Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-31 / 204. szám
WNRAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAySAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Kedd esti külpolitikai kommentárunk: 5 emberiség lelkiismerete HAMAROSAN HARMINC ESZTENDEJE, hogy megalakult a történelem egyik új típusú tömegmegmozdulása, az első, valóban világot átfogó békemozgalom. Annak idején egy neves francia publicista a béke-világmozgalmat „az emberiség lelkiismeretének” nevezte. Ez a fogalmazás kiállta a múló esztendők, sőt évtizedek nem egyszer kemény próbáját. Az „emberiség lelkiismerete” olyan ősi és egyetemes igényt fejezett ki, amely valóban százmilliókat mozgatott meg. A béke-világmozgalom létező politikai erővé vált, amelynek kétségtelen szerepe volt — és van —az enyhülés eredményeiben. A mozgalom — mint erre Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke minapi budapesti sajtókonferenciáján rámutatott — most ismét fontos feladat előtt áll: mozgósítani kell a nemzetközi közvéleményt az amerikai arzenál új szörnyszülöttje, a neutron- bomba elleni világkampányra. MINT ANNYISZOR, a mozgalom feladatát megkönnyíti, hogy a világon immár vannak olyan államok — a szocialista országok —, amelyeknek hivatalos állami politikája a béke megvédése, a fegyverkezési hajsza megállítása. Szinte szimbolikus, hogy a Chandra-nyilatkozat másnapján a szovjet vezetés állásfoglalását tükröző kommentár jelent meg a Pravdában, amely hangsúlyozza: halaszthatatlan, hogy végre konstruktív döntés szülessék az új tömegpusztító fegyverfajták és -rendszerek kidolgozásának és gyártásának tilalmáról. Az időbeli egybeesés véletlen. De az nem, hogy ismét bebizonyosodott: a szovjet külpolitika álláspontja szinkronban van az emberiség lelkiismeretével. .. Ez a lelkiismeret most ismét hangosan, messze- hangzóan szól. A neves tudósok és közéleti személyiségek úgynevezett „Pugwash-értekezlete” — világnézetre és pártállásra való tekintet nélkül — egyhangú határozatot hozott hatnapos müncheni konferenciáján: felszólítja a Carter-kabinetet, álljon el a neutronbomba és a szárnyasrakéta gyártásától. A VILÁG ÜGY ÜNNEPLI LEGMÉLTÓBBAN a békemozgalom három évtizedes jubileumát, hogy újabb eredményeket ér el a szív és az értelem jegyében a pusztulás iszonyú látomása elleni küzdelemben. Harmat Endre A PARLAMENTI válász- : tások — polgári körülmények között — rendszerint csak arra jók, hogy a különböző politikai pártok felmérjék eszmei-politikai befolyásuk hatókörét, tisztázzák az erőviszonyokat, s legfeljebb azt határozzák meg, hogy az uralkodó osztályok esetleg a középrétegek mely csoportjai gyakorolják majd a kormányzati hatalmat. de közvetlenül nem veszélyeztetik a nagyburzsoázia és szövetségesei politikai uralmát, s ritkán, vezetnek gyökeres fordulathoz. Az 1947. augusztus 31- én megtartott magyarországi parlamenti választások azon- bán döntően különböztek a hagyományos polgári jellegű választási erőpróbáktól. Nemcsak azért, mert a népi demokrácia akkor már lényegesen különbözött a polgári demokráciától, hanem azért is, mert jelentős hatással volt a munkásosztály és burzsoázia között, a hatalomért vívott harc kimenetelére. Mi indokolta, hogy alig két évvel az 1945-ös, első szabad demokratikus képviselő-választás után ismét választásokat rendezzenek Magyarországon? 1947 nyarára hatalmas változások zajlottak le a magyar társadalom szinte minden szférájában. A földreform 1945 tavaszán szétzúzta a feudális eredetű nagybirtokrendszert, s számottevően átalakította a parasztság belső szerkezetét, életviszonyait. A bányák és nyersanyagforrások államosítása, a nehézipari nagyüzemek állami kezelésbe vétele, majd a bankok nacio- nalizálásának kivívása a tőkés termelési viszonyokat korlátozta, illetve számolta fel. A hároméves terv törvénybe iktatása és végrehajtásának megkezdése, augusztus elsején pedig már a nemzetgazdaság szocialista elveken alapuló, tervszerű irányításának kezdetét jeBe fejeződtek a csehszlovák’ iráni tárgyalások Kedden befejeződött Mohammad Reza Pahlavi iráni sah hivatalos csehszlovákiai látogatása. A záró tárgyalásokat kedden délelőtt tartották meg a prágai várban ezen Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök és az iráni uralkodón kívül csehszlovák részről Lubomir Strougal miniszterelnök, Bohuslav Chnoupek külügy- és Leopold Lér pénzügyminiszter, iráni részről pedig Abbasz Ali Khalatbafi külügyminiszter is részt vett. Mohammad Reza Pahlavi, felesége és kíséretük elutazott Prágából. A repülőtéren Gustáv Husák, Lubomir Strougal és más' személyiségek búcsúztatták az iráni vendégeket. Bonnban nagy jelentőséget tulajdonítanak Leonyid Brezsnyev látogatásának A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok további kiépítése szempontjából az NSZK kormánya nagy jelentőséget tulajdonít Leonyid Brezsnyev szovjet államfő, az SZKP KB fóti (Kára közelgő bonni látogatásának. Nyugatnémet részről remélik, hogy konstruktív szellemű, tárgyilagos megbeszélésekre kerül sor és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a látogatás sikeres legyen — írja az Auslands-Kurier című folyóirat augusztusi számában Günther van Well nyugatnémet külügyi államtitkár. A folyóirat külön mellékletet szentel az NSZK és a Szovjetunió kapcsolatainak: ezek történetét Van Weil cikke bevezető részében foglalja össze. Az államtitkár méltatja a moszkvai szerződés jelentését és megállapítja: „Hét esztendővel a szerződés aláírása után elégedetten mondhatjuk el, hogy ez a megállapodás fontos szolgálatot tett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Bizonyos nehézségek és súrlódások ellenére számos területen eredményezett gyümölcsöző, a jövőbe mutató együttműködést, amely hasznos volt mindkét fél számára. Jelentős mértékben hozzájárult ahhoz is, hogy sor kerülhetett a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezletre.” Az elmúlt évek eseményei közül Van Well kiemeli a politikai konzultációk sorát, Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt 1971-es krími találko- 'zojót. Brezsnyev 1973. évi bonni és Schmidt kancellár 1974-es moszkvai látogatását, valamint Walter Scheel nyugatnémet államfő 1975. évi szovjetunióbeli látogatását. Fontosnak ítéli a két ország külügyminiszterének és a két külügyminisztérium felelős munkatársainak rendszeressé vált eszmecseréjét is. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok témaköréből az államtitkár elsősorban az árucsere-forgalom magas színvonalát méltatja; megítélése szerint ennek elsőrangú politikai jelentősége is van. „Nagy mértékben hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok sta- bilizásához és ezáltal elsőrendű békefenntartó tényezővé válik”. — írja. A kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése terén még sok a tennivaló, a lehetőségeket még korántsem merítették M.’ — Mutat rá Van Well, majd hangsúlyozza: „Továbbra is intenzív párbeszédet kell folytatnunk és a politikai érdekek kiegyenlítésén kell fáradoznunk. Függetlenül attól, hogy a két ország különböző szövetségi rendszerhez tartozik, a nemzetközi kérdésekben — elsősorban az enyhülés problémakörében — lehetséges az álláspontok egyeztetése. A nyügatnémet kormány a küszöbönálló belgrádi Európa-értekezletben fontos állomást lát ezen az úton. Hasonlóképpen elsőrangú feladatnak tekinti az NSZK hogy leküzdje a Kelet és a Nyugat, közötti katonai konfrontációból származható veszélyeket. Egy köyetkezetes leszerelési politika megvalósításával, valamennyi felelős állam részvételével hatékony intézkedéseket kell hozni a leszerelést és a fegyverzetellenőrzést