Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

Klub és közművelődés

Á sokarcú Barátság

Egy erkölcsös éjszaka

r

Uj magyar film

Q

Makk Károly azon filmrendezők közé tartozik, akik nem restellnek irodalomhoz nyúlni ihletért, témáért. A Szerelem, majd a Macskajáték után most Hunyady Sándor A vöröslámpás ház című novelláját, illetve annak alapötletét formálta filmmé. Mégpedig rangos író, Örkény István és szakavatott filmes, Bacsó Péter forgatókönyve alapján.

Ritkán adódik ilyen kiváló együttes: Makk, Bacsó, Örkény, a csodálatos szép hangulatok, részletek színekkel fogalmazó, míves operatőre Tóth János és a tehetséges szereplőgárda Makay Margittól Balázsovits Lajosig, meg- annyian azon igyekeztek, hogy eaész estét betöltő művészi élménnyé kerekedjék a néhány oldalnyi novella.

Sikerült-e? Sugározza-e a film azt az élményt, amelyet ily rangos alkotógárdától vár — mert megszokott! — az ember? Nem egészen. Érdekes, figyelemre méltó ez az új magyar film. Szépséges lírája, finom humora, az elmúlt idők groteszk ábrázolása, a nyilvánosház lakóinak emberi portréi jó szórakozást és elgondolkodtató élményt jelentenek, ám a művészi hevület nem íveli át a film másfél óráját.

0

A Hunyady-novella kis remekmű, voltaképpen egyetlen anekdota az egész. A század eleji Kolozsvár jól menő nyilvánosházába beköltözik egy fiatal jurátus, akit a lányok körülrajonganak. Ám egy napon váratlanul megérkezik a fiú édesanyja, mire a bordély lakói, hogy a helyszín le ne lepleződjék, egy fél estére felfüggesztik az „ipart”.

Mindössze ennyi az anekdota. persze Hunyady-stílus- ban elbeszélve, s felvillantva a sorok között a szépre, a

Malmiak — legjobbaknak

A Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat párt- szervezete szakszervezeti és KISZ-bizottsága jubileumi vetélkedőt szervezett 36 szocialista brigád részvételével a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából.

A vetélkedőt megelőzően vetítésekkel egybekötött klubdélutánokon biztosítanak lehetőséget a résztvevőknek a felkészüléshez. Az egyik ilyen találkozóra pénteken került sor.

Az október 25-i döntőbe kilenc csapat kerül, s közülük az 1—3. helyezett jutalmul a Szovjetunióba utazhat. Hasonló utazáson vesz majd részt a vállalati munkaverseny 10 legjobbja is.

A jubileum évét mindezeken kívül kiállításokkal, szavalóversennyel is emlékezetessé kívánják tenni.

1977. október 15., szombat

jóra való törekvés szándékát, gondolatát is.

Soványka történetet kínál a novella. Ilyenkor szükséges a sztori gazdagítása, bővítése. Többféle megoldás kínálkozik. A Szerelem című filmben például éppen Makk Károly mutatott nagyszerű példát arra, hogyan lehet két novellát összeházasítani, Szinte egymásba olvasztani. Bizonyára a Hunyady-novella szereplőinek életútját is ki lehetett volna bontani. Az új magyar film alkotói azonban egy harmadik utat választottak: mintegy kívülről, új szereplőkkel gazdagították a történetet. Ez a módszer is járható, ám ebben a filmben a cselekmény és a gondolatiság szintjén nem tökéletes a kétfajta történet összehangolása, és az új szereplők szinte cáfolják az alapnovella hangulatát.

Az Egy erkölcsös éjszaka ily módon tulajdonképpen nem az erkölcsi lét tisztaságának felvillanása, hanem egy becsapás története lett. A bordély jobb sorsra érdemes lakói a Mutter segítségével komédiába illő stílusban eljátsszák, hogy ők szolid, jól nevelt úri kisasszonyok, a kívülről hozott tivornyás úri- muris társaság pedig tisztes ünnepi vendégsereg. Vagyis becsapják a mamát. Ily módon visszájára fordul a jóság, nem beszélve arról, hogy erőltetettnek tűnik az effajta társadalombírálat.

