Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-16 / 244. szám
Győztek az egriek z> Diákok a kamerák előtt leleviziós vetelkeds SzoSnoKen győztes Kónya József (balról). Az eseményre hónapok óta készültek a tanulók. Izgatottan várták ezt a napot nemcsak a versenyzők, hanem a szurkolók is. Ez egyébként érthető, hiszen közülük majd ötszázan utazhattak Szolnokra, hogy részt vegyenek azon a vetélkedőn, 'amelyen az egri 212-es és a „szolnoki. 605-ös ipari szakmunkásképző intézetek diákjai mérik össze képességeiket. Az izgalmat csak fokozta az, hogy a két iskola képviselői tévékamerák előtt bizonyíthatták: mennyire tájékozottak, milyen ügyesek. 0 Az állomáson a vendéglátók vártak bennünket, s buszokkal vittek a helyszínre, a fedett körstadionba. Itt aztán igazi káosz közepébe csöppentünk. A földön huzalok kígyóztak. Emitt a kamerákkal bíbelődtek, amott a rendező magyarázott a gyerekeknek, ismertetve az ügyességi párviadal szabályait. A riporter Dér János se hagyta békén őket, megbeszélte velük a legapróbb részleteket is. Vas Miklós, másodéves autószerelő, nem leplezte nyugtalanságát. — Engem bíztak meg azzal, hogy közvetítsem a tanárok focimeccsének egyik félidejét. Csak egyszer próbálhattam, amikor a stáb tagjai rúgták a labdát. Akkor ment, de mennyire más az, ha érzem: milliók látják, mit csinálok, hallják: mit mondok. Csak azt ígérhettük, hogy drukkolunk neki. A többi már rajta, talpraesettségén múlik. Jánosi Ildikó harmadéves női fodrászjelölt irodalmi szinpadosként lép a közönség ,elé. A lámpalázt már elfelejtette, de igen fáradt. — Annyira megnyirbálták számunkat, hogy minden megváltozott, csak a szereplők maradtak volna. Ezt azért mégse hagytuk. Nem vitatkoztunk, mindössze megindokoltuk: mihez, miért ragaszkodunk. Szerencsére nem feleslegesen szóltunk, de legalább tucatszor ismételhettük a produkciót, amíg elfogadhatóvá kerekedett. A műsorvezető dicséri az életrevaló gárdát. — Öröm velük dolgozni. Nemcsak feltalálják magukat, hanem tájékozottak is. A Mi sulink sorozat következő kilencven perces adásában először mutatkoznak be a leendő szakmunkások. A neheze még hátra van, de egyet bízvást állíthatok máris: nem vallanak szégyent. Mindkét oldalról felzúdult a sikerre buzdító hangorkán, s indult az érdekesnek ígérkező küzdelem. A ringben az ökölvívók csaptak össze. Az egri Kónya O MtMM 1(177. október 16., vasárnap érezte: sok függ helytállásától. Kitett magáért, mindent beleadott, s nyert. Méltán ünnepelték a kék és piros trikós vendégek. Következtek a színjátszók. Előbb a helybeliek adtak ízelítőt adottságaikból. Megtapsoltuk őket, de az elismerés mögött aggodalom rejlett: lekörözik-e a mieinket? Őket szólították. Antonin Wolf Kecefán vagy Haca- fán című szatirikus hangvételű. sziporkázóan szellemes művének egy négy perces blokkját adták elő. Fellélegeztünk, mert egészen belejöttek, s kiemeltek minden poént. — Ök a jobbak! — győzködtük egymást Kameniczky Antal igazgatóval. De mit ér egyező véleményünk, ha a székesfehérvári és a szombathelyi fiatalokból toborzó- dott zsűri másképp dönt. Szerencsére nem így történt, s így újabb értékes két pontot szereztünk. Énekkarunk fellépése — bármennyire is színvonalas volt — sajnos nem babonáz- ta meg a bíráló bizottságot. Na, most mi lesz? Felzárkózott a rivális ...! s A pályára a nevelők futnak ki. Jön a teremfoci. Micsoda percek! Nem vagyok A szakmai vetélkedő. (Vass Andor felvé.elei.) futballrajongó, de most áté- reztem azt a szenvedélyt, ami rabul ejti a labda szerelmeseit. Hol van már a higgadtság? Egy pillanatra rácsodálkoztam önmagámra. „Te jó ég, hiszen