Népújság, 1977. október (28. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-16 / 244. szám
4 ÄH ódító lőerók Első: a Törekvés brigád A mezőgazdaság szíve Ha a világgazdaság nagy vérkeringését időben és térben összesűrítve lehetne vizsgálóasztalra helyezni, érdekes körforgást venne észre a képzeletbeli orvos. A mezőgazdaság, miDt a világ- gazdaság szíve, éltető vérrel látja el az ipart, megtermeli azt a többletet, amelyből fejlődhet, kibontakozhat az ipar s a kapcsolódó ágazatok szervezte, majd amikor ez a szervezet megerősödött, többletét visz- szaszállítja a mezőgazdaságnak. Ha kissé erőltetettnek és leegyszerűsítettnek is hat a hasonlat, arra mindenképpen jó, hogy magyarázatot adjon arra a jelenségre, hogy miért éppen az iparilag legfejlettebb országokban a legmagasabb szintű a mezőgazdasági termelés. A magas ipari kultúrával rendelkező országokban ugyanis már visszafelé fordult a jelképes véráram iránya. A megerősödött ipar segíti a mezőgazdaságot. A mezőgazdasági termelésben ugyan továbbra is lényeges és nagyon fontos szerepet játszik az ipartól teljesen független tényező, az időjárás, de a gazdálkodás minőségét mégis alapvetően az ipar határozza meg. Az, hogy menynyi és milyen minőségű műtrágyát tudnak a kémiai üzemek előállítani, milyen nagy hatású növényvédő szert, gyomirtót és ami talán a legfontosabb; milyen gépeket adnak a gyárak a földekre. FORRADALOM A SZÁNTÓFÖLDÖN Érdemes volna külön tanulmányt szentelni a gépek térhódításának, megvizsgálni, hogyan forgatta föl a gép megjelenése az évszázados, sőt évezredes termesztési hagyományokat, a megrögzött gazdasági mintát. Hogy milyen gyors forradalom zajlott le a mező- gazdaságban, arra talán a legjobb példa, hogy időszámításunk előtt már 2700 esztendővel ezelőtt termeltek búzát, s gyakorlatilag csupán a második világháború után változott meg tömegméretekben az akkori termesztési technológia. A gépek betörtek a szántóföldekre, s ez nem csupán az emberek munkájában jelentett gyakorlati változást, hanem új fajták megjelenését is hozta. Hogy mit jelent a mezőgazdaságban az ipar betörése, arra hazánk s kiváló példa. Az utóbbi 12 esztendőben megduplázódott a, gabona és a kukorica termésátlaga. Az természetes, hogy ez alatt a 12 esztendő alatt Magyarország időjárásában nem történt olyan mélyreható változás, amely ezt a termésnövekedést indokolná. A szocialista mező- gazdaság szervezeti rendszere és műszaki-technikai színvonala igen látványos eredményt produkált. Az ipar által rendelkezésre bocsátott műtrágya, vegyszer, erő- és munkagép agrotechnikai minőségi ugrással párosulva megtette a magáét. KÉZ HELYETT GÉP Ha a mezőgazdaság gépesítéséről beszélünk, akkor föltétlenül érinteni kell a kézi és gépi munkaerő hatékonyságának kérdését. Azt a legendát ugyanis végleg el kell oszlatni, hogy a gépi erő olcsóbb, mint az emberi. Bármennyivel nagyobb hatékonysággal is termelnek a gépek, az embernél olcsóbb munkaerő nincs. A társadalmi fejlődés, a növekvő fogyasztási igények, a rendkívül bonyolult munkaerőmérleg azonban nem engedhet meg más kibontakozási irányt, csakis a gépesítést. A speciális magyar helyzet a mezőgazdaságban még bonyolultabb volt, mint más országokban. Nálunk ugyanis tömegével vándorolt át — különösen az ötvenes és a hatvanas években — a munkaerő áz iparba a mezőgazdaságból, s a munkaerőhiány erőltetett ütemű gépesítési folyamatot követelt meg. A gépesítés