Nem az alkotók jogát, vagy szándékát, inkább az ered16.

Gyakori összezördüléseik ellenére naponta meglátogatta Diósiékat, és a békes- séges periódusok feledtették egy időre a civakodások okozta keserűséget. Az összhang ilyen nevezetes emléke lett 1906 karácsonya. Azóta, hogy Ady Endre sivár nyomorúságban, egyedül, betegen, fűtetlen szobában élte át temesvári karácsonyát, az ünnepekre tűzönvízen át minden évben szüleihez iparkodott. Ezúttal Párizsban maradt karácsonyra. Érmindszentről hatalmas disznótoros csomagot küldött az „Ides”, a töltött káposztával teli cserépfazék is épségben megérkezett. Nagy lakomát csaptak a rue de Levlsen, s a remek estét még évtizedek múlva is vidáman emlegette Bölöni György és Itóka, aki akkor Bölöni menyasz- szonya volt, majd pedig a felesége lett.

Talán azért vált oly emlékezetessé ez a vidám karácsony, mert utána keserű megpróbáltatások következtek Ady Endre életében. Ném adatott neki Párizsmény hatását vitatom. Hozzátéve. hogy a történetet a filmkészítés magas szintjén, hatásos előadásban kapja a közönség. S akik nem mostanában olvasták az alapötletet adó Hunyady-növellát, azoknak talán kevésbé tűnik fel a fent említett kettős hangvétel.

B

A bordély bemutatása, a hangulat megteremtése remekül sikerült, a mértéktartóan pajzán jelenetek a rendező ízlését dicsérik, szintúgy a színészvezetés, amely legnagyobb erénye a filmnek. A mamát, aki becsöppen az éjszakai műintézet atmoszférájába, Makay Margit játsz- sza. Jósága, tisztalelkűsége nemcsak a bordélyt, hanem az egész filmet beragyogja. Jó viszontlátni Makayt, csakúgy mint Psota Irént, aki a Mutter szerepében okosan ötvözi a harsány és az ironikus elemeket, így nyújtva izgalmas alakítást. A „doktor urat” Cserhalmi György formálja meg kedves szelídséggel és a szükséges vad indulatokkal. A lányok közül Tarján Györgyi tüsténtkedő Darinkája és a Bellát alakító vendég, Carla Romanelli drámát idéző játéka tetszett. Ä kisebb szerepekben is remek színészek — Balázsovits Lajos, Benkő Gyula, Basilides Zoltán, Soós Edit, Kiss Mari, Kishonti Ildikó — játszanak, mégpedig jól.

Márkusz László

bán több ilyen boldog alkalom. Örökös pénzgondjai miatt munkájában versenyt kellett futnia az órákkal, erejét napi cikkek írására kényszerült szétforgácsolni. Mégis maradt energiája — habár kétségbeesett erőfeszítések árán — a nagyszerű költői teljesítményekre. Tartotta magát ahhoz a fogadalmához, hogy minden évben új verses kötettel lép a nyilvánosság elé. 1906-ban és 1907-ben a Vér és arany pompás versei íródtak. E versek, de méginkább a tanúsított termékenység alapján aligha gyaníthatták a kívülállók, hogy az ünnepelt és szidalmazott, de mindenképpen sikeres Ady Endre a létfenntartás elemi gondjaival viaskodik.

Ellene fordultak a külső körülmények. Miként arról már fentebb szó volt: a Fe- jérváry-érát arra akarták felhasználni, a liberális erők, hogy kimozdítsák tengelyéből a hagyományos magyar belpolitikát, amely megszállottan, a közjogi rögeszméken lovagolt. Vagyis a Szabadelvű Párt, Tisza István és tábora a dualista államszerkezetet védelmezte, míg az el— őket keressétek meg. Róluk érdemes írni.

