Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-11 / 239. szám
Műemlékeink nyomában A püspöki katedrális az egri várban Akármi nő furcsán is hangzik. de az egri várat meglátogató sok százezernyi vendégnek csak elenyésző csekély hányada járja végig a püspöki székesegyház feltárt maradványait. Az idegenvezetők is meglehetősen mostohán kezelik a feltárt becses maradványok bemutatását. Nagyon sok egri emberrel is beszéltem, akik ugyan kellően járatosak a vár katonai vonatkozású „rejtelmeiben,”, de écpen a középkori székes- egyházról és maradványairól nem tudnak semmit. Ezért tűzzük mai sétánk céljául e kimagasló helyet, s múltjának megismerését. Az egri püspökséget első királyunk, Szent István alapította, s a hagyomány azt tartja, hogy ő építtette az első székesegyházat is. A fennmaradt oklevelek tanúbizonysága szerint Szent László, s az őt követő uralkodók gazdag adományokkal ajándékozták meg a püspökséget s a katedrálist. A tatárjárás borzalmas pusztításainak a székesegyház is áldozatul esett, A pusztítás és a helyreállítás olyan alapos volt, hogy egykori létezésére csak szerény maradványok utalnak. A XII. századi háromhajós Szent János apostol és evangélista tiszteletére szentelt katedrális három félköríves szentéllyel zárult. Ma is állnak a gondosan faragott kvá- derkövekbői rakott szentélynek, a hajó északkeleti és délkeleti sarkának a maradványai. A pillérek vonalában a feltárás során előkerültek további pillérek alapozásai is. A két pillérsor választotta három hajóra a templombelsőt. Egy szépen faragott faloszlopfejezetét a kőtárban helyezték el. A falfestéstöredékek alapján freskókkal díszítettnek tudja a művészettörténet ezt a székesegyházat, Padozatát fehér és fekete márványdarabokból összerakott mozaikpadló fedte. Az oltár előkerült fehér márványtöredékei levelekkel és indákkal gazdagon íara- gottak. Ennek a román kori székesegyháznak a mérete 24x46 méter, ami e korban igen tekintélyesnek számított, és a püspökség gazdagságára utal. A XIII. századi székesegyház a tatárjárás dúlása után IV. Béla király újjáépítő munkája nyomán • születik meg. Az uralkodó nemcsak kijavíttatta az épületet, de a kor ízlése szerint át is alakíttatta azt. Minden két pillér közé egy nagyobb és erősebb pillér épült. A gazdagon tagolt pillérek és a fali pillérek tartották a hajó boltozatát. A katedrális belső tere áttekinthetőbbé vált, de megtartotta román kori jellegét. s a méretei sem változtak. A XIII. századi székesegyház hajójának a falai és támpilléreinek maradványai ma is láthatók a gondos feltárás nyomán. A XIV. század gótikus építkezéseivel igen jelentős korszak köszöntött az egri vár Szent János székesegyházára. A nyugati főhomlokzat elé két hatalmas toronypár épült, s így a két keleti fekvésű toronypárral együtt, a pécsi székesegyházhoz hasonlóan. négy torony ékesítette a katedrálist. Számottevően bővítették is a templomot. Három félköríves szentélye mögött keleti irányban egy nagy méretű háromhajós, szentélykörüljárós csarnoktemplomot emeltek, melynek padlószintje jelentékenyen magasabban fekszik, mint a régi, román kori templomé. A számottevő bővítések természetszerűen csúcsíves, gótikus stílusban készültek. A hajó oldalához kétoldalról kisebb kápolnák sora csatlakozott. Az igen tekintélye építkezés Dörögdi Miklós püspök nevéhez kapcsolható. aki csaknem 30 esztendőn át töltötte be az egri egyházmegye püspöki tisztét. (1332—1360.) Az építkezéseket az 1430 körüli években Rozgonyi Péter püspök folytatta, aki prépostságot is alapított a várban. A huszita háborúskodások idején is súlyosan károsodott a katedrális, de Héderváry László püspök, úgy tűnik, nem a késő gótikus részek kijavításával foglalatoskodott, hanem az építési költségeket egy új katedrális felépítésének megkezdésére