felugrok, s épp oly hévvel szurkolok, mint a többiek!” De hát ki tehet ilyenkor mást. Felhördülök egy kihagyott helyzet miatt, s felvillanyoz minden jó akció. Hiába, hiába, az a vezető gól mégsem születik meg. Vége a mérkőzésnek. A vezetőbíró Mátrai Sándor hétmétereseket rendel el. Dermedt csend. Valamennyien tudjuk: ha most lemaradunk, aligha lesz miénk a babér. Ötszáz torokból szakad fel a hurrá. Csapatunk lett ügye- ' sebb. Az utolsó forduló már csak szórakoztató játék. Nincs tétje, hiszen egy pont előnnyel, 12—13-as arányban megnyertük azt a versengést, amelyet a tévénézők is láthatnak néhány hét múlva. Valamennyien meggyőződhetnek arról, hogy a jövő munkásai — tanuljanak akár Egerben, akár a Tisza-parti városban — felkészültek leendő hivatásukra. Ráadásul" nem elégszenek meg szakmaij; ismereteik gyárapftáspval, hanem a kultúrára is szom- .júhoznak. Ezt méltatták a televíziósok, erről beszélt a két igaz-, gató. s ezt emlegeti most az újságíró is. Igen, mindenki nyertes. Azt azért tegyük hozzá, hogy első helyezett csak egy lehet, s ez megérdemelten az egri gárda ... Pécsi István Záliorszlvj Viola^ képei a Rudnay-teremben Zábörszky Viola 27" táblaképe látható csütörtök óta az egri Rudnay-teremben: Gazdag világ. A művésznő határozott ■jegyéniség;' önálló szemlélet- tel,, stílussal. Szorgalmas, lelkiismeretes szenvedéllyel fest. Kilép, a ••'mar házai pik- ■'túra generációkat'átfogó általános szemléleti vonalából; nem tartják őt fogva, az impresszionizmus és az ' utána következő áramlatok, inkább az európai-XVI. században Dürer; Leonardo • közelében keresi a rokonságot- az" útmutatást a stílushoz; á "teremtés hogyanjához. Rácsai, keretei, ablakai bontják' a teret, hogy a fény illúziót teremtő erejét bizonyítsa. Ebbé az általa sokrétűen megosztott térbe állítja bele a szép fehér virágokat, tüzes napraforgókat, ebbe a térbe dobja bele a kékfestő drapériát vagy az éppen levetett fehér, fémesén csil- - lógó ruhadarabot, hogy bizonyítsa az emberi jelenlétet és az összhangot, amely nem feltétlen azáltal keletkezik, hogy lemásoljuk a látható külső világot, hanem elsősorban és igazán abból a szándékból, hogy magunk választunk ki tárgyakat, a nekünk alkalmas és nekünk tetsző színeket annak bizonyítására, hogy él bennünk, mindannyiunkban egy külön világ, ami csak a miénk, amit csak így és csakis így lehet kifejezni. ’ A Napraforgó kékfestővel talán a legjobb példa, hogy a művész gondolatrendszerét nyomon kövessük. Károm fehéres színű paraván, vagy falsík a középsőre rádobva a kékfestő, majd két napraforgó mosolyog bele ebbe az együttesbe. Nem kérdezzük, nem is fontos, miért így állnak ezek a fehér síkók. de ezt ,a -rendek érzékelj ük és ezt a harmonikus .rendet elfogadjuk,' éppúgy; mint .'a Virágok narancs és lila színben-című kompozíció megrértdezettsé- gét, vagy a Tulipános csendélet háromfülkés megoldását azokkal a színbéli ellentétpárokkal, amelyeket a ritmus biztosítására olyan természetesen és magától értetődően használ a festő. De épp így elemzésre, utánagondolásra késztet a Térrács is! Feltűnik talán a jámborabb szemlélőnek, hogy egy nő fest ennyi, aktot és az, hogy a női test szolgáltat alkalmat egy sor érzés kifejezésére. A képek azonban meggyőznek minket arról, hogy ' itt a női test nem a férfi szerelmének tárgya, nem vallomás a kép a szerelmet kérő és szerelmet hívó testről, inkább mint a szépség egyik fórmája jelenik meg. A művészt nem is nagyon érdekli, mi rajzolódik ki az egyébként közömbösen ránk tekintő női arcon, arra kíváncsi, . hogyan verődik vissza ennek a női testnek a . fénye, hatása a tárgyakról, mit kap ez a női test a környezettől és bennünk, a szemlélőkben a meghittség és.az otthonosság érzése .