Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

Klub és közművelődés Á sokarcú Barátság Egy erkölcsös éjszaka r Uj magyar film Q Makk Károly azon filmren­dezők közé tartozik, akik nem restellnek irodalomhoz nyúl­ni ihletért, témáért. A Sze­relem, majd a Macskajáték után most Hunyady Sándor A vöröslámpás ház című no­velláját, illetve annak alapöt­letét formálta filmmé. Még­pedig rangos író, Örkény Ist­ván és szakavatott filmes, Bacsó Péter forgatókönyve alapján. Ritkán adódik ilyen kiváló együttes: Makk, Bacsó, Ör­kény, a csodálatos szép han­gulatok, részletek színekkel fogalmazó, míves operatőre Tóth János és a tehetséges szereplőgárda Makay Margit­tól Balázsovits Lajosig, meg- annyian azon igyekeztek, hogy eaész estét betöltő mű­vészi élménnyé kerekedjék a néhány oldalnyi novella. Sikerült-e? Sugározza-e a film azt az élményt, amelyet ily rangos alkotógárdától vár — mert megszokott! — az ember? Nem egészen. Érde­kes, figyelemre méltó ez az új magyar film. Szépséges lírája, finom humora, az el­múlt idők groteszk ábrázolá­sa, a nyilvánosház lakóinak emberi portréi jó szórakozást és elgondolkodtató élményt jelentenek, ám a művészi he­vület nem íveli át a film másfél óráját. 0 A Hunyady-novella kis re­mekmű, voltaképpen egyetlen anekdota az egész. A század eleji Kolozsvár jól menő nyilvánosházába beköltözik egy fiatal jurátus, akit a lá­nyok körülrajonganak. Ám egy napon váratlanul megér­kezik a fiú édesanyja, mire a bordély lakói, hogy a hely­szín le ne lepleződjék, egy fél estére felfüggesztik az „ipart”. Mindössze ennyi az anek­dota. persze Hunyady-stílus- ban elbeszélve, s felvillantva a sorok között a szépre, a Malmiak — legjobbaknak A Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat párt- szervezete szakszervezeti és KISZ-bizottsága jubileumi vetélkedőt szervezett 36 szo­cialista brigád részvételével a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából. A vetélkedőt megelőzően vetítésekkel egybekötött klubdélutánokon biztosíta­nak lehetőséget a résztve­vőknek a felkészüléshez. Az egyik ilyen találkozóra pén­teken került sor. Az október 25-i döntőbe kilenc csapat kerül, s közü­lük az 1—3. helyezett jutal­mul a Szovjetunióba utaz­hat. Hasonló utazáson vesz majd részt a vállalati mun­kaverseny 10 legjobbja is. A jubileum évét mindeze­ken kívül kiállításokkal, sza­valóversennyel is emlékeze­tessé kívánják tenni. 1977. október 15., szombat jóra való törekvés szándékát, gondolatát is. Soványka történetet kínál a novella. Ilyenkor szükséges a sztori gazdagítása, bővítése. Többféle megoldás kínálko­zik. A Szerelem című film­ben például éppen Makk Ká­roly mutatott nagyszerű pél­dát arra, hogyan lehet két novellát összeházasítani, Szin­te egymásba olvasztani. Bi­zonyára a Hunyady-novella szereplőinek életútját is ki lehetett volna bontani. Az új magyar film alkotói azonban egy harmadik utat választot­tak: mintegy kívülről, új szereplőkkel gazdagították a történetet. Ez a módszer is járható, ám ebben a filmben a cselekmény és a gondolati­ság szintjén nem tökéletes a kétfajta történet összehango­lása, és az új szereplők szin­te cáfolják az alapnovella hangulatát. Az Egy erkölcsös éjszaka ily módon tulajdonképpen nem az erkölcsi lét tisztasá­gának felvillanása, hanem egy becsapás története lett. A bordély jobb sorsra érde­mes lakói a Mutter segítségé­vel