Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

I Expot tfejlesz tö hitmen Mire költik a milliókat? Népgazdaságunk, ezen be­lül megyénk V. ötéves terve is alapvető gazdasagpolitikai feladatként szabta meg üze­meinknek a minden piacon exportképes áruk termelésé­nek növelését. Házai termékeink külföldi piacokon történő értékesíté­sének sokfajta eszköze, útja, s módja van. Néhány dolog­ban azonban egyetlen kü­lönbség sincs. Ilyen például a minőség, az ár, a pontos szállítás, a konkurrencia is­merése. valamint a piacok stabilizálása. Mert a rossz mi­nőségű gépekkel ma mar se­hol a világon nem lehet a „labdába rúgni”, a pontat­lan szállítások előbb utóbb a bizalom elvesztését jelentik és nem mindegy továbbá az sem, hogy milyen költségek­kel állítjuk elő az exportra szánt ipari, vagy mezőgaz­dasági áruinkat. fi legjobbakkai is partiképesek Dicséretükre legyen mond­va: megyénk gazdasági egy­ségei egyre nagyobb számban és eredményességgel veszik ki részüket hazánk export­jából. Ezt bizonyítja egyebek mellett az is, hogy export­jukon belül 1977. I. félévé­ben a nem rubel elszámolású értékesítés aránya az 1976-os 31,3 százalékról 35,6 száza­lékra emelkedett, és az év végére várhatóan — az eddi­gi munkájuk alapján — megközelíti az 50 százalékot. A megyénkben gyártott gépipari termekek közül el­sősorban az alumíniumból készült fémcsomagoló eszkö­zöknek — Mátravidéki Fém­művek, a félvezetőknek és a vákuumtechnikai berendezé­seknek — Izzó gyöngyösi gyára, a különböző méretű és típusú alumínium tömbök­nek — Apci Qualitál Vállalat és a pneumatikus elemeknek — egri Finomszerelvény gyár — vannak stabil piacai a tő­kés országokban. Könnyűiparunknak cipőiből, ruháiból, népművészeti ter­mékeiből. élelmiszeriparunk­nak pedig hús és húskészít­ményeiből, valamint kon- zervféleségeiből vásárolnak évről évre többet a kemény valutával fizető partnereink. Korszerűt korszerűvel — Lehet-e elavult, ki­mustrált gépekkel a világ­piac igényeinek megfelelő termékeket gyártani? Nem. Az új, a korszerű berendezé­sek megvásárlásához viszont igen tetemes pénzre van szükségük a vállalatoknak. És gyakran nem is csak fo- rinti'a, hanem tőkés valutára is. Mivel egyikben sem dús­kálnak üzemeink — ami el­sősorban fejlesztéseiken lát­szik meg — ezért kormá­nyunk úgy döntött, hogy a világ valamennyi piacán ver­senyképes termékek gyártá­sának segítésére, a gyártás tárgyi és technikai feltételei­nek előteremtéséhez 45 mil­liárd forintos hitelt biztosít az arra érdemes ipari és me­zőgazdasági üzemeknek, ál­lami gazdaságoknak, szövet­kezeteknek. A jelentős hitel­ből — mint lapunkban már többször is írtunk róla — pá­lyázat útján lehet részesed­ni, s mint a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese — október 30-i számunkban — lapunkban is elmondotta: a .pályázatok döntő többsége megalapozott, a népgazda­ság érdekeinek megfelelően kerülnek felhasználásra a hi­telként kapott milliók. És . az annál is inkább biztató, mert a több export hasznát végső soron az egész ország élvezi majd. De a nagyobb exportot sürgeti továbbá az is, hogy ha a hitelben részesülő vál­lalatok nem tesznek eleget Ígéreteiknek, akkor kivétel nélkül komoly szankciókkal kell számolniuk. Mi is sokat