ébred-e. Az Aki órával, a Kettős akt, a Torzó az andreánummal — mondandónak bizonyítékai. A Kék szoba tovább hangsúlyozza a meghitt - pillanatoknak a . vonzását, amikben a művész. megkeresi a harmóniát. . '■ S hogy ez a művésznő mai alkotó, két táblára, hívnánk fel a figyelmet. Az egyik a Rendszer címet, a másik a Narancs felírást viseli. A forma, a tartalom ennél egyértelműbb nem lehet és mégis itt van az a, bizonyos, stílus, az a bizonyos . szemlélet, amely eredetivé teszi mindkét alkotást. Ha műgyűjtő lehetnék! , Farkas András Magyar orvos viíágs kere Disszertáció - eszperantó nyelven Az eszperantó orvos-világszövetség díja. (A szerző felvétele). CiERLK'CSíf? WKIÖS : Ady Endre éleltörlénete — 17. Szeparéjában minden kortárs megfordult, aki számított valakinek. Valóságos fejedelmi szállássá vált az éjszakai szórakozóhely. Hangulatát leheletfinom hűséggel írta meg Krúdy Gyula az Írói arcképekben, de Révész Béla beszámolói is ritka értékűek. A költő körüli állandó feszültséget, szellemi izgalmat valósággal megsokszorzta a Vér és arany piacra kerülése. Üjabb hatalmas zenebona támadt Ady körül, a korábbiakhoz képest azzal a különbséggel, hogy tábora az irodalomban immár vitathatatlanul túlsúlyra jutott. Hírneve, költői tekintélye mesz- sze a szokásos sikerek fölé emelkedett. Súlyához senki más nem volt mérhető. Teljesítményének merőben új tartalmi és formai értékeit a legmérvadóbb irodalmi szakértők állapították meg. Különösen sokat jelentett Hatvány Lajos állásfoglalása. Nagyhatású tanulmánya ezzel a címmel jelent még a Huszadik Század 1903. márciusi számában: Egy olvasmány ' és egy megtérés története — Ady Endre ellenségeinek ajánlva. Hatvány nevezetes tanulmánya szerencsésen tárta fel a Vér és arany eredeti kvalitásait, s bizonyította Ady jelentőségét a magyar líra megújhodásában. A költő azonnal felfogta, mit jelent számára Hatvány érvelve bizonyító méltatása. Késedelem nélkül köszönő levelet menesztett a tanulmány szerzőjéhez. Így és ekkor került kapcsolatba Ady a tudós irodalmár báróval, hogy aztán barátságukból létrejöjjön a magyar irodalomtörténet egyik legeredetibb fejezete. Alig köttetett meg ez a mindenképpen szerencsésnek mondható barátság, Ady újabb jelét tapasztalhatta az iránta megnyilvánuló elismerésnek. Rácáfolva a közmondásra, mi szerint senki sem lehet próféta a saját hazájában,. Nagyváradon tették lobogóra a nevét. Arra kérték, legyen tekintélyt kölcsönző tagja a megalakítandó Holnap irodalmi,, csoportosulásnak. ' Noha nem szerette az általa „nyáj”-nak nevezett csoportosulásokat, ezúttal örömmel kapott az, alkalmon. egyrészt, merj, Nagyváradról volt szó, más-'; részt, mert'társadalmi és iro-.- dalmi törekvéséinek hatéko- i nyabb érvényesülését remélte a szervezeti lehetőségtől. Ezért engedve a hívás-- nak, 1908.. áprilisában Nagy-, váradra utazott és pártolásával összefoghattak a holnn- posok Juhász Gyula, Dutka -Ákös, -Babits Mihály,- Ernőd Tamás, Miklós Jutka részvételével, Ez a mozzanat újabb értékes ténnyel öregbítette Nagyvárad jelentőségét haladó kultúrtörténetünkben. Még a maga megszokott tempójához képest is felgyorsultak az események Ady Endre életében 1908 első felében. Nagyrészt épp az ő költői előretörésére alapozva, rhegnövekedett egy. modern, radikális; irodalmi kulturális folyóirat indításának esélye. Fenyő Miksa és Osváth Ernő a Figyelő kezdeti tapasztalataiból kiindulva útjára bocsátotta a Nyugatot. A szerkesztői gárda harmadik tágjaként kiemelten kell