Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk i HEJ CÍMSZAVAKBAN: '< iFTFO: * Díszszemle és felvonulás Moszkvában a Nagy Október 60. < évfordulóján — A nyugatnémet szabaddemokrata párt < kongresszusa Kiéiben ülésezik <, 5 KOD £ Az ENSZ-közgyűlés vitája a ciprusi kérdésről — Púja s Frigyes hivatalos baráti látogatásra Stockholmba utazott < < <ERDA: Izraeli légitámadás dél-libanoni palesztin menekült táborok <, ellen — Szadat bejelentette, hogy Izrael minden feltételét ; elfogadja a genfi békekonferenciával kapcsolatban \ TÖRTÖK: ? Moszkvában tudományos konferencia kezdődött a Nagy Október hatásáról — A Francia Kommunista Párt Köz- z ponti Bizottsága nyílt ülést tartott $ »ENTEK: < Magyar javaslat a belgrádi értekezleten — Tovább tart a z kormányválság Hollandiában ! SZOMBAT: Losönczi Pál és Lopez Portillo mexikói elnök tárgyalásai­ról közös közlemény jelent meg — Ülésezik az angol kommunisták kongresszusa A hét 3 kérdése A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulójá­val kezdődött a hét, de az ünnep múltával is folytató­dik az a politikai és tudo­mányos munka, amely a Nagy Október hatásának elemzését célozza. Jogosan fi­gyelt arra a világ, milyen eredményt hoz az erről a kérdésről Moszkvában össze­ült tudományos konferen­cia? Franciaországban az utóbbi időben a baloldal . pártjai nagy vitába bonyolódtak. A jobboldali sajtó már ujjong':' a baloldali egység végleg felbomlott. Igaza van-e? Carter amerikai elnök a hét elején országos rádió- és tévébeszédben jelentette be 9 országra szóló, világ körü­li utazásának elhalasztását. Indokul azt hozta fel, hogy az energiatakarékossági ter­veinek kongresszusi elfogad­tatásáért kell odahaza meg­küzdenie, csak utána kerül­het sor tervezett kőrútjára. Befelé fordulást jelent-e ez? Hogyan elemezte a Nagy Október hatását a moszkvai tudományos konferencia? A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom eszméi abban öltöttek testet, hogy a Szov­jetunió után mind több és több ország lépett a szocia­lista építés útjára. Napja­inkban így jelenhetett meg a létező szocializmus fogalma, ami meghatározott állami- politikai realitást jelöl, olyan államot, amelyben a hatalom a dolgozó népé, élén a mun­kásosztállyal, és annak for­radalmi élcsapatával, a kom­munista párttal. A létező szocializmus gazdasági rea­litás, amelyben véget vetet­tek a kizsákmányolásnak. A létező szocializmus a társa­dalmi kapcsolatok új fajtáját is jelenti, valamint új kul­turális és erkölcsi realitást. Az imperializmus propa­gandája most, amikor a ka­pitalizmus súlyos válsága ki­robbant, még inkább meg­próbál ártani a szocializmus erőinek, megkísérli szembe­fordítani a tömegeket a szo­cializmussal. A burzsoázia éket akar verni a tőkés országok kom­munista pártjai és a szocia­lista világ országaiban ha­talmon levő marxista—leni­nista pártok közé. A reak­ció ki akarja használni azt a tényt, hogy a testvérpártok más és más körülmények kö­zött működnek, így aztán a politikai lehetőségekben, á közvetlen célokban és a ki­tűzött feladatokban fennálló1 különbségek eltéréseket okoz­nak egyes kérdések megkö­zelítésében is. A mostani kommunistaellenes kampány és különösen az úgynevezeti „eurokommunizmus” körüli hangzavarnak az a célja, hogy az osztályellenség