Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
t^AA^AAAAAMAAAA^A^AAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAÄAAAAA|V>l4^>>(l«M«t)«>»<«uW|jW * 4 HÉT CÍMSZAVAKBAN: j IETFÖ: Megkezdődött az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának álta< lános vitája — Dél-Libanonban életbe lép a tűzszünet. < EDD: <: J Andre.i Gromiko szovjet külügyminiszter beszél az ENSZ-közgyülésen — A Szovjetunió és az USA küldött< sege felújítja a tömegpusztító fegyverek új fajtáinak betiltásáról szóló tárgyalásait Géniben — Késő este sor ' kerül Gromiko és Carter elnök második tárgyalására RDA : A Szovjetunió határozattervezetet nyújt be az ENSZ-be a nukleáris háborús veszély elhárítására l'Ort l'ÖK Befejeződik Neto elnök moszkvai látogatása. Leonyid Brezsnyev is fogadta az Angolai Népi Köztársaság elnökét — Leonyid Brezsnyev fogadja Raymond Barre francia miniszterelnököt — Spanyolországban helyreállítják a - katalán autonom kormány működését ■ ní TEK: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy dönt: ENSZ-megbizot- tat neveznek ki a rhodesiai helyzet rendezésében való részvételre — Ojabb Szomáliái támadás indul Ogaden tartományban az etióp kormánycsapatok ellen iMBAT: Gromiko-nyilatkozat: közelebb került a szovjet és az amerikai álláspont a SAL'r-megállapodás ügyében — Befejeződik az Interparlamentáris Unió konferenciája Szófiában A hét 3 kérdése Heti külpolitikai összefoglaltak Az őszi hetek a tárgyalásokról szóló hírek egész sorát hozták. Az ENSZ közgyűlése mellett másodszor is találkozott Carter elnökkel Gromiko külügyminiszter s folytatódtak a szovjet diplomácia vezetőjének tárgyalásai amerikai kollégájával is. SALISBURY, PRETORIA: A rhodesiai kormány szombaton megerősítette a hírt, amely szerint lan Smith kormányfő múlt vasárnap Lusa- kában találkozott Kenneth Kaunda zambiai elnökkel. A fehértelepes kormány szóvivőjének közlése szerint a megbeszélés „szívélyes” légkörben zajlott le. A Smith—Kaunda találkozó jelentőségét kiemelendő a hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy Zambia vezetője most első ízben tárgyalt a salisbury-i rezsim vezetőével. KAIRÖ: Egy szombati kairói bejelentés szerint az egyiptomi hatóságok negyven kommunistát tartóztattak le az utóbbi két napban. A letartóztatottak — a közlés szerint — két illegális szervezet, az egyiptomi kommunista párt és a kommunista munkáspárt tagjai. Anvar Szadat államfő az ügyükben dekrétumot adott ki, amelynek értelmében katonai bíróság fog ítélkezni fölöttük. A munkásokból, orvosokból és mérnökökből álló csoportot azzal vádolják, hogy a fennálló rend ellen izgató röpiratokat terjesztettek. ‘lieiBISSlBBfí sport j«l«ntésúnk AZ NB I HETEDIK FORDULÓJÁNAK EREDMÉNYEI: MTK VM—CSEPEL 3—0 (0—0) VASAS—K APOSVÄRI RÁKÓCZI 3—1 (0—0) PÉCSI MSC—VIDEOTON 1—1 (3—1) ZALAEGERSZEGI TE— DIÓSGYŐRI VTK 1—I (0—0) BP. HONVÉD—MÁV ELŐRE 6—1 (3—1) BÉKÉSCSABA—HALADÁS 3—0 (2—0) TATABÁNYA—Ü. DÓZSA 3—3 (2—1) DANAÜJVÄROS— FERENCVÁROS 3—2 (2—0) Nagy figyelmet keltettek Barre francia kormányfő moszkvai tárgyalásai. Mi volt a témája i szovjet—francia tárgyalásoknak? Raymond Barre francia kormányfő az úgynevezett nagybizottság, a két ország együttműködésének kérdéseivel foglalkozó magas szintű vegyes bizottság ülésére utazott a szovjet