kaptunk Hangsúlyozni is fölösleges, hogy megyénkből is igen sok pénzt kérő pályázat erkezett a Magyar Nemzeti Bankhoz. A reális, a jogos kérések többsége támogatásra talált, s több jelentős fejlesztés már meg is kezdődött. Az Izzó gyöngyösi gyárá­ban — lapunkban részlete­sen is szóltunk már róla — mindössze egyetlen esztendő elegendő volt a nem keve­sebb mint 620 millió forintos fejlesztés — integráltáram- kör-szerelő és -mérőüzemet építettek — megvalósításá­hoz, amelynek eredményeként 1980-ig mintegy 60 millió dollár értékű megtakarítás érhető el. Hetvenmillió forintot ka­pott az egri Finomszerel- vénygyár, amelyet a háztar­tási hütőgépkompresszorok és az 1600-as típusú léghen­gerek gyártásának növelésé­re fordítják. Több mint 75 millió forin­tos hitelben részesült az Ag­ria Bútorgyár, így rövidesen korszerű, modern gépekre cserélik fel a gyár műszaki berendezéseit Tolna, Baranya és Fejér megyében több mint 200 ezer fogyasztót látnak el propán-bután gázzal a Dél-dunán­túli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat pincehelyi üzemegy­ségéből. A töltőállomáson évente 28 ezer tonna gázt használnak( fel a két és fél millió palack megtöltésére. (MTI Fotó: Bajkor József.) A Mátravidéki Fémművek 92 millió forintos kérel­mét a közelmúltban hagyta jóvá a bank. Az Egri Ruha­ipari Szövetkezet 9, az Egri Cipőipari Szövetkezet pedig 26,7 millió forintos hitelben részesült Megyénk élelmi­szeripara több mint 180 mil­lió forintot kapott. ßdni Is tudni kell 4' Kétség nem férhet hozzá: kérni nagyszerűen tudunk. Ez esetben azonban majd adni is kell. A hitelt ugyanis az utolsó fillérig vissza kell fizetni. Mégpedig azoknak a termékeknek az exportálásá­val — minőségben, mennyi­ségben egyaránt — amelyek gyártásának bővítésére kér­ték, illetve kapták a hitelt a vállalatok. S hogy ez minden tekintet­ben sikerüljön, ahhoz min­denek előtt arra van szük­ség — ahogyan a közelmúlt­ban a megyei párt-végrehaj­tóbizottság is megállapította —, hogy a tervezett fejleszté­sek kifogástalan minőségben, és határidőre valósuljanak meg, valamint ugyancsak a terveknek megfelelően ke­rüljön sor a beruházások üzembe helyezésére is. És természetesen: az eddiginél is szervezettebb, fegyelme­zetteb munkára, a termelés, a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelésére. Mert különben mit sem ér a hitel, az új üzem, a kor­szerű gép És ezért már ko­rántsem csak azok tartoznak felelősséggel, akik kézje­gyükkel látták el a hitelkér­vényeket, hanem azok a kollektívák is, akik nevében kérték, illetve akikre alapoz­va adta államunk a támoga­tást. Koós József Ennek a szőlőnek egyetlen magja sincs. Bár jó tulaj­donságnak ennyi is elég len­ne, ez a szőlő még más egyébbel is dicsekedhet. Messzire sem kell menni érte. Elég csupán a gyöngyö­si főiskola kísérleti telepét felkeresni. Máris helyben va­gyunk. ■ ■ P ■ Kinyílik a hűtőszekrény ajtaja és ott látjuk magunk előtt a szép fürtöket. Kissé szokatlan látvány a madza­gon lógó szőlő a hűtőszek­rény belsejében. A magyará­zat sem várat sokáig magá­ra. — Szeptember vége, októ­ber eleje az érés ideje. Ezért vagyunk kénytelenek most mar itt őrizni a fürtö­ket. Aki ezt mondta, dr. Krisz- ten György kandidátus, fő­iskolai tanszékvezető