beszélni Ignotus Pálról. Mert .lehet, hogy a Nyugat indításában, konszolidálásában a fő érdem Fenyő Miksáé és Osváth Ernőé, de ennél is biztosabb, hogy emberként, költőként a legtöbbét Ignotusnak köszönhetett Ady Endre. Ez a végtelenül türelmes, a. békés magatár' tásboz. rendületlenül; ragaszkodó Ignotus sokszor, védelmezte meg a szerkesztőségben a valóban szeszélyes, sokszor dölyfös Ady érdekeit . — de mindenekelőtt ■' á magyar haladó, irodalom ' érdekeit. Bölöni', Hatvány, Révész mellett Ignotusra számíthatott leginkább a nehéz ter- . mészetű költő. Magától értetődő, hogy az új. folyóiratnak főmunkatársa lett Ady Endre, hiszen nélküle aligha lett volna érdemes kezdeni az egész vállalkozást. Olyannyira azonos fogalom lett Ady és a Nyugat. hogy haláláig ö fémjelezte a folyóiratot. Mint majd látni fogjuk, kapcsolata a Nyugattal cseppet sem volt idillikus. Miközben vívta gigászi harcát a világnézeti, politikai, társadalmi porondon, gyakran civakodott szerkesztőivel is. Tegyük hozzá: türelemből, higgadtságból inkább a szerkesztőknek kellett vizsgázniuk, mert Ady a legparányibb vélt vagy valódi sérelmeire is kévés kifulladásokkal reagált. Ismerte magát, nem egyszer vallotta meg, hogy sokat szenved asszonyos, hisztériás természete miatt. Hátrányos alkati adottságaival magyarázható gyakori deprimáltsága. 1903 első felében, amikörra sikerült remekül egyenesbe jönnie egészségileg, az anyagi okok miatti hazakényszerűlése után, az ünneplés, a javuló jövedelem ellenére tele volt panasszal. Ezt írta Lédának: „Egy-két hétre kiszaladok Párizsba, mielőtt megbolondulnék, vagy megölném magam. Teljesen leromlott, őrült, beteg vagyok ...” Júniusban valósággal kimenekült a francia fővárosba, amelyet az emberiség szemeíényének nevezett, de a remélt kikapcsolódás .semmit söm javított állapotán. (Folytatjuk) A japán Shirtoda professzor 1973-ban alapította azt ’a .díjat, melyet az eszperantó' orvos-világszövetség1'; évente árinak ítél, •aWmsrgös. szintű ■tucKrmányos" 'munkát?*' eszperantó nyelven készítő el. Az odaítélésről az eszperantisták kongresszusa dönt. Az idén magyar orvos kapta a Zamenhof arcképével díszített plakettet és a jutalmat. Dl*. Megyeri József'nyíregyházi kórboncnok, aki immár évek óta a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban dolgozik mint : szakértő, egy ritka szívburok daganatról írta disszertációját. A gyakorlatában előfordult rendkívüli eset leírása, a világ más hasonló eseteivel való összehasonlítása kiváló tudományos felkészültségről tanúskodott, így a RejkjáVykban megrendezett kongresszus az ő munkáját találta a legjobbnak. A magas nemzetközi elismerést kifejező díjat eddig négy alkalommal-adták-.kú■ s . dr. Megyeri személyében a második magyar részésült. e kitüntetésben. Ä szabadságát itthon töltő orvos elmondta: régen foglalkozik az eszperantóval, amely az idén 90 éves. Tapasztalatai ,-szerint ez a nyelv kiválóan alkalmas mind az egyszerű emberi kapcsolatok megteremtésére, mind a tudományos munkák közreadására. Az a tény, hogy az eszperantóban az egyes tudományágak szókészlete, nomenklatúrája egységes, a félreérthetőséget is rendkívüli módon csökkenti. A tapasztalatok azt -mutatják, hogy az orvosok körében népszerűvé válik az eszperantó. A nemzetközi tanácskozásokon egyre több helyen vezetik be, mint'; hivatalos nyelvet. A Jemenben dolgozó magyar orvos azt is kifejtette: külföldön dőlgo- zók számára olyan könnyebbséget jelent, amit egyetlen más nyelv sem szárnyal fúl. Dr. Megyeri Józsefet • most azzal, bízták meg; hogy a kdr- bohetan eszperantó .szókészletét állítsa össze. • -. bürget