fővárosba. Tárgyalt szovjet kollégájával, Alekszej Kosziginnel és fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke is. A francia kormányfő, aki egy- ■ úttal gazdasági és pénzügy- miniszter is, elsősorban gazdasági kérdésekről tárgyalt Moszkvában. A Szovjetunió és Franciaország között a jelenlegi ötéves tervben jelentősen növekedett a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés; a növekedés, az előző ötéves időszakhoz képest 300 százalék. A kereskedelem, amely francia oldalon 200 millió dollárnyi aktívummal zárult, tavaly elérte a 2,3 milliárd dollár forgalmat. A tárgyalásokon Barre miniszterelnök közölte: Párizs uránt és földgázt szeretne vásárolni a Szovjetuniótól. Szó volt egy félmilliárd dolláros francia szállításról is: francia cégek gépeket és berendezéseket adnának el a tyumeni olajmezők feltárásához. Döntés még nincs. A francai cégek mellett nyugatnémet és japán vállalatok is részt vesznek a verseny- tárgyalásokon. A szovjet álláspont szerint egyszerre kell fejleszteni a kölcsönös kereskedelem mindkét oldalát, a fejlődésnek kiegyensúlyozottnak kell lennie. Természetesen jónéhány nemzetközi kérdés is szóba került; mindenekelőtt azon a beszélgetésen, amelyet Leonyid Brezsnyevvel folytatott a francia kormányelnök. A párizsi Le Monde a moszkvai útról szóló kommentárjában leszögezte: a Szovjetunióban pozitívan fogadták a francia külpolitika egyes megnyilvánulásait, az enyhülés kérdésében tett állásfoglalásait. A lap utalt arra is, hogy a kilátásba helyezett francia leszerelési kezdeményezések — amelyekről a kormányfő nyilván részletesebben is beszélt a Kremlben — szihtén jó fogadtatásban részesültek. Van-e új esemény a nyugatnémet Gyáriparos Szövetség elnökének elrablása dolgában? A Schleyer elrablása óta kialakult hangulat hatására az NSZK parlamentje törvényt fogadott el, amely „veszélyesnek minősített időszakban” megszigorítja a terrorista cselekményekért elítéltek börtönbeli őrzetét és a rabokat elszigeteli a' külvilágtól. Fontos és figyelemre méltó nyilatkozatot tett a Schleyer-ügy kapcsán Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke, aki újra leszögezte: Schleyer elrablása kalandorok műve volt. A terrorizmusnak semmi köze sincs a kommunista és munkásmozgalom harcához. Herbert Mies beszélt az antidemokratikus hisztériáról is, amelyet a jobboldal szít. ,.A polgárháború kísérteiét idézi fel, de a baloldal elleni kereszteshadjáratra gondolnak. Ezért követelik az alkotmány megvédését, de éppen az alkotmánynak a rendkívüli és kivételes törvények útján történő hatálytalanítására gondolnak” — mondta az NKP elnöke. Az elrablóit Schleyerről egyébként új fényképet küldtek fogvatartói. ezúttal egy párizsi újság szerkesztőségébe. Egyre határozottabb a gyanú, hogy Schleyert valahol Hollandiában, egy hajón tartják fogva. A kölni emberrablás mellett egy japán repülőgép eltérítése az újabb bizonyíték, hogy a terroristák céljai között harmad- vagy negyedrangú- ak a politikaiak. A japán repülőgéprablók fő követelése 6 millió dollár volt; néhány japán börtönben őrzött, terrorcselekményekért elítélt személy kiadását a világsajtó „mellékes követelésnek” tekintette. A terror, „az erőszak ideológiája” olasz hívei, a különböző szélsőbaloldali csoportok is éppen most, a Schleyer-ügy