Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-26 / 200. szám
fl szemlélet szemlélete DIVAT LETT, miért is tagadnánk, egy-egy feladat gyengébb végrehajtása esetén, nagyobb hiba vagy mulasztás elemzésekor végül is oda kilyukadni, hogy egyes vezetőknek, szakembereknek vagy beosztottaknak —nem megfelelő a szemlélete. Tehát: azon kell változtatni, s a nem kívánatos jelenség, hátráltató körülmény azonnal eltűnik az adott vállalat, ágazat, vagy ' akár a népgazdaság életéből. Ülök például a nagy gyár termelési értekezletén, s hallom a következőket: ,,Bizony — így a felszólaló — a karbantartóknak' változtatniuk kellene a szemléletükön, hiszen nemegyszer, noha megígérik, hogy rögtön jönnek, csak másnap, vagy csak az újabb sürgetésre jelennek meg.” — Tehát — ennek ez a lényege — pontatlanok a karbantartók. mert rossz a szemléletük. .Ülök egy másik értekezleten : s hallom, hogy ott meg a gyáregységvezetők szemléletével elégedetlenek, ugyanis szüntelenül hol ilyen, hol amolyan drága, nagy teljesítményű gépet akarnak megvetetni a központtal, bár a. meglevőket sem használják ki megfelelően. Lám: pazarolnak a gyáregységvezetők, mert rossz a szemléletük. 'Ülök a harmadik értekezleten, a téma a minőség, s hallom, hogy csapnivaló a vállalatok szemlélete, mert alig-alig tesznek valamit a minőség javításáért, stabilizálásáért. — Tehát, azért gyenge a termék, mert nem megfelelő a gyártók szemlélete. Kár a példákat tovább sorolni, bizonyosan mindenki sokszor hallott már hasonló „dörgedelmeket”. Pontosabban: rutinból fakadó megállapításokat a jelenségek valódi okainak feltárása helyett. Ezért azután egyáltalában nem véletlen, hogy többnyire, akiknek az effajta bírálat szól a szemlélet javításáról — azok sem tudnak mit kezdeni az ilyen programmal. Hiszen — s ez a lényeg — az ember szemlélete. hozzállása a munkához, igen bonyolult tudati, gondolati, s egyszersmind gazdasági folyamat, amelynek alakításában a legnagyobb szerepe a környezetnek van, s többnyire nem az egyes embernek. Egyszerűsítve: egy-egy ember szemlélete legalább 90 százalékban a környezetétől, az objektív feltételektől, lehetőségektől és — a többiek szemléletétől, magatartásától függ. HA CSAK EGYETLEN gyárban lenne kifogásolható a minőség, akkor ott valóban egyesek, vagy sokak hozzáállásával van a Daj. Ha viszont a vállalatok jó részénél, túl gyakran kell elégedetlenkedni a termékek minőségével, akkor ennek gyökerét, alighanem a termelési folyamatokban érdemes keresni, s nem az egyes emberek, vezetők, beosztottak magatartásában, vagy csak ebben. Farmerruhaanyag Szegedről A karbantartó például azonnal pontos lesz, ha a munkája elbírálását, s a fizetése vagy jutalma mértékét sikerül jobban ahhoz .kötni, hogy mennek-e a gépek. vagy sem. Vagy: a gyáregység vezetők többnyire azért akarnak minden korszerű berendezésből egy-egy példányt, mert sok helyen még gyenge lábakon áll a nagyvállalaton belül a szakosítás és a kooperáció. A technológiailag szakosított vállalatnál elég lesz egy-egy fajta nagy teljesítményű gépből néhány darab, ahhoz amihez ma nyolcat, tízet használnak. A minőség is, ahol gyenge, nem attól válik-e kifogásolhatóvá — sokkal inkább mint a korszerűtlen vezetői szemlélettől —, hogy például a rosszabb minőség, a garanciális javítások, a selejt miatt fellépő költségek, a teljes termelési ráfordításoknak csupán 1—2 százalékát teszik ki. Ennyit, a milliárdos termelési értékeket előállító vállalatok meg sem érezhetnek. A minőség alighanem akkor javulna, ha például a vezetői jutalmakat, a garanciális költségek, vagy a reklamációk mértékéhez szabnák. NAGYON SOKSZOR, sok helyen tulajdonképpen nem kellene elfogadni azt a kritikát, amely csak a szemléletet hibáztatja, és