Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-15 / 243. szám
A magyar idegenforgalom (3.) PH r ■■ I r ■ ■■ ww Felkészülés a jovore NEM PANASZKODHATUNK. Az érdeklődés középpontjában levő idegen- forgalmi országok közé tartozunk, ha még nem is élünk eléggé a lehetőségekkel. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy amikor az ismert és vezető idegenforgalmi országok egy részében stagnál, sőt esetenként visz- szafejlődik a látogatottság, addig hazánkban folyamatos a fejlődés. Vegyünk néhány adatot. A hazánkba látogató külföldiek száma 1960-ban 525 ezer, 1970-ben 6 millió 320 ezer, 1975- ben 9 millió 404 ezer, 1976- ban 9 millió 910 ezer volt. Növekedett az átlagos tartózkodási idő is. A, 8—10 évvel ezelőtti ’ ,5—2,5 nap helyett már 6,2 vendégnappal számolunk Növekedik a belső turizmus, is, hiszen tavaly már a kedvezményes szálláshelyeken a szállodákban, kempingekben, ifjúsági táborokban, stb., 4.5 millióan igényeitek helyet. A lakosság egy év alatt hazai és külföldi üdülésre, utazásra körülbelül 12 milliárd forintot költött. Idegenforgalmunk jelenleg túl központosított és nyomasztóan hat ránk annak szezonális jellege. A külföldi és a hazai kirándulók többnyire ugyanazokat a helyeket, főként a Balaton térségét, valamint Budapestet keresik. Nehezíti a helyzetet, hogy a vendégek többsége július— augusztus hónapokban érkezik. Ez növeli a zsúfoltságot. Az idegenforgalom kulturáltsága, a minőségjavítás érdekében fejleszteni kell a szállodák, kempingek, üdülőháztelepek és az üzletek számat. S ami ezzel együtt jár, szélesíteni a turisztika területét. HAT NAGY IDEGENFORGALMI tájegységet jelölnek meg a fejlesztők. A már ismert, Budapest—Balaton régión kívül ilyen üdülési, kiránduló célokat szolgálhat a Duna-kanyar, a Velencei-tó, a Mátra és a Bükk térsége, a Bakony, Nyugat-Magyaror- szág, a Mecsek és környéke, Délkelet-Magyarország (Gyula, Hódmezővásárhely), a Hajdúság a Hortobágyi Nemzeti Parkkal. E felsorolás tulajdonképpen korántsem teljes, hiszen a hat fő területet kiegészíthetjük a gyógyvizek vidékével, mint például Zalakarossal, Hévízzel vagy a tiszai vízlépcsőknél kialakuló üdülőközpontokkal. Egy bontottabb, részletesebb felmérés szerint hazánkban 23 körzetben 300 idegenforgalmi értékű település található. Ezek közül 51 nemzetközi, 47 országos, a többi helyi jelentőségű. A területek kiépítése, felkészítése sokba kerül. (Csupán a Balaton fejlesztésére öt év alatt 10 milliárd forintot költenek.) Jelenleg egyszerre 173 ezer vendéget helyezhetnek el a különböző szálláshelyeken. Közepes fogadóképesség ez, jóval többre lenne szükség. Különösen a szálloda kevés. A luxus kategóriába belépett a Hilton, rövidesen átadják a Margitszigeten a Termál nagyszállót, két éve működik a hévízi Termál. Most épül Kőbányán az Expo szálló, Zuglóban pedig a Sportcsarnok mellett hozzákezdenek egy újabb szálloda építéséhez. Ha valóban élni akarunk az idegenforgalom adta lehetőségekkel, gyorsabban kell lépni. Hasonló a helyzet az üzlethálózat, az éttermi-vendéglátó egységek fejlesztésénél. Köztudott, hogy a nyári hónapokban milyen állapotok urakodnak a Balatonnál. Hasonló példákat lehetne hozni a Duna-kanyarból, a Velencei-tóról, s még sok más helyről. A területszéthúzás alapvető feltétele, hogy legalább elszállásolási, étkezési lehetőséget találjanak a kirándulók. Amikor a terület széthúzásáról, a szezon hosszabbításáról tervezgetnek, nagy súly- lyal esik latba a gyógyide- genforgalöm. Hazánk ler- málvizkészlete a világon az elsők között van. Feltárása azonban költséges, gyógyfürdőink elismertetése pedig hosszadalmas. A legutóbbi években sorra épültek a nagyszerű gyógyüdülők. Olyan területek alakultak ki, mint Balf, Bük, Zalakaros, Mosongyaróvár. A nyugatdunántúli régió — közelsége miatt — különösen vonzó az oszti-ák és az NSZK állampolgárok számára. A gyorsabb fejlesztés érdekében már