Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

Megfelelő összhang, biztonságos termelés ISSÖ-ra ígérik: Fejlődik a lakáskarbantartás Heves megyében is Voltak, akik néhány esz­tendeje még azt vitatták, ér­demes-e fejleszteni a kon­zerviparunkat. Azzal érvel­tek, hogy a mezőgazdaság­ban egyre csökken a mun­kaerő, a zöldségtermelés gé­pesítése pedig lassan halad előre. .Ez azzal járt, hogy a mezőgazdaság nem képes ki­elégíteni nyersanyaggal a korzervgyárat A legutóbbi két esztendő termelési ada­tai azt jelezték: valóban nincs összhang a konzerv­gyári kapacitás és a zöld­ségtermelés között. 1975-ben a konzervgyárak a tervezett zöldségnek csak a 74 száza­lékát, és 1976-ban pedig 74,9 százalékát kapták meg a mezőgazdasági üzemektől. Konzerveink látván országban Az idei , esztendő hozta meg aztán a fordulatot és Ügyben a bizonytékot: meg lehet teremteni a feltételeit a zöldségtermelésnek, s nem szabad belenyugodni abba, hogy az a fejlődés, amely a konzervgyártásban 1960 és 1973 között bekövetkezett, megtorpanjon. A konzerv­ipar termelése ebben az idő­szakban ugyanis négysze­resére, hatvan országba el­jutó exportja pedig hétsze­resére növekedett. Az ötödik ötéves terv az­zal számol, hogy a konzerv­ipar 42,3 százalékkal növeli termelését. Ezt a nagyará­nyú termelésnövekedést azonban csak akkor képes elérni, ha erőteljes ütemben növekszik a zöldség- és a gyümölcs termelése, s tovább folytatódik az iparág kapa­citásfejlesztése, intenzív gé­pesítése, automatizálása. Mindezt figyelembe véve, á kormány tavaly ősszel ha­tározatot hozott a zöldség- termelés fejlesztésére. Ez a határozat teremtette meg a feltételeit a termelés gyor­sabb ütemű fejlesztésének, s ennek alapján irányozta elő az idei terv a zöldség­félékkel hasznosított terület 10 százalékos, - a zöldségfélék termelésének pedig 42 szá­zalékos növelését. Bizonyító esztendő Az idei esztendő bizonyí­tott: az anyagi-műszaki fel­tételek megteremtése, a fel- vásárlási árak emelése alap­vetően befolyásolja a ter­melési kedvet. Ez is közre­játszott abban, hogy az idén a zöldségfélékkel hasznosí­tott terület a tervezettnél nagyobb mértéken, 16 száza­lékkal növekedett. És a kö­zös erőfeszítések a termelés fejlesztésére ebben az esz­tendőben találkozott a ked­vező időjárással is. így tör­tént aztán, hogy a tervezett­nél nagyobb termést takarít­hatott be a mezőgazdaság zöldségből. Ennek köszönhe­tő, hogy több zöldség jutott nemcsak belföldre, hanem exportra is és a tervezettnél hagvobb mennyiségű kerté­szeti terméket dolgozhatott fej a tartósítóipar. Olyan eredmény ez, amely mindenki számára megfelelő bizonyítékot nyújt, hogy jó Úton haladunk, s a szüksé­ges feltételek megteremtése esetén továbbra is lehet számolni a zöldségtermelés fejlődésével. Mert az idei termelési előirányzatuk a konzervgyáraknak nem 'ke­vesebb, mint 735 ezer tonna zöldség feldolgozása volt, és hosszú évek óta először si­került nemcsak teljesíteni ezt a tervet, hanem alapo­san túlteljesíteni. Az igaz ugyan, hogy nem mindegyik zöldségnövényből alakult a tervezett szinten a termés. Zöldborsóból például- a tel­jesítés alatta maradt a ter­vezettnek: 78 ezer tonna he­lyett,- csak 70 ezer tonnát dol­gozhatott fel az ipar. Viszont paradicsomból az idén re­kord mennyiséget kapott a mezőgazdasági üzemektől: összesen 380 ezer tonnát. Ilyen nagy mennyiségű para­dicsomot még sohasem szál­lított a mezőgazdaság. A legkedvezőbb évben, 1974- ben is csak 320 ezer tonna paradicsomot dolgozhatott fel a konzervipar. A terve­zetthez képest 40 százalék­kal több termett fűszerpap­rikából