illetően. Az NSZK kormánya a bécsi tárgyalásokon való részvételhez azt a reményt fűzi, hogy ott sikerül jelentős mértékben hozzájárulni a béke biztosításához.” BT-ülés Ciprus kérésére Joannisz Hrisztofidesz ciprusi külügyminiszter New Yorkban megbeszélést folytatott Kurt Waldheim ENSZ- tfőtitkárral. Az eszmecsere témája a ciprusi kormánynak az a kérése volt, hogy sürgősen hívják össze a világszervezet Biztonsági Tanácsát- Mint emlékezetes, a ciprusi kormány a közelmúltban kérte, hogy a testület vitassa meg az egyoldalúan kikiáltott török föderációs állam vezetőinek azt a tervét, amely szerint ciprusi törököket telepítenek a görög ciprióták által lakott Famaguszta környékére. Hrisztofidesz külügyminiszter a világszervezet főtitkárával folytatott megbeszélés után úgy nyilatkozott, hogy a Biztonsági Tanács már szerdán megkezdi az érdemi vitát. Az egyoldalúan kikiáltott török szövetségi állam hivatalos forrásaiból szerzett értesülésekre hivatkozva a Reuter azt jelentette, hogy a ciprusi török közösség vezetői néhány nappal elhalasztották 100 török család Fa- magusztába telepítését. Apartheid-valóság Egy harminc évvé! ezelőtti parlamenti választásról Miközben a világ megvetés- sei és felháborodással kíséri, s naponta támadja a dél- afrikai apartheid-politikát, a fehérek és a feketék szégyenletes megkülönböztetése tovább folyik. Képeink Johannesburg ipari negyedében készültek: fehérek és feketék csak külön mellékhelyiséget használhatnak. (Camera Press London — MTI — K'S) QJjsmm 1977. augusztus 31., szerda lentette. A kötelező nyolc- osztályos általános iskola bevezetése, a felnőttoktatás megszervezése, s egyéb demokratikus, kulturális reformok az uralkodó osztályok műveltségi monopóliumán ütöttek rést. 1947 tavaszán — kora nyarán — a politikai erőviszonyokban is változások kezdődtek. Az ún. Magyar Közösség összeesküvése körüli politikai harcokban — jóllehet, maga az összeesküvés nem volt jelentős és nem jelentett reális veszélyt a népi demokráciára — a Kisgazda- párt súlyos presztízsvereséget szenvedett, jobb- és szélsőjobboldala meggyengült, vidéki tömegbázisában erjedés indult. Nagy Ferenc miniszterelnök távozása után (aki egyébként nem volt összeesküvő), a párt élére Dobi István vezetésével új, baloldali összetételű vezetőség került. A baloldali pártok — elsősorban az MKP — viszont megerősödtek, megnőtt irántuk az érdeklődés. Mindezek ellenére. a politikai hatalom belső megosztottsága továbbra is fennállt. A végrehajtó hatalomban, elsősorban az erőszakszervezetekben, különösen a politikai rendőrségnél, de az államapparátus nagy részében is, a kommunista párt és a baloldali erők túlsúlya érvényesült. A törvényhozásban ellenben még mindig a Kisgazdapárté volt a többség, a 421 mandátumból továbbra is 187-tel rendelkezett. A parlamenti többség birtokában, a Kisgazdapárt és a mögötte álló jobboldali erők lassíthatták. noha meg azért már nem akadályozhatták a forradalmi átalakulás folyamatát. A munkáspárti baloldal előtt tehát az a feladat állt. hogy új választások kiírásával megváltoztassa a parlamenti erőviszonyokat és átalakíttassa a kormányt. A választásokon tíz párt vett részt. Az MKP. az SZDP az NNP és az FKGP mellett önállóan indult a katolikus színezetű Demokrata Nép-, párt és a Keresztény Női Tábor, valamint a Polgári Demokrata Párt és a Polgári Radikális Párt. Két új, jobboldali csoportosulás is felbukkant: a Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párt és a Független Magyar Demokrata Párt. A KOALÍCIÓS PARTOK választási szövetségre léptek egymással, s közös nyilako- zatban kötelezték el magukat a reakció elleni harc továbbvitele, a népi demokrácia vívmányainak megvédésére, a 3 éves terv és a bankok államosításának végrehajtása mellett, önálló törekvéseiket azonban nem adták fel. A kommunista párt a ,Jólét, rend, függetlenség” jelszavával óvatosan, mérsékelt kampányt folytatott, messzemenően figyelembe vette a kispolgárság és a középréteg beállítottságát. Azt kívánta elérni, hogy az MKP váljék a munkásosztály vezető erejévé, és a magyar közélet második legnagyobb pártjává a Kisgazdapárt után. A Kisgazda- párt, az egyszer már bevált. 