tárgyalások kezdődtek, így elképzelhető, hogy néhány éven belül osztják— 'magyar közös vállalkozásban vagy önálló osztrák beruházással gyógyászatra is alkalmas szállodák épülnek a Dunántúlon. TERVET DOLGOZNAK KI a hazánkban éjszakai szállás nélkül átutazó tranzit utasok itt-tartózkodására is. Ha nem is végső célként, de legalább egy-két éjszakát töltsenek (és költsenek) nálunk. Ehhez a főforgalmú utak mentén motelekre, színvonalas és jó éttermekre van szükség. És sok-sok jó programra, amely valóban érdekli és leköti az érkezőt. Magyart és külföldit egyaránt. Nem lehet ugyanis eléggé hangsúlyozni, hogy a fejlett hazai turizmus lehet az alapja a nemzetközinek. Először a hazaiak „lakják be” a területet, s ha azoknak megfelel, ha azok már „fogyaszthatóvá” tették a vidéket, megjelennek a külföldiek is. Ez nem magyar sajátosság, így van az egész világon. A világ idegenforgalmának várható alakulása, a hazai utazási kedv növekedése megkívánja, hogy az előnyöket és adottságokat okosan kihasználva újabb fejlesztési koncepciókat dolgozzanak ki az idegenforgalom hazai felelősei. Nemcsak az anyagi előnyök késztetnek erre, hanem a turizmus politikai szerepe is. Kapcsolataink bővítése, a helsinki záróokmány idegenforgalomról szóló része arra ösztönöznek, hogy még felkészültebben kell várni azokat, akik hazánk iránt érdeklődnek. A FEJLŐDÉS ÜTEMÉT figyelembe véve a távlati prognózisok szerint 1990-re 20 millió utassal számolhat Magyarország, s az itt eltöltött vendég-éjszakák száma körülbelül 55—60 millió lesz. Ha ez a prognózis beválik, majd kétszer annyi turistát fogadunk 12—13 év múlva, mint hazánk lakossága. Nagy felelősség. Nem árt gyorsított ütemben készülni rá. (VÉGE) Kapalyag Imre Híradástechnikai kerámiák A Finomkerámiaipari Müvek Kőbányai Porcelángyárának híradástechnikai gyárában rádiókhoz, televíziókhoz, különböző elektronikai berendezésekhez készítenek kerámiatestű kondenzátorokat, nagyfrekvenciás szige élő- anyagokat, kerámia alapú félvezetőket, lágymágnesd ferriteket. A gyáregység 49 szocialista brigádja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy a 313 millió forintos éves tervet a termelékenység fokozásával 328 millió forintra teljesíti. Képünkön: momolit sajtol. Nád Lajosné kondenzátorokat (MTI fotó — Fehér József felv. — KS) A füzesabonyi járás élen jár Útban a 40 mázsás búzatermés felé A siker önmagáért beszél. Az idei nyáron a füzesabonyi járás termelőszövetkezetei a tavaszi belvízkárok ellenére is, Heves megyében a legnagyobb búzatermést: 38,2 mázsát takarítottak be hek- táranként. Mindezt komoly erőfeszítésekkel, közös munkával érték el. Veres István, a járási párt- bizottság első titkára és Rát- kai József, a gazdaságpolitikai osztály vezetője az előzményeket idézi: — Néhány esztendővel ezelőtt járásunkban a kenyér- és takarmánygabona- termelés nagyon alacsony volt, annak ellenére, hogy a mezőgazdaságnak komoly jelentősége van ezen a vidéken. A nyolc termelőszövetkezetben a búza termésátlaga sok eltérést mutatott. Pártbizottságunk ezért szakemberek bevonásával kereste, kutatta ennek okát. Megállapítottuk, hogy az indokolatlanul alacsony termésátlagot a kellő időben el nem végzett talajmunka, a lassú vetőmag felújítás és a vetési idők be nem tartása okozta. 1977L december 31-ével Megszűnik a megyei szolgáltató vállalat Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka ... Tulajdonképpen így járt a Heves megyei Szolgaitató Vállalat is. Az 1971-ben alapított üzem valóban igen sok szépet, s jót akart. Szolgáltatott, végzett ipari, építőipari, építőanyag-ipari tevékenységet, gyártott különböző vas- és fémipari termékeket, vállalt csatornaépítést, csatornatisztítást, rovarirtást, ellenállásmérést, fegyverjavítást, íe- káliagyűjtést, takarított, volt boyszolgálata és árult virág, földet is. Napjai mégis meg vannak számlálva. Heves megye Tanácsa legutóbbi ülésén ugyanis úgy döntött, hogy megszünteti, illetve átszervezi a vállalatot. Sok voll a rezsi, kevés a nyereség A félreértések s a találgatások elkerülése végett mindenekelőtt szögezzük le: a vállalat, ha nem is „villogott”, de évről évre eredményesebben dolgozott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy induló vagyonát — 26,2 millió forintot .