tanár. Majd elmondta a mag nél­küli szőlő történetét is. A kísérletek kezdete elég régi időkre nyúlik vissza. Két fajtát keresztezett: a Thal- lóczy Lajosról el nevezettet a szultánszőlővel. A kiválasz­tás okát is megnevezte. Ugyanis a magyar szárma­zású szőlő nagy fürtű, nagy bogyójú, jól beérik a vessző­je is. Míg a török származá­sú fajta csak a meleg ég­hajlatot kedveli, ezért ná­lunk rendszertelenül terem és a vesszője sem érik be. De — magja nincs. Hazánkban tehát olyan szőlőt, amelyet mazsolának is lehet használni és frissen is azt a különleges tulajdon­ságot hordozza, hogy egy szem magja sincs, eddig nem lehetett biztonsággal ter- meszteni az eredeti fajta útján. B ■ ■ ■ — Mit tud az új szőlő? — Elég sok a jó tulajdon­sága. A fürtjeinek a súlya átlagban hetven deka. De termett már egy kiló hatvan dekás fürt is. Tőkénként át­lagban öt kiló szőlőt ad. A saszla után érik, de hama­rabb, mint az Afuz Ali. — Hol érdemes termesz­teni ? — Azt ajánlom, hogy a kiskertek tulajdonosai fog­lalkozzanak vele. — Miért csak ők? — Mert csak csemegesző­lő. Kipréselni, borrá érlelni nem kívánatos, mert erre kevésbé alkalmas. Csemege- szőlő. Bora aligha tetszene bár­kinek. annyira más lenne a már megszokottól. Ez a sző­lő étkezésre való, vagy friss állapotban, vagy mazsolá­nak. Ezért sem felel meg a nagyüzemi gazdaságoknak, mert csak egy módon érté­kesíthető. Nem lehet úgy bánni vele, hogy „legfeljebb leszedjük kipréselni és bor­ként értékesítjük”. Piacot találni pedig akko­ra mennyiségnek, amely a nagyüzemi keretek között, megtermelhető, aligha lenne könnyű feladat. Legalábbis egyelőre. ■ ■ ■ ■ Ennek az új szőlőnek még nincs neve. Arra vár még ma, hogy az Országos Me­zőgazdasági Fajtakísérleti Intézet a minősítését elvé­gezze. De ez sem megy má­ról holnapra, érthető okok­ból a minősítési eljárás évekbe telik. Ha az intézet kimondja a véleményét, az a kedvező megállapítás ese­tén garanciát is jelent, hogy csakugyan új fajta, tehát, úgy kezelendő, mint egy ta­lálmány. Amíg az intézet dolgozik, az új fajtát tulajdonképpen semmi és senki sem védi. Szabadalma még nincs. — Mi lesz ezzel a fajtá­val? — kérdeztük dr. Krisz- ten Györgyöt. — Írtam egy levelet Jere­vánba, az örmény Szőlészeti és Gyümölcstermesztesi Ku* tató Intézetbe. Nekik aján­lottam fel az új fajtat tér-, illesztésre, véleményezésre. — Miért pont Jereván­nak? A — Ennek több oka te van. Az egyik: nagyon régóta fi­gyelem a tevékenységüket- Tudom azt is, hogy az ör­mények altalaban jó! be­szelnek franciául. Valami kis örmény vér az én ereimben is folyik. Aztán meg cirill- betűs írógépet nem tudok szerezni. Amit közölni akar­tam velük, azt magam for­dítottam le franciára, és 'gé­pel tét nem sem kellett más­sal. A választ orosz nyelven kaptam meg. valószínűleg azért, mert nekik a latin be­tűs írógép okozhat gondot, (íven praktikus okok is köz­rejátszottak. A legfontosabb azonban: en ezt a szőlőfaj­tát jubileumi felajánlásként kezeltem. — Erkezett már valasz? — Igen. Várják a szőlőt. Most inár minden a hivata­los eljáráson múlik. Ennek te megvan a maga útja, módja. A levelet A. Sz. Po- goszján írta. ő közölte, hogy nagy kíváncsisággal várják a sima vesszőket. Ha minden igaz, nem kell már