Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-11 / 239. szám

A műhely sztárja Nem Klárikára gondolunk, a kihívóan osinos üzemad­minisztrátorra, akit koránt­sem tapasztalásból, hanem éppen „savanyú a szőlő” alapon — robbanás előtti szexbombának titulálnak a Xérfinem ifjabb tagjai. S nem is a Mastroianira em­lékeztető szakoktatóra, aki­be viszont a majdani mű­szerészek, ma ipari tanuló lányok fele szerelmes. A mű­hely sztárja a megtestese- dett, kopasz, ötvenet túllé­pett Kálmán bácsi, aki megteheti, hogy visszalöki a rajzot a főnök asztalára, s tömpe ujjával bökdösve a fénymásoló papírt, így repli- kázzon: Hülyeség, ez rossz, kérje vissza a tandíját, aki készítette. Külleme darabos­ságát, modora nyerseségét egyvalami feledteti, igaz, alaposan: művésze mestersé­gének. Mindent tud, amit csak tudiji lehet, időnként a tudományos intézet kocsit küld érte, s igazgatói enge­déllyel két napon át Kál­mán bácsi a kutatók part­nere, bár legtöbb mondatát azzal kezdi, a fenébe is... S vakarja a füle tövét, mint aki kettőig sem tud számol­ni. Szokványos stílusváltás­ként leírhatnék most, for­dítsuk komolyra a szót, ám a műhelyek világában jár­tas olvasó tudja, komolyan beszéltünk eddig is. A Kál­mán bácsik — vagy éppen Anna nénik, sőt, bácsi és néni nélkül a Kálmánok és Annák — nagy kincsei az ipari termelésnek. Igaz, csu­pán találgathatunk, mekko­ra ez a kincs — júliusban a szocialista iparban a fizi­kai foglalkozásúak létszáma 1 329 000 fő volt —, vajon száz munkásból egy vagy három, netán öt, de az bi­zonyos, majdnem minden műhelynek akad ilyen sztár­ja. Ilyen és — másmilyen is. A titulust hangerővel szerző, aki a tudást asztal­veréssel, a tapasztalatot kö­vetelőzéssel helyettesíti, s mert nem ügyes, hát ügyes­kedik. A rátermettség, a tehet­ség nem életkori járandóság, s ezért minden korosztály­ban vannak sztárok, olya­nok, akiknek rangját társaik főnökeik szemében egyvala­mi adja: a cselekedetekben testet öltő tudás. A szó jó értelmében nagymenők ők, s ha vannak irigyeik — vannak —, csakis az lehet a tanács: rajta, utánozzák tet­teiket. Mert hiszen kétszer. meg ötször több sztárt is el­bírna a műhelyek forgószín­pada, ahol mindennap új előadás kerül színre, bár ko­rántsem állíthatjuk, kivétel nélkül alapos rendezésben. Ez utóbbi mondatrésszel máris kényes terepre jutot­tunk, mivel tapasztalhatjuk, sűrűn a sztárok mentenek meg egy-egy előadást. Vélték, vélik sokan, a korszerű technika miatt le- áldozik az aranykezű sza­kikként emlegetett előmun- kások, mesterszakmunkások, a több szakmában otthonos tudorok napja. A gyakorlat ennek az ellenkezőjét bizo­nyítja, s nemcsak az igé­nyekkel — így a mester- szakmunkás-képzés megszer­vezésével, a több szakma el­sajátításának ösztönzésével, a szakma ifjú mestere pá­lyázatokkal és tucatnyi más­sal —, hanem a napi mun­ka teremtette gondokkal is. A találékonysággal társu­ló magabiztosság, a szakma rejtelmeit gyors lelemény­nyel kamatoztató megalapo­zott tudás, a tapasztalattal elegyített ráérzés jogosan emel valakit elsővé az egyenlők között. Rangjuk, tekintélyük még akkor is vitathatatlan, ha vannak irigyeik, ha akadnak — nyomukba sem érő — fity- málóik. Termelésbeni érték a tudás, s éppen ezért vissza­tetsző, hamis, ha — önje­löltként, esetleg művi úton, mások által kinevezve — olyanból akarnak sztárt csi­nálni — sajnos, némelykor sikerül is —, akinek már az epizódszerep is túl nehéz. Nemcsak ellenszenvet kelt az ilyesfajta igyekezet, ha­nem tekintélyes erkölcsi kárt okoz, mert hiszen fölborítja a valós értékrendet, kétsé­gessé teszi a tudás értel­mét, s helyébe azt állítja, amivel ném sokra megy a közösség: a simulékonyságot, a főnök kedvének keresését, a látszatteljesítményt, a fe­lületességet. Valóban csak szónoki kérdés, számunkra melyik a fontosabb, a ked­vesebb, a számunkra alatt természetesen a társadal­mat, s a közgyarapodást ért­ve. Tiszteletet érdemelnek mindazok, akiknek ott a kincse, ahol