és 20 százalékkal sárgarépából. Küzdelem a isinél Am az idén az is kide­rült,. hogy nemcsak á nyers- anyagiány, hanem a bőség is okozhat gondokat. Az idén a legnagyobb nehézség amiatt keletkezett, hogy szinte . robbanásszerűen azo­nos időben érett be a zöld­ség óriási mennyiségben, s ez eddig soha nem tapasz­talt betakarítási, felvásárlási csúcsokat okozott. Augusztus eleje és szeptember vége kö­zött egyszerre érett be a pa­radicsom, a paprika, az uborka, a pritamin paprika és a vöröshagyma. Jellemző tény, hogy a konzervipar eves nyersanyagszükséglété­nek 62 százalékát fedező ter­mékmennyiséget két hónap alatt kellett átvenni és fel­dolgozni. Kiderült: ilyen nagy meny- nyiségű zöldség fogadására és gyors feldolgozására a mai technika szintjén kép­telen a tartósítóipar. Az idén a konzervgyárak csak úgy tudtak úrrá lenni a nehéz­ségeken, hogy a csúcssze­zonban a konzervipari dol­gozók csak kivételes esetek­ben megengedhető munka- beosztást áldozatosan vállal­va, 12 órás műszakokban, valamint szabad szombato­kon és vasárnaponként is dolgoztak. Ezt minden évben nem lehet megismételni. Nyilvánvaló tehát, hogy a kertészeti termékek termelé­sének fejlesztésével párhu­zamosan érőteljes ütemben növelni kell a tartósítóipar kapacitását is. Csak így le­het megteremteni a termelői biztonságot, csak akkor lesz zavartalan a kertészeti ter­mékek termelése és az ellá­tás, ha zökkenőmentes az áru fogadása, feldolgozása. Más szóval: akkor biztonsá­gos a zöldségtermelés fej­lesztése, ha a feldolgozó ka­pacitás még a jó időjárású esztendőben is alkalmas a felkínált áru fogadására. Vagyis összhangban van a nyersanyagtermelés és aí fel­dolgozás. A mostani ötéves tervben a konzervipar 1,9 milliárd forintot fordíthat a kapacitás fejlesztésére, ter­melésének korszerűsítésére. Erre annál is inkább szük­ség van, mert ebben az ágazatban is munkaerőgon­dokkal küzdenek. Tovább fejleszteni az előleldolgozást Az idei esztendő arra is bizonyítékul szolgált, hogy mindkét félnek előnyös a termelési együttműködés. Az idén különösen sokat segített az a gyümölcsöző kapcsolat, amely több helyen a gyárak es a mezőgazdasági üzemek között az előfeldolgozásban kialakult. A termelőszövet­kezetek, az állami gazdasá­gok paradicsomlé-állomásai, a paprikacsumáző, gyümölcs­hámozó, magozó üzemei na­gyon sokat enyhítettek a gyárak munkaerőgondjain. Érdemes tehát az előfeldol- gozást továbbfejleszteni, hi­szen ezzel nemcsak a kon­zervipar kapacitása növek­szik, hanem biztonságosabbá válik a mezőgazdasági ter­melés is, hiszen kevésbé kell tartani átvételi nehézségek­től. Az igaz, hogy a tartósító­ipar kapacitásának kiugró növelését, termelésének Kor­szerűsítését nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Kétségtelen azonban, hogy az ütemet gyorsítani szüksé­ges, épp az ellátás, az ex­port és a mezőgazdasági ter­melés további erőteljes fej­lesztése érdekében. Közismert, hogy hazánk­ban a lakáskarbantartás fej­lődése elmaradt a kívánal­maktól, s tavaly miniszterta­nácsi határozat, ÉVM-állás- foglalás született a helyzet javítására. A jobb eredményekért — mint lapunkban hírül adtuk már — a megyei tanács végrehajtó bizottsága a szö­vetkezeti ipar feladatává tet­te az említett tevékenység iránti igények kielégítését. S konkrétan, a szakmában már meglehetős jártassággal bíró, megfelelő tapasztala­tokkal rendelkező, nem utol­sósorban pedig a munkához kedvet érző egri Universal Szerviz ISZ-et jelölte a meg­oldásban bázisszervként. Az UNISZERV-nek — megbízá­sa alapján — 50 millió fo­rintos fejlesztéssel 1980-ra meg