Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

VILÁG PROLETARIA!, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII«, évfolyam, 267. szám ARA: 1,— FORINT 1977. november 13., vasárnap A paksi erőműhöz — Petőíibányáró! A Mátraalji Szénbányák petőfibányai gépüzemének negy­venegy szocialista brigádja 567 fővel csatlakozott a Csepel Vas- és Fémművek közössége felhívásához. Mim Menczel Artur munkaverseny-felelős elmondta, a visontai külszíni fejtésről beérkező kotrógépek főjavításának az idejét egv hó­napra csökkentették a brigádok. A harmadik negyedéves tervüket hárommillió forinttal teljesítették túl az üzem dol­gozói. A paksi atomerőmű kiemelt beruházásához készülő ve­tőszerkezeti acélcellák gyártása felett az üzem ifjúkommu­nistái vállaltak védnökséget: garantálják a kifogástalan mi­nőséget és a határidő pontos betartását. Mindennapi munkájukat mutatjuk be a fényképezőgép segítségével. Múlt és jövő f Egyre gyarapszik azoknak ia településeknek a száma, amelyekben az utcákat járva előbb-utóbb ráakad a járó­kelő a falu múzeumára. Eb­ben az esztendőben adott helyet például a község em­lékeinek a noszvaji, s szin­tén az idén kezdték meg építeni az átányi falumúzeu- I rnot. f Ha valaki csupán a falvak egymás közötti vetélkedőjét látná ezekben a törekvések­ben, alighanem nagyot té­vedne. Többről, nagyon is többről van itt szó. A falu­múzeumok szaporodása mintegy sűrített keresztmet­szete társadalmunk gazdasá­gi és — annak megfelelője — kulturális fejlődésünknek. I Hogy a Heves megyei fal- i vakban mód nyílt rá az 1 utóbbi esztendőkben —, s eb- [ ben az évben is —, hogy múzeummal gazdagítsák köz­vetlen hazájukat, házuk tá­ját, annak elsősorban gazda­sági okai vannak. Nagyon hosszú — valóban történelmi távlatú — fejlődés után vég­re alkalom nyílt rá, hogy a megtermelt javakból annyi fölösleg képződjék, hogy a falu most mór nem csupán 1 közvetlen hasznot jelentő ! beruházásokra gondolhat. S I a falvak bölcs megfontolás i után úgy döntöttek, áldoznak ' arra, hogy omladozó falakat 1 emeljenek újjá, hogy a ke- 1 mencét ismét régi pompájá- I ba állítsák vissza a szakem- ! berek. Áldoznak a kultúrára, í mert szemléletünk eljutott i addig a felismerésig, hogy a I kultúra — jelen esetben a j' falumúzeum — nem csupán ! díszes bokréta a gazdaság kalapján. A falvakig bezá­róan értővé vált az ország. Értővé olyan szempontból is, I hogy a jövőhöz csak a múlt 1 alapos ismeretén keresztül 1 vezet az út. f A falumúzeumok nem csu- j pán díszes ruháknak, hímzett I térítőknek, ősi földműves i munkaeszközöknek, száza- I dokkal ezelőtti lakáskultú- ! rának, s ezzel együtt élet- I módnak, társadalmi hely­zetet jelző és jelentő ottho­noknak adnak helyet, hanem a helyes történelemszemlé­letnek is. I Örvendetes lenne, ha eze- í két a falumúzeumokat egyre J többen keresnék fel, s pillan- I tást vetve letűnt korok ta- I nulságos tárgyaira, pontosan I fel tudnánk mérni azt az 1 utat, amelyet megtettünk a j múlttól a máig. Sokat árulnak el a falu- I múzeumok az idegenből ér- I kezőknek is, de legnagyobb hasznát mégis az ott lakók látják majd. Hiszen ők azok, akik berendezik és élettel te­lítik meg a házat, ök azok, akik eldöntik, hogy mi kerül- I jön be a falumúzeumba, 1 hogy mi az, amit el kell vet- 1 ni. Egyszóval, nekik kell szá­mot adniuk és számot vetni­ük a múlttal a jövő érdeké­ben. S a falumúzeumoknak van még egy behozhatatlan előnyük az óriás méretű ki- I állítóhelyiségekkel szemben. ’ Ez a tanulság minden törté­nelemóra mottóájul is szol­gálhatna. Hiszen ezekben a mestergerendás, kemencés szobákban érezni csak iga­zárt, hogy a tárgyak nem el- ! vont és eszmei történelmet 1 jelenítenek meg, hanem em- ! béri