— másfélszeresére, állóeszközeinek értékét 26.1 millióról 34 millió 300 ezer forintra növelte. Az 1972. évi 4,59 százalékról 9,05 százalékra emelte nyereségét, munkája eredményeként javult a lakossági szolgáltatás is a megyében. Mindez kevés volt azonban ahhoz, hogy igazán megerősödjék, hogy jól jövedelmező profilokkal rendelkező, stabil vállalattá váljék. Ennek oka többek között az is, hogy mivel a vállalat nem fő tevékenységként végezte a településtisztasági tevékenységét, ezért 1976. január 1-től, évente mintegy 2—2,5 millió forintos preferenciától esett el. Számos másfajta támogatásban pedig azért nem részesült, mert össztevékeny- ségében alacsony volt az úgynevezett fogyasztási szolgáltatások aránya. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy nem sikerült kialakítani a megfelelő szakembergárdát sem, szolgáltatásaikat bár drágán, de minimális nyereséggel végezték. A sok kiadásnak, kevés bevételnek végül is az lett az eredménye, hogy a vállalat elszegényedett, nem jutott fejlesztésre, új gépekre. Az átszervezést indokolta végezetül az < is, hogy bár a vállalat szolgáltatónak tartotta magát,, de valójában össztevékenységének nem kevesebb, mint 42 százaléka készárutermelés — igaz, hogy ez „hozta” a nyereség hetven százalékát — volt. És még csak nem is megyebeli partnernek dolgozott, hanem a Villamos Berendezés és Készülék Művek Gyárának. Igaz, hogy a különböző kapcsolók szalagszerü termelése jó üzlet volt, de e tevékeny, ségük legalább olyan messze van a lakossági szolgáltatás.- tól, mint mondjuk Makó Jeruzsálemtől. Ha nem mesz- szebbre. sem marat' munka nélkül Mi lesz az emberekkel? Ia?sz-e elég munkahely? Ki, hová kerül, illetve kerülhet? A vállalat dolgozóit joggal foglalkoztatják ezek a kérdések. Aggódniuk azonban teljesen fölösleges, mert’ az átszervezés után is szükség lesz valmennyiükre. Az persze előfordulhat, hogy nem mindenki viszi, illetve viheti magával jelen, légi címét és rangját, de a dolgozók döntő többsége egészen biztosan nem jár rosz- szul. Már csak azért som, ftfcrs a „fogadásukra” kijelölt üzemek, szövetkezetek eddig is jóval gazdagabbak voltak az átszervezésre kerülő vállalatnál. S bizonyara azért, mert többet és jobban is dolgoztak. No, de „lássuk a medvét” hogyan is kerülnek „felosztásra” a szolgáltatók. A jog. utód az újonnan alapított Heves megyei Településtisztasági Vállalat lesz, amely 170—200 dolgozót foglalkoztat majd, éves nettó árbevételét 18—20 millió forintra tervezik. A káli fémipari üzemet átadják a Villamos Berendezés és Készülék Művek Gyárának, az építő- és szerelő- ipari részleg szakembereit a pétervásári községi tanács költségvetési üzemében, valamint az Egri Épületkarbantartó Szövetkezetnél várják nagy szeretettel. A szolgáltatóegységek többségé pedig a szolgáltatni évek óta kiválóan tudó UNISZERV Ipari Szövetkezethez kerülnek. Az új „felállásra” 1978. január 1-ével kerül sor. Még. pedig azzal a nem titkolt szándékkal, s reménnyel, hogy az említett szervezeti változtatásokban nemcsak az érintett dolgozók, az új munkaadók találják meg mielőbbi számításaikat, hanem a megye lakossága, gazdaságai is. Koós Józseí Baj volt a vezetői szemlélettel is, hiszen sok helyen a helytelenül értelmezett takarékosság miatt a műtrágyán és a növényvédő szereken spóroltak, ami az alacsony hozamokban is megmutatkozott. Sarudon, Mezőtárkány- ban és Mezőszemerén például nagyon elhasználódtak a gépek és nem fordítottak elég gondot a műszaki fejlesztésre. Bár a két utóbbi termelőszövetkezetben az elmúlt évben