Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-10 / 187. szám
<a£Vfc»AAAAA<frAAAAAAAAAAAAAAAAAA/*>AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*AAAAAAA*l i Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Döntés az utókor mérlegén W ashingtoni „emberszeretet” A VILÁGOT BEJÁRTA A HÍR: Carter elnök a hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére aláírta a neutronbomba előállítását engedélyező intézkedést. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az amerikai törvényhozás biztosítja a szükséges jelentős összegeket az újfajta tömegpusztító fegyver további kipróbálására és sorozatgyártására. Milyen ez a fegyver? A lényeget ma már sajnos •^á^miilók tudják róla: viszonylag kis kárt tesz ém"> letekben, fegyverzetben, tehát anyagban, „csak” az életet semmisíti meg az aránylag jól korlátozható célkörzetben, azt viszont maradéktalanul, brutális biztonsággal. A technikai részleteket már kevesebben tudják, tehát lássunk néhány tájékoztató adatot. A kicsinek számító, úgynevezett harcászati nukleáris bombák is általában húsz-ötven kilotonna nagyságrendűek. Ez annyit jelent, hogy pusztító erejük húsz-ötvenezer kilogramm hagyományos robbanóanyag rombolóképességének felel meg. A neutron- bombánál ez a mutató „mindössze” egy kilotonna, vagyis ezer kilogramm hagyományos robbanóanyag pusztító ereje. Ez a technikai titka annak, hogy anyagiakban viszonylag kis kár keletkezik, a koncentrált és hallatlanul intenzívvé növelt sugárzás nyomán viszont nem marad élőlény a célkörzetben. Ez a bomba bizony már szinte a fantasztikus regényekből jól ismert „halálsugár” megvalósulása. NYUGATON AKADNAK EGYESEK, akik megpróbálják lefokozni az újfajta bomba „beiktatásának” jelentőségét, és így teszik fel a vérlázítóan farizeus kérdést: mennyivel rosszabb ez, mint a többi nukleáris fegyverek? Az egyetlen becsületes válasz erre a minősíthetetlen kérdésre a szocialista országoké, az egész haladó világé: minden tömegpusztító fegyver életveszély az emberiségre, kiiktatásukért mindent meg kell tenni, nem pedig új fajtákkal szaporítani az amúgyis iszonyú arzenált. Carter aláírása magyarul azt jelenti, hogy 1. Még ijesztőbb a szakadék az amerikai békeszólamok és tettek között, 2. Nehezebbé vált a SALT-tárgyalások, a haderőcsökkentési megbeszélések reményteljes folytatása, ezzel az enyhülés további látványos eredményei kerülhetnek veszélybe. 3. A legveszélyesebb területen folytatódhat a fegyverkezési verseny, milliárdo- kat vonva el az emberiség valódi szükségleteitől. BARMIT HOZZON IS A JÖVÖ, erre az aláírásra aligha talál igazi mentséget akár a bibliát oly szívesen idéző Carter, akár a mindent mérlegre tevő utókor. H. E. Jurij Komyilov, a TASZSZ politikai hírmagyarázója kommentárt fűzött ahhoz a hírhez, hogy Carter elnök aláírt egy törvényjavaslatot, amely a többi között előirányozza a lance-rakétákba és tüzérségi lövedékekbe szerelhető neutrontöltetek gyártásának finanszírozását. A kommentátor megállapítja: ez a lépés azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok kormánya újabb haszontalan és rendkívül veszélyes fordulóba akar kezdeni a nukleáris fegyverkezési hajszában. Ismeretes, hogy a Fehér Ház jelenlegi gazdája a választási hadjárat során ígéreteket tett a fegyverkezési hajsza megfékezésére, az enyhülés megszilárdítására. Ám alig ült el a választási hadjárat zaja. az Egyesült Államok katonai költségvetése rohamosan duzzadni kezdett, a Pentagon pedig úiabb és újabb tömegpusztító fegyverfajták gyártását szorgalmazza. Az a körülmény, hogy Carter jóváhagyta a neutrontöltetek gyártását, sehogy sem egyeztethető össze a békére, a leszerelésre, s majdhogy nem a nukleáris fegyverek felszámolására vonatkozó washingtoni szólamokkal. Az a tény. hogy az Egyesült Államok elnöke e hatalmas tiltakozó hullám ellenére is zöld utat biztosított a neutronbombának, kizárólag arról tanúskodik, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat teljesen azoknak a régi elképzeléseknek a hatalmába került, amelyeket a katonai ipari komplexum erőszakol rá. A Fehér Ház a neutron- bomba gyártásának jóváhagyásával ismét bebizonyította, hogy mekkora szakadék tátong Washingtonnak az „emberszeretetről” hirdetett jelszavai és tettei között. Napjainkban úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban a nemzetközi biztonság szempontjából létfontosságú kérdésekben döntő központ a Fehér Házból mindinkább áthelyeződik a Pentagonba és azokba a körökbe, amelyek a katonai ipari komplexum terveinek és törekvéseinek a hívei. Jugoszláv árak Jugoszláviában e hét elei jétől 8—10 százalékkal megdrágult a sertéshús, miután az utóbbi időben — különösen az üdülőhelyeken — húsellátási nehézségek mutatkoztak. Egyidejűleg 22 százalékkal emelték a motorolaj, 18 százalékkal a kenőolaj. 19 százalékkal a petróleum és a spiritusz és 17 százalékkal a különleges üzemanyagok árát. Vance Izraelben Marchais válasza Mitterrandnak Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára, a t’Humanité keddi számában vezércikkben válaszolt Francois Mitterrandnak, a Francia Szocialista Párt első titkárának, a Le Maiin című párizsi lap hétfői számában újból előterjesztett javaslatára, hogy rendezzenek népszavazást az ország atomütőerejéről. A Francia Kommunista Párt teljes mértékben ellenzi az ütőerővel kapcsolatos népszavazás gondolatát — hangsúlyozta Marchais. Kifejtette: abban az esetben, ha a baloldali pártok hatalomra jutnának, felesleges népszavazást szervezd ni, „ha csak nem az lenne a célja a szocialista párt javasolta népszavazásnak, hogy más védelmi politikát határozzon meg, mint az, amelyet a közös program előirányoz”. Marchais megerősítette, hogy az ütőerőnek „szigorúan csak elrettentő erőnek szabad lennie”, ami azt jelenti, hogy „a francia atöm- fegyver továbbra is Franciaország kizárólagos tulajdona marad”, s hogy „elutasítják az újbóli beolvadást a NATO-ba, és szembehelyezkednek minden (nyugat-) európai integrált katonai szervezettel”. Izraelben tárgyal az amerikai külügyminiszter. Cyrus Vancet a repülőtéren Mose Dajan izraeli külügyminiszter fogadta. (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) Az Egyesült Államokban a legutóbbi időben egyre erőteljesebben követelik azt, hogy vizsgálják ki újra John Kennedy elnök 1963. november 22-én tör' tént meggyilkolásának ügyét. A legújabb közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak 85 százaléka nem hiszi el az „évszázad bűncselekményé”-nek körülményeiről szóló hivatalos változatot: Emellett felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy „rejtélyes okok miatt” sorra eltűnnek azok az emberek, akik hiteles vallomást tehetnének azokról, akiknek közük volt ehhez a gyilkossághoz. „Ki ölte meg Kennedyt?” Ez a kérdés áll most ismét egy amerikai lap, a Sceptic borítólapján. Sorozatunkat a Kaliforniában megjelenő folyóirat különszámának alapján állítottuk össze. Mondhatja-e elnök úr? Bár majdnem tizennégy év telt el a verőfényes dallasi 1963. november 22-e óta, még most is majdnem mindenki emlékszik a gyilkosságra. Elnökök jöttek és mentek, az USA átélte a vietnami hábo. rút, tömegméretű zavargásokon, sok változáson ment keresztül; a tragikus nap azonban nem törlődött ki az emberek emlékezetéből. Kennedy elnök nyitott gépkocsin hajtott, s a tömeg örvendező kiáltásokkal köszöntötte. Kanyar, még egy kanyar, az autó elhaladt egy magas épület mellett és lassan közeledett a fűvel és bozóttal benőtt vasúti töltés A Kennedy-ügy újra kísért Gyilkosok összeesküvése A bélapátfalvi új cementgyárhoz technológiai gépszállítások irányítására felveszünk nagy gyakorlattal rendelkező szállításvezetőt. Jelentkezés: Építőipari Beruházási Vállalat Kirendeltségén (Csorba Istvánnál) Bélapátfalva, Lenin út. &Mmm J 197?. augusztus 10., szerda alatt átvezető alagúthoz. Texas állam kormányzójának felesége mosolyogva így szólt a vendéghez: „Elnök úr, nem mondhatja, hogy Dallasban nem szeretik önt..Ezután azonban éles csattanás hallatszott és egyetlen szempillantás alatt megváltozott minden ___ A zokat a gonosz szellemeket, amelyek John Fitzgerald Kennedy meggyilkolása után „kitörtek a palackból”, sehogy sem sikerült megfékezni A gyilkosság körülményeivel kapcsolatos kételyeket sem sikerült elnémítani. A hivatalos verzió gyengéi A Warren vezette különbizottság verdiktje az volt, hogy egy Lee Hervel Osvald nevű, lelkileg kiegyensúlyozatlan fiatalember egymaga cselekedett, ölte meg Kennedy elnököt és sebesítette meg súlyosan Connallyt, Texas állam kormányzóját — csupán azért, hogy két nappal később egy másik, szintén magányos és lelkileg kiegyensúlyozatlan gyilkos, Jack Ruby golyójától haljon meg. Ez a változat több kérdést tett fel. mint amennyire választ adott. Két évvel azután, hogy közzétették a bizottság munkájának eredményét — egy terjedelmes jelentést. 26 kötetnyi okmányt és 25 ezer tanú vallomását — a közvélemény-kutatások megállapították, hogy az amerikaiak majd kétharmad része nem hiszi el a Warren-bizottság következtetéseit. Nemcsak az egyszerű amerikaiaknak voltak kétségeik. Johnson elnök meg volt győződve arról, hogy elődje ösz_ szeesküvés áldozatául esett. John Connally a nyilvánosság előtt kijelentette: nem hiszi el a bizottságnak azt a következtetését, amely szerint az őt megsebző golyó ugyanaz volt, mint amely az elnök torkát átfúrta. Még a bizottság tagjai közül sem volt mindenki meggyőződve a következtetések helyességéről. Thomas H. de Boggs, louisianai képviselő, a bizottság egyik tagja, annyira nem értett egyet a jelentés sok megállapításával, hogy közölni akarta a „különvéleményhez ragaszkodó kisebbség” álláspontját. Ettől a szándékától csak akkor állt el. amikor a bizottság beleegyezett abba, hogy a jelentésben levő sok adat elé — amelyet eleinte feltétlenül hitelesnek tüntettek fel — a „valószínűleg” szót tegye. Egy másik tag, a néhai Richard B. Rüssel szenátor ísy nyilatkozott 1970-ben: „Én sohasem hittem, hogy Oswald tanácsadók és felbújtók nél. kül követte el a gyilkosságot. Túlságosan sok minden ébreszt bennem kétséget azzal kapcsolatban, hogy ő mindent teljesen önállóan tervezett ki.” Végül ott voltak a gyilkosság tanúi. 52-en közülük kitartottak amellett, hogy a végzetes lövésen kívül legalább néhány, a vasúti töltés irányából találta el szemből Kennedyt. A bizottság azonban semmibe vette ezeket a vallomásokat. Nem meglepő tehát, hogy a Warren-bizottság jelentése alapos kételyeket keltett. Néhány év alatt 26 könyv és sok cikk jelent meg, amely bírálja azt a következtetést, hogy Oswald magányosan cselekedett A Warren-bizottság jelentésében levő sok képtelenség 1967-re annyira nyilvánvalóvá vált, a közvélemény felháborodása pedig annyira fokozódott, hogy egy képviselőcsoport új vizsgálat indítását szorgalmazta. Film, amely bizonyít A Warren-bizottság bírálói most újra támadnak. Űj, tökéletes nyomozási technikával felszerelve és az információkhoz való hozzájutásra vonatkozó törvények alapján újabb bizonyítékokat ástak ki arról, hogy összeesküvés létezett — olyan összeesküvés, amelybe Lee Hervey Oswald nem keveredett bele. Henry Gonzalez, a képviselőház tagja, határozattervezetet terjesztett be, amely a gyilkosság kongresszusi kivizsgálását követelte. Az ezt a követelést tartalmazó petíciót csupán az Egyesült Államok nyugati partvidékén 250 ezren írták alá. A Zap- ruder nevű amatőr filmes által felvett és régóta elfektetett filmről titokban készített másolatot — amely megmutatja, hogy a Kennedyt fején találó golyótól az elnök nagy erővel hátrahanyatlott — kétszer is sugározták a televízióban. És talán legnevezetesebb az a körülmény, hogy mint ez hiteles forrásokból ismeretessé vált, az igazságügyi minisztérium teljesen titokban megkezdte Oswald múltjának kivizsgálását. Azelőtt olyan hírek keringtek, hogy Oswald egy, sőt több amerikai hírszerző hivatal ügynöke volt. Most ezek a hírek kezdenek igazolódni. (Folyt, köv.) A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat (Miskolc I., Zsolcai kapu 1. sz.) felvételre keres vízvezeték-szerelő, villanyszerelő szakmunkásokat. Jelentkezés: 307. sz. munkásszálló gondnokságán. Bélapátfalva, cementmű-építkezés. EGRI VASÖNTÖDE felvételre keres BETANÍTOTT GÉPI FORMÁZÖKAT. BETANÍTOTT ÖNTÖKÉT, VALAMINT ÖNT VÉN YTISZTlTÓKAT. Jelentkezni lehet: Eger- Nemecz József u. 11. sz. alatt 8—15 óra között.