idején kísérelték meg Bolognában az ultracsoportok egyesítését. Sikertelenül — de a bolognai találkozó mégis fontos tanulsággal szolgált. Kiderült, hogy az ultrabal mozgalmak két dologban, a terrorista módszerekben és a vad kommunista ellenességben mindig találkoznak. Mit jelent a nyugatnémet jobboldal képviselőinek pekingi látogatása? A bonni kereszténydemokraták katonai szakértője, Manfred Wörner nem egyedül jelent meg Teng Ilsziao- ping miniszterelnök-helyettes és vezérkari főnök szobájában. Két. nyugalmazott bonni tábornok kísérte, meg egy volt NSZK-admirális. Ez a legújabb Bonn—Peking baráti tárgyalás a folytatása annak a világszerte feltűnést keltett kínai külügyminiszter-helyettesi nyilatkozatnak, amely a tavasszal a Springern-konszern leghangosabb enyhülésellenes lapjában, a Die Weltben jelent meg. Ebben a szovjet békepolitikát rágalmazó írásban fejtették ki először Peking- ben az NSZK-jobboldal használatára azt az „elméletet”, hogy a NATO és Peking „jól megértheti egymást, hiszen egyazon támadó ellen kell készenlétben * lenni ök”. Ugyanilyen nyíltan szovjetellenes szöveg hangzott fel most is a legmagasabb rangú kínai személyiségek egyikének szájából. Teng Hsziao- ping ezúttal már Nyugat-Eu- rópa, Japán és az Egyesült Államok „közös stratégiai érdekeiről, a Szovjetunió megfékezésének közös érdekéről” beszélt. A kínai Vezetés szovjetellenes vonala tehát, a múlt heti botrányos események után, amikor Li Hszien-nien miniszterelnök- helyettes egymás után két afrikai vendég tiszteletére rendezett vacsorán mondott a szocialista közösséget, a Szovjetuniót rágalmazó kirohanásokkal teli beszédet, új elemmel bővült. Gárdos Miklós Likőr vagy sör Az amerikai elnök becsének, Billy Carternek fő foglalkozása, hogy benzinkút-tulajdonos, de mellékesen reklámügyekkel is foglalkozik. Járja az országot es bizonyos árucikkek népszerűsítésére estéket, bemutatókat rendez. Legutóbb egy Lolita elnevezésű, földimogyoró-likőr kellemes tulajdonságait hirdette, de hogy a vonzerő még nagyobb legyen, a cég melléje adott egy 29 éves hastáncosnőt, bizonyos La- donn Amatót, aki (az itt sajnos nem látható fénykép tanúsága. szerint) valóban alkalmas arra, hogy a likőr jó tulajdonsam gairól meggyőzze a tömegeket. Kissé kellemetlen közjáték zavarta meg azonban az egyik estét, az előkelő New York-i „Club 21”-ben. Billy Carter reklámfőnök sokkal nagyobb érdeklődést tanúsított Ladonn, mint „Lolita” iránt, és miközben szorosan magához ölelte a hastáncosnőt, a közönség minden követelése ellenére se volt hajlandó egy kortyot sem inni a likőrből. Én a sört szeretem — mondta határozottan Billy. Érdekes, bár nyilván nem véletlen. hogy mennyi hasonlóság van a két testvér között. A klubban lezajlottak mutatják, hogy a Carterek — eltérő hivatásuk ellenére is — közös magatartást vonásokat mutatnak fel. A bátyja, Jimmy Carter is, tett olyan ajánlatokat, amelyeket maga nem akar megfogadni. Néhány hónappal ezelőtt azt mondta, hogy csökkenteni szándékozik a fegyverkezési kiadásokat, az eddiginél kevesebb hadfelszerelést akar szállítani a világnak azokra a részeire, ahol harcok folynak vagy összecsapás fenyeget, megígérte, hogy elődjeinél többet tesz majd a nemzetközi megbékélésért, a leszerelésért. És mi történt? Jimmy Carter se