már javult a helyzet. RAtkái JÓZSEF: — Párt- bizottságunk intézkedéseket tett a járás gazdaságaiban a kenyérgabona-termelés fokozására. Ezek nyomán 1974- ben 36,2 mázsa volt az átlag, de ez a kedvezőtlen időjárás miatt, 1975-ben 28,7 mázsára csökkent. Ezt látva, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóintézetének szakemberei vezetésével, többször is tanácskozást tartottunk a közös gazdaságok vezetőivel, ahol a gabonatermelés fokozásának lehetőségeire hívtuk fel a figyelmet. Ennek ellenére tavaly sem úgy alakult a búzatermés, mint szerettük volna. A járási átlag 32,2 mázsa volt, ami több ugyan, mint az előző évi, de a megyei átlagnak így is alatta marad. Pedig nem volt indokolt, hiszen járásunk talaj- és éghajlati adottságai nem rosszabbak, mint a megye adottságai. VERES ISTVÄN: — Pártbizottságunk múlt évi és idei cselekvési programjában' első helyen szerepelt a kenyérgabona-termelés fokozása. Elhatároztuk, hogy közös erővel mindent elkövetünk ennek megvalósítására. Tavaly a kompolti kutatóintézet. munkatársai ismét felmérték a járás gazdaságainak helyzetét és útmutatást adtak az adottságoknak legmegfelelőbb gabonatermelésre. Ami a legörvendetesebb, a szövetkezetek megértették ezt, hozzáláttak a vetőmagfelújításhoz, melyet a terület felén el is végeztek. A múlt évben sokat javult a műszaki színvonal, és nagyobb figyelmet fordítottak a technológiai fegyelem betartására is. RATKAI JÓZSEF: — A nyári aratásnál minden idők legnagyobb gabonatermését: 38,2 mázsát takarítottak be a járás gazdaságai. Poroszlón például ez meghaladta az 50 mázsát, Feldebrön 41,3, a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezetben pedig 40,1 mázsa volt a búzatermés. Besenyőtelken, Mezőtárkány- ban viszont csak 31,8 mázsát értek el, ami indokolatlanul alacsony. Poroszlón pedig nemjjobbak a talajviszonyok, mint Besenyőtelken vagy Mezőtárkányban, mégis sokkal előbbre tartanak. Párt- bizottságunk, amikor értékelte az idei cselekvési program első félévi eredményeit, örömmel állapította meg, hogy jelentősen változott a gazdasagokban a gabonatermelés helyzete, a jobb eredmények nyomán a szövetkezetek pénzügyileg megerősödtek, javult a technológiai fegyelem, és a vezetés színvonala is. Ez csak a kezdet, melyet szeretnénk tovább folytatni. Meg is vannak a feltételek hozzá. Szeptember elején Feldebrön összehívtuk a járás termelőszövetkezeteinek vezetőit, a főmezőgazdászokat és az ágazatvezetőket is, ahol a kompolti kutató- intézet munkatársai újabb útmutatásokat adtak a gabonatermeléshez. A kompoltiak valamennyi termelőszövetkezetben táblánként felmérték, melyik adja a legnagyobb és legkisebb termést, melyek a legjobb búzafajták. Az idei aratási tapasztalatok szerint a Bezosztája—1, a Jubilejna- ja és a Kompolti—1 őszi búza adta a legtöbb termést. Ott a feldebrői tanácskozáson ismertették a búzatermeléshez legmegfelelőbb szántási és vetési időt is. Egyben vállalták azt is, hogy az őszi hetekben öt kutató rendszeresen részt vesz az üzemek munkájában és rendszeres szaktanácsokat is ad. VERES ISTVÁN: — Gazdaságainkban az intézet útmutatásai alapján láttak munkához. Ami máris lemérhető, lényeges változás van a műtragya-felhasználás- bán, időben beszerezték és felhagytak a túlzott takarékossággal. Tavaly például hektáronként 215 kg hatóanyag került a földekbe. Most ősszel a talaj-előkészítésnél már másfél mázsát juttattak a talajba, ami lényeges javulást mutat. Kedvezően halad a talajmunka és a búzavetés a gazdaságokban. A tavalyinál 500 hektárral több kenyérgabonát vetnek, így a termőterület eléri a 11 ezer hektárt. Minden feltétel megvan tehát, hogy gazdaságaink már jövőre negyven mázsát termeljenek, ami az V. ötéves terv célkitűzése. A legfontosabb emellett az is, hogy az üzemek között meglevő, indokolatlan hozamkülönbségek tovább csökkenjenek. Mentusz Károly Mrnsős O, 197*. október 15., szombat
