Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTET!^; AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 249. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1977. október 28., szombat KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. ok tőkor ZQ-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-án, Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, országos főhatóságok és tudományos intézmények, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Németh Károly elvtarsnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. I. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzet alakulását áttekintve megállapította, hógy előrehaladás történt néhány fontos területen. Az enyhülés-további kibontakoztatását, az útjában álló akadályok leküzdését segíti a szovjet-amerikai kapcsolatok megélénkülése, a szocialista és a tőkés országok közötti rendszeres kontaktusok bővülése. Megkezdte munkáját a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett 35 ország képviselőinek belgrádi tanácskozása. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is arra törekedett, hogy tevékenységével erősítse a nemzetközi élet kedvező irányzatát. ,1. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy Kádár János és L. 1. Brezsnyev elvtárs augusztusi megbeszélései tovább erősítették pártjaink és országaink politikai, gazdasági együttműködését, hozzájárulták a magyar—szovjet testvéri barátság elmélyítéséhez. A hagyományossá vált krím- féJszigeti találkozók jól szolgálják a fejlett szocialista és a kommunista társadalom éní- tese során szerzett tapasztalatok kicserélését, a sokoldalú együttműködés bővítését, a szocialista gazdasági integráció előrehaladását, a külpolitikai törekvések egyeztetését, a szocialista közösség egységének erősítését. 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy hazánk dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére országosan kibontakozott munkaversenyben kiemelkedő sikerekkel, a proletár internacionalizmus szellemében készülnek a 60. évforduló méltó megünneplésére. A Központi Bizottság pártunk és népünk nevében üdvözletét küldi a szovjet népnek abból az alkalomból, hogy az egész szovjet társadalmat átfogó, széles körű vitában kimunkált alkotmánytervezetet a Legfelsőbb Tanács törvényerőre emelte. Az új alkotmány méltó módon fejezi ki a Szovjetunió hat évtizedes történelmi útján kivívott nagyszerű eredményeket, magasabb szinten biztosítja a soknemzetiségű szovjet állam fejlődését, a kommunista társadalom építését, és egyben tovább növeli a világban a szocializmus vonzerejét. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt fontos feladatának tekinti a szocialista országokhoz fűződő barátságunk erősítését, a párt- és államközi kapcsolatok szüntelen fejlesztését. Jól szolgálta közös céljainkat a Gustáv Husák elvtárs vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség hivatalos baráti látogatása hazánkban, Edward Gierek és Piotr Jarosze- wic.z elvtársak magyarországi tárgyalása, Kádár János és Joszip Broz Tito elvtársak találkozója Jugoszláviában, Lázár György elvtárs látogatása a Bolgár Népköztái-saságban. • A magas szintű tárgyalások hozzájárultak a szocialista építömunka újabb tapasztalatainak kölcsönös megismeréséhez, a kétoldalú együttműködés bővítéséhez, lehetőséget adtak a beható véleménycserére a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről. 4. A Központi Bizottság az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletén megerősített elvek szellemében a kapcsolatok fejlesztésére, a kölcsönös szolidaritás és az elvtársi együttműködés szorosabbra fűzésére törekszik valamennyi testvérpárttal. Szolidáris azzal a harccal, amelyet a tőkés országok kommunista pártjai vívnak a monopoltőke gazdasági és politikai hatalmának megtöréséért, a dolgozók érdekeinek védelméért, a társadalmi változásokért. Közös céljainkat eredményesen szolgálták pártunk és a tőkés országokban tevékenykedő kommunista pártok képviselői között az elmúlt időszakban sorra került találkozók. A Központi Bizottság nagyra értékelte Enrico Berlinguer elvtárs magyarországi látogatását. Szolidáris azzal a harccal, amelyet az Olasz Kommunista Párt folytat a demokratikus erők összefogása, az ország problémáinak megoldása és az olasz társadalom mélyreható átalakítása érdekében. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviselői a beszámolási időszakban több találkozót bonyolítottak le a fejlődő országok kommunista pártjainak és más haladó mozgalmainak küldöttségeivel. Pártunk és népünk támogatja a fejlődő országok haladó erőinek és népeinek küzdelmét, amelyet a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, az elmaradottság fejszámolásáért, a nemzeti-társadalmi felemelkedésért folytatnak 5. Az eltérő társadalmi berendezkedésű és különböző szövetségi rendszerekhez tartozó országok képviselőinek találkozói hasznosan járulnak hozzá az enyhülés megszilárdításához. A Központi Bizottság úgy értékelte, hogy Kádár János elvtárs látogatása a Német Szövetségi Köztársaságban, tárgyalásai Helmut Schmidt kancellárral, a politikai, gazdasági és társadalmi élet vezetőivel előmozdították a Magyar Népköztársaság és az NSZK kapcsolatainak fejlődését, és egyben jól szolgálták az európai béke, biztonság és együttműködés ügyét. 