a szíve. akik nem pusztán gyakorolják, hanem élik mesterségüket. Hűségük, vonzódásuk úgy párosul a tehetséggel, hogy a legszebb emberi vágyako­zások egyike, a munka szép­ségének áhítása formálható belőle. Mert ők, a sztárok, ezt, a szépséget, s nem a hangos sikert áhítják. Akkor is az elérhetetlent, de meg­közelíthetők a tökélyt tart­ják szem előtt, ha nem ho­norálják feltétlenül kiemelt személyi órabérrel őket. Sztárok — s ezt lelke mé­lyén megátalkodott irigyeik is elismerik —, s azért, mert meglelték a tudás, tapaszta­lat, tehetség, elhivatottság összhangját, mert emberi teljességüket, elégedettségü­ket többre tartják a fizetési szalag számainál. Nem má­sok által épített, hanem ön­maguk alkotta lépcsőfoko­kon jutottak magasra. S úgy, hogy amit ennek fejé­ben adtak; az egyszerre tet­te gazdagabbá őket és mind- annyiukat. Lázár Gábor Autóbuszok exportra — határidő előtt Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár az idén 11850 autóbuszt készít. A gyár kol­lektívája, csatlakozva a cse­peliek felhívásához, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszte­letére vállalta, hogy a Szov­jetunió részére készülő 6581 export autóbuszt az év vége helyett november 30-ra elké­szíti. (MTI fotó — Bara István felvétele — KS) H jubileumi verseny fél éve Milliós megtakarítások megyénk termelőszövetkezeteiben Fél esztendeje hangzott el a Csepeli Vas- és Fémmű­vek dolgozóinak felhívása. Versenyre szólították fel az üzemek, vállalatok kollektí­váit, hogy csatlakozzanak mozgalmukhoz. Ahhoz a mozgalomhoz, amely a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom hatvanadik1 évfordu­lójának tiszteletére indult, s jelentős gazdasági vállaláso­kat foglalt magába. A felhí­vásnak nemzetközi vissz­hangja támadt, országhatá­Közös feladat A gyermekétkeztetés megszervezése A tervidőszak végéig a napközis ellátásban részesülő általános iskolai tanulók arányát 37—38 százalékra, az intézményekben és a vendég­látóhelyeken szervezett ét­kezésben részesülők együttes arányát 45—50 százalékra, az ellátottak számát ennek megfelelően legalább 150 ezer fővel kell növelni — mondja ki az a kormányha­tározat, amelynek végrehaj­tásáról most együttes irány­elvben rendelkezik a Belke­reskedelmi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala. Az irányelv hangsúlyozta, hogy a központilag előirány­zott arány elérése érdekében a gyermekélelmezés fejlesz­tésére megjelölt feladatok következetes végrehajtását az érdekelt tanácsi szakigaz­gatási szervek segítsék elő. Azokban az általános is­kolákban, ahol kevés az ét­kezőhely, s bővítésükre nincs lehetőség, a vendéglátó háló­zat maximális kihasználásá­val tegyék lehetővé a gyer­mekek szervezett étkezteté­sét. Azokban az iskolákban, aji°l a napközi otthonos ta­nulók létszámát meghaladó étkezőhellyel rendelkeznek, lehetővé kell tenni a menza­rendszerű (csak ebéd) ellá­tást is a helyileg kialakított feltételek alapján. Az irányelv felhívja a fi­gyelmet arra is, hogy az ok­tatási intézmények és a ven­déglátó szervezetek közös feladatként határozzák meg a gyermekek étkeztetésének megszervezését. „Mert nagyon szeretem a gyerekeket” Egy éneklő lány — az önkéntes rendőrök közül (Fotó: Perl Márton! Valódi farmerszoknya — valódi?!, van ilyen egyálta­lán —, kimondottan előnyös pulóver, összességében na­gyon ízléses viselet, melyhez szinte mindenkori vidámság, jókedv párosul, és csak most, hogy önmagáról kell beszél­nie, szegődik hozzá egy eny­he zavar. Akinek pedig min­deme kellemes „szerelés” ju­tott: egy csinos egri lány — rendőrlány. — Csak önkéntes rendőr­lány — szabadkozik kedves mosollyal — egyébként az is­kola elvégzése óta, négy éve — a városi KÖJÁL közegész­ségügyi ellenőre vagyok. — Önkéntes rendőrkén I pedig az ifjúságvédelmi cso­port tagja. A férfiak között ma már szép számmal van­nak önkéntes rendőrök — nők közt már kevésbé. Da­ragó Zsuzsa — mert így hívják a már említett kelle­mes tulajdonságok