meg­kísérelhesse az eltéréseknek nézeteltérésekké való növelé­sét, utána pedig a nézetelté­Q Mmüisäs 1971. november 13., vasarnap réseket a lestvérpártok meg­osztására használja fel. A moszkvai konferencián nagy hangsúlyt kapott — így Borisz Ponomarjovnak, az SZKP Központi Bizottsága titkárának bevezető előadá­sában is —, hogy ma külö­nösen fontos a különböző pártok álláspontjának és ta­pasztalatainak egybevetése, s hogy az elvtársi vita elvi alapokon álljon, figyelembe véve egymás érdekeit, az egész kommunista mozgalom közös érdekeit. A moszkvai konferencián a magyar kül­döttséget vezető Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emlékez­tetett Kádár János szavaira: „Szovjetellenes kommuniz­mus nem volt, nincs és nem lehetséges.” Valóban végleg felbom­lott a francia baloldali egység? A hét végén a francia jobb­oldal lapjai ujjongani kezd­tek: a baloldali egység vég­leg felbomlott... hiszen a szocialisták az utolsó pártér­tekezletükön még keményebb hangot használtak a kommu­nistákkal szemben. Mifterand például egyenesen azt han­goztatta, hogy az FKP „az államhatalom megkaparintá- sára törekedett”, s emiatt ke­letkezett nézeteltérése a kommunistákkal. A szocialis­ta párt balszárnya kísérletet tett ugyan arra, hogy ráve­gye első titkárát a megegye­zés érdekében bizonyos en­gedmények megtételére, de az hajthatatlan maradt, sőt a. pártból való kizárással fe­nyegetett meg mindenkit, aki eltér az ő vonalától. A szocialistáknak a választ az FKP Központi Bizottsága olyan ülésen adta meg, amely — s erre úgy tudom, még nem volt példa — újságírók jelenlétében zajlott le, hogy az ott elhangzottak a sajtó nyilvánossága és így a köz­vélemény elé kerüljenek. „Önkényesnek és komolyta­lannak” mondták Mitterrand nyilatkozatait, amelyek csak azt a célt szolgálhatták, hogy eltereljék a figyelmet a kö­zös program feladásáról. A párt úgy ítéli meg, hogy a népi nyomás bírhatja rá a szocialistákat álláspontjuk módosítására és a tárgyalá­sok felújítására. Erős kom­munista pártra van tehát szükség. Most már elérték a 600 ezres taglétszámot, a cél az egymilliós tagság! A francia baloldal vitája mindenesetre igazolta a moszkvai tudományos konfe­renciának azt a megállapítá­sát. hogy a burzsoázia táma­dása a kommunisták ellen, együtt jár a fegyverkezés fo­kozásával. A párizsi nemzet­gyűlésben megkezdték a had­ügyminisztérium 1978-as költségvetésének megvitatá­sát: 80 milliárd frankot for­dítanak katonai kiadásokra. A költségvetés minden frankjából 18 centime jut ilyen célra, Á baloldal kö­zös programja, hadd emlé- -'ztessek erre, • a ■ katonai ki­lósok csökkentését írja elő. Miért kellett lemondania Carter elnöknek terve­zett világ körüli körút­ját? Az Egyesüli Államok el­nöke egyelőre lemondott ar­ról, hogy kilenc ország fővá­rosába ellátogasson. A jelek szerint belpolitikai gondjai nagyobbak, semminthogy azokat nemzetközi sikerekkel feledtetni tudná. Nem volt tehát valami „kandalló mel­letti csevegés”, amikor va­lamennyi amerikai országos rádió- és tévétársaság mikro­fonjai, kamerái elé ült Car­ter, hogy felszólítsa az USA polgárait: támogassák ener­giatakarékossági terveit! El­mondta, hogy az Egyesült Ál­lamokban felhasznált lüzelő- és üzemanyagnak már majd­nem a fele jön külföldről, így