komédiába illő stílusban eljátsszák, hogy ők szolid, jól nevelt úri kisasszonyok, a kí­vülről hozott tivornyás úri- muris társaság pedig tisztes ünnepi vendégsereg. Vagyis becsapják a mamát. Ily mó­don visszájára fordul a jó­ság, nem beszélve arról, hogy erőltetettnek tűnik az effajta társadalombírálat. Nem az alkotók jogát, vagy szándékát, inkább az ered­16. Gyakori összezördüléseik ellenére naponta megláto­gatta Diósiékat, és a békes- séges periódusok feledtet­ték egy időre a civakodások okozta keserűséget. Az össz­hang ilyen nevezetes emlé­ke lett 1906 karácsonya. Az­óta, hogy Ady Endre sivár nyomorúságban, egyedül, betegen, fűtetlen szobában élte át temesvári karácso­nyát, az ünnepekre tűzön­vízen át minden évben szü­leihez iparkodott. Ezúttal Párizsban maradt kará­csonyra. Érmindszentről ha­talmas disznótoros csomagot küldött az „Ides”, a töl­tött káposztával teli cserép­fazék is épségben megérke­zett. Nagy lakomát csaptak a rue de Levlsen, s a re­mek estét még évtizedek múlva is vidáman emleget­te Bölöni György és Itóka, aki akkor Bölöni menyasz- szonya volt, majd pedig a felesége lett. Talán azért vált oly em­lékezetessé ez a vidám ka­rácsony, mert utána kese­rű megpróbáltatások követ­keztek Ady Endre életében. Ném adatott neki Párizs­mény hatását vitatom. Hoz­zátéve. hogy a történetet a filmkészítés magas szintjén, hatásos előadásban kapja a közönség. S akik nem mos­tanában olvasták az alapöt­letet adó Hunyady-növellát, azoknak talán kevésbé tűnik fel a fent említett kettős hangvétel. B A bordély bemutatása, a hangulat megteremtése re­mekül sikerült, a mértéktar­tóan pajzán jelenetek a ren­dező ízlését dicsérik, szintúgy a színészvezetés, amely leg­nagyobb erénye a filmnek. A mamát, aki becsöppen az éj­szakai műintézet atmoszfé­rájába, Makay Margit játsz- sza. Jósága, tisztalelkűsége nemcsak a bordélyt, hanem az egész filmet beragyogja. Jó viszontlátni Makayt, csakúgy mint Psota Irént, aki a Mutter szerepében okosan ötvözi a harsány és az iro­nikus elemeket, így nyújtva izgalmas alakítást. A „doktor urat” Cserhalmi György for­málja meg kedves szelídség­gel és a szükséges vad indu­latokkal. A lányok közül Tarján Györgyi tüsténtkedő Darinkája és a Bellát alakító vendég, Carla Romanelli drá­mát idéző játéka tetszett. Ä kisebb szerepekben is remek színészek — Balázsovits La­jos, Benkő Gyula, Basilides Zoltán, Soós Edit, Kiss Mari, Kishonti Ildikó — játszanak, mégpedig jól. Márkusz László bán több ilyen boldog alka­lom. Örökös pénzgondjai miatt munkájában versenyt kellett futnia az órákkal, erejét napi cikkek írására kényszerült szétforgácsolni. Mégis maradt energiája — habár kétségbeesett erőfe­szítések árán — a nagysze­rű költői teljesítményekre. Tartotta magát ahhoz a fo­gadalmához, hogy minden évben új verses kötettel lép a nyilvánosság elé. 1906-ban és 1907-ben a Vér és arany pompás versei íródtak. E versek, de méginkább a ta­núsított termékenység alap­ján aligha gyaníthatták a kívülállók, hogy az ünnepelt és szidalmazott, de minden­képpen sikeres Ady Endre a létfenntartás elemi gond­jaival viaskodik. Ellene fordultak a külső körülmények. Miként arról már fentebb szó volt: a Fe- jérváry-érát arra akarták felhasználni, a liberális erők, hogy kimozdítsák tengelyé­ből a hagyományos magyar belpolitikát, amely megszál­lottan, a közjogi rögeszméken lovagolt. Vagyis