akarja lenyelni az általa reklámozott likőrt, ö is a sört szereti. Tatár Imre BeSgrád ’77. október líira nyílnak az ajtók & Nőmig, 13" október vasárnap A párbeszédet folytatni kell, írja az európai biztonságról szóló könyvében egy nyugat-európai szerzőcsoport. Ez történik most: október 4-én megkezdődik Bel- grádban a harminchárom európai és a két észak-amerikai állam küldötteinek találkozója. E tanácskozást hosszabb előkészítés előzte meg a nyáron, ugyancsak a jugoszláv fővárosban. A nyári szakasznak látszólag könnyű és gyorsan lebonyolítható feladata volt, meghatározni az őszi találkozó kezdetének dátumát, időtartamát és napirendjét. Mégis nyolc hétig tartott. Vita folyt arról, hogy a fő napirendi pont egy részből álljon, vagy kettőből, mi legyen a plenáris ülés viszonya az albizottságokhoz, tizenkét hétig tartson, vagy tovább. Azért húzódott*el az egyébként napok alatt elintézhető munka ilyen sokáig, mert már e témákban is ott feszültek azok a nézeteltérések, amelyek most majd kézzelfogható, közérhető formában is megmutatkoznak, — remélhetőleg csak olyan mértékben, ami egy kelet— nyugati tárgyaláson elkerülhetetlen. KOSARAK TARTALMA Végül is a nyári előkészítő értekezleten a harmincöt résztvevő egyhangúlag döntött: a találkozót október elején kezdik és minden lehetőt megtesznek, hogy a munkát karácsony előtt befejezzék. Ha ez nem sikerül, január közepétől február közepéig folytatják, de mindenképpen egy záró közös nyilatkozat elfogadásáig. Most kezdődik tehát a lényeges munka. Előveszik az 1975-ös, Helsinkiben aláírt záróokmányt és pontról pontra megvizsgálják, mi valósult meg belőle, mi a teendő az elkövetkező időszakban. A helsinki záróokmány négy fő részből áll. Az első az államok békés együttélésének tíz alapelvét, amolyan magatartáskódexét tartalmazza. Szól egyebek között az egymás belügyeibe való be nem avatkozásból, a határok sérthetetlenségéről, a szerződéses kötelezettségek tiszteletben tartásáról, az emberi jogok érvényesítéséről, vagyis olyan nemzetközi érvényű tételekről, amelyek nélkül az államok ósszmű- ködése nem képzelhető el. A második rész a gazdasági együttműködés magasabb rendű formáinak, a kereskedelmi kapcsolatok akadály- mentes fejlesztésének útját- módját, a környezetvédelem, a tudományos és technikai együttműködés lehetőségeit szedi csokorba és leszögezi az aláírók készségét, hogy ezekkel a lehetőségekkel élni is akarnak. A harmadik fő rész (népszerűvé lett kifejezéssel „a harmadik kosár”) az emberi kapcsolatok ápolására, a nyomtatott és az egyéb tájékoztatás nemzetközi méretű élénkítésére, a kulturális értékek és az oktatási tapasztalatok fokozottabb cseréjére, egymás jobb megismerésére foglal írásba ajánlásokat. Végül a záróokmány rendelkezik az értekezlet utáni teendőkről újabb európai biztonsági és együttműködési tanácskozások esetleges szervezéséről, kijelöli 1977-et a következő találkozó időpontjául, helyszínül Belgrádot azzal a megjegyzéssel, hogy a külügyminiszterek megbízottai üljenek össze. A KÖZÖS ÉRDEKŰ JÖVÖ A cél tehát megvizsgálni, mit végeztek a két esztendő alatt az aláírók és egyben közösen meghatározni, mit tehet és mit tegyen Európa ezután. Nem csinálunk titkot abból, hogy ez u többit tartjuk a fontosabbnak, ez hozhat valami újat, a meglevőt