sokáig várni arra, hogy az új szőlőfajta megkezdje életútját Jerevánban. ■ ■ ■ ■ Korábban te folytattak már kísérletet nálunk mag nélküli szőlő honosítására. Úgy tetszik, dr. Kriszten György gyöngyösi eredmé­nyei célba értek. A végső szót a mi fajtakísérleti inté­zetünk mondja majd ki. Közbeeső állomás Jereván lesz. Ha most valaki azt kérde­zi: hogyan juthat ő ehhez a mag nélküli szőlőhöz, vá­laszként arra biztatjuk, for­duljon a szőlő „szülőatyjá­hoz”, dr. Kriszten György­höz. G. Molnár Ferenc Modellgazdaság a homokháton mA modellgazdaság meghatá­rozott és előírt viszonyok, il­letve természeti és gazdasági feltételek alapján tervezett tipusüzem. Célja a kísérlete­zés és az elméleti feltételezé­sek kipróbálása természetes körülmények között.. .** (Közgazdasági ABC) Jellegzetesen alföldi táj. A föld nagy része erre homo­kos, amely legjobb a zöld­ség- és gyümölcstermelésre. A hevesi homokhátnak — ahogy évszázadok óta ne­vezik ezt a vidéket —, szer­ves része az erdőtelki, a tenki határ is. Ezen az ér­tékes földdarabon régi ha­gyománya van a zöldség­kertészetnek. Az itt termő paprikát, paradicsomot és dinnyét messze földön is­merik. Kora tavasszal a primőröket, nyáron, egészen késő őszig pedig a szabad­földi zöldségeket viszik in­nen a piacokra és exportál­ják a külföldi országokba. Nem véletlenül esett te­hát a választás az erdőtelki —tenki Szabadság Termelő- szövetkezetre, amikor a Me­zőgazdasági és Élelmézés- ügyi Minisztérium a szövet­kezetét zöldségtermelő, pon- tosábban zöldségmag-terme- lő modellgazdasággá nyilvá­nította. Mint modellüzem az idén zárja az első évet. Lőcsei Ferenc elnök író­asztalán számok, grafikonok és tervek sorakoznak. A sok­féle feljegyzésből a jövő ké­pe tárul elénk. — Az idén 456 hektáron termeltünk zöldségféléket — sorolja az elnök. — Főleg paprikát, paradicsomot, uborkát, dinnyét, káposztát, zöldbabot, másodvetésként pedig karfiolt és vöröská­posztát. Munkánk nem volt eredménytelen, hiszen októ­ber közepéig teljesítettük a zöldségtermelés idei tervét Mindez 20 millió forint ár­bevételt. jelent gazdaságunk­nak, ami a 130 milliós vár­ható összbevételnek egy ré­sze. Sok zöldség termett te­hát az idén. Amellett, hogy jelentős mennyiségű árut el­adtunk a ZÖLDÉRT-nek, csaknem 300 vagon dinnyét, paprikát, zöldborsót és zöld­babot exportáltunk a HUN- GAROFRUCT útján Svédor­szágba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Csehszlová­kiába. a Német Demokrati­kus. Köztársaságba, Lengyel- országba és a Szovjetunió­ba. — Mennyi zöldségvetőma­got termeltek? _ 38—40 mázsa paradi­csom és 540 kiló hibrid - dinnyemagot, ami kétmillió forintot hozott szövetkeze­tünknek. A Kertészeti Ku­tató Intézettel együttműköd­ve termeltük a rendkívül munkaigényes dinnyemagot, amely Hevesi futó néven került forgalomba. A zöld­ségmagvakat a Vetőmag Vállalat Országos Központ­jánál értékesítettük. Bár fogytán a munkaerő, de ér­demes a magvakkal foglal­kozni, mert szükség van rá és kifizetődő. — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mezőgazdasági főosztályának javaslata alapján kidolgoz­tuk szövetkezetünk fejlesz­tési tervét — fólytatja Lő­csei Ferenc —, amely az V. ötéves terv végéig szól. 1980-ig a mostani 456 hek­tár