a Szabadel­vű Párt, Tisza István és tá­bora a dualista államszerke­zetet védelmezte, míg az el­— őket keressétek meg. Róluk érdemes írni. — A megye egyik legjobb ifjúsági klubja. Igaz, ebben az évben „csak” dicséretet és pénzjutalmat kaptak, de vol­tak már kiválók is. Nem ér­tékelhetjük őket mindig a legjobbnak, különben is ne­kik nehezebb látványos fej­lődést felmutatni, hiszen hosszú idő óta magas szín­vonalon, eredményesen dol­goznak. — Hat éve alakult a klub, s ez alatt mindössze két ve­zető állt az élen, a mostani a második. Ez is ritkaság. . — Háromszor jönnek ösz- sze hetente, de a többi na­pon is gyakran találkoznak, együtt szórakoznak. Nyáron külföldön jártak közös kirán­duláson, nem is először. Ilyen ajánlással, dicsérő szavakkal beszéltek a megyei klubmozgalom vezetői a Tho- rez bányaüzem Gyöngyösön működő ifjúsági klubjáról, a Barátságról, érthető és indo­kolt kíváncsiságot felkeltve az összeforrott közösség te­vékenysége iránt. Nevük szellemében — Heterogén társaság va­gyunk. Szakmunkás és or­vos, bányamérnök és diák egyaránt jár közénk. Üzemi dolgozók és a Róbert Károly utca környékén lakók vegye­sen. Aki a bányánál dolgo­zik, naponta 10—12 órát tölt távol otthonától a munkával és az utazással. Ráadásul többeknek háromműszakos a beosztása, így aztán nem le­hetnek Itt mindig valameny- nyien. A taglétszám húsz fölötti, a foglalkozásokon azonban változó, általában tizenöt körüli. Vezetőségün­ket úgy állítottuk össze, hogy lehetőleg minden területet képviseljenek. Többnyire kerüljük külső előadók meg­hívását. Valamennyiünknek van valami hobbyja. Egyik­nek a közlekedés, másiknak az irodalom, harmadiknak modern technika, vagy a földrajz és sorolhatnám to­vább. A javasolt és elfoga­dott témákból az adott terü­let iránt mélyebben érdeklő­dők készülnek fel, s tartanak előadást. Az „önarcképet” Bognár Béla, a klub alapító tagja, je­lenlegi vezetője festette a lenzék, az 1848-as Független­ségi Párt tagadta az állam- jogi dualizmust, és csak a közös uralkodót fogadta el, ezért a perszonál unióra es- küldött, szintén közjogi alap­ról. Ez volt a magyar politi­ka hagyományos tengelye. Vele szemben Ady és hívei elvetették a közjogi rögesz­mét és Magyarország polgá­ri modernizálását, az arisz­tokrácia és a feudális osztály előjogainak eltörlését, a tár­sadalom demokratikus átala­kítását követelték. Azzal, hogy megalakult a két rivá­lis nagy párt részvételével a koalíciós kormány, egyidőre sikerült visszaszorítani a de­mokratikus törekvéseket. A kormányhatalmi viszo­nyok megváltozásával új ke­zekbe került az eddig biztos támaszt nyújtó Budapesti Napló. Barátai, Vészi József és Bíró Lajos maguk is Olyan helyzetbe kerültek, hogy jobbnak látták, ha Berlinbe távoznak. Nélkülük pedig vajmi kevés pártfogóra szá­míthatott Ady Endre a Bu­dapesti Naplónál. Alig-alig csörgedezett valami pénzecs­ke párizsi kiadásainak fede­zésére. Még szerencse, hogy a Népszava, ahová ugyan­csak közeli barátja. Révész Béla „emigrált” a Budapes­ti Naplótól, rendszeresen kö­zölte írásait. Csakhát a Nép­szava is anyagi gondokkal küzdött, emiatt gyéren hono­rálhatta Ady munkásokhoz szóló, egyre radikálisabb hangvételű cikkeit, költemé­nyeit. Másik támasza a Fi­gyelő volt, a Nyugat elődje, Osváth Ernő szerkesztésében, de ez a támasz még eléggé bizonytalan, nincs kifcfrrva a folyóirat