hordozó­ját — miért vállalta ezt a . férfias megbízatást? — Nem is tudom ... ta­lán, mert nagyon szeretem a gyerekeket. Igaz, ezt sok nő elmondhatja magáról — mégsem lesz belőle önkéntes rendőr, ugye most ezt akar­ták válaszolni? — Pontosan. — Ez így is igaz, de azért akadnak köztünk lányok is, főleg főiskolások. Azt persze nem tudom, hogy őket ki és mi hozta közénk, nálam vi­szont egyszerű volt az eset: a kolléganőm férje önkéntes rendőr, ő többször beszélt er­ről a munkáról, s hívott, hogy menjek közéjük — és én mentem. Mentem, mert megértettem, hogy a rossz környezetbe került, vagy ép­penséggel elcsavargó gyer­mekeknek szükségük van ránk, hogy állami gondozás­ba vételnél és több más eset­ben sokat segíthetünk. Én tavaly tavasszal lettem ön­kéntes rendőr, és. csak azi sajnálom, hogy az utóbbi időben nem tudtam elég időt fordítani erre a munkára. Itt, a KÖJÁL-nál nyáron ép­pen elég tennivaló akad. — Előfordult már olyan, hogy szolgálat közben „me­leg” helyzetbe került? — Még csak az hiányoz­na... 1 ' — Ez úgy hangzik, mintha nem lenne valami bátor. — Nem tudom, lehet. Az biztos, hogy moziban sem, tévében sem bírom az erő­szakot. Ha kések, vagy más fegyverek kerülnék elő a fil­men, én mindjárt behunyom a szeme, így... és mutatja, hogyan, a kezével is eltakar­va arcát. És a zöldes színű csillogás, melyet eddig sze­mei sugároztak, egy pillanat­ra kialszik, majd halk neve­tés közben újra csillogni, fényleni kezd — mondom — mosolyog aztán ismét eme el­lenszenvesnek, vagy szúrós­nak éppenséggel bem nevez­hető tekintet tulajdonosa — ki nem állom a krimiket. — Tehát önkéntes rendőr­ként nem került még kelle­metlen helyzetbe — jegyez­zük meg enyhe csalódás­sal. — Kellemetlenbe éppen ke­rültem, de nem is tudom, szabad-e erről beszélni: ak­koriban szigorú titoktartást kértek, de az ügy végére rnár pont került... Néhány helyen lopott árucikkeket árusítanak, és nekem próba- vásárlást kellett tartanom az egyik üzletben. Bementem, és kértem a kérdéses cikk­ből. Az eladó végigmért. hogy vajon megfelelek-e a számukra szükséges követel­ményeknek — én persze iz­gatott lettem egy kicsit —. aztán, nagy megkönnyebbü­lésemre — kiszolgált. Erről még csak annyit, hogy az ál­talam vásárolt cikkek között — mint később kiderült — lopott termék is volt, így a bűncselekmény felderítéséhez én is hozzájárultam. És ez­zel vége is van, elég a kri­miből, vagy nem? — Talán igen. De annyit mondjon még meg, hogy egyéb társadalmi munkát vállal-e? — Részt veszek a polgári védelemben is, mint törzs­járványügyi felelős. Ezenkí­vül már csak egy funkcióm van, és ezzel valóban kime­rült a keret: most alakult újjá nemrég a KlSZ-alap- szervezetünk, és én lettem a gazdasági felelős ... — Ez csak természetes: kire is bízhatnák nyugod- tabban a fiatalok a pénzü­ket, ha nem egy önkéntes rendőrre? — Látják, ez eddig eszem­be sem jutott —, de ezzel aztán valóban kimerült a ta­risznya. — Hobbyja nincs? Szereti például a rendőrvicceket? — Igen, de énekelni job­ban szeretek. Tagja vagyok az Építők Heves megyei Kó­rusának. — Akkor búcsúzóul kita­láljuk, hogy milyen hangja van. — Tessék. — Szoprán. — Tévedtek — alt. B. Kun Tibor rainkon túl is sokan csatla­koztak a felhíváshoz. Heves megyében elsőként a tarnamérai Egyesült Terme­lőszövetkezet és az andor- naktályai Egervölgye Tsz csatlakozott a mozgalomhoz, s ami nagyon fontos volt, a mennyiségi mutatók mellett igen jelentős szerepet kapott a minőség javítása, a munka hatékonyságának fokozása. A Heves megyei Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége a közelmúltban értékelte a fél­éves eredményeket, a gazdasá­gi jellegű felajánlásokat cso­portosította. Mint kiderült, négy fontos területre össz­pontosították figyelmüket és erejüket megyénk termelő- szövetkezetei. Az első helyet a termelési érték teljesítésé­re és túlteljesítésére tett fel­ajánlások foglalták el. Ennek értékelése természetesen nem előzheti meg a zárszámadó közgyűléseket. A