a paradicsom és a paprika szedésénél Ha kellett, ládákat szögeitek és műszakon túl is gépeket szereltek. Nem is volt fennakadás egy percig sem. Ezek a fiatalok szívesen újítanak. Legutóbb például a Rakéta brigáddal együttműködve a Rába—Steiger óriás traktorhoz sebességvál- tó-kiemelőt készítettek, meg. könnyíve ezzel a több mázsás, nehezen mozgatható részek szerelését. — Év elején elsők között csatlakoztunk a csepeli brigádok jubileumi versenyfelhívásához, — beszéli Surányi István—, ami rajtunk kívül más brigádoknál is megértésre talált Többet vállaltunk, de tudtuk, miért. Megérte, mert munkánkra mások is felfigyeltek. Nemrég a Heves megyei Termelőszövétkezetek Területi Szövetsége oklevéllel, pénz- és könyvjutalommal tüntette ki brigádunkat Érdemes itt dolgozni, mert örömet találunk benne, fiatalok vagyunk és számítanak ránk. Valami mégis hiányzik. és ezt már a KlSZ-szer- vezetünknek is felvetettük, mert hogy az ifjúsági szövetségnek is tagjai vagyunk. Nincs egy olyan közös helyiségünk. ahol a többi fiatallal találkozhatnánk. Pedig mi szívesen vállalnánk társadalmi munkát azért, hogy ez is legyen. Ha kell, részt vennénk az építésben, a berendezések elkészítésében is, csak támogatást kérünk hozzá. Ezt már korábban elhatároztuk. még ott, az esztergályosműhelyben, ahol három éve megalakult a brigádunk. és ahol azóta is naponta összejövünk egy-egy kis beszélgetésre. ... Mentusz Károly , mindössze egy intézetben folyik ilyen jellegű képzés, nem vesznek fel mindenkit. Az érettségi után a legtöbben visszajönnek Boconád- ra, kivéve, ha egyetemre, főiskolára ielentkeztek. Jellemző, hogy szívesen élnek itt a fiatalok is, nálunk például három pedagógus van, aki Boconádon végezte az általános iskolát, majd a diploma megszerzése után hazajött. — Úgy tudom, foglalkozott Boconád történelmével is. Mennyi idős a település? — Egy falu létét az első önálló templom felépülésétől számítják. Sikerült találnom egy oklevelet 1331- ből, azon említik először a települést Possessio Bocha- nad néven. Nagyon kevés tárgyi emlék van a község múltjából, rendkívül nehéz az eltelt évszázadokról megtudni valamit. — Mit mond majd el a falugyűlésen? — Elsősorban több társadalmi munkát kérek majd az iskola fejlesztéséhez. Nem mintha nehéz lenne rávenni a szülőket a támogatásra, hiszen a nyári szünetben is sokat segítettek a tantermek takarításában, festésében. ★ Járom Boconád utcáit, szeretném az emberektől megtudni, miről beszélnek majd a falugyűlésen. Bai Józsefet találomra szólítom meg. 1957 óta dolgozik a termelő- szövetkezetben, tmk-csoport- vezető. — Hogy mit mondok majd a falugyűlésen? — gondolkodik.— Váratlanul ért a kérdés. Hirtelen az jut eszembe, hogy jó lenne a fiatalokat valahogy összefogni. Széthúzóak, nem elég aktívak. Valamikor például egész jó focicsapatunk volt, magam is játszottam. A járási bajnokságban mindig az első helyen álltunk. A maiak egyre lejjebb csúsznak a tábellán. Az is', előfordult már, hogy nem tudtak kiállítani egy teljés létszámú csapatot Korcsog Dezső Visontára jár dolgozni. — Nem jószántamból ingázom. öt éve kilincselek a téesznél, szívesen hazajönnék. Technikusi oklevelem van, de villanyszerelőként is elhelyezkednék. Nem tudom, miért húzódoznak tőlem. Lehet, hogy riválist látnak bennem a kollégák? — Hozzászól-e majd a falugyűlésen? — Ha ott leszek, feltétlenül. Attól függ, milyen műszakos leszek aznap. Szeret-, ném elmondani, hogy ideje lenne végre a falu határában levő halastóra több gondot fordítani. Gyönyörű pihenőhely lehetne, ha törődnének vele. De teleszórják hulladékkal. Elkeserítő látvány. Aztán javasolom, hogy az utakat akár társadalmi munkában is, rendbe hozhatnánk A visontai erőmű potom pénzért ad úgynevezett fáradt salakot. Legalább átmenetileg megszűnne ez a pocsék sártenger.-k A boconádiak szókimondó emberek, jutnak eszembe a tanácstílkárnő szavai. Né- hánnyal sikerült beszélgetni és igazat kell adnunk Bessenyei Bélánénak. Szeretik a községüket, s ha bírálnak, azt a falu érdekében teszik. Bendó János MbmMMO 1977, december 2L, szerda