otthonokat, s így válik i teljesen magától értetődően I világossá, hogy a nagy tör- ! ténelmi változások folyamata I rajtunk keresztül és értünk I ment végbe. ' Szigethy András Egyezmények aláírása után Losonczi Pál szombati Mexikóban Losonczi Pál Mexikóban megtekintette az ősi azték civilizá­ció Nap-piramisát. (Népújság telefotó: AP—MTI—KS) Fehér Péter, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke mexikói láto­gatásának harmadik napján vendéglátói társaságában el­látogatott a Teotihuacani pi­ramisokhoz. Egyebek között megtekintette a híres Nap­piramist, amely alacsonyabb ugyan mint a Kheops-pira- mis, térfogatával azonban túlszárnyalja egyiptomi „test­vérét”. Mexikóvárosba visszatér­ve Losonczi Pál a nemzeti palotában folytatta, majd be­fejezte csütörtökön megkez­dett hivatalos tárgyalásait Jose Lopez Portillovaí. A tár­gyalásokról, — amelyeket őszinte, baráti légkör, tár­gyilagosság, s a megvitatott kérdésekben nézetazonosság jellemzett — közleményt hoznak nyilvánosságra. Lázár György fogadta Wolfgang Rauchfusst Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja szombaton a Parlamentben fogadta Wolfgang Rauchfusst, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettesét a Magyar— NDK Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Bizottság NDK tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Szekér Gyula miniszterelnök-helyet­tes, a bizottság magyar ta­gozatának elnöke, valamint Szűrös Mátyás, hazánk ber­lini és Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. A tárgyalásokról készült emlékeztető aláírásával szom­baton a Parlamentben véget ért a Magyar—NDK Gazda­sági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság el­nöki találkozója. Wolfgang Rauchfifäs, az NDK miniszterelnök-helyet­tese szombaton elutazott Bu­dapestről. (MTI) programja Az Elnöki Tanács elnöke és felesége szálláshelyükön a Presidente Chapultepecben ebédet adott a Mexikói Egye­sült Államok elnöke és fele­sége tiszteletére. Az ebéden a két államfő pohárköjzön- tőt mondott. Ez alkalommal adta át Losonczi Pál / dose Lopez Portillo elnöknek a Magyar Népköztársaság' gyé­mántokkal ékesített Zászló­rendjét a béke, a népek ba­rátsága, a nemzetközi együttműködés, a Magyar Népköztársaság és a Mexikói Egyesült Államok kapcsola­tainak elmélyítésében szer­zett kimagasló érdemei el­ismeréséül. A külügyminisztérium épü­letében egyezményt írtak alá. Az ünnepélyes külsőségek között kicserélt okmányok megfelelő keretet biztosíta­nak ahhoz, hogy — a két el­nök megbeszélésein kifejtett szándéknak megfelelően — tovább szélesedjenek, erő­södjenek Magyarország és Mexikó kapcsolatai. A mű­szaki—tudományos vegyes­bizottság működési szabály­zatát Biró József külkeres­kedelmi miniszter és Santia­go Roel Garcia külügymi­niszter látta el kézjegyével, a két ország mezőgazdasági együttműködési megállapo­dását Soós Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár, illetve Santiago Roel Garcia írta alá, az eh­hez kapcsolódó munkaprog­ramot ugyancsak Soós Gábor és Bejamin Ortega Cantero mezőgazdasági államtitkár aláírása hitelesítette. A mű­szaki—tudományos együtt­működés különböző terüle­teinek szabályozásáról is szü­letett megállapodás, ezt Szé­kács Imre, a Tesco vezér- igazgatója és Edmundo Flo­res, a mexikói műszaki és tudományos tanács elnöke írta alá. Losonczi Pál szombaton vidéki mezőgazdasági köz­pontokat keresett fel és he­lyi idő szerint a késő dél­utáni órákban tért vissza Me­xikóvárosba. Ez a berendezés is az atomerőműhöz készül: Tóth András hegesztő munka közben. Mint képünkön is látható, nemcsak férfiak számára találták ki az esztergályos szakmát — Vozár Magdolna fiatal szak­munkás a kotrógépek alkatrészeit