— A megye egyik legjobb ifjúsági klubja. Igaz, ebben az évben „csak” dicséretet és pénzjutalmat kaptak, de voltak már kiválók is. Nem értékelhetjük őket mindig a legjobbnak, különben is nekik nehezebb látványos fejlődést felmutatni, hiszen hosszú idő óta magas színvonalon, eredményesen dolgoznak.

— Hat éve alakult a klub, s ez alatt mindössze két vezető állt az élen, a mostani a második. Ez is ritkaság. .

— Háromszor jönnek ösz- sze hetente, de a többi napon is gyakran találkoznak, együtt szórakoznak. Nyáron külföldön jártak közös kiránduláson, nem is először.

Ilyen ajánlással, dicsérő szavakkal beszéltek a megyei klubmozgalom vezetői a Tho- rez bányaüzem Gyöngyösön működő ifjúsági klubjáról, a Barátságról, érthető és indokolt kíváncsiságot felkeltve az összeforrott közösség tevékenysége iránt.

Nevük szellemében

— Heterogén társaság vagyunk. Szakmunkás és orvos, bányamérnök és diák egyaránt jár közénk. Üzemi dolgozók és a Róbert Károly utca környékén lakók vegyesen. Aki a bányánál dolgozik, naponta 10—12 órát tölt távol otthonától a munkával és az utazással. Ráadásul többeknek háromműszakos a beosztása, így aztán nem lehetnek Itt mindig valameny- nyien. A taglétszám húsz fölötti, a foglalkozásokon azonban változó, általában tizenöt körüli. Vezetőségünket úgy állítottuk össze, hogy lehetőleg minden területet képviseljenek. Többnyire kerüljük külső előadók meghívását. Valamennyiünknek van valami hobbyja. Egyiknek a közlekedés, másiknak az irodalom, harmadiknak modern technika, vagy a földrajz és sorolhatnám tovább. A javasolt és elfogadott témákból az adott terület iránt mélyebben érdeklődők készülnek fel, s tartanak előadást.

Az „önarcképet” Bognár Béla, a klub alapító tagja, jelenlegi vezetője festette a

lenzék, az 1848-as Függetlenségi Párt tagadta az állam- jogi dualizmust, és csak a közös uralkodót fogadta el, ezért a perszonál unióra es- küldött, szintén közjogi alapról. Ez volt a magyar politika hagyományos tengelye. Vele szemben Ady és hívei elvetették a közjogi rögeszmét és Magyarország polgári modernizálását, az arisztokrácia és a feudális osztály előjogainak eltörlését, a társadalom demokratikus átalakítását követelték. Azzal, hogy megalakult a két rivális nagy párt részvételével a koalíciós kormány, egyidőre sikerült visszaszorítani a demokratikus törekvéseket.

A kormányhatalmi viszonyok megváltozásával új kezekbe került az eddig biztos támaszt nyújtó Budapesti Napló. Barátai, Vészi József és Bíró Lajos maguk is Olyan helyzetbe kerültek, hogy jobbnak látták, ha Berlinbe távoznak. Nélkülük pedig vajmi kevés pártfogóra számíthatott Ady Endre a Budapesti Naplónál. Alig-alig csörgedezett valami pénzecske párizsi kiadásainak fedezésére. Még szerencse, hogy a Népszava, ahová ugyancsak közeli barátja. Révész Béla „emigrált” a Budapesti Naplótól, rendszeresen közölte írásait. Csakhát a Népszava is anyagi gondokkal küzdött, emiatt gyéren honorálhatta Ady munkásokhoz szóló, egyre radikálisabb hangvételű cikkeit, költeményeit. Másik támasza a Figyelő volt, a Nyugat elődje, Osváth Ernő szerkesztésében, de ez a támasz még eléggé bizonytalan, nincs kifcfrrva a folyóirat karaktere, példányszáma gyér, gyengén tud fizetni. Bár Schöpflin Aladár próbálta egyengetni útját a

Barátságról. Az önálló előadások módszerét ő leste el egy kőbányai klubtól. Mert a Barátság rendszeres kapcsolatot épített ki más közösségekkel. Együttes rendezvényt tartottak már a mátra- füredi, a gyöngyössolymosi klubbal, jártak hét végén kiránduláson Ivádon, Salgótarjánban, Tarnaleleszen. Egyszóval nevükhöz méltó igyekezettel barátkoznak másokkal, s közben ötleteket adnak és kapnak a klubmunkához.