tehát az ország külkereske­delmi és fizetési mérlegét mindinkább megterheli ez az import, Az olaj és a föld­gáz takarékosabb felhaszná­lósát adóemeléssel (például a nagy fogyasztású gépkocsik fokozottabb megadóztatásá­val) éppúgy el akarja érni, mint a forgalomba hozatal korlátozásával. Köztudomá­sú, hogy a kongresszus több­sége ellenzi Carter elgondo­lásait, az elnök a kongresszus feje fölött fordult a fogyasz­tókhoz ... Az USA-ban nem csökken a munkanélküliek száma, nagyarányú az infláció és a nemzeti össztermék már nem növekszik úgy, mint tavaly. Egy valami emelkedik csu­pán: a katonai költségvetés. A Pentagonban rekordössze­gű hadikiadást fogalmaztak meg: 130 milliárdos költség- vetést, 12 mílliárddal több ez, mint a tavalyi volt. Pedig a választási kampányban azt ígérték: legfeljebb 3 száza­lékkal emelik évente a ka­tonai költségvetést. Hiba csú­szott talán a számításba? Pálfy József Megfenyegették a Lultliansát A nyugatnémet kormány diplomáciai csatornákon ke­resztül figyelmeztette azokat az európai kormányokat, amelyek országában a Lutf- hansa légitársaság gépei le- szállnak hogy esetleg újabb támadás várható nyugatné­met gépek ellen. Bár a fi­gyelmeztetés tényét a hiva­talos szóvivő nem erősítette meg. a hírt közlő források szerint a bonni kormány azt követően fordult a meg nem nevezett országok kormá­nyaihoz, hogy a terroristák megfenyegették a Lufthan­sát: mindhárom öngyilkossá­got elkövetett társuk halálá­nak megbosszulására felrob­bantanak egy-egy nyugatné­met gépet. A nyugat-berlini rendőr­ség váratlanul átkutatta 11 terrorizmus vádjával letar­tóztatott fogoly börtöncellá­ját, négy ügyvédi irodát és hét lakást. Bár az akcióról részleteket nem közöltek, nyilvánvaló, hogy az része a terroristák felkutatására in­dított általános rendőri ak­ciónak A holland rendőrség mind­eddig nem tudta kihallgatni azt a két súlyosan megsebe­sült terroristát, akit csütör­tök éjszaka heves tűzharc után tartóztattak le. Felrobbant 30 Ionná dinamít Pénteken este Szöultól 175 kilométerre felrobbant egy dinamitot szállító tehervonat. Az óriási erejű robbanás kö­vetkeztében tíz kilométeres körzetben mintegy 400 épü­let omlott össze, közöttük egy nézőkkel zsúfolt mozi is. A szombat. reggeli hírügy­nökségi jelentések 48 halálos áldozatról számolnak be és a sebesültek számát legkeve­sebb ezerre becsülik. A katasztrófa körülmé­Külügyminiszteri konferencia Tuniszban Hédi Nuira tunéziai mi­niszterelnök üdvözlő szavai­val ' szombaton délben Tu­niszban megkezdődött az Arab Liga külügyminiszterei­nek konferenciája. A négyna­posra tervezett találkozón 21 arab állam és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet kép­viselői a genfi konferenciá­val kapcsolatos közös arab álláspont kidolgozására tesz­nek kísérletet, s meghatároz­zák, milyen stratégiát köves­senek az érdekelt államok a konferencia összehívása esetén. nyei egyelőre nem ismerete­sek. A rendőrség véleménye szerint elképzelhető, hogy egy eldobott cigaretta okoz­ta a robbanást, amelynek színhelyén negyven méter átmérőjű, tíz méter mély kráter keletkezeit. Iri pálya­udvarán, ahol a robbanás történt, a levegőbe repült 40 tehervagon, megsemmisült két mozdony és egy sze­mélyszállító szerelvény húsz kocsija. A tehefvonat — hivatalos közlés szerint — ipari cé­lokra szánt dinamitot szállí­tott és rakománya megha­ladta a harminc tonnát. A rendőrség attól tart, hogy a mentési munkálatok során további áldozatok kerülnek elő. Ezeket a munkálatokat egyébként jelentősen megne­hezíti az a tény, hogy a rob­banás következtében a 120 ezer lakosú városban meg­szűnt a villanyszolgáltatás és megszakadt a telefonössze­köttetés. Napfürdő és (öllőtt uborka 3. November kettő, szerda délelőtt! Elúsznak a felhő­rongyok, s a Graben presz- szósai, cukrászdatulajdonosai kipakolják a térre nyári bú­toraikat. A könnyű, fonott székeket, . színes asztalokat. Igyunk egy sört! Művészba­rátomat nem kell még egy­szer kérni, odatelepszik az egyik térítőhöz. Én is ledo­bom felöltőmet, később a zakót. — Megfázol. — Eb ben a napsütésben? Legalább húsz fokot mutat a hőmérő. — Örült idő. — Örült, de jó...! Ebben maradunk. Meg hogy lesz még böjtje is a novemberi nyárnak. Tosca nyúlánk, szőke, s fehér bőrű, mint a nyírfák. Azonkívül a Palais Pálffy— österreichisches Kultur­zentrum — nemzetközi mű­vészklubjának fáradhatatlan titkárnője. Napozás után ő fogad bennünket az első­emeleti kiállítótermekben, ahol este hatkor Dévényi Já­nos SZOT-díjas ötvösművész tárlata nyílik. Parád-Öhu- tán ismerkedtünk meg. Nya­ranta ott dolgozik, s jövőre már fiatal társait is oda te­lepíti néhány hónapra. Hadd lessék el tőle művészetét tudományát, amelyet a hét­köznapi életnek szentel. A kép, a szituáció ismert és megszokott. Tulajdonkép­pen még minden a feje te­tején áll. Idegesítő. Dévényi egyik cigarettáról gyújt a másikra, úgy sürgeti a ren­dezőket. Délután háromkor én is kiborulok. Csak Tosca nyugalma, hite rendületlen. Végül is neki lesz igaza, mert fél hatra, amikor a vendégek szállingózni kez­denek, valahány műtárgy a helyére kerül. Kelyhek, tá­lak, vázák, plakettek, ivó­készletek. rézdomborítások. Szóval ide is „betörtünk” a magyar kultúrával. Legfel­jebb a palota hajdan volt birtokosai, a Pálffy grófok fo­rognának sírjukban, ha lát­nák a művész Kazincbarci­kára készült reliefjét, felső mezőjében az ötágú csillag­gal. ★ Hatkor egy tűt nem le­het leejteni, és Herbert Gaisbauer professzor, a bé­csi kultúrközpont igazgató­ja, kivörösödve csinál utat magának, hogy elmondhas­sa, mellőlünk köszöntőjét. A két nép szomszédbarátsá­gát emlegeti, majd a művé­szetek összefűző hatalmát. Taps! Én szerencsétlenebb va­gyok. Képeket, villanásokat emelek ki Dévényi életéből. A munkapadot említem, ahonnan magával ragadta a művészpálya. - Kitüntetését regisztrálom, ami azért kü­lönösen értékes, mert oda­ítélésében szerepe volt an­nak a széles körű közműve­lő munkának, amit gyárak­ban, munkásnegyedekben végzett kiállításaival, bará­ti találkozóival, tárlatveze­téseivel. Szimbolikáját pen­dítem még, s visszatérő fő motívumát, a Napot, ame­lyet meglelni honfoglaló őse­ink szerszámain, fegyverein, keletről hozván e kultuszt. Itt a befürdés .. .! Mert alig halnak el utol­só szavaim, apró termetű japán diplomaták vonszol­nak a koktélszoba sarkába, s gyakorta ürülő konyakos-, borospoharak között lelken­dezik: igen, a Nap, minden élet forrása, Keletnek di­csősége, Japánnak zászlócí­mere és istensége, mi pedig­len az ő Európába vetődön testvéreik! Törjük kegyetlenül