fordította. Igen jelentékeny a XV. század végén a késögótikus székesegyház megépítése. Ekkor létesül a már meglátogatott püspöki palota is a várban. A katedrális ekkori építkezései a sziléziai Be- ckensloer János, Rangoni Gábor, Dóezy Orbán és Ba- kócz Tamás püspökök nevéhez kapcsolódnak, s a munka csaknem be is fejeződik. A feltáró ásatások több évtizedig tartó hatalmas építkezéseket találtak e korból. Lebontották a román kori szentélyek mögött a gótikus székesegyház-bővítményt, s annál lényegesen nagyobb, bízvást mondhatjuk, hogy hatalmas méretű későgótikus építményt emeltek. Hatalmas méretű pillérekkel háromhajós, szentélykörüljárós. boltozott csarnoktemplom létesült, kétoldalún zárt kápolnasor húzódik, mely a sokszög- záródású szentélynél a templom tere fölé nyílott sugárkápolnákkal folytatódik. A sugárkápolnák hátfalába ülőfülkéket alakítottak ki, s a kápolnák díszes faragványok- kal ékes ajtókkal nyíltak a templom terébe. A nyugati fekvésű zárt kápolnáknál csigalépcső vezetett a katedrális emeleti karzatára. Ilyen megoldást eleddig nem találtak magyarországi viszonylatban. A művészettörténeti kutatás egybehangzóan állapítja meg, hogy a legkiválóbb európai épitömühelyek XV. század végi munkái sorában van a helye az egri püspöki katedrálisnak is a várban. A Szent János székesegyház méretei és műrészletei részben a kassai dómra, részben pedig a prágai későgótikus templomépítészetre emlékeztetik a figyelmes szemlélőt. A templomot 1506-ban villámcsapás sújtja, s felgyújtja azt Megindul ugyan az újjáépítés, de a XVI. század zavaros politikai viszonyai, s a várnak végvárrá való kiépülése nem kedvez a hajdan pazar szépségű katedrálisnak. Varkocs Tamás, Perényi Péter várkapitánya, egy harántfallal leválasztja a templomról a sokszögzáródású szentélyt, lebontatja felső falait, alsó részeiből pedig a híres-neves szentélybástyát alakítja ki. E hatalmas méretű zárófal a belső vár keleti zárófalát alkotja. Tetején jó kilövési lehetőséggel ágyúállást alakítanak ki. Ezen a vastag, úgynevezett Perényi- falon épített ágyúállást „töltés”-nek emlegetik a várszámadás kötetei, de így énekel róla Tinódi is. Az 1552. évi ostrom súlyosan károsítja a székesegyház megmaradt építményét, sőt, a sekrestyében berendezett lőporraktár felrobbanása jóvátehetetlen károkat okoz benne. Az ostrom után részben fegyverraktárnak hasznosítják a templom hajóját, sőt ott tárolják kupacokba halmozva fel az összegyűjtött török ágyúgolyókat is. Ve- ráncsics Antal püspök keserű szívvel nyugtázza a püspöki katedrális hanyatlását... A törökök is fegyverraktárul hasznosítják a templomot, de pusztulása Eszterházy Károly püspök nevéhez kapcsolódik. Egy 1753. évi mérnöki rajz szerint még állnak a székesegyház jelentős részei. A megmaradt fennálló falak lebontására 1783 után került sor, miután Eszterházy a kincstártól visszaváltotta a várat. Rendszeresen bontják-rontják, robbantják a falakat, hogy hasznosítsák építőanyagát... A vár Szent János székes- egyházának feltárása már a XIX. században kezdetét veszi, de a tudományos ásatásra csak a két világháború között került sor. A nagy és jelentékeny munka befejezése az Országos Műemléki Felügyelőség utóbbi években folytatott tevékenységének egyik legjelentékenyebbje. Az egri vár látogatóinak egyik központi látnivalójává kell avatniuk az idegenvezetőknek a Szent János székes- egyház feltárt maradványainak bemutatását. Sugár István Nyomják az „e hetit” Az Állami Nyomdában a lottószelvényekből tizenötmilliót gyártanak. Nyomás után gondosan ellenőrzik a lottószelvényeket. (MTI fotó — Várkonyi Péter — KS) Hány éves a Föld? Tudósok vitája 1659-ben Európa tudósait háromszáz esztendővel ezelőtt is foglalkoztatta a nagy kérdés: vajon milyen idős a Föld? A többség gondolkodás nélkül elfogadta azt az időt, amelyet a zsidóság a Biblia alapján kiszámított, vagyis 3761 évet adott hozzá a keresztény időszámításhoz. Akadtak azonban olyan „merész gondolkozá- sú” kutatók, akik kételkedtek ennek helyességében. Ezek közé tartozott Isaak Vossius. Vossius, aki 1618-ban született, igazi polihisztor volt. Foglalkozott régészettel, földrajzzal, matematikával, filozófiával, régi írásokkal és keleti nyelvekkel. Megfordult angol, német, olasz, francia földön, Svájcban, Skandináviában. 