„Programellenőrző füzet.

Megkezdve: 1977...

A bal oldalra csak a vezetőség, a jobb oldalra a tagság jegyezhet be észrevételeket, névvel.

Aug. 2. (bal) Klubgyűlés: éles hangulatú vita, a vezetőség bírálata, valamint hasznos tanácsok a munka jobbátétele érdekében.

Aug. 4. (bal) Kémtörténetek: a felelős a programot nem volt hajlandó megtartani. Igaz, előzőleg kevesen voltunk, de később úgy- ahogy összegyűltünk, szerettük volna meghallgatni, de akkor ő eltávozott.

Aug. 11. (jobb) Villon-est: Villont hallgatni élmény, egy ötletes lantmuzsika-aláfes- téssel kísért szöveg maradandó élmény.

Aug. 20. (bal) Zenés-táncos est: A tagság érdektelensége miatt az est elmaradt. Az ünnepre való tekintettel az épület vezetője a portást vonta felelősségre, amiért öt tagot beengedett.

Szept. 3. (bal) Bányásznap: a klubban nem lehetett megtartani, mivel több vállalati osztály elkérte a •helyiséget. 17.14 órakor az épületben senki nem volt a portáson kívül”.

A belső használatra készült napló idézett részletei kritikus, önkritikus megjegyzéseket tartalmaznak. A naplót az őszinte véleménynyilvánítás eszközének tekintik. Sokkal több információt, lényegesebb megjegyzést tartalmaz, mint a hivatalos munkanapló. Nem is mindenben egyezik azzal. A foglalkozások létszámát kissé „púdere- zik” — ahogyan ők mondták. Felesleges magyarázkodást kerülnek el ezzel a nem éppen példaadó módszerrel,

Vasárnapi Újsághoz, ez az esély sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Volt még a gazdag, tekintélyes Üj Idők, a Herczeg Ferenc által szerkesztett konzervatív orgánum, de ezzel elvi okok miatt alig egyezkedhetett Ady Endre.

Saját bajai mellett ráadásul kínos, megalázó levelezésre kényszerült öccse, Ady Lajos budapesti állami gimnáziumi tanárrá való kinevezése érdekében. Kedve rosz- szabbodása mellett csak a létbizonytalansága vált egyre biztosabbá. Budapesthez fűződő megélhetési kapcsolatai nem bírhatták sokáig a távolság próbáját. Bölöni ekkor itthon tartózkodott, hozzá írta letörten: „Annyi bajom még sohasem volt, mint most. Minden rámszakadt. Legerősebben a pénztelenség és a testi nyavalya ... elég az hozzá, hogy legkésőbb június elején, sajnos, Budapesten leszek”.

1907. június 23-án meg is érkezett, hogy újabb nagy sikereknek és újabb megpróbáltatásoknak nézzen elébe.

Az értők szemében nyilvánvaló volt, hogy Ady Endre a kor legnagyobb irodalmi jelensége, szellemi óriás. Mihelyt betette lábát a magyar fővárosba a Párizsból hazaérkező Ady, azonnal megváltozott a művészi, irodalmi, politizáló légkör. Hőfoka felszökött, elektromossága telítődött.

Mindemellett reménytelen volt egzisztenciális helyzete. A Budapesti Naplóra alig számíthatott. Biztos megélhetés nélkül ütötte fel tanyáját régi törzshelyén, az Operaház melletti Három Hollóban.- (sFolytatjuk)

de ellenőrző füzetüket is készséggel megmutatják a láto-i gatóknak.