kellene dupláznia jelen­legi teljesítményét. A szük­séges beruházások megvaló­sítását követő évben 50 mil­liósra kellene növelnie la­káskarbantartásainak érté­két. Vajon, sikerül-e mindez? — kérdeztük a napokban Kulcsár Viktortól, az Uni­versal Szerviz Ipari Szövet­kezet elnökétől. A válasz: optimista volt. Ahogyan ugyanis megtud­tuk: már kész a részletes program is a feladat végre­hajtására. S nemcsak javas­latokról van szó, hanem bi­zonyos tekintetben már a jö­vő is látszik. Nos, ebből a programból — amely egyébként tanul­mányi változatban, az ÉVM érdeklődése alapján országos elterjesztésre is számot tart­hat — valóban. világosan ki­rajzolódik egy olyan egész­séges törekvés, ami feltétle­nül kedvező változásokkal biztat A tervek szerint a megyei szervezet bázisa Egertíen lesz, a szükséges feltételekkel, a másik két város, Gyöngyös és Hatvan pedig — az egrihez hasonló — lakásszervizt kap. A te­vékenység erősítésében sze­repet kapnak más szövetke­zetek is, így például Hatvan­ban a helyi építő ktsz, míg a megye északi illetve déli részének ellátására az eger­esek i valamint a hevesi köz­pontú szervezet. A lakásszervizek lényegé­ben az egrivel azonos mun­kát végeznek. Gyorsjaintá- sokra vállalkoznak, a lakás­karbantartással kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet folytatnak, barkácsműhelye- ket biztosítanak a „Csináld magad” mozgalom híveinek. Kívánságra házhoz szállítják az otthoni munkához igé­nyelt anyagokat, szerelvé­nyeket s kellő szaktanács­adással szolgálnak. A „besegítő” társszövet­kezetek a bázisszervezettől anyagot kapnak, kisgépeket és nagyobb munkaeszközöket kölcsönözhetnek. S kiegészít­hetik tevékenységüket mind­azokkal a szakmákkal, ame­lyek esetleg hiányzanak és saját fejlesztéseikben nem szerepelnek. Közel húsz szakmával, komplex munkára nyílik így mód, s az egész megyében lehetőség kínálkozik a ma még meglévő „fehér foltok” eltüntetésére. A — főleg saját nevelésű — szakmai utánpótlás bizto­sítása már megkezdődött. Határozott a törekvés a szakmai képzésre-tovább- képzésre, a második szakma megszerzésére. Másrészt szó van külső — másutt dolgozó — szakemberek főálláson kí­vüli foglalkoztatásáról is, ki­váltképpen azért, hogy a megrendelők, elsősorban pe­dig a lakosság szabad ide­jéhez leginkább alkalmaz­kodhassanak. A helyi tanácsokkal tör­tént megállapodások szerint Egerben a Lenin úton — az Épületkarbantartó Szövetke­zet jelenlegi telephelyén — kerül majd kialakításra a bázisüzem, míg Gyöngyösön, a GYÖNGYSZÖV Áruháztól délre eső, Hatvanban pedig a Hámán Kató illetve Ady Endre utcák által határolt területen lesz a 800—1000 A Minisztertanács határo­zata értelmében, január 1-én. 100 százalékkal felemelik a közületi alkpzponti berende­zések díját, a magánelőfize­tők pedig beruházási hozzá­járulást fizetnek az újonnan bekapcsolt telefonállomásért, a fővonalért 6 ezer forintot, az ikerállomásért 4 ezer fo­rintot — jelentett be pén­teki sajtótájékoztatóján Horn Dezső közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója. Az intézkedés a telefonel­látottság színvonalának gyor­sabb ütemű fejlesztését szol­gálja. A kormány ugyanis előírta, hogy 1980-ig, terven felül, országosan 45 ezer te­lefonállomás főközponti ka­pacitását, s hozzá megfelelő hálózatot kell építeni. A több­letkapacitás 1,3 milliárd fo­rintos költségére nyújt fede­zetet az intézkedés, amelynek alapján a lakosság hozzájá­rulása várhatóan 300 millió forint lesz, egymilüárd forint pedig az alközponti berende­zések díjemeléséből szárma­zik. Építkezés nélkül, konténer­be szerelt