alakítja ki. (Fotó: Szabó Sándor) Mérsékelt hangú „iizenetpárbaj” Kairó és az izraeli vezetés között Űj szovjet bék e k ezd emény ezése k A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójának megünneplése óriási nemzetközi jelentőségű ese­ménnyé vált, amely mély nyomot hagyott maga után — állapítja meg a Pravda szombati számának vezér­Az SZKP KB lapja az el­múlt évek kedvező nemzet­közi változásainak áttekinté­se után rámutat: „A pozitív fejlemények nem adhatnak okot az elégedettségre. Az enyhülés útján komoly aka­dályok tornyosulnak. Az im­perialista körök a katonai­ipari komplexumokkal és a NATO militaristáival együtt tovább szítják a fegyverke­zési hajszát. A neutronbom­bához hasonló mind iszo­nyatosabb tömegpusztító fegyvereket hoznak létre. Ezek megléte a bizalmatlan­ság rendkívüli elmélyítésé­vel, a leszerelési intézkedé­sek megnehezítésével egyen­lő”. — A nukleáris háború ve­szélyének csökkentése köz­vetlenül kapcsolatos a nuk­leáris fegyverkísérletek min­den téren történő betiltásá­val. A Szovjetunió annak ér­dekében, hogy haladást érje­nek el az erről folyó tárgya­lásokon kifejezte készségét: minden nukleáris fegyverkí­sérlet határozott időtartamú betiltásával egyidejűleg je­lentsenek be moratóriumot a békés célú atomrobbantások­ra — mutat rá a Pravda ve­zércikke. Kereszty András, az MTI tudósítója jelenti: A kairói televízió adását megszakítva ismertette Egyiptom válaszát Menahem Begin izraeli miniszterelnök péntek déli — az egyiptomi néphez intézett — üzenetére. A hivatalos nyilatkozat sze­rint Begin felhívása „önma­gában üdvözlendő”. Üdvöz­lendő, mert feleletnek számít Szadat elnöknek a parla­mentben elhangzott beszédé­re és mert „Egyiptom erőtel­jesen szólít most a békére”. Begin üzenetében üdvözölte Szadat parlamenti beszédét, kijelentette, hogy akárcsak az egyiptomi elnök a Knesszet- ben (az izraeli parlament­ben), ő Kairóban tárgyalna szívesen arról, „hogy ne le­gyen új háború”. Az egyiptomi hivatalos közlemény ugyanakkor fenn­tartásait is kifejezte Begin nyilatkozatával kapcsolatban. Az egyik az, hogy az izraeli kormányfő üzenetében csak Egyiptom népéhez fordult, „holott Begin tudja, hogy Egyiptom népe az arab nem­zet része”. Másodszor: „min­den komoly békefelhívásnak” a probléma lényegére kell koncentrálnia. Csakis a pa­lesztin kérdés rendezése, a Palesztinái nép jogainak helyreállítása, az 1967-ben megszállt területek kiürítése lehet a szándékok őszintesé­gének meggyőző bizonyítéka. „Az arab népek akkor hiszik el, hogy békéről van szó és csak akkor válaszolnak a kezdeményezésre”, ha szó esik ezekről az alapfeltéte­lekről. A hivatalos válasz harmadik része Korán-idéze­teket állított szembe az izra­eli miniszterelnök által idé­zett Korán-verssel, amellyel a zsidóknak Palesztina terü­letéhez való jogát igyekezett bizonyítani. A jelek szerint Kairó és az izraeli vezetés között kiala­kulóban van egy közvetlen „üzenetpárbaj”, amelynek hangneme mérsékelt és amely kimozdíthatja a holtpontról a genfi konferencia egy helyben topogó előkészítését. Kérdés azonban, milyen irányban. Mert miközben Begin „jó nyilatkozatnak” nevezi Sza dat parlamenti beszédének egyik paragrafusát, az egyip­tomi hivatalos szóvivő pedig „üdvözlendőnek” tartja az iz­raeli miniszterelnök felhívá­sát, az álláspontok, amelyeket megfogalmaznak, erősen elté­rőek. Begin miniszterelnök „békefelhívása” pedig tulaj­donképpen nem békére, ha­nem izraeli—egyiptomi kü- lönmegállapodásra. hív fel, amely Izrael régi szándéka. Mindezt pedig néhány órával az arab külügyminiszterek tu­niszi értekezlete előtt teszi, amelynek feladata a közös arab stratégia kidolgozása lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom