Népújság, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-13 / 215. szám
Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: és Szovjetunió az ENSZ Az élet nevében: törvényen kívül a neutronbombát! Az egész világot átfogó tiltakozó mozgalmat szervez a BVI Dr. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára találkozott Leonyid Brezsnyevvel, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. A hír már első olvasásra is mesz- sze kiemelkedik a hétköznapok protokoll jelentéseinek sorából. Az ENSZ-ről már régen bebizonyosodott, hogy konstruktív szerepet játszhat — és számos tekintetben játszik is — reményekkel és veszélyekkel teli világunk életében. Nem véletlen, hogy a világszervezet első embere éppen a közgyűlés 32. ülésszakának megnyitása előtt tartotta szükségesnek, hogy tárgyalásokat folytasson a Szovjetunió vezetőivel. Az utazás a főtitkár részéről olyan gesztusnak tekinthető, amely aláhúzza azt a felbecsülhetetlen jelentőségű helyet, amelyet a szocialista nagyhatalom, a földkerekség legnagyobb országa a nemzetek szervezetében betölt. Nem túlzás az a’ most már Nyugaton is polgárjogot nyert megállapítás, hogy a szovjet részvétel aktivitása és alkotó jellege nélkül az Egyesült Nemzetek Szervezete soha nem válhatott volna a népek oly fontos fórumává. A világ még jól emlékszik a világszervezet megalapítását követő hidegháborús időszakra. Ekkor, rövid ideig nagyhatalmú imperialista köröknek sikerült teljesen eltorzítaniuk a szervezet célkitűzéseit. Egy ideig nem eredménytelenül próbálták meg az ENSZ-et szavazógépükké tenni. E korszak tragikus következményeinek egyike, a koreai háború önmagában is jól tükrözi az ilyen törekvések beláthatatlan következményeit. A Szovjetunió abban az időszakban is elvi alapon, a rugalmasság jegyében, de ugyanakkor minden aknamunkával nyíltan szembeszállva harcolt azért, hogy a szervezet valóban a világ valamennyi népének, országának — és ne csak egy elnyomó kisebbségnek — a fóruma legyen. Ez a magatartás tette lehetővé, hogy az ENSZ, amely egykor a koreai, majd a kongói beavatkozás eszköze volt, mára már tükrözze a változó világ igazi problémáit. A világszervezetben megalakulása óta nem volt olyan pozitív szándék, konstruktív törekvés, amelynek motorja ne a Szovjetunió lett volna. A szovjet diplomácia sikerrel küzdött azért, hogy a közgyűlés napirendi e_ átfogja a feladatok legszélesebb skáláját, megfelelő fontossági sorrendben. E tiszteletreméltó folyamatosság jegyében terjesztik elő a Szovjetunió képviselői a New York-i üvegpalotában egymás után a leszerelési, a nukleáris fegyverkezési hajszát megszüntetni kívánó javaslataikat immár 32 esztendeje. A mostani ülésszak közelebb hozza a megvalósuláshoz a Szovjetunió által javasolt leszerelési világkonferenciát, valamint az erőszak kiiktatásáról szóló ugyancsak szovjet javaslatot — erre is emlékezteti a közvéleményt Waldheim látogatása. Négynapos tanácskozás után hétfőn, egy sor nagy jelentőségű határozat meghozatalával befejeződött a Béke-világtanács elnöksége irodájának berlini kibővített ülése. Az ülésen az iroda tagjai mellett részt vett öt világrész nemzeti békemozgalmainak sok képviselője, köztük Szilágyi Béla és Lörincz Tamás, a Magyar Országos Béketanács alel nőkéi, valamint dr. Laukó Károly, a BVT magyar titkára. Jelen volt a tanácskozáson számos nemzetközi szervezet küldöttsége, így Kumar Banerjee, az ENSZ főtitkárhelyettese, valamint az afrikai felszabadító mozgalmak több képviselője. Romesh Chandra, a Békevilágtanács elnöke nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az ülésszakon teljes sikerrel tárgyalták meg a nemzetközi békemozgalom soron következő feladatait, s olyan döntéseket hoztak, amelyek új távlatokat nyitnak a nemzetközi békeharc és az egyes nemzeti békemozgalmak tevékenysége számára. Chandra a határozatok közül kiemelte a Béke-világ- tanácsának elhatározását, hogy újabb, még nagyobb lendületet ad a fegyverkezési verseny megfékezését célzó nemzetközi akcióknak, s az egész világot átfogó tiltakozó mozgalmat szervez a