karaktere, pél­dányszáma gyér, gyengén tud fizetni. Bár Schöpflin Aladár próbálta egyengetni útját a Barátságról. Az önálló elő­adások módszerét ő leste el egy kőbányai klubtól. Mert a Barátság rendszeres kap­csolatot épített ki más közös­ségekkel. Együttes rendez­vényt tartottak már a mátra- füredi, a gyöngyössolymosi klubbal, jártak hét végén ki­ránduláson Ivádon, Salgótar­jánban, Tarnaleleszen. Egy­szóval nevükhöz méltó igye­kezettel barátkoznak mások­kal, s közben ötleteket ad­nak és kapnak a klubmun­kához. „Programellenőrző füzet. Megkezdve: 1977... A bal oldalra csak a veze­tőség, a jobb oldalra a tag­ság jegyezhet be észrevétele­ket, névvel. Aug. 2. (bal) Klubgyűlés: éles hangulatú vita, a veze­tőség bírálata, valamint hasznos tanácsok a munka jobbátétele érdekében. Aug. 4. (bal) Kémtörténe­tek: a felelős a programot nem volt hajlandó megtar­tani. Igaz, előzőleg kevesen voltunk, de később úgy- ahogy összegyűltünk, szeret­tük volna meghallgatni, de akkor ő eltávozott. Aug. 11. (jobb) Villon-est: Villont hallgatni élmény, egy ötletes lantmuzsika-aláfes- téssel kísért szöveg maradan­dó élmény. Aug. 20. (bal) Zenés-táncos est: A tagság érdektelensége miatt az est elmaradt. Az ünnepre való tekintettel az épület vezetője a portást von­ta felelősségre, amiért öt ta­got beengedett. Szept. 3. (bal) Bányásznap: a klubban nem lehetett meg­tartani, mivel több vállalati osztály elkérte a •helyiséget. 17.14 órakor az épületben senki nem volt a portáson kívül”. A belső használatra készült napló idézett részletei kriti­kus, önkritikus megjegyzése­ket tartalmaznak. A naplót az őszinte véleménynyilvání­tás eszközének tekintik. Sok­kal több információt, lénye­gesebb megjegyzést tartal­maz, mint a hivatalos mun­kanapló. Nem is mindenben egyezik azzal. A foglalkozá­sok létszámát kissé „púdere- zik” — ahogyan ők mond­ták. Felesleges magyarázko­dást kerülnek el ezzel a nem éppen példaadó módszerrel, Vasárnapi Újsághoz, ez az esély sem váltotta be a hoz­záfűzött reményeket. Volt még a gazdag, tekintélyes Üj Idők, a Herczeg Ferenc által szerkesztett konzervatív or­gánum, de ezzel elvi okok miatt alig egyezkedhetett Ady Endre. Saját bajai mellett ráadá­sul kínos, megalázó levele­zésre kényszerült öccse, Ady Lajos budapesti állami gim­náziumi tanárrá való kineve­zése érdekében. Kedve rosz- szabbodása mellett csak a létbizonytalansága vált egyre biztosabbá. Budapesthez fű­ződő megélhetési kapcsolatai nem bírhatták sokáig a tá­volság próbáját. Bölöni ek­kor itthon tartózkodott, hoz­zá írta letörten: „Annyi ba­jom még sohasem volt, mint most. Minden rámszakadt. Legerősebben a pénztelen­ség és a testi nyavalya ... elég az hozzá, hogy legké­sőbb június elején, sajnos, Budapesten leszek”. 1907. június 23-án meg is érkezett, hogy újabb nagy sikereknek és újabb megpró­báltatásoknak nézzen elébe. Az értők szemében nyil­vánvaló volt, hogy Ady End­re a kor legnagyobb irodalmi jelensége, szellemi óriás. Mi­helyt betette lábát a magyar fővárosba a Párizsból haza­érkező Ady, azonnal megvál­tozott a művészi, irodalmi, politizáló légkör. Hőfoka fel­szökött, elektromossága telí­tődött. Mindemellett reménytelen volt egzisztenciális helyzete. A Budapesti Naplóra alig számíthatott. Biztos megél­hetés nélkül ütötte fel tanyá­ját régi törzshelyén, az Ope­raház melletti Három Hol­lóban.