zöldségter­melő terület növelésére és a nagyobb termés elérésére tett erőfeszítéseket azonban aligha kell külön értékelni, hiszen megyénk lakossága a mindennapi vásárlói gyakor­latban érezhette a verseny jótékony hatását. Az októbe­ri forradalom tiszteletére in­dított munkaverseny jelentő­sen járult hozzá a kimagas­lóan jó terméshez, a bőséges áruellátáshoz. A csatlakozó termelőszö­vetkezetek vállalásaiban fon­tos szerepet kapott még a tejtermelés növelése, vala­mint az anyag- és energia­takarékosság. A versenymozgalom pillé­rei ezúttal is a szocialista bri­gádok voltak. 289 brigád, négyezer-nyolcszáz dolgozója tett felajánlást, a szocialista brigádmozgalomban részt ve­vő termelőszövetkezetek szá­ma a tavalyi 52-ről 54-re emelkedett. E brigádok a termelésben betöltött, példa­mutató munka mellett egy­re többet vállalnak az isko­lák, óvodák építése, tataro­zása, rendben tartása érde­kében. Nagy előrelépés, hogy a versenymozgalomban a köz- művelődés szervesen épült a Kiajánlásokba. A detki Ma­gyar—Bolgár Barátság Ter­melőszövetkezet például kü­lön közművelődési vetélkedőt rendezett, amelyben a bri­gádok számot adtak tudásuk gyarapodásáról. A gazdasági jellegű fel­ajánlásokra visszatérve, meg kell említeni, hogy a tejter­melésben elért, csaknem húsz- százalékos termelésnöveke­dés nagyrészt a kibontako­zott munkaversenynek kö­szönhető. A gyöngyöshalászi termelőszövetkezet szocialista brigádjai pontosan teljesítet­ték vállalásaikat, s a féléves tejtermelés 18 százalékos többletet mutat. A viszneki Béke Termelő- szövetkezet éppen a mai nap­pal fejezi be 650 hektáron a kenyérgabona vetését, s ez annyit jelent, hogy teljesíti vállalását. Az pedig már a jövő esztendőre szól, hogy a termelőszövetkezet Petőfi szocialista brigádja vállalta, hogy a jövő esztendőre ter­vezett 44 mázsás búza átlag­termést 10 százalékkal túl­teljesíti. Nem csekélyek a költség­megtakarítások sem, ame­lyek szj.ntén fontos elemét képezik a vállalásoknak. A mátraderecskei termelőszö­vetkezet szocialista címért dolgozó brigádjai összesen 784 ezer forintos költségmeg­takarítást tűztek ki. A rend­kívül szoros, szigorú gazdál­kodás első félévi eredménye több mint egymillió-kétszáz­ezer forint. A kibontakozott munka­verseny részletes szakmai ér­tékelése természetesen még várat magára, hiszen az el­ső féléves tapasztalatokat még kiegészíti a második fél­év megvonandó mérlege. Egy azonban már most bizonyos. Heves megye mezőgazdasá­gának ebben az esztendőben nagyot kellett előrelépnie. Er­re kötelezték a megemelt tervszámok, mutatók. Hogy a merész — az országos fej­lődési ütemnél, a 7—8 szá­zalékosnál magasabb — terv­számok a megvalósulás felé haladnak, abban igen fontos szerepe van a versenymoz­galomnak. — Sz — Űj rendelkezések az állatkísérő lappal kapcsolatban A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter módo­sította az állatkísérő lappal kapcsolatos korábbi rende­letét. Minden állattulajdo­nos egy állatkísérő lapon azonos fajú állat (sertés, juh stb.) szállításának enge­délyezését kérheti. A koráb­bi rendelkezés szerint erre csak a szocialista gazdálko­dó szervezet volt jogosult. Ezentúl tehát egy kísérőlap­ra több sertés, juh, szarvas- marha, ló és egyéb állat darabszáma jegyezhető fel, ha az állatokat azonos ren­deltetési helyre irányítják. Ennek a rendelkezésnek különösen a sertések (mala­cok) és juhok szállításánál van jelentősége, abban az esetben, ha az állatokat szerződéses alapon kívánják a felvásárlóknak átadni. Amennyiben az állatokat vá­sárra szánják, ahol várha­tóan több vevőhöz kerülnek, tanácsos minden állatról kü­lön lapot kiváltani. A felvásárlási helyre azo­nos szállítóeszközzel szállí­tott valamennyi azonos fajú állat számát egy kísérőlapon célszerű feltüntetni, miután a felvásárlás helyén általá­ban valamennyi állatot át­veszik, s így nincs szükség többszöri adminisztrációra. (MTI) 1977. október 11., kedd \

Next

/
Oldalképek
Tartalom