1646-tól Amszterdamban volt könyvtáros, 1649-től Krisztina királynő meghívására a stockholmi királyi bibliothecát vezette, 1654-től Hágában. 1670-től haláláig, 1689-ig Londonban élt. Sok tanulmányt, könyvet írt, ezek közül az 1659-ben kiadott Dissertatio de vera aetate mundi (Értekezés a világ valódi koráról) címűben a Föld teremtésének idejét számította ki. A geológiához ugyan — kortársaihoz hasonlóan — semmit sem értett, de a kéziratok történetéhez igen. Azt bizonygatta, hogy a Biblia alapjául általánosan elfogadott Codex Hebreicus szövege megromlott, téves számadatokat közöl. Ezeket helyesbítette két másik kódex, továbbá a káldeus, babilóniai és egyiptomi kronológiák alapján. Ügy találta, hogy az Ádám és Ábrahám születése közt eltelt idő 1440 esztendővel hosszabb, mint amit a zsidók megállapítottak. A Föld valódi korát így 7048 évben határozta meg. A Dissertatio ortodox protestáns körökben nagy felháborodást keltett, Vossius tanítását nemcsak hamisnak, hanem veszedelmesnek, forradalmi szelleműnek is tartották. Három héttel később az Elsevir nyomda kiadásában megjelent könyvben Georg Horn cáfolta a Codex Hebreicus hitelessége ellen felhozott vádakat. 14 fejezetben bizonyította, hogy a héber kódex szövege hiteles, sértetlen, ennek ellenkezője az isteni igazságszolgáltatással ellenkezik. A két tudós szerző három hónapon belül még két-két vitairatot adott nyomdába igazának nyomatékos megerősítésére, ezekben azonban csak a már korábban közölt érveiket ismételgették. Mai tudásunk alapján a vitáról csak annyit tudunk mondani, hogy Vossius nem is tévedett volna sokat, ha az általa kapott eredményt megszorozta volna egymillióval. Vértesy Miklós STIG KLAESSON: A gyanú öl Mi az oka annak, hogy az emberek ennyire gyanakvóan és ilyen könnyen elhiszik a legrosszabbat is felebarátaikról? A minap például, amikor a kávéházban reggeliztem, egy leányzó figyelmesen rám pillantott, és — mindegyik szavát valami különleges értelemmel felruházva — ezt mondta: — Tegnap biztosan remek estéd volt, ugyebár? — Tegnap? — feleltem kérdéssel, s megpróbáltam visszaemlékezni, mi volt az, ami akár csak a legkisebb árnyékot vethetné a hírnevemre. Ez alkalommal olyan ártatlannak éreztem magam, mint a ma született bárány, mégis félrefordítottam a tekintetemet, s ekkor megvilágosodott az agyam. — Á, biztosan a vörös szememre célzoll Hát ennek nem a sok nő, meg a borban és a dalban való tobzódás az oka, hanem csupán az, hogy ma reggel egy kis frissítő úszkálást végeztem az uszoda klórozott vízében. És mindig így van. Ez a lány egyáltalán nem kivétel. Hiszen ha találkozunk egy pirospozsgás úriemoe> <el, akinek tekintélyes, kékesph os orra van, akkor értő kacsintással kijelentjük: — Látszik, hogy ez nem alamizsnára tékozolta a pénzét ... Pedig valóban nemcsak a konyak lehet ilyen hatással nem sokan hiszik el azt, ha valaki például azt mondja, hogy a sötétben egy félig nyitott ajtónak ütközött. Mindenesetre magam sem hittem el, amikor a barátom óriási bíborvörös dudorral a homlokán jelent meg. — A sötétben beleütköztem a félig nyitott ajtóba — magyarázta. a bőrre. Például a túl sok friss levegő is. Emiatt sok öreg matrózt, vagy favágót aluptalar.nl lehetne a szeizes UaioK kedvelésével gyanúsítani. A gyanakvás jelenségének