megáTl annak bírálatánál, hiszen az igazi elemzésnek akkor kellene következni, amikor valahol, valamilyen kérdésben tapasztalható lesz a szemlélet káros volta. Ha ennek forrását, okát sikerül feltárni. s azon változtatni, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy a vizsgált témában, tartósan közelebb kerül a vállalat a társadalom és a népgazdaság számára kívánatos magatartáshoz. Gerencsér Ferenc Szabályozzák a szabályozókat Nagyobb támogatás a sertéshústermeléshez Hazánkban kevés olyan ember akad. aki ne szeretné a sertéshúst, vagy az abból készült különböző étkeket. Mindennapi kenyerünk mellett a hús szorosan hozzátartozik étrendünkhöz. Nem csoda tehát, milyen nagy jelentősége van a sertéshústermelésnek és állandó fokozásának. MEGVALÓSULÓ TERV Magyarországon a sertés- tenyésztésnek és a hústermelésnek mindig kiemelkedő szerepe volt. Jelentősége a mezőgazdaság szempontjából is számottevő, hiszen az állattenyésztésen belüli részaránya csaknem 40 százalék. A lakosság állatifehérje- fogyasztásában pedig hosszú ideje kimagasló szerepe van a sertéshúsnak. Erre utal az is, hogy a hazai kereskedelem tőkehúsforgalmának 80—83 százaléka, a feldolgozott töltelékáruknak pedig 50 százaléka sertéshúsból tevődik össze. A fogyasztás különösen az utóbbi években növekedett, tavaly például megközelítette az egy főre eső negyven kilót. A termelés tervszerű fenntartására és a sertésállomány fokozására az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt az utóbbi két esztendőben számos intézkedést tett. Ezek nyomán javult a takarmányellátás, a mezőgazdasági üzemek aktívan bekapcsolódtak a háztáji gazdaságok támogatásába, mely- lyel értékesítési biztonságot teremtettek a kisüzemeknek is. Az intézkedések eredményeként tavaly és az idei első félévben a nagyüzemekben növekedett a sertés- állomány, sőt év végéig a sertéshús-termelés várhatóan meghaladja majd az előző évit. Ezzel az ötödik ötéves terv első két esztendejére előirányzott mennyiség teljesül. KÉT FORINTTAL MAGASABB FELVÁSÁRLÁSI ÁR A fejlesztés további elősegítésére — főként a lakosság folyamatos húsellátására. valamint a sertéshúsból készült különböző terméke« exportjának növelésére — 1978. január 1-től „szabályozzák” a „szabályzókat”. Ahogy dr. Banke Antal, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója, a legutóbbi sajtótájékoztatón bejelentette, az Állami Tervbizottság javaslatára a Minisztertanács határozatot hozott, miszerint növelik az állami támogatást, a meglevő hagyományos és a szakosított sertéshizlaló telepek korszerűsítéséhez, valamint új telepek építéséhez is. A határozat lehetővé teszi, hogy új sertéshizlaló épületekhez négyzetméterenként 3500 forint támogatást nyújtsanak, a szakosított sertéshizlaló telepek építéséhez pedig férőhelyenként hétezer forintot vehetnek igénybe a gazdaságok. Gondoltak a telepek környezet- védelmére is. Ennek megvalósításához szüksége^ beruházásokra 40 százalék állami támogatást adnák az ötéves terv végéig. ' Január 1-től módosítják a nagy- és kisüzemekből átvételre kerülő sertések felvásárlási órát is, melyet az eddigivel szemben 2 forinttal emelnek. Az alapáremeléssel megszűnik a most érvényben levő . kilogrammonkénti f 1,50-es nagyüzemi prémium. Intézkedéseket tesznek ezenkívül á kisgazdaságok sertéshús-termelésének fokozására is. Tovább javítják a takarmányellátást és törekednek a nagy-, valamint kisüzemi sertéstenyésztési együttműködés elmélyítésére. Ez utóbbi további biztonságot nyújt az értékesítéshez. ÖSZTÖNZŐ HATÁROZAT Az említett minisztertanácsi határozat alapján a megyei vállalatok — közöttük a Heves megyek Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is — tovább erősíti termelési kapcsolatait