Otthontalan a Barátság

Szépen tapétázott, tisziaj csupasz falak. Nehézkes fotelek, egyhangú bordó füg-i göny, egyhangú, éttermekre jellemző mennyezetvilágításj Szekrényekben tárolt eszközök, felszerelések. Az egyila tetején reflektorok, hangfa« lak, egy másikon asztali já-j tékok. Ez a látvány fogadja! a KLUB felirattal ellátott aj-f tón belépőket.

A Barátság tagjai elvágy-i nak innen. Csak a programot« sokszínűsége, az egymáshoa kötődés, a tartalmi munka tartja együtt már két éve ez# a társaságot. Visszavágynalo a rosszabb, régi pincehelyi-) ségbe, mert az az otthonul« volt. Itt reprezentatív ugyar* a környezet, de nem nyúlhatnak semmihez. Nem díszítheH tik a falakat, — mint ahogyan ez a klubokban általában lenni szokott — ízlésesen^ színesen, otthonosan. Ha má-t sik klub látogatja őket, jól érzik magukat, kellemes hangulat, a társalgást tízko» be kell fejezni, mert zár at ház.

— Nagyon féltik az épfi-í letet, van is rajta mit féltenij de akkor minek csinálták —; fogalmazta meg aggályait Ká-I dár András. — Inkább lennQ szerényebb felszereltségül de legalább jól éreznék benne magukat az emberek. Kellette egy önálló helyiség. Szó volt erről az ifjúsági parlamenten, tárgyaltunk a vállalat vezetőivel is, de azóta sem történt semmi. Mert az furcsa, hogy megyei szinten, elismerik munkánkat, s mégis a portás, meg a takarítónő figyeli árgus szemekkel, hogy mit csinálunk. Szerintem az nem alkoholizmus, ha névnapon húsz ember az ünnepelt egészségére koccint egy üveg konyakkal.

Tegyük hozzá, az is fúr- csálható, hogy a klub vezetője nem kap munkájáéi’# semmilyen honoráriumot. Pedig tanfolyamot végzett, vizsgázott, papírja van erről, vagyis kaphatna tiszteletdíjat, mint ahogyan sokkal gyengébben működő Klubok vezetői kapnak.

Együtt Lengyelországban is

Nem illene elhallgatni; hogy anyagiakban nem szenved hiányt a Barátság klub, S ez nemcsak leleményességüknek, nemcsak munkájuknak — kétszer nyerték el az aranykoszorús és a kiváló címet — meg az ezért kapott jutalmaknak köszönhető, hanem a vállalati támogatás is közrejátszott benne. Anyagi javaikkal jól gazdálkodnak. A címek elnyerése mellett gondosan készített, megvalósított munkatervük erről tanúskodik. Előadásoktól kirándulásokig, vetélkedőktől mozilátogatásokig, sportrendezvényekig sok mindennek jutott hely a tervben. Programjukról saját kiadványban tájékoztatják havonta a vállalat KISZ-tagjait, sőt közreműködnek a szakszervezettel együtt egy Figyelő című kiadvány havi megjelentetésében, melyben a budapesti színházak műsora, a gyöngyösi kulturális rendezvények időpontja és a gyöngyösi mozik műsora található meg többek között.

Ritka együvétartozásukra utal, hogy a legutóbbi két nyáron egy-egy hetet Lengyelországban töltöttek, előbb Krakkóban, az idén Gdanskban, Szopotban és Malborg- ban jártak. A színes diaképsor, s az útjukról készített amatőr film kimunkált érdek-, lődésről árulkodik. Az így elraktározott művészeti értékek, politikai emlékhelyek, s a hozzájuk fűzhető, felidézhető élmények bizonyítják, hogy a közös művelődésnek, az egymás képességeit fejesz- az egymás képességeit fejlesztő kötetlen — mondjuk ki akár szórakoztató — tanulásnak igazi otthona ez a most még otthontalan közösség.

Virágh Tibor j