Goe­the nyelvét, s addig nem is tudok érdemlegesen vitába szállni a szemüveges, kicsi emberkékkel, amíg a Ma­gyar Távirati Iroda bécsi munkatársa, Szabó Zoltán segítségemre nem siet. Kö­zös erővel aztán megment­jük a magyarságot ettől a rokonságtól, majd Dévényi János műtárgyainak Nap­motívuma válik egyértelmű­vé. Pontosan annyi köze van a Távol-Kelethez, mint finn. vagy cseremisz rokonaink­hoz, s Káma menti szom­szédainkhoz, a csuvasokhoz, ahol szintúgy díszítő elem a Nap. Kellett nekem az ősma­gyar mitológiát emlegetni? A siker nagy és őszinte. Néhány műtárgy az első percekben gazdára lel, da­gasztván az ARTEX valuta- bugyellárisát. Majd .oszolván a ntp, kioldalgunk mi is a Pálífy-palotából. Szép ez az ünneplés, de azért a gyo­mornak is meg kell adni a magáét. Márpedig a reggeli virsli óta falat nem csúszott le a torkunkon. Gaisbauer professzor bécsi konyhát ajánl, végül El Grecónál kö­tünk ki, a Mariahilferstrasse egyik mellékutcájában, Csen­des, görög kisvendéglő, a fűszeres töltött uborka után nyugodtan beszélgethetünk. Van is miről! A Palais Pálf­fy munkája, gazdag prog­ramja megérdemel fél órát. — Tizenöt éve vettük bir­tokba az öreg épületet, s rögtön olyan belső átalakí­tást végeztettünk, ami al­kalmassá tette mostani funk­ciójára. de nem károsította műemlék jellegét. Természe­tesen állami támogatással dolgozunk — mondja Her­bert Gaisbauer —, de elég­gé feszített, a bevételi ter­vünk is. Nem az első eme­letre gondolok, ahol a nem­zetközi művészklub székel, hanem a földszintre és a második emeletre. Ott min­denért fizetnie kell a vállal­kozónak, legyen bár énekes, gitáros, színész. Ezeket job­bára impresszáriók futtat­ják. November végén Igo Koch zongoraestjét fogad­juk például a Beethoveri- teremben, a Chopin-ciklus keretében pedig a varsói Lídia Grychtolowna fog énekelni. A Figaró-terem jobbára költői esteknek, tu­dományos előadásoknak nyújt otthont. Ezekből min­den napra jut néhány, mint ahogyan nagyon népszerű a f i lmmúzeumunk. Magyarok is gyakorta vendégszerepeinek Bécs kul­turális központjában. Mátyás Máriát, Simándi Józsefet említi Gaisbauer, majd Szendrei Karper Lászlót, s íróink, költőink közül néhá­nyat. — Képzőművészek? Megrázza fejét. — Eddig nem volt bizal­mam hozzájuk. Négy-öt ma­gyar festő tárlatát láttam pár éve az egyik bécsi ga­lériában, de ugyanaz volt, mint amit az elrugaszkodott franciák csinálnak. Dévényi dolgait először fényképről is­mertem meg, s rögtön tet­szett. Bartók-reliefje példá­ul annyira kifejező, hogy szinte hallom a zeneszerző kemény zongoraleütéseit. S egyáltalán olyan munkái vannak, amelyek ékei egy- egy lakásnak, de ezzel egy- idöben használati eszközök is. Igen, a funkcionális mű­vészet, ez az ő hobbyja, s a hobby találkozik a mai kor ízlésével, igényével. A csodálatos görög ételre sört iszunk, harmatos kor­sókból. Tizenegy óra, min­denki lassan szedelőzködik. Kint az utca levegője tisz­ta, kellemes. Kezet fogunk a professzorral, s közben egy búcsúkérdést megkoc­káztatok. — Dévényi után sem gon­dol festőinkre, szobrászaink­ra? — Nézze, ha magyar mű­vészetet csinálnak, akkor szívesen. A nemzetköz’ klub akkor tölti be igazán hiva­tását! Szabad Herbert Gaisbau-: errel vitázni? Moldvay Győző (Vége)

Next

/
Oldalképek
Tartalom