a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Ennek érdekében korszerűsítik szerződéses rendszerüket, melyet ezentúl a várható szállítás előtt két, illetve három hónappal kötnek a termelőkkel. A nagyüzemekor lehetőségük lesz arra is, hogy az eredeti elképzeléseiket meghaladó sertéshúsmennyiségre az értékesítés előtt negyedévvel szerződéskiegéíjzítést kössenek. A kistermelők anyagi érdekeltségének- fokozására pedig több évre si szerződést kötnek, szóló vágósertés-értékesítési A szabályozók szabályozása tehát ösztönzőleg hat és a jövő évtől várhatóan fokozódik majd a sertéstenyésztési kedv országosan, így a Heves megyei nagy- és kisüzemi gazdaságokban is. Ez előnyös lesz a termelőknek és ugyanúgy ■ a fogyasztóknak is, mivel több lesz a sertéshús, javul aa ellátás és még több kerülhet az üzletekbe, illetve sertéshústermékek közül exportra is. Mentusz Károly Rekordmennyiségű répái várnak megyénk gyáraiban Előzetes a „cukorfrontról’ A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat új-szegedi szövőgyárában nemrég megkezdődött a farmerruhaanyagok gyártása. Automata szövőgépeken készül a közkedvelt ruházati cikkek alapanyaga. A gyárban az idén 500 ezer méter farmer- anyagot szőnek. Képünkön Kaliezka Margit meós ellenőrzi a farmerruhanyagot. (MTI fotó — Fehér József) A Csepel Művek kiállítása Karl-Marx-Stadtban Csütörtökön Karl-Marx- Stadtban megnyílt a Csepel Vas és Fémművek önálló kiállítása, amely folytatása a Moszkvában három éve kez- «ttfílött nemzetközi bemutató sorozatnak. A város központi kiállítási csarnokában tíz vállalat és a, Pannónia Külkereskedelmi Vállalat mintegy 150 terméket mutat be. Érik a répa s fogadására, feldolgozására készülődnek megyénk üzemeiben, Hatvanban, Selypen is. Mint a Mátravidéki Cukorgyárak központjában — Vrabecz Mátyás igazgatótól, dr. Hangyái Károly főmérnöktől és Nérey Ernő osztályvezetőtől — megtudtuk: a kedvezőtlen időjárás, a belvizek, árvizek miat,t sajnos o szerződöttnél 2,1 ezer hektárral kisebb területről várják a szállítmányokat, de az 1975- öshöz hasonló rekordmeny- nyiségü termésre van kilátás. A vállalat hat megyére kiterjedő körzetében különösen Hajdú-Bihar biztat jó átlagokkal, de Hevesben is több helyütt becsültek szép eredményeket. A nagyobbak közül különösen a hatvani közös gazdaság, a tar- namérai Tarnamenti Egyesült Mg Tsz, illetve a poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ígér sokat, míg a kisebbeknél a vámosgyörki tsz-ben számítanak sikeres betakarításra. A terület 33 mintavételi helyéről a selypi laboratóriumba kerülő répák cukor- tartalma is fejlődést mutat. Jóllehet, a kéthetente végzett vizsgálatokból még a legutóbbiak tapasztalatai is messze vannak a céltól, a jónak mondható 15—16 százaléktól, abban reménykednek a vállalatnál, hogy — ha a továbbiakban szárazabbra, napsütésesebbre változik az idő — a répa édességével sem lesz különösebb baj. A hat megyéből egyébként összesen 126 tsz, állami gazdaság szállítja majd a termést, s ennek alapján 720 ezer tonna cukorrépa érkezésével számolnak. Az új szezonra — mint minden évben — az idén is jó ideje készülnek. Hatvanban 50, Selypen 25 millió forintot költöttek a felkészülésre. Az előbbi gyárban —, hogy csak a lényegesebbeket enrri lítsük — hat, keverős rendszerű NDK-vákuumberende- zés került beépítésre, s kicserélték az üzemi tetőszerkezetet. Az utóbbi helyen megvalósították a magas-csatornás répabeadást, felváltván ezzel a már csaknem 90 esztendős régi, korszerűtlen megoldást. Ugyanekkor Selypen — további 16 millió forintért — bővítik a répamagüzemet. Ennek során majdnem kétszeresére nő a kapacitás, s így az ősztől már 50—55 ezer hektárnyi terület dra- zsírozott répamaggal történő ellátását biztosíthatják