Népújság, 1977. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-16 / 269. szám

mAG PROLETARIAT, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 269. szám ÄRA: 80 FILLER 1971. november 16., szerda Képesség — lehetőség ENGEM MEGHATNAK a konok felvételizők. Akik év­ről évre nekirugaszkodnak ugyanannak a magasságnak. Orvostudományi egyeteme­ken, színművészeti főiskolán jól ismerik ezeket a rutinos megszállottakat, akik akár­csak Dosztojevszkij hősei, vissza-visszazarándokolnak elbukásuk színhelyére. Nem így a profi iskolások, szinte egész életüket iskolapadban töltik. Se szeri, se száma fél kézzel szerzett diplomáiknak, a pótstúdium kiegészítőin is túl' vannak, jóformán az ő kedvükért iktatnak a felső- oktatásba újabb és újabb ra­finált szakokat. Semmi az egyik oldalon, minden a másikon? Alakilag kétségtelenül, ám a „kisem­mizettek”, úgy tűnik, rossz lóra tesznek, s azért is, mert olykor még ösztönzik is őket erre a hendikepre. Pedig ha valaki alkalmatlan a színi pályára, még lehet belőle el­kötelezett pedagógus. Csak­hogy az iskolában (amelyik­be még mindannyiunkat fel­vesznek) a tanító bácsi bebe­szélte hősünknek, hogy kikö­pött Uray Tivadar, s a fel­vételin, fájdalom, csak az de- rjjl ki róla, hogy mihez nem ért. Jóllehet valamihez min­denki ért. A képesség — lehetőség, .afféle szunnyadó energia, airílf'valamilyen úton-roodon mozgósítani kell. Ezzel per- .sze nem azt akarom monda­ni, hogy a már unalomig em­legetett mérnökből lett autó­fényező, vagy benzinkutas ko­rábban megtévedt s csak má­sodszorra talált rá igazi hi­vatására, de azt megkockáz­tatom, hogy náluk rátermet­tebb fiatalemberek nem jutot­tak be annak idején a mű­szaki egyetemre. Többi kö- ■ zott felvételi rendszerünk túlságosan is objektív jelle­ge miatt. Objektiven azt ér­tem, hogy a mindenkori szá­monkérés rendre arra kíván­csi, hogy mit nem tud a de­likvens, s jóformán alig arra, hogy amit tud. azt hogyan tudja. Aztán kevés az esély a korrekcióra (ezen természete­sen nem a zöldségessé lett tanárember példáját értem), s főleg a szakmán kívüli ér­telmes tanulásra. Mert mi van akkor, ha egy vasas szak­munkás például, akinek szen­vedélye az irodalom, fejébe veszi, hogy levelezőn elvégzi a bölcsészetet. Már most meg­mondhatom neki, hogy a vál­lalata nem fogja támogatni. A munkaadónak ugyanis csak a szakmai képzés érdeke, a termelés szempontjából. És ha az illető ragaszkodik el­határozásához? Nem tudom... legfeljebb elszegődik feleany- nyiért segédkönyvtárosnak, hogy idővel, ha ott javasol- • ják, világirodalmat tanulhas- . son. Mert a kettő együtt, a régi munka es az irodalom nem megy... Ami azért szo­morú, mert végső soron min­den gyarapodás társadalmi­lag hasznosul, mégha a szük­séges kedvezményt a Fülbe­való Ktsz invesztálta, akkor is. Másrészt tudomásul kell venni, hogy az önművelés — csak bizonyos alapokról va­lósítható meg. É8 AZ ALAP nem mindig azonos a „felépítménnyel”: a lehetőség a képességgel. (k.p.) Hollai Imre felszólalása az ENSZ-ben Raul Castro Ruz Szentendréit és Mátyásföldölt NEW YORK A dél-afrikai kormány faj­üldöző politikájáról kezdő­dött közgyűlési vitában szó­lalt fel Hollai Imre nagykö­vet az állandó magyar ENSZ- képviselet vezetője. Beszédében hangoztatta, hogy az apartheid-rendszer csak a kegyetlen erőszak fo­kozásával tudja fenntartani a dél-afrikai nép feletti ural­mát, a fegyverkezésre költött csillagászati összegekkel olyan katonai potenciált ho­zott létre, amely nemcsak a dél-afrikai térség, hanem az egész világ békéjét és bizton­ságát fenyegeti. Ezt csak az imperializmus szélsőséges kö­reinek segítségével érhetted, amelyek — az érvényes ENSZ-határozatok ellenére — fokozták a dél-afrikai kor­mánynak nyújtott támogatást kölcsönök, pénzügyi tranzak­ciók, beruházások formájá­ban. Hollai Imre rámutatott ar­ra, hogy Magyarország mint az apartheid-ellenes különle­ges bizottság alapító tagja, kezdettől részt vesz a fajül­dözés elleni harcban: kül­döttségeink jelen vannak az ezzel kapcsolatos nemzetközi eseményeken és aktívan részt vesznek a megfelelő ha­tározatok dőkészítésében. Idézte Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a lagosi konferenciához küldött üzenetét, miszerint , Ma­gyarország minden rendelke­zésére álló eszközzel támo­gatja az elnyomott népek küzdelmét a jaji megkülön­böztetés felszámolásáért, ön­rendelkezési joguk elnyeré- sééri.’! Raul Castro Ruz hadsereg­tábornok, a Kubai Forradal­mi Fegyveres Erők miniszte­re vezette küldöttség kedden Szentendrére, a Kossuth La­jos Katonai Főiskolára láto­gatott, ahol megismerkedett a tisztképzés módszereivel, tapasztalataival, majd Buda­pesten látogatást tett az Ika­rus gyárban. Toldi József vezérigazgató tájékoztatójá­nak meghallgatása, és több üzemrész megtekintése után forró hangulatú munkás­katona nagygyűlésen találko­zott a fővárosi dolgozókkal, a helyőrség katonáival. A kubai és a magyar him­nusz hagjai után Katona Im­re, a budapesti pártbizottság első titkára üdvözölte a meg­jelenteket, majd az Ikarus gyár és Budapest dolgozói nevében Kiss József szocialis­ta brigádvezető köszöntötte a kubai vendégeket. Ezt köve­tően Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi minisz­ter szólt a nagygyűlés részt­vevőihez. Rámutatott: orszá­gainkat eltéphetetlenül ösz- szekötik a marxizmus—leni- nizmus eszméi, közös célja­ink: a szocializmus felépítése, a forradalmi erők győzelmé­ért, az emberi haladásért és a békéért vívott küzdelem. (MTI) Fogadás a belga nemzeti ünnep alkalmából Constant Clerckx, a Belga Királyság budapesti nagykö­vete a belga nemzeti ünnep alkalmából kedden fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Török István külkereskedel­mi miniszterhelyettes, vala­mint a gazdasági, a kulturá­lis és a társadalmi élet szá­mos más vezető személyisé­ge. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képvi­seletek sok vezetője és tag­ja is- — Losonczi Pál megkezdte ecuadori tárgyalásait Az Elnöki Tanács elnöke qoilói tartózkodásának első napj án a legfelsőbb kormányzóta­nács tagjaival találkozott. A képen középen: Alfredo Pov eda Burbano altengernagy, Ecuador államfője. (Népújság telefoto — AP — MTI — KS) A helyes fogápolás egyik jellegzetes pillanata a kórház fogá­szati rendelőjében: dr. Réczely Júlia szakszerűen és fájda­lommentesen dolgozik korszerű fúrógépével Csontos Veronika egyik fogának megmentésén. _ Csaknem húsz kilométeres vonzási körzete van a gyön­gyösi Bugát Pál Kórház fo­gászati rendelőintézetének. Most, a fogászati hónap kap­csán is érdemes megemlé­kezni arról, milyen nagy for­galmat bonyolít le ez a so­kak számára félelmetesnek tűnő, de valójában egészség- védelmünk szempontjából Igen fontos és nem is olyan nagyon „veszedelmes” inté­zet: az első félévben több mint negyvenezren jelentkez­tek itt különböző fogászati panaszokkal, melyek orvoslá­sa természetesen nem kis feladatot jelentett a szakor­vosok és az asszisztensek számára. A nagyarányú propagan­da, a sok felvilágosító munka ellenére még ma is sokan vannak, akik keveset vagy majdnem semmit sem tud­nak a fogak helyes kezelésé­ről. Éppen ezért. dr. Réczely Júlia, a rendelőintézet fogor­vosa ismételten felhívta a fi­gyelmet a fogak ápolásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra. Mindenekelőtt nem árt tisztában lenni az­zal, hogy a rendszeres fog­ápolás a legjobb módja an­nak, hogy elejét vegyük a szu­vasodásnak és más fogbeteg­ségeknek. Emellett is szüksé­ges a rendszeres szakorvosi felügyelet — már a tej fogak megjelenésétől. Éppen ezért kötelező például az iskola?- fogászaton való részvétel 14 éves korig, így a gyengébe fogazatú gyerekeket kellő időben „kiszűrhetik” és meg­felelő kezelésben részesítik. Ezalatt a váróteremben Szedmárti Mártika karácsondi kis­lány édesanyja és az őt kedvesen nyugtatgató Szabó Isti .né asszisztens társaságában várja a gyógyírt fájó fogára. (Fotó: Szabó Sándor) — Megelégedéssel mond­hatom, hogy egyetértés van közöttünk olyan alapvető kérdésekben, mint a békés egymás mellett elés, az eny­hülés, a leszerelés, a világ válsággócainak felszámolása, az államok szuverenitásának, függetlenségének szigorú tiszteletben tartása. Eszme­cserénk azt bizonyítja, hogy a jövőben azonos irányban tevékenykedhetünk ezekben a. kérdésekben a nemzetközi fórumokon, népeink és az egész emberiség javara — így summázta ecuadori tár­gyalásainak lényegét Loson­czi Pál kedden azon az ebé­den, amelyet Jose Ayala- Lasso külügyminiszter adott tiszteletére. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik az Ecuadori Köztársaságban, kedden dél­előtt koszorút helyezett el a függetlenségi emlékműnél, majd a külügyminisztérium­ba hajtatott, ahol folytatód­tak a tárgyalások. Először Losonczi Pál jelenlétében ál­talános értékű, valamint a két országot érintő kérdések­ről volt szó, majd az Elnöki Tanács elnökének kíséretében levő személyiségek munkabi­zottságokban tanácskoztak ecuadori partnereikkel. Losonczi Pál délben részt vett az ecuadori külügymi­niszter ebédjén, majd kísére­tével megtekintette az egyenlítő vonalát jelölő em­lékművet. A magyar államfő délután protokolláris kötele­zettségének tett eleget: szál­láshelyén, a Hotel Intercon­tinental „Pichincha” termé­ben fogadta a Quitóban akk­reditált diplomáciai képvise­let vezetőit Este az elnöki palotában Poveda Burbanó, a haditen­gerészet főparancsnoka, az ecuadori kormányzó’'főtanács elnöke, Duran Árcetales, a hadsereg főparancsnoka és Nyolcmillió ipari munkás sztrájkja miatt kedden négy órán át szünetelt a termelés az olasz gyárakban. A legnagyobb szakszerve­zeti szövetségek (CGIL, CISL, UIL) azért mozgósították a dolgozókat, hogy kikénysze- rítsék a kormánytól annak az új gazdaságpolitikának a valóra váltását, amelynek alapelveit a hatpárti prog­rammegállapodásban rögzí­tették. A szakszervezetek a beru­házások fellendítését és a leg­elmaradottabb déli tartomá­nyok iparosítását sürgetik a Leoro Franco, a légierők főparancsnoka, a kormányzó főtanács tagjai — feleségük­kel — díszvacsorát adtak Losonczi Pál és felesége tiszteletére. Losonczi Páj ma Quito ne­vezetességeivel ismerkedik, majd ellátogat a főváros mellett működő mezőgazda- sági és állattenyésztési ku­tatóintézetbe. Miután hiva­talos kíséretének tagjai meg­beszéléseidet folytattak ecua­dori partnereikkel, egyezmé­nyek aláírása is várható. munkanélküliség csökkenté­se és a súlyosbodó gazdasági­szociális gondök orvoslása, az infláció megfékezése ér­dekében. A szakszervezeti szövetsé­gek főtitkárainak részvételé­vel Nápolyban nagygyűlést tartottak, a déli vidékek la­kossága életszínvonalának javítását, az elmaradottság csökkentését követelve. A szakszervezetek közöl­ték: ha a kereszténydemok­rata kormány elutasítja az új gazdaságpolitika megvaló­sítását sürgető követelésüket, általános sztrájkra mozgósít­ják Olaszország valamennyi dolgozóját. Ehhez a harci esz­közhöz azonban csak végső esetben folyamodnak. íi apartheid ellen Nyalcmillié munkás sztrájkja Olaszországban Fogainkról — fogainkért

Next

/
Oldalképek
Tartalom