- (sFolytatjuk) de ellenőrző füzetüket is kész­séggel megmutatják a láto-i gatóknak. Otthontalan a Barátság Szépen tapétázott, tisziaj csupasz falak. Nehézkes fo­telek, egyhangú bordó füg-i göny, egyhangú, éttermekre jellemző mennyezetvilágításj Szekrényekben tárolt eszkö­zök, felszerelések. Az egyila tetején reflektorok, hangfa« lak, egy másikon asztali já-j tékok. Ez a látvány fogadja! a KLUB felirattal ellátott aj-f tón belépőket. A Barátság tagjai elvágy-i nak innen. Csak a programot« sokszínűsége, az egymáshoa kötődés, a tartalmi munka tartja együtt már két éve ez# a társaságot. Visszavágynalo a rosszabb, régi pincehelyi-) ségbe, mert az az otthonul« volt. Itt reprezentatív ugyar* a környezet, de nem nyúlhat­nak semmihez. Nem díszítheH tik a falakat, — mint ahogyan ez a klubokban általában lenni szokott — ízlésesen^ színesen, otthonosan. Ha má-t sik klub látogatja őket, jól érzik magukat, kellemes hangulat, a társalgást tízko» be kell fejezni, mert zár at ház. — Nagyon féltik az épfi-í letet, van is rajta mit féltenij de akkor minek csinálták —; fogalmazta meg aggályait Ká-I dár András. — Inkább lennQ szerényebb felszereltségül de legalább jól éreznék ben­ne magukat az emberek. Kel­lette egy önálló helyiség. Szó volt erről az ifjúsági parla­menten, tárgyaltunk a válla­lat vezetőivel is, de azóta sem történt semmi. Mert az furcsa, hogy megyei szinten, elismerik munkánkat, s még­is a portás, meg a takarítónő figyeli árgus szemekkel, hogy mit csinálunk. Szerintem az nem alkoholizmus, ha név­napon húsz ember az ünne­pelt egészségére koccint egy üveg konyakkal. Tegyük hozzá, az is fúr- csálható, hogy a klub veze­tője nem kap munkájáéi’# semmilyen honoráriumot. Pedig tanfolyamot végzett, vizsgázott, papírja van erről, vagyis kaphatna tiszteletdí­jat, mint ahogyan sokkal gyengébben működő Klubok vezetői kapnak. Együtt Lengyelországban is Nem illene elhallgatni; hogy anyagiakban nem szen­ved hiányt a Barátság klub, S ez nemcsak leleményessé­güknek, nemcsak munkájuk­nak — kétszer nyerték el az aranykoszorús és a kiváló címet — meg az ezért kapott jutalmaknak köszönhető, ha­nem a vállalati támogatás is közrejátszott benne. Anyagi javaikkal jól gazdálkodnak. A címek elnyerése mellett gondosan készített, megvaló­sított munkatervük erről ta­núskodik. Előadásoktól ki­rándulásokig, vetélkedőktől mozilátogatásokig, sportren­dezvényekig sok mindennek jutott hely a tervben. Prog­ramjukról saját kiadványban tájékoztatják havonta a vál­lalat KISZ-tagjait, sőt köz­reműködnek a szakszervezet­tel együtt egy Figyelő című kiadvány havi megjelenteté­sében, melyben a budapesti színházak műsora, a gyön­gyösi kulturális rendezvé­nyek időpontja és a gyön­gyösi mozik műsora található meg többek között. Ritka együvétartozásukra utal, hogy a legutóbbi két nyáron egy-egy hetet Len­gyelországban töltöttek, előbb Krakkóban, az idén Gdansk­ban, Szopotban és Malborg- ban jártak. A színes diakép­sor, s az útjukról készített amatőr film kimunkált érdek-, lődésről árulkodik. Az így elraktározott művészeti érté­kek, politikai emlékhelyek, s a hozzájuk fűzhető, felidéz­hető élmények bizonyítják, hogy a közös művelődésnek, az egymás képességeit fejesz- az egymás képességeit fej­lesztő kötetlen — mondjuk ki akár szórakoztató — tanu­lásnak igazi otthona ez a most még otthontalan közös­ség. Virágh Tibor j

Next

/
Oldalképek
Tartalom