gazdagítják: nem a múlttal kapcsolatos szemrehányásokat állítja a középpontba, hanem a közös érdekű jövőt A szocialista országok két változatra készülnek fel. Lehetséges, hogy egyes nyugati küldöttségek támadó, vádaskodó, az elfogadhatónál élesebb hangot ütnek meg Belgrádban, tehát nem a helsinki záróokmány szellemének megfelelően viselkednek. Erre az esetre küldötteink megfelelő, érvekkel, tényekkel, adatokkal alátámasztott mondanivalóval rendelkeznek, képesek válaszolni a Nyugatnak. De, ha a belgrádi partnerek készek a jövendőre helyezni a hangsúlyt, készséges tárgyalófélre találnak a szocialista küldöttekben. ZÄRT ÉS NYÍLT AJTÓK A nytigati kormányok fő (szinte egyetlen) témája e két esztendő alatt a helsinki záróokmány egy része, a harmadik kosár volt, annak is néhány pontja, mindenekelőtt az emberi jogokkal foglalkozó passzusok értelmezése saját szájuk Ize szerint, politikai céljaik szolgálatába állítva. Vajon mi a helsinki záróokmány végrehajtásának mércéje: a harmadik kosár egy része, vagy valamennyi fejezet? A tárgyalások alakulásától függően Magyarországnak sok kívánsága — ha úgy tetszik szemrehányni valója — lehet gazdasági tekintetben, mivel a közös piaci országok e két esztendő alatt semmit nem teljesítettek a záróokmány második kosarának nagyon fontos pontjaiból, egy lépést se tettek a megkülönA tanácskozás színhelye a belgrádi Száva-palota. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) böztetés mentes kereskedelem megteremtésére. Jogos lenne-e a második kosár egyes pontjait egyoldalúan kiemelni és ezt tenni a záróokmány egyedüli mércéjévé? Magyarország nem igy gondolkozik, a második kosár éppúgy a mérce része, mint a harmadik vagy a többi. Belgrád néhány hónapon át a viták fóruma lesz, elsősorban a két fő irányzat érvei csapnak majd össze, de egyes országok, vagy kisebb csoportok (például a Földközi-tenger melletti államok) véleménye is hangot kap majd, részben színezve, részben bonyolítva a- képet. A harmincöt küldöttségvezető az ünnepélyes megnyitó utáni napokban a sajjó képviselőinek jelenlétében ismerteti kormánya álláspontját. Ezután — jelképesen szólva — becsukódik a tanácsterem ajtaja, munkába lépnek a négy fő téma albizottságai. Közben, de legkésőbb december közepéig az albizottságok a teljes ülés elé terjesztik munkájuk eredményeit, a küldöttségvezetők megfogalmazzák a zárónyilatkozatot, összegzik a tanácskozás tapasztalatait. Nem új záróokmány készül itt. A helsinki dokumentum az európai biztonság és együttműködés alapokirata. Belgrádban olyan zárónyilatkozat készült, amelynek hivatása elősegíteni a helsinki határozatban foglaltak jobb végrehajtását, KILÁTÁSOK T ü* A múlt esztendő, á nemzetközi kapcsolatok lehűlése nem szolgált túlságosan jó előjelekkel Belgrád számára, de mintha a mélyponttól már fölfelé haladnánk. Sok olyan nyilatkozatot tettek nyugati kormánykörökben is, hogy Belgrádot föl kell használni az enyhülés to- vábblendítésére. Európa állatijainak alapvető érdeke az együttműködés, Belgrád tehát a bizonyos kettősség tükre lesz: mutatja majd a különböző társadalmi rendszerű országok nézeteltéréseit, de végül is a békés egymás mellett élés parancsoló szükségessége határozza • majd meg a találkozó hangulatát, a zárónyilatkozat tartalmát. Tatár UttSC J