első foka tehát a kézi munkaerő pótlása volt, s a második lépcsőben történt meg a minőségi gépesítés kifejlesztése. Itt mint újabb érdekességet kell megemlíteni, hogy a gépesítés, a gépek teljesítményének növekedése kényszerítette ki hazánkban az újabb lépést, a kisebb mezőgazdasági termelőszö- szövetkezetek egyesülését. A nagy teljesítményű gépeknek megfelelő lehetőség kellett. GONDOLKODÁS A SZÁMOK FELETT Hogy mennyire megnőtt a nagy teljesítményű gépek iránti kereslet, azt jól bizonyítja, hogy például a Heves megyei AGROKER az idén RÁBA-STEIGER traktorból 14 darabot adott el. A termelőszövetkezetek 10 K—700-as erőgépet vásároltak, s összesen 53 száz lóerőn felüli traktor talált gazdára. Tovább folytatódott ebben az esztendőben a műszaki színvonal emelése. A mezőgazdasági nagyüzemek 50 millió forinttal költöttek többet gépekre, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Ez a többlet nem áremelkedésből származik, hanem ténylegesen több gépet jelent. A termelőszövetkezetek tehát nagyon is tisztán látják a fejlődés vonalát. Az elmúlt évben például 32 százalékkal növekedtek a gépi beruházások az 1975-ös szinthez képest. Az idén 70 új kombájn kapcsolódott be az aratásba, s közülük 26 volt a nagy teljesítményű E—5 12-es kombájn. Ezek az adatok mind azt bizonyítják, hogy jó úton halad megyénk mezőgazdasága, hiszen a termelést döntően meghatározó gépek beszerzése alapvető program. Ma 1 százalékos mezőgazdasági termelésnövekedéshez 3 százalékos eszköznövekedés szükséges, a hazai termelési-közgazdasági viszonyok mellett. Itt azonban rögtön egy megjegyzés kívánkozik. Mégpedig az, hogy megyénk állami gazdaságaiban tavaly 100 hektárra 7.7 millió forint értékű eszköz jutott. A termelőszövetkezetekben ugyancsak 100 hektárra 3,9 millió forint értékű eszköz jut. De 100 forint értékű eszközzel áz állami gazdaságok 56 forint, a termelőszövetkezetek 63 forint halmozott termelési értéket állítottak elő. » ELÉG LESZ-E? A nagy teljesítményű erő- és munkagépek több csatornán jutnak be a mezőgazdasági termelés vérkeringésébe. A legegyszerűbb módja, a közvetlen vásárlás. Az ellátás azonban áz utóbbi esztendők nagy javulása ellenére sem mondható kielégítőnek. Az, hogy • a‘ termelőszövetkezetek erőgépállománya néha a különböző géptípusok kiállítása lehetne. legkevésbé sem a gazdaságok hibája. Mindig olyan gépeket vásároltak, amilyen éppen volt. A tipizálás a termelési rendszerek bevezetésével, tehát a 70-es évek eleiével vett nagy lendületet. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok az IKR-hez, a KITE-hez csatlakozva. speciális gépparkot alakítottak ki. amely egyszerűsítette az anyagbeszerzést és a javítást. A közelmúltban megalakult bajai iparszerű rendszer előnye az. hogy ez az első. Amely szocialista gépparkra épül. Heves megyéből az . átányi termelőszövetkezet máé tagja is a társulásnak. Az erőgépek sokasága közül úgy tűnik, az utóbbi esztendőkben a nagyok fokozatosan háttérbe szorítják a gyengébbeket, s ez önmagában véve is kevesebb típust tesz szükségessé. MINŐSÉGI UGRÁS Ma már természetesnek tartjuk, hogy a gabonafélék termelésében nincs szükség az emberi kéz közvetlen fizikai erejére. Hogy a kukoricatermelésből napjainkban szorul ki végleg a kapa, hogy hatszáz hektárnyi területet hat ember művel meg — vetéstől a betakarításig. Az ipar, amely a tudománnyal karöltve a mező- gazdaság többletén nevelkedett fel, az