neutronbombával szemben. A Béke-világtanács elnöke bejelentette, hogy a nemzetközi békemozgalom október 1-től 15-ig világméretű akciót szervez a neutronbomba elleni harc jegyében. Az elnökség irodájának ezzel kapcsolatos határozata — amely „Az élet nevében: törvényen kívül a neutronbombát!” címet viseli —kimondja, hogy „a neutron- bombát nem szabad gyártani, meg kell szüntetni a fegyverkezési versenyt’’. Az, iroda felhív minden nemzeti békebizottságot, politikai pártot, más nemzeti, regionális és nemzetközi mozgalmat, s szervezetet, hogy tömeggyúléseken tüntetéseken, tanácskozásokon követeljék a neutronbomba törvényen kívül helyezését, s általában a tömegpusztító fegyvere^ betiltását. A BVT irodája felkéri a tömegtájékoztatási szerveket is, hogy vegyenek részt ebben, az egész emberiség érdekeit kifejező mozgalomban, amely abból indul ki, hogy a neutronbomba gyártása emberiségellenes cselekedet, s egyben a fegyverkezési verseny újabb fordulóját kényszerítheti a világra. A határozat különösen fontosnak tekinti azt, hogy minél többen forduljanak tiltakozó levelekkel az Egyesült Államom elnökéhez, amelyben a neutronbomba gyártásának megállítását követelik. A BVT akciója támogatni kívánja az Egyesült Nemzetek Szervezetén belüli erőfeszítéseket is a leszerelés érdekében, s szükségesnek tekinti az új stockholmi felhívás jegyében indított kampány folytatását is. Az elnökség irodája üzenetet fogadott el, amelynek címzettjei az okóber 4-én kezdődő belgrádi találkozó résztvevői. Az üzenet a 130 ország mozgalmait és szervezeteit tömörítő Béke-világtanács nevében sikert kíván a belgrádi tanácskozásnak, s reményét fejezi ki, hogy az olyan légkörben zajlik majd, amely elősegíti a kölcsönös bizalom növekedését és az együttműködést. „A nemzetközi közvélemény a legnagyobb figyelemmel fogja kísérni a belgrádi találkozó résztvevőinek munkáját” — szögezi le az üzenet, s rámutat arra, hogy a helsinki záróokmányban megfogalmazott elveket teljes egészükben be kell tartani. A berlini ülésszakon egy sor határozatot hoztak az afrikai népek harcának támogatására. A BVT elnökségének irodája külön-külön határozatban fejezte ki szolidaritását a dél-afrikai, a zimbabwei és a namibiai nép nehéz küzdelmével, s üdvözölte Angola népének nagy vívmányait. A testület támogatásáról biztosította az ún. „front-államokat”, Angolát, Botswanát, Zambiát, Mozambikot és Tanzániát amelyek az Afrika déli részén élő népek szabadságküzdelmeinek támogatóiként fontos szerepet tölterjek be. A BVT sürgős felhívással fordult minden haladó szervezethez, a világ békeszerető államaihoz és népeihez, hogy politikai, diplomáciai és egyéb eszközökkel akadályozzák meg az imperia^AAAAAAAAi'VVWSAA/WVWSA/VVSA/VVVWVWSA/VVSAA^AAAAAA/VAAAAAAA/WVV . Ki szítja a tüzet „Afrika szarvában ? ” Szovjet vélemény Ogadenről A napégetta köves sivatagot alacsony sziklás hegyek tarkítják. A nyaranta kiszáradó kanyargós folyók medre hajdanában, a nomád törzsek útvonalaiul szolgáltak. Ez Ogaden, Etiópia legnagyobb sivatagi tartománya, amely napjainkban az etióp csapatok és az úgynevezett nyu- gat-szomáliai felszabadítási front katonái közötti véres összecsapások színterévé vált. A hírügynökségek jelentései szerint az utóbbiak kötelékeiben reguláris Szomáliái csapatok is harcolnak. Az eseményeket a szovjet APN sajtó- ügynökség munkatársa kommentálja. Mivel magyarázható, hogy az afrikai kontinensen újabb tűzfészek keletkezett? A választ nyilvánvalóan különféle okokban mindenekelőtt a nemzetközi imperializmus és helyi csatlósai^ cselszövéseiben kell keresni. Mint Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a Le Monde című francia lapnak adott nyilatkozatában kijelentette; ezek az erők az afrikai államokat egymásra uszítják, 1977. szeptember 13., kedd viszályt szítanak, vitát provokálnak azoknak a problémáknak ürügyén, amelyek még a gyarmati időkből maradtak az afrikai népekre. A gyarmatosítók Afrika felosztásánál1 a maguk érdekeit tartották szem előtt s egyáltalán nem törődtek a helyi lakosság 'szempontjaival. Az érdekterületek határvonala gyakran népeket szakított szét, szigetelt el egymástól, vagy pedig hagyományokban, nyelvben és szokásokban távolálló törzseket egyesített. E gyakorlat következtében a független afrikai államok olyan robbanásveszélyes problémákat örököltek a gyarmati múltból, amelyek kiéleződése a legsúlyosabb következményekkel járhat. Az afrikai 'egységszervezet, az AESZ — miután rájött, hogy a határok mesterséges megváltoztatására irányuló kísérletek milyen súlyos veszedelmet rejtenek magukban —, a tagállamok egyöntetű helyeslésével alapszabályába iktatta, hogy minden tagállam köteles tiszteletben tartani a függetlenség kivívásakor meglevő határokat. A szuverenitás és a bel- ügyekbe való be. nem avatkozás elveinek felrúgása rendkívül veszélyes és káros következményekkel járhat — egész Afrikára nézve. Nem véletlen, hogy a nyugati imperialisták éppen a nacionalista és a szeparatista hangulat felszítására, az afrikai államok közötti ellentmondások kiélezésére törekszenek, arra számítva, hogy ezzel megbontják az afrikai egységet, megingatják a számukra kedvezőtlen rendszereket, és neoko- lonialista rendszert erőszakolhatnak az afrikai népekre. Az etiópiai forradalom győzelme, a haladó politikai és gazdasági irányvonal meghirdetése után az ország számos súlyos belső problémába ütközött. A helyi reakció —. a földbirtokosok, a nagyburzsoázia és a régi államapparátus volt tagjai — szívós ellenállást tanúsított az új hatalommal szemben. Külső segítséggel terrorhadjáratot kezdtem a haladó politikusok, a szakszervezeti aktivisták, az öntudatos munkások és oa- rasztok ellen. Felhasználva a kiélezett helyzetet, a rossz gazdasági viszonyokat és egyéb nehézségeket, Eritreá- ban és Ogadenben aktivizálódtak a szeparatista csoportok. A helyzetet csak súlyosbította, hogy Szudán fegyveres provokációkkal támogatta az eritreai szepara- tistákat. A válság egyre fenyegetőbbé válik. Több arab állam nyílt imperialista politikát folytató reakciós erői igyekeznek beavatkozni a konfliktusba. Egyidejűleg a nyugati sajtó szovjetellenes rágalomhadjáratba kezdett, s meghamisítja a Szovjetunió afrikai politikáját. A cél világos. Tovább akarják mélyíteni a szakadékot Etiópia és Szomália között, el akarják szakítani őket természetes szövetségeseiktől es barátaiktól. A válság tüzének szítása „Afrika szarvának” térségében csat az imperialisták és a belső reakció malmára hajtja a vizet. Az AESZ különbizottsága, amelyet a konfliktus rendezésére alakítottak, már többször javasolta a feleknek, hogy találják meg a békés rendezés lehetőségeit. E. Mbumua, az AESZ főtitkára indokolatlannak tartja Szomália területi igényé*, s kijelentette, hogy az AESZ nem ismeri el a „nyugat-szomáliai felszabadítási frontot”.. A haladó afrikai közvélemény azt reméli. hogy Szomália és Etiópia vezetői véget vetnek a fegyveres konfliktusnak, és ezzel meghiúsítják az imperializmus összeesküvését. lista manővereket a világ e térségében, s felszólította a nyugati országokat — különösen az Egyesült Államokat, az NSZK-t, Franciaországot, Izraelt és Japánt —, hogy vonják meg támogatásukat a fajüldöző rendszerektől. Az elnökség irodája táviratban fordult Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz és a világszervezet apartheid-ellenes bizottságához, amelyben felkéri az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy 1978-at nyilvánítsa a faji megkülönböztetés elleni nemzetközi évnek. A BVT részletes programot dolgozott ki az apartheid-ellenes akciók lebonyolítására. A berlini ülésszak újból síkraszállt a közel-keleti válság igazságos, politikai rendezése érdekében, s újabb kampányt tart szükségesnek a palesztinai nép nemzeti jogainak támogatására a soron következő ENSZ-köz- gyűlés idején. A BVT nemzetközi konferenciát is ösz- szehív a palesztinai nép támogatására. Az ülésszak újabb határozatban szállt síkra a ciprusi kérdésnek a nemzetközi békét szolgáló rendezése mellett és ismételten a Pi- nochet-diktatúra elnyomása ellen küzdő chilei hazafiak iránti szolidaritásra hívta fel a béke híveit. Az iroda támogatásáról