6. A Magyar Népköztársaság a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, az imperializmus agresszív törekvéseinek visszaszorítása, a béke megvédése érdekében az együttműködés erősítésére törekszik a fejlődő, el nem kötelezett országokkal. Losonczi Pál elvtárs Afganisztánban tett látogatása előmozdította az országaink közötti kapcsolatok kiszélesítését. Lázár György elvtárs iraki látogatása hasznosan járult hozzá politikai kapcsolataink és gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztéséhez. 7. A Központi Bizottság kifejezte a magyar kommunisták és az egész magyar nép bizakodását, hogy a belgrádi találkozó résztvevői gyümölcsöző eszmecserét folytatnak a helsinki záróokmány végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, és alkotó szellemben járulnak hozzá az európai béke és biztonság, a különböző társadalmi rendszerű országok közti sokoldalú együttműködés továbbviteléhez. 8. A világ békéjét továbbra is fenyegeti a közel-keleti válság, amelynek megszüntetését döntően az izraeli vezetés agresszív politikája, az érvényes ENSZ-határozatokat elutasító magatartása akadályozza. A Központi Bizottság a rendezéshez nélkülözhetetlennek tartja az izraeli csapátok kivonását valamennyi megszállt arab területről, a palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítását, beleértve az önálló nemzeti állam alapítását, és a térség minden országa függetlenségének, biztonságos létének szavatolását.' Üdvözölte a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak a rendezés kulcskérdéseiről szóló közös állásfoglalását, és támogatja a genfi konferencia megtartását valamennyi érdekelt fél egyenjogú részvételével. 9. A Központi Bizottság hangsúlyozta az afrikai kontinensen zajló politikai és társadalmi változások jelentőségét Az imperialistaellenes harc célja Afrikában a gyarmati rendszer maradványainak végleges felszámolása, a fajüldöző rendszerek felváltása többségi uralommal. A földrész felszabadult államai mind hatékonyabb erőfeszítéseket tesznek politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására, növekszik azoknak az országoknak a száma, amelyek a társadalmi haladás útját választották. A nemzetközi imperializmus minden eszközzel akadályozza az afrikai népek felemelkedését, igyekszik visszaszerezni korábbi pozícióit. Támadásait a haladó afrikai országok ellen összpontosítja, céljai elérése érdekében szítja a vallási, törzsi és nemzetiségi ellentéteket, a nacionalista törekvéseket, mozgósítja a belső és a külső reakciós erőket. A Központi Bizottság kifejezte népünk aggodalmát Etiópia és a Szomáli Demokratikus Köztársaság közötti fegyveres összeütközés miatt. Ez az összeütközés a haladó etióp rendszernek súlyos nehézségeket, mindkét országnak érzékeny veszteségeket okoz, és az egész térségben veszélyezteti a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás ügyét. A világ haladó és békeszerető erői, köztük a 'Magyar Népköztársaság abban érdekeltek, hogy a két ország békés úton, politikai eszközökkel, népeik érdekeivél összhangban rendezze a konfliktust. 10. Hazánk képviselői az ENSZ közgyűlésének mostani, 32. ülésszakán és más nemzetközi fórumokon világosan kifejezésre juttatják népünk elkötelezettségét a béke és a társadalmi haladás ügye mellett. A Központi Bizottság, a magyar nép támogatja a leszerelés előmozdításáért folytatott nemzetközi küzdelmet, s a világ haladó közvéleményével együtt síkra- száll a fegyverkezési hajsza megszüntetése, az új típusú tömegpusztító fegyverfajták gyártásának betiltása mellett. Üdvözli és támogatja mindazokat az érdemi kezdeményezéseket, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárítására, a nemzetközi enyhülés térhódítására irányulnak. IL A Központi ‘ Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének az irányelveit. Kijelölte azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek gazdasági fejlődésünk megváltozott belső és külső feltételei között a XI. kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban megjelölt céloknak az elérését szolgálják. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy hazánkban az elmúlt három évtizedben elért politikai és gazdasági eredmények alapján megszilárdítottuk a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmát. A súlyos háborús károk és veszteségek után gyors ütemben újjáépítettük az országot. A tervgazdálkodás útján megteremtettük a szocialista ipart és mezőgazdaságot. Hazánk agráripari országból szocialista nagyiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező, gazdaságilag közepesen fejlett ipariagrár országgá vált. Az életkörülmények alapvetően megváltoztak, dolgozó népünk létbiztonságban él. Gazdasági fejlődésünk üteme a felszabadulás óta lényegesen gyorsabb, mint a legtöbb tőkés országé. Ebben — főleg az időszak első felében — nagy szerepe volt az erőteljes beruházási tevékenységnek, a bőségesen rendelkezésre álló munkaerőnek, továbbá annak, hogy a termelés nyersanyag- és energiaszükségletét döntően hazai forrásból, illetve a szocialista országokból tudtuk fedezni. A termelés kedvező belső és külső értékesítési lehetőségekkel párosult. A gazdasági növekedés a harmadik és a negyedik ötéves terv időszakában felgyorsult, és kiegyensúlyozattabbá vált. Gazdaságpolitikánk jobban figyelembe vette az ország adottságait és lehetőségeit. Ebben az időszakban kezdődött meg a szocialista gazdasági integráció komplex programjának végrehajtása. Kedvezett gazdasági fejlődésünknek a világkereskedelem dinamikus bővülése is. Az eredmények elérését segítette, hogy a gazdasági építés feladataival összhangban átfogóan tovább fejlesztettük a gazdaságirányítási rendszert. A párt XI. kongresszusa célul tűzhette ki, hogy 15—20 év alatt megteremtsük a fejlett szocialista társadalom műszaki és gazdasági bázisát, s hazánk gazdaságilag is fejlett országgá váljék. Eddigi eredményeink elérésében és jövőbeni feladataink megoldásában meghatározó szerepe volt és lesz a tervgazdálkodásnak, népünk öntudatos munkájának. Hazánk a szocialista közösség tagjaként, a KGST-országokkal szoros együttműködésben valósítja meg gazdaságfejlesztési feladatait. 2. Gazdasági építőmunkánk belső és külső feltételei az* utóbbi években jelentősen megváltoztak. Hazánkban teljes a foglalkoztatottság, to3 vábbi szabad munkaerő nincs. Ezért a jövőben a termelés növelése a foglalkoztatottak szamának emelésével nem biztosítható. A termelést csak a munka termelékenységének emelésével, tervszerűbb munkaerő-gazdálkodással, szükség esetén a munkaerő ésszerű átcsoportosításával lehet növelni. A fejlődés jelenlegi intenzív szakaszában fokozódik a népgazdaság eszközigényessége. Az új, magas műszaki színvonalú termelő létesítmények üzembe állítása, a régiek korszerűsítése egyaránt költséges beruházásokkal jár. Gyorsítani kell a hazai nyersanyagforrások feltárását, az energiavezetékek és -tárolók építését. Egyre nagyobb beruházásokat igényel a lakásépítés, a lakossági szolgáltatás fejlesztése, a környezetvédelem. — A világgazdaságban bekövetkezett alapvető változások miatt kedvezőtlenebbé váltak fejlődésünk külgázdasági feltételei. Az 1973—1975-ös világpiaci árrobbanás — amely a legtöbb országot súlyosan érinti — hazánkban is jelentékeny veszteséget okozott. A veszteségek ellensúlyozásához, a fejlődés szükséges üteméhez a gazdasági hatékonyság eddig elért növekedése már nem elegendő. Termelésünk fejlesztéséhez növekvő importra szorulunk. Ezt csak exportunk erőteljes bővítésével tudjuk ellenié tezni- Nagyarányú exportot kell lébonyolítani olyan feltételek között, amikor termékeinkkel szemben mind a szocialista országok egymás közti forgalmában, mind pedig a tőkés piagpkon gyorsan növekszenek a minőségi követelmények. A fejlett tőkés országok, valamint a fejlődő országok piacain fokozódik a konkur- rencia; mindezek következtében a jövőben rendkívül erős versennyel kell szembenéznünk. Népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelményeknek, ha meggyorsítjuk a gazdaság intenzív fejlesztését, a termelési szerkezetet a belső és a külső követelményeknek megfelelően átalakítjuk. A feladatok megoldásában támaszkodhatunk népgazdaságunk irányítási rendszerére, az élenjáró üzemek tapasztalataira, tudományos kutatási és műszaki bázisunkra, a dolgozók képzettségére és szorgalmára. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági fejlődés belső és külső feltételeiben bekövetkezett változások hatásával tartósan számolni kell, s ennek figyelembevételével kell megoldani a XI. kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban foglalt feladatokat. a) Gazdaságfejlesztési politikánk érvényesítésénél abból kell kiindulni, hogy — fő feladat a fejlett szocialista társadalom építésében előttünk álló társadalompolitikai célok élérésének anyagi megalapozása, ezen belül a lakosság életkörülményeinek további javítása; — a következő évtizedekben is biztosítani kell a népgazdaság eddigiekhez hasonló dinamikus fejlődését. A növekedés üteme legyen összhangban az ország lehetőségeivel, és feleljen meg az egyensúlyi követelményeknek; — a tartósan dinamikus és kiegyensúlyo- lyozott gazdasági növekedés megköveteli a hatékonyság erőteljes fokozását. Ennek fő forrása a termelési szerkezet hazai adottságainknak és a nemzetközi feltételeknek is megfelelő alakítása, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés, továbbá a gazdálkodásban, a munka szervezettségében meglevő tartalékok hasznosítása; — a beruházási forrósok és a munkaerő koncentrált felhasználásával a hatékony fejlesztési célok megvalósulását kell elősegíteni, egyidejűleg el kell érni a gazdaságtalan tevékenységek korlátozását, illetve megszüntetését Ennek megfelelően, a teljesítménytől jobban függő vállalati és egyéni jövedelemdifferenciálást, valamint ezzel összehangolt ár- és támogatási rendszert kell érvényesíteni; — fokozni szükséges részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdaságfejlesztési céljainkat a KGST-országokkal szoros együttműködésben valósítjuk meg Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk a nem szocialista országokkal is. ••••' - (Folytatás a 3. oldalon)