egyetlen biztosítéka annak, hogy a — hazai és nemzetközi viszonylatban — növekvő lakosság mind nagyobb igényét ki tudja elégíteni. A gépesítés napjainkban két fázisban folytatódik tovább. Az egyik egy minőségileg magasabb kategóriát fémjelez. A búza- és a kukoricatermesztésben például már nem a kézi erő kicserélése, leváltása határozza meg a gépek milyenségét, hanem az egyre nagyobb termésmennyiséghez való minőségi alkalmazkodás. Ugyanakkor tovább folytatódik a kézi munkaerő kiváltása is, és a gépek előretörése olyan hagyományosan munkaigényes — emberi fizikai munkát értve ezalatt — termesztési kultúrákban, mint például a dohányszedés vagy a szüret. Megyénkben például tavaly 8 százalékkal csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a tavalyelőtti 1 százalékkal szemben. Tehát a munkaerőpótlás ma még mindig egyik fontos szempont a gépesítésben. Ez azonban már újabb témakörbe vezetne át. Történetesen abba, hogy menynyire felel meg a meglehetősen rugalmatlan mezőgazdasági árrendszer a gépesítés miatt egyre dráguló mezőgazdasági termelésnek. Lóerő nélkül pedig ma már nem megy. Nemcsak a Forma I-es világbajnoki fu-, tárnok csodaautója, de a mezőgazdaság sem halad előre, ha hiányzik egy-két lóerő. Megyénk mezőgazdasága elé igen nagy tervszámokat tűztek ki 1980-ig. Ennek a tervnek teljesítése minden jobban élni akaró embernek közügye kell hogy legyen. A jövő esztendő egyik mezőgazdasági kulcsszava tehát újra a gépellátottság, a technikai-műszaki színvonal növelése lesz. A fentiekben kíséretük meg bemutatni, hogy miért. Szigethy András A detld Bolgár—Magyar Barátság Termelőszövetkezetben a közelmúltban értékelték a szocialista brigádoknak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett felajánlásait. A vállalások között szerepelt, hogy a tejtermelést három százalékkal fokozzák. Az értékelés szerint eddig húsz százalékkal több tejet termeltek. Elhatározták, hogy kukoricából tíz százalékkal többet takarítanak be, mint amennyit terveztek. Ezt várhatóan 15—16 százalékra teljesítik. A szőlészek kétezer mázsa étkezési szqlőt biztosítanak a piacokra, a gépműhely dolgozói pedig vállalták, hogy üzemanyagból 116 ezer, egyéb anyagból 73 ezer, kenőanyagból pedig 250—300 ezer forintot takarítanak megr Valamennyi brigád részt vett a „Ki tud többet a Szovjetunióról?’’ címmel megrendezett közművelődési vetélkedőn. A Törekvés szocialista brigád itt is bizonyított és az első helyen végzett. A nyertesek. Szabó János brigádvezető és Katona József a K—700-as traktor javításán dolgozik. Szabó Dezső és Kiss János munka közben. (Fotó: Perl Márton) Az évforduló tiszteletére Előbb teljesíti vállalását a Csepel Autó egri gyára Mit tudnak többletként vállalni egy ilyen gyárban, ahol csak pótalkatrészek készülnek, s készterméknek is csak egy részegység, az autóbuszok itt összeszerelt padlóváza számít? A Csepel Autó egri gyárának kollektívája a Mogürt Külkereskedelmi Vállalattal együttműködve mégis megtalálta a módot, hogy a csepeli felhíváshoz csatlakozva méltóképpen hozzájáruljon a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumának megünnepléséhez. Vállalták, hogy az idén a Szovjetunióba szállítandó autóbusz-sebességváltó pót- alkatrészek gyártásával az év vége helyett már október 30-ra készen lesznek. Össze- sen 43 féle pótalkatrészről van szó, mintegy négy és fél millió forint, értékben. Ennek értékét különösen akkor láthatjuk, ha