1945-ös választási taktikáját szerette volna megismételni s a polgári demokrácia érdekében agitált. A jobboldali ellenzéki pártok, érdekellentéteik, politikai nézeteltéréseik miatt nem alakítottak választási blokkot. Abban a reményben, hogy a békeszerződés életbe lépése, 1947. szeptember 15-e után a szovjet csapatok elhagyják Magyarországot, rendkívül intenzív, élesen kommunista- és népi demokrácia ellenes kampányt folytattak. A választási küzdelem élesebb. keményebb, bonyolultabb volt, mint 1945-ben. Mint akkor, most is reális társadalmi erők csaptak ösz- sze, de a tét is nagyobb volt. Azt lehetett volna várni. hogy a fő ellentét a választási szövetségbe tömörült koalíciós pártok és a polgári ellenzék között alakul ki. Nem ez történt. Igaz: a kormánykoalíció és az ellenzék szembenálltak egymással- de valójában mindkét táboron belül is héves küzdelem folyt. Szinte azt lehetne mondani, hogy mindenki mindenki ellen harcolt. A Kisgazdapárt már nem játszott szerepet, augusztus elején megkezdődött telje? széthullása. Többnyire az ellenzéki pártok ragadták magukkal híveit. Feszültebbé vált a két munkáspárt viszonya is. Rákosi ígéretével ellentétben az MKP — taktikai okokból — ismét felvetette a fúzió kérdését, ami az SZDP vezető köreiben tiltakozást váltott ki, Ekkor mondta Szakasits Árpád, az SZDP főtitkára: „széles az út. elférünk rajta mindketten”. A VÁLASZTÁSOK több szempontból is váratlan eredményt hoztak. A győzelmet az MKP szerezte meg, s ezzel nemcsak a munkásosztály, de a magyar politikai élet legnagyobb, legerősebb pártjává vált. A kommunisták 300 ezer sza-, vazattal és 30 mandátummal kaptak többet mint 1945- ben. Az SZDP visszaesett, kb. 100 ezer szavazattal kevesebbet szerzett. A Kisgazdapárt viszont katasztrofális vereséget szenvedett, több mint 1 millió 900 ezer szavazatot vesztett, korábbi választói táborának 7.6 százalékát. Meglepetésnek számított. hogy a jobboldali ellenzéki pártok jelentősen előretörtek, s a nyugati katolikus pártokat • utánozni próbáló Demokrata Néppárt lett a második legnagyobb politikai szervezet az országban. Ha a nagy politikai tömböket nézzük akkor világosan látszik, hogy az MKP SZDP NPP és a Kisgazda- párt együttesen mintegy 3 millió szavazattal az ossz- szavazatok 60,9 százalékát szerezték meg, míg a jobboldali ellenzék csak 36,2 százalékot ért el. A választási erőpróbát tehát a kormánykoalíció nyerte meg, azaz a néptömegek nagy része a népi demokrácia, a 3 éves terv és az államosítások folytatása mellett adta le a voksát. A választási siker lényegében tiszta körülmények között következett be. AZ 1947. AUGUSZTUS 31- -én megtartott parlamenti választások után a baloldali erők számára kedvezőbbé vált a terep a hatalomért vívott harc szempontjából, s könnyebbé vált a szocialista fordulat meggyorsítása. Vida István A Vízügyi Építő Vállalat Egri Főépitcsvezetősége felvételre keres egri területére gyakorlattal rendelkező építésvezetőt, technikusi oklevéllel, vagy mérnöki képesítéssel. Jelentkezés: Eger, Lenin üt 142,c. sz. alatt. A MAGÉV MISKOLCI KIRENDELTSÉGE, MISKOLC, SZELES U. 22. Telefon: 16-638. Telex: 62-411. műszaki becslést tart 1977. augusztus 31-én, 1977. szeptember 1-én EGERBEN — GYÖNGYÖSÖN — BÉLAPATF ALVÁN. írásbeli bejelentésüket kérjük: Magyar Hirdető Vállalat, Eger, Alkotmány u. 2. megküldeni. Ü. i.: Varga. FOGLALKOZUNK: használt gépek, műszerek, vételévcl-eladásával és közvetítésével.