helyett 557 hektáron ter­melünk majd zöldségféléket. Az adottságok ezt lehetővé teszik, ezért 73-ról 90 hek­tárra növeljük a zöldségve- tőmag-termöterületet. is. Különösen jelentős lesz a zöldborsó, az étkezési zöld­paprika, valamint a dinnye­termelés fokozása. Ennek megfelelően növekszik majd az áruértékesítés is. Csak egy adatot említek, amely hűen kifejezi ezt. Tavaly csaknem 43 ezer mázsa zöld • séget adtunk el a hazai es külföldi piacoknak, ez a mennyiség 1980-ra már meg­közelíti a 106 ezer mázsát. Mindez persze az árbevétel emelkedésében is megmu­tatkozik majd, miután az idei 20 millió az ötéves terv végére eléri a 34,7 millió forintot. A műszaki fejlesztést már lényegében tavaly megkezd­ték Erdőtelken. Az V. öt­éves terv első évében 30 ezer négyzetméter alapterü­letű fűthető fóliatelepet lé­tesítettek. Ezt az idén ápri­lisban helyezték üzembe, ahol palánta- és primőrter­meléssel foglalkoznak. A szántóföldi zöldségter­melés azonban sokféle gé­pet igényel. A kézi munka­erő csökkenésével a paradi­csomot már helyben, gép­pel vetik és fokozatosan bevezetik a gépi betakarí­tást is, amelyhez a Csányi Állami Gazdaság kedvező ta­pasztalatait használják fel. Ügy tervezik, hogy a Hat­vani Konzervgyárral és az Egyesült Tarnamenti Ter­melőszövetkezettel együtt­működve Erdőtelek határá­ban jövőre egy úgynevezett paradicsom-lévonalat építe­nek. Ott majd a konzerv­ipari célra termelt paradi­csomot, félkész állapotban dolgozzák fel és szállítják tovább Hatvanba. Megoldják a zöldségfélék öntözését te. Ehhez 30 milliós költséggel telepet létesítenek, amely 300 hektár zöldségtermő te­rületet lát majd el vízzel. Miután ezen a vidéken ke­vés a csapadék, a hozamok növeléséhez elengedhetetlen az öntözés. A szövetkezet volt sóderbányájónak tavá­ban levő vízmennyiség ele­gendő lesz ehhez. A tele1 építését még az idén meg kezdik. Az öntözéssel ter­melt étkezési pritamin és cecei paprikát a tőkés or-i szágokba exportálják. Bővítik a fóliatelepet is, további két hektáron, 14 újabb sátrat hoznak létre a tápkockás palánta- és a pri­mőrtermelés fokozására. Eh­hez tőkés importból egy 45 lóerős Holder-traktort vásá­rolnak, a hozzá tartozó munkagépekkel. Ezzel elvég­zik a talajfertőtlenítést, a sorközi kapálást, illetve a beérett primőrök fólia alat­ti szállítását A modellgazdaság teljes kialakítására és vele együtt a műszaki fejlesztésre 1980- ig 49 millió forintot költe­nek, melyből 23,8 millió ál­lami támogatás lesz. A töb­bit a közös gazdaság saját fejlesztési alapjából bizto­sítják. A kertészetben a gépesítés mellett máris ren­delkezésre állnak a jól fel­készült üzemi szakemberek. Jelenleg nyolc növényter­mesztő és hat öntözőgépész szakmunkás dolgozik. A foglalkoztatottak 90 százalé­ka pedig betanított munkás. ^z erdőtelki modellgazdá- ság tehát élen jár a zöld­ségtermelésben, melynek to­vábbra is nagy jövője lesz. A kedvező adottságok jól párosulnak a fejlesztési terv­ben meghatározott lehetősé­gekkel. Így megvan minden remény arra, hogy a gazda­ság eredményesen közremű­ködjön a Minisztertanács ál­tal meghirdetett zöldségter­melési program megvalósí­tásában. Mentusz Károly MWÜSŐS Q/j Ura. miveiuuer 13., vas»ru»p A magjaiesztett szőlő

Next

/
Oldalképek
Tartalom