biztosította az 1978-ban Havannában megtartandó XI. világifjúsági és diáktalálkozót s felkérte a nemzeti békebizottságokat, hogy vegyenek részt a VIT előkészítésében. Az ülésszak foglalkozott azzal is, hogyan ünnepük meg a békemozgalmak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A BVT elnökségének Irodája határozatait annak szellemében hozta, hogy — amint Romesh Chandra megfogalmazta — „szükségszerűvé vált a világméretű akciók megerősítése az imperializmus és a reakció összeesküvésével szemben, amely az enyhülés és Helsinki szelleme ellen irányul. (MTI) Szaddt kínai meghívást fogadott el Szadat egyiptomi elnök kL nai meghívást fogadott el. A Kínai Népköztársaság nagykövete vasárnap nyújtotta át a meghívást Fahmi egyiptomi miniszterelnök-helyettesnek és külügyminiszternek. A meghívás kapcsán az egyiptomi sajtó kiemeli Egyiptom és Kína „egyre javuló kapcsolatait”. Kínai látogatással további bővült Síadat elnök ázsiai kőrútjának programja. Az utazás egyes állomásai a következő államok lesznek: a Kínai Népköztársaság, Japán, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Malaysia, India és Pakisztán. Ibarruri elhagyta a kórházat A múlt héten végrehajtóét kisebb szívműtét után hétfőn délelőtt elhagyta a kórházat Dolores Ibarruri. A Spanyol Kommunista Párt elnökének mellkasában szívritmusszabályozó szerkezetet helyeztek el. Orvosi vélemény szerint a 81 éves La Passiona- riának csak néhány napos lábadozásra van szüksége. (MTI) Választások Norvégiában Hétfőn, a norvégiai parlamenti választások második napján helyi idő szerint reggel kilenckor országszerte ismét megnyíltak a szavazóhelyiségek. A választási eredmények közlése csak az utolsó urna lezárása, azaz este kilenc óra után kezdődött még. 2 770 000 szavazó nagyobbik része hétfőn adta le szavazatát, de már a vasárnapi részvételi arány is azt jelzi, hogy a szavazásra jogosultak nagy többsége élt állam- polgári jogaival. Egyes becslések szerint a szavazati arány 85 százalék körül fog mozogni. Legutoljára 1956-ban volt ilyen magas a részvétel — akkor 85,4 százalékos volt az arány. Gierek Párizsban Hétfőn délután háromnapos hivatalos látogatásra Franciaországba érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. Párizs Orly repülőterén a lengyel vezetőt és feleségét Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök és felesége, valamint Ray. mond Barre miniszterelnök fogadta. A háromnapos látogatás során három alkalommal is tárgyal egymással a francia államfő és a LEMP első titkára. (MTI) Űjabb ultimátum a Schleyer-ügyben — utolsó határidővel Hans Martin Schleyer elrablói hétfőn 13.30_kor telefonon jelentkeztek az AFP francia hírügynökség bonni irodájában, és közölték újabb ultimátumukat: amennyiben hétfőn éjfélig á hatóságok nem bocsátják szabadon a tizenegy terroristát, kivégzik túszukat. „Ez az utolsó jelentkezésünk — mondotta az ismeretlen telefonáló —, nem reagálunk többé a bűnügyi rendőrség felhívásaira.” Amikor az AFP_irodában ügyeletet tartó tudósító meg akart győződni arról, hogy nem telefontréfa áldozata-e, hanem a bejelentkezés valóban hiteles, az ismeretlen hivó így válaszolt: „Elég lesz annyi, ha közlöm Schleyer nevében: Unokatestvérének, Annié Müllernek ma van a születésnapja”. A beszélgetés ezután megszakadt ★ Denis Payot, genfi ügyvéd — aki vállalta, hogy kapcsolatot teremt Hans Martin Schleyer elrablóival — megerősítette, hogy hétfőn délután üzenetet kapott, amelyben a terroristák bizonyos „Annié Miller”-re hivatkoztak. A genfi ügyvéd semmilyen kommentárt nem fűzött bejelentéséhez. (MTI) Koieramssbeteieilések Szaúd- Arábiábai is Hétfői hírügynökségi jelentések szerint újabb arab országra, Szaúd-Arábiára terjedt át a kolerajárvány. A hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket, megkezdődött a lakosság oltása. A libanoni egészségügyi minisztérium közlése szerint a Jordániából behurcolt járványnak újabb két halálos áldozata van. Szíriában, ahol a járvány a legjobban pusztít, eddig több mint kétezer megbetegedést és 68 halálesetet okozott a kolera,