központberendezé­sek felhasználásával Békás­A szombathelyi kertész ter­melőszövetkezet 100 millió forintos beruházással új, kor­szerű növényházat épít Négy és fél hektáron épülő létesít­ményt a jövő évben adják ái rendeltetésének. Az ország legkisebb, mind­össze huszonhét hektáron gazdálkodó kertész termelő­szövetkezete jelenleg 37 ezer négyzetméter fűtött üvegfe­négyzetméteren felépülő, korszerű lakásszerviz. A helykijelölés után, a te­rületelőkészítéssel, a terve­zéssel és kivitelezéssel össze­függő munkák szervezésére, ellenőrzésére a Heves megyei Beruházási Vállalat kapott megbízást. S ennek alapján úgy néz ki, hogy Egerben a jövő esztendő harmadik ne­gyedében, Gyöngyösön pedig 1979. II. negyedévében in­dul az építkezés. így a me­gyeszékhelyi munkák befeje­zésére 1979. utolján, a gyön­gyösi és hatvani lakásszer­vizek átadására pedig 1980, nyarán lehet számítani. Természetesen: már ami a tervezett épületeket, építmé­nyeket illeti. A szükséges kisgépek s a lakáskarbantar­táshoz igényelt egyéb felsze­relések, berendezések, mun­kagépek, gépjárművek je­lentős része ugyanis — az elképzelések szerint — im­port lenne, s. ez deviza-, il­letve időigényes. Így beszer­zésükre csakis megértő tá­mogatással, segítséggel, eset­leg bizonyos soronkívüliség­gel van mód. A szövetkezet — hallottuk Kulcsár Viktor elnöktől — mindenesetre reménykedik. Bízik a tervezéssel, kivitele­zéssel megbízott Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat ígéretében, s abban hogy a fele-fele részben ál­lami támogatassál, illetve szövetkezeti erőforrások fel- használásával elképzelt 50 millió forintos fejlesztéshez végül is mindent megkapnak időre. Ennélfogva még eb­ben az ötéves tervben lé­nyeges javulás történik a la­káskarbantartások területén — Heves megyében is. így legyen! megyeren 3 ezer, Csepelen és Kőbányán 2000—2000, Pestlő- rincen, a Bartók Béla-tele- pen, Budafokon, Pesthideg- kúton, Rákoskeresztúron es Pesterzsébeten pedig 1000— 1000 állomást létesítenek. Vi­déken, ugyancsak konténer- központ felhasználásával, Győrött 3000, Szekszárdon, Baján és Ajkán 2000—2000, Kiskunhalason pedig 1000 állomáskapacitást teremte­nek. A vezérigazgató hangsú­lyozta, hogy a belépési díj — mint ismeretes — csak tö­redéke egy-egy telefonállo­más tényleges, 36 ezer forin­tos költségének, s ez sem old­ja meg rövid időn belül a jelenlegi nehéz telefonhely­zetet. Lehetővé teszi viszont azt, hogy olyan helyeken is megteremtsék a telefonfel­szerelés lehetőségeit, ahol erre az eredeti tervek szerint nem lett volna mód. A posta V. ötéves tervében — az elő­ző tervidőszakhoz képest ~ csaknem 50 százalékkal na­gyobb összeget fordít a táv­beszélő-szolgálat fejlesztésé­re, amelyet kiemelt feladat­ként kezel. (MTI) lület alatt folytat dísznövény- termesztést. A virágok jelen­tős részét exportra küldik. Termékeik minőségét az eu­rópai kiállításokon nyert, évi 10—öO érem és elismerő ok­levél fémjelzi. A cserepes dísznövények mellett első­sorban a különleges és tar­tós virágok termesztésere tö­rekednek. Választékukban több orchideafajta szerepel. Cserkúti Ferenc Több dobozolt sonka A Pápai Húskombinát dolgozói 15 ezer sertés terven felüli vágását és feldolgozását vál­lalták. Felajánlásukat már túlteljesítették. A többletvágásból 150 tonna helyett 434 tonna dobozolt sonkát készítettek. (MTI fotó — Rozsás Sándor felvétele — KS) Gy. Gy. Belépési díjat vezetnek be9 emelik az alközponti díjakat, 45 ezer állomás terven felül Tájékoztató a telefonszolgáltatás fejlesztéséről 100 milliós kertész-beruházás

Next

/
Oldalképek
Tartalom