figyelembe vesz- szük: a gyárnak igen szigorú programok határozzák meg a munkáját. A magyar autóbuszok exportja ugyanis attól is függ, mennyi pótalkatrészt adnak hozzá a gyártó vállalatok, közöttük a sebességváltókra specializálódott egri gyár. így egy sor szervezési intézkedést is meg kellett valósítani ahhoz, hogy ez a vállalás teljesüljön, a kollektíva helytállhasson e nagyobb feladat végrehajtásában. Mint megtudtuk, a teljesítményeivel magának már korábban rangot kivívott gárda ezúttal is tartotta szavát. Október 30-ra ígérték a szovjet exportra szállítandó pót- alkatrészek gyártását, s ezzel néhány nap múlva, október 20-ra már készen lesznek. Különösebb akadály már nem jöhet közbe, ami miatt a hátralevő napokban ez a ráadás ne sikerülhetne. Szeptember végére a 43-ból 30 féle alkatrésszel már végeztek, azokat, külön megjelöléssel el is küldték. Ez a megkülönböztető jel utal a szovjet exportra. de ugyanakkor a minőség garanciájára is. Mert a másik fontos tényező, amivel itt, az egri gyárban többletet lehet adni, az a minőség. Demeter Pál igazgató nem kis büszkeséggel mutatta a selejt alakulásáról készített és havonként kiegészített grafikont. A tavalyi hónapoknál általában csökkenő irányt mutatnak a munkából és anyaghibából származó selejt oszlopai. Az idén , viszonylagos állandóságot tükröz a selejtszázalék alakulása, de a tavalyi átlaghoz hasonlítva több mint 40 százalékkal alacsonyabb szintenl Mindjárt hozzá kell tennünk, hogy a> vállalat átlagánál a tavalyi minőségi mutatók sem voltak rosszabbak, s az idei év eredményei különösen kiugróak. A jubileumi munkaverseny-vállalásnak egyébként ez része is volt. Az természetes, hogy a tervet mennyiségében teljesíteni kell, a magasabb minőségű színvonallal viszont költségekben, tervszerűbb munkában tudnak többletet adni. A jobb minőség persze nem lehet csupán elhatározás kérdése. Hosszú évek munkájának eredményét is látják ebben az idei sikerben a gyar vezetői. Számítógépes elemzéseket készíttetnek immár öt éve a veszteségek pontos felmérésére, ellenőrzésére, s a sokoldalú előkészítés mintegy betetőzése volt tavaly július 1-én a minőségre ösztönző bérezés bevezetése. A bérekben a mennyiségi teljesítményekre ösztönző részt 5,2 százalékkal, a minőségért adott pénzt pedig 75 század lékkai emelték! Ez mutatkozik meg aztán a grafikonokon is jól látható eredményben. A gyár közösen készít alkatrészeket, a Csepel Autó 2- es számú pesterzsébeti gyárával. A jubileumi évfordulóra tett felajánlásaik is részben közösek, hiszen az egriek szállítanak összeszerelendő részegységeket a pesterzsébetieknek. A jó kapcsolatok bizonyítéka, hogy a másik hibájából egyijt gyárban sem maradtak le felajánlásaik teljesítésével. A megyében dolgozó többi partnercég közül pontos szállításaival az apci Qualitál tett a legtöbbet azért, hogy sikerüljön az egriek elhatározása. A magyar autóbuszokat vásárló külföldi partnerek pótalkatrészekkel való ellátását minden különösebb vállalás nélkül is pontosan kell megszervezni. Ha nem előbb, akkor később, de ki kell küldeni a szükséges anyagokat Ám az, ha előbb történik a szállítás és nem később, mindenképpen a jobb üzleti lehetőségek megteremtője: így lesz megbízható partner a magyar szállító fél, amelytől később is érdemes lesz vásárolni.- „Mindössze” ennyi a jelentősége az egri gyárban dolgozók vállalásának... (hekeli) . MinuLtün 1977. október 16., vasárnap