r ég így yéldú " — a „kék folt a szem előtt". Az efféie ékesség iátiát. először a verekedés jut eszünkbe. És — Ide hallgass — feleltem —, mesélhetsz mindjárt Piroskáról és a farkasról is, csak sose restelld magad... — Dehogy, igazat mondok — jelentette ki barátom fájdalmas sóhajjal, mivel nem én voltam az első, aki kétségbe vonta szavait. — Valóban úgy történt — folytatta hogy amikor, tea-. napelőtt hazaértem, a kutyám elém iramodott és... Most láthatod ezt a dudort. De hát senki sem hinné el, hogy én ilyen rendes ember vagyok, és mindig az előszobában húzom le a cipőmet. Ezért tálalom fel a félig nyitott ajtó históriáját. — Ez persze ostobaság, a te helyedben azonban én mégis a kutya verzióját használnám fel. Ez mindenesetre jobb, mint a félig nyitott ajtó, azt senki sem hiszi el. — Ügy látszik, neked tapasztalataid vannak a kék foltok és a dudorok eredetének megmagyarázása terén — mondta barátom kajánul — Igen, ugyanis egyszer jókora kék folt volt a szemem alatt. — És hogyan szerezted? Repülő csészealjjal ütköztél össze? Fontolóra vettem, mit feleljek. Es úgy határoztam, hogy az igazat mondom: — Sötét volt, nem akartam felgyújtani a villanyt, és beleütköztem a félig nyitott ajtóba... Széles mosoly ömlött el barátom arcán. Nem hitte el. Hiszen az emberek annyira gyanakvóak! Márpedig éppen így történt. Az ajtó valóban félig nyitva volt, és én olyan erővel vágtam neki a homlokomat, hogy úgy csengett tőle a fülem, akiár az ébresztőóra. r Gettért György fordítás* — M 1 műsorok: BUDID KOSSUTH 8.27: Polkák. 8.41: A regénnyé vált elmekőrtan I. 9.11: de Falla: Rövid élete. 11.07: Liszt: A bölcsőtől a sírig. 11.25: A szkopjei rádió napja. 11.40: Ady Endre pályája. 12.33: Melódiakoktél. 13.51: Százszorszép színház. 14.50: Éneklő ifjúság. 15.10: A magyar népdal hete. 15.35: Mihály András—Gál Zsuzsa: Emlék és intelem. 15.44: Magyarán szólva... 16.05: A szkopjei rádió napja. 16.35: Holnap közvetítjük... 17.07: Fiatalok stúdiója. 17.32: Szép a világ (operettrészletek). 17.34: A magyar népdal hete. 18.00: A Szabó család. 18.30: Esti magazin. 19.13: Mindenki zeneiskolája. 20.03: Gazdasági minifórum. 20.33: Zenekari muzsika. 21.10: Egy ötlet karrierje. 21.40: Romantikus kórusok. 22.20: Meditáció. 22.30: Az Olasz Vonósnégyes játszik. 23.28: A köpeny. PETŐFI 8.33: A szkopjei rádió napja. 9.00: A magyar népdal hete. 9.34: Derűre is derű. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Látószög. 12.00: Operettfelvételek. 12.20: A szkopjei rádió napja. 12.43: Arcképek a szovjet irodalomból. 13.00: Grieg: Szimfonikus táncok. 13.28: Barkácsolóknak. 13.33: Játékok. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Sanzonok. 18.33: A magyar népdal hete. 18.53: Cherbourgi esernyők (részi.). 19.13: Egy kis figyelmet kérek! 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Mindenki könyvtára. 21.02: A rádió dalszínháza. 22.43: Könnyűzene éjfélig. Miskolci rádió 17.00: Hírek, időjárás — Fiatalok zenés találkozója Szerkeszti: Varsányi Zsu zsa — Bemutatjuk a mis kolci közlekedési taninté zetet. Riporter: Borsodi Gyula. — 18.00: Északmagyarországi krónika — Munkahelyi demokráciáról. — Joe Carr zongorázik. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes... Szolnoki rádió 17.00-től 18.30-ig. t a MAGYAR 8.00: Tévétorna. 9.05: Iskolatévé. 15.15: Iskolatévé (Ism.). 16.55: Egészségünkért. 17.00: Mindenki iskolája. 17.55: A Szovjet Televízió estje. 18.00: A tűz lábánál. 18.20: A jelen képei — a jövő számai. 18.50: Moszkva az olimpia előtt. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-hiradó. 20.05: Golgota. 21.25: Crescendo. 22.35: Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 20.01: Brahms: 1. szimfónia. 20.45: Sakk-matt. 21.05: Tv-hiradó 2. 21.25: Suse, drága Suse (NDK film).