majd innen. A két gyárban finiséhez érkezett már a felkészülés, amelyben az idegen kivitelezők mellett természetesen a helybelieknek, a hatvani Szakán László, Krofinger Antal, Sebestyén István, Puskás József, valamint a selypi Szabó István, Sár- mánf) János brigádjainak, valamint a Tari-Kiss-Nagy villanyszerelő gárdának is jelentős szerepe van. Az igyekezet eredményeként Selypen augusztus 31-én, szeptember 1-én, Hatvanban pedig szeptember .1—2. között megtarthatják az üzemi főpróbákat is, a szezonkezdő gyárak berendezéseinek utolsó, teljes ellenőrzését. A nagykarbantartással, korszerűsítéssel egyidejűleg más jellegű fejlesztéssel is készülnek a vállalatnál az új cukorkampányra. Javult a szakembergárda is. Közgazdászokkal, agrárgépésszel, cukoripari mérnökkel gyarapodtak a gyárak, csaknem félszáz munkás csoportvezetőt, 13 kazánfűtőt képeztek az üzemi oktatások alkalmával. Selypen, a munkástovábbképzés során 40 dolgozót ismertettek meg a ré- pamag-technológiával, hogy a cukorrépa-termelést segítő munkával is jobban tisztában legyenek az itteniek. Mindezek mellett pedig az idén is számosán bővítették ismereteiket vagy éppenséggel szereztek különböző végzettséget az állami oktatás különböző formáiban. A törekvések ellenére sincs azonban elegendő munkaerő a következő feladatokhoz. Nem kevesebb, mint 800 nyugdíjast kívánnak foglalkoztatni, mégis hiányos marad a létszám — ami a szokásosnál nagyobb erőfeszítéseket követel Hatvanban és Selypen is. A gondokat fokozza, hogy rohamosan közeledik a szezonkezdet. hiszen a Selypi Cukorgyár — az országban elsőként — szeptember 5-én, a hatvani pedig mindössze néhány nappal utána indul. Máris üzent az első szállító, a hatvani Lenin Mg Tsz, s szóltak a zagyvaszán- tóiak, a palotásiak is: jönnek, hozzák a cukorrépát. S ha a rakományok megindulnak — nem zavarja a munkát rossz idő — szünet nélkül ömlik majd a termény! Többnyire régi. kipróbált emberek várják ezt a répát, s ha nincsenek is elegendően, abban bizakodnak, hogy csak helytállnak, elvégzik a munkát. Jubileumi versenyükben megbirkóznak a tavalyinál hosszabbnak ígérkező szezonnal is. s az iparágban most sem vallanak szégyent! Gyóni Gyula Korszerűbb államigazgatási munka (Tudósítónktól) Az államigazgatási munka korszerűsítését,; egyszerűsítését célozta a Minisztertanács 2021/1976. sz. határozata. Ennek megyei tapasztalatairól, időarányos végrehajtásáról. tárgyalt • a legutóbbi ülésén a Közalkalmazottak s Szakszervezetének Heves megyéi Bizottsága. A téma fontosságát mi sem műtatja jobban, minthogy megyénkben 88 tanács — önálló, közös községi, város környéki és nagyközségi tanács • — 115 község életét irányítja. A régen esedékes korszerűsítés eredményei máris jól kimutathatóak az ügyek rendezésében, annál is inkább, mert ma már a városi és községi tanácsi szervek döntenek a működési területükön keletkezett ügyek 80 százalékában. Növekedett tehát a helyi államigazgatási szervek önállósága és felelőssége, azt a lehetőséget azonban még nem használták ki, hogy egyes feladatok ellátására közös szervet hozhatnak létre. A korszerűsítés személyi feltételeinek megteremtését minőségi cserék és politikai, szakmai továbbképzések révén biztosítják. Jó kezdeményezés a hivatali munkarendnek a lakossági igényekhez való igazítása, a nagyobb üzemekben szervezett ingyenes jogi tanács^ adás, a kihelyezett ügyfél- fogadás, és mutatkoznak már a szakszervezeti jogsegélyszolgálat eddigi tapasztalatai is. A Házi Jogtanácsadó kiadványai kedveltek mind a lakosság, mind a tanácsi apparátus körében, és az ügymenet egyszerűsítésére irányult az az intézkedés, hogy a megye 20 községében helyben adják ki a